Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-21 / 17. szám

HÍRLAP, 1993. január 21., csütörtök FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Füzesabonyi visszapillantás a múlt évre A kapitányság stabil, ám nincs elégedettség A látszat néha csal. A kívülállónak, midőn oda betér, elsőre a megroppant épület tűnik szembe. Valójában azonban a Füzesabo­nyi Rendőrkapitányság — munkáját illetően — egyre javuló ered­ményekkel büszkélkedhet. Ahogy a vezetőtől hallottuk: immár el­érték, hogy stabillá váltak, s ezek után a minőség jobbítása a köve­telmény. Dr. Petrovits János: „A mai körülmények között legalább 50 száza­lékos felderítést várok az állománytól'' (Fotó: Perl Márton) Üt Egerfarmos és Mezőtárkány között Szinte már biztosra vehető, hogy végre megépül a négy kilo­méter hosszú országút Egerfar­mos és Mezőtárkány között, s az­után már nemcsak Mezőszemere felől lehet megközelíteni a tele­pülést. Az összekötő út talajme­chanikai vizsgálata már elké­szült, megtörtént a szakhatósá­gokkal (vasút, vízügy, szövetke­zet) is az egyeztetés, s amennyi­ben a benyújtott pályázatot is el­nyerik, még ebben az évben kezdhetik a beruházást. Ez a té­ma is szerepel majd hétfőn az ön- kormányzati ülésen, ahol a nagy­térségi gázvezetéképítés állásá­ról is tájékoztatót kapnak a részt­vevők. A gázvezeték Mezőkö- vesdtőlindulva egészen Tiszaná- náig húzódik, érintve majd a Ti­sza-tó környéki falvakat is. Falugyűlés volt Demjénben Kedden este falugyűlést tar­tottak Demjénben, ahol Vályi János polgármester adott szá­mot a helyi önkormányzat két­éves munkájáról. Szó volt az idei tervekről is, megemlítve, hogy ebben az esztendőben az iskola- fejlesztést, felújítást szeretnék végleg megoldani, mert az épület több helyen erősen megrongáló­dott. A munkálatok támogatásá­ra pályázatot nyújtottak be. A szükséges összeg 50 százalékát a község állja. A végleges döntés a második fordulóban, január 26- án lesz ebben az ügyben a testü­leti ülésen. Vásárnaptár Az idén első ízben január ele­jén tartottak autóvásárt Füzesa­bonyban. A másodikra február 6-án kerül sor. A városban a na­gyobb, országos állat- és kirako­dóvásárt ebben az esztendőben, február elsején rendezik meg a vásártéren, ahová vészmentes helyről minden állat felhajtható. Az egyéni vállalkozók igazolvá­nyait ellenőrzik. No, vajon Mi Újság? Ezt a fejlécet viseli Novaj ön- kormányzatának időszakos tájé­koztatója, amelynek megjelent idei első száma. Az ingyen ter­jesztett újság többek között be­szélgetést ad közre a polgármes­terrel az elmúlt évi fejlesztések­ről, de más aktuális kérdésre is választ kértek tőle. Közreadták a képviselő-testület idei munka­tervét, valamint tájékoztatót kö­zöltek az egészségügyi és szociá­lis bizottság munkájáról. Szó van a lapban az óvodai és iskolai élet­ről, az új tisztségviselőkről, és a kábeltévé bevezetésének anyagi problémáiról. A sport-, az üzleti és anyakönyvi hírek mellett arról is értesülhet többek között a la­kosság, hogy az egyre növekvő vízdijak miatt mely utcákban csökkentik ebben a hónapban a közkutak számát. Hitelre is szükség lesz Ezen a héten Kerecsenden az önkormányzat különböző bi­zottságai tárgyalták az idei költ­ségvetési-tervezetet, amelyet a képviselő-testület január 26-án tűz napirendre. Előreláthatóan ebben az esztendőben — az eddi­giektől eltérően — hitelfelvételre is szükség lesz, hogy elképzelése­iket valóra válthassák a falubeliek. Templomfelújítás Sarudon Fokozatosan — ahogyan a pénzügyi helyzetük lehetővé te­szi — felújítják, tatarozzák Saru­don a római katolikus templo­mot. A toronyóra világítása, és a tetőzet rendbetétele után az év végére a külső vakolást is elvé­gezték az épületen a szakembe­rek. Ebben az esztendőben a si­mítási és a színezési tennivalókra kerül majd sor. — A múlt esztendőben a jel­mondat — igaz, nemcsak Füze­sabonyban, hanem megyeszerte is — így hangzott: ki kell mászni a gödörből! Sikerült-e ez ebben térségben? — kérdeztük dr. Pet­rovits János r. alezredestől, a ka­pitányság vezetőjétől. — Azt mondhatom, hogy megtörtént a kievickélés gondja­inkból — hangzott a válasz. — Épp ezért eredményes évnek minősí­tem a tavalyit. A számok tükré­ben ez azt jelenti, hogy az ismert­té vált bűntények száma 1991- ben stagnált az előző évihez ké­pest, a múlt évben viszont csök­kent. Egy adatot említek: 1991- ben 1234 feljelentés érkezett hozzánk, ugyanakkor 1992-ben már csak 1197. S ez utóbbi szám­ban már benne van a tavaly októ­bertől a közlekedési osztályon „kezelt” 52 eset is. — A főbb mutatók miről árul­kodnak? Lehet-e ok elégedett­ségre? — Az ismeretlen tetteses ügyek felderítésében a kapitány­ságunk stabil. Am nem vagyok megelégedve, mivel jelentősen javultak a körülmények, s úgy vélem, azokkal együtt kell jobbá válniuk a mutatóknak is! Egyéb­ként 1991-ben 38 százalékos volt a nyomozás-eredményességünk, tavaly már 51. A felderítés eseté­ben 35,4 százalékról jöttünk fel 40-re. — Akkor érdemes ágy feltenni a kérdést, hogy milyen aránnyal Még az ötvenes évek végén 60 hellyel kezdte meg működését Andornaktályán a klasszicista stílusban épült és a Mocsáry csa­lád tulajdonában volt kastélyé­pületben az öregek szociális ott­hona. Azóta sokat és többször változott a funkciója, profilja: legutóbb pontosan egy éve, hogy a megyei önkormányzat Értelmi Fogyatékosokat Foglalkoztató Szociális Intézete lett, a megye egyetlen ilyen típusú létesítmé­nye. A két évvel ezelőtt befeje­zett intézeti rekonstrukciók és a fejlesztés eredményeként 114-re növekedett a helyek száma, kü­lönböző gondozási egységeket, házakat, tréninglakásokat alakí­tottak ki, hogy a magasabb szak­mai szintű kívánalmaknak eleget tudjanak tenni. Herczog Tamás igazgató tájé­koztatása szerint az intézetveze­tés évek óta tartó szakmai igé­nyességét, a felnőttvédelem kor­szerű szociális gondoskodását bizonyítja, hogy a különböző pá­lyázatok elnyerésével tavaly is tovább léphettek. Többfajta spe­ciális védőmunkahelyeket ala­kíthattak ki. Jelenleg 13 ilyen működik itt azzal a céllal, hogy a 16. életévüket betöltött — eny­hén és közepesen sérült — értel­mi fogyatékosok intézeten belüli lenne igazán elégedett a kapi­tány? — Semmiképpen nem a 38 százalékhoz viszonyítok, hisz az roppant rossz arány! Abban az évben kezdtük meg a bűnügyi osztály átalakítását, s a szervezeti módosításnak remélhetően idén bontakozik ki a hatása. így a mai körülmények között én mintegy 50 százalékos felderítéssel len­nék elégedett. — A bűncselekmények közül melyek adják a legtöbb munkát a térségben? — A TOP-listán továbbra is a vagyon elleniek állnak az élen. Mindehhez figyelembe kell ven­ni a nyomozási taktikát, a nyo­mozók felkészültségét, de az ál­lampolgári fegyelmet is. Utóbbi­nál elsősorban a tulajdonvéde­lemre gondolok. Szerintem ez valahol mindenkinek a köteles­sége... Ugyanakkor azt is mon­dom, ha a garázda, az élet elleni bűntények volnának túlsúlyban, akkor lenne igazán rossz a bűnü­gyi helyzet! Persze, ez a mostani sem rózsás állapot, de tény, hogy térségünkben a kisebb súlyú bűntények a jellemzőek. Állat- és gyümölcslopások főleg. Vol­tak nagy értékű tulajdon elleni támadások is, például a takarék- szövetkezetek sérelmére elköve­tett betöréses lopások, illetve a kompolti postaügy. — Rablások miatt nyomoz­tak-e? — Külön vizsgáltuk ezeket az eseteket. Tavaly három rablás életformája mindinkább hason­lítson a külső társadalmi körül­ményekhez, és kellőképpen tá­mogatott legyen a fiatalok reha­bilitációs kísérlete. Ebbe bevon­ják az intézetben lakók mellett a bejáró felnőtt értelmi fogyatéko­sokat is, akiknek a képességeik­hez igazodó munkalehetősége­ket biztosítanak, s így keresethez is jutnak. Végeznek többek kö­zött szőnyeg- és lábtörlőszövést, tollfosztást, darálást, csomago­lást, drótfestést, varrodai munká­kat, kézimunkázást és növény­vált ismertté, a felderítés 100 százalékos, hiszen mindegyik tettesét elfogtuk. — Mennyire van hatással a te­rületre az utazó bűnözés? — Igen gyakori. Itt halad át a 3-as és a 33-as főútvonal. így az­után nem meglepő, ha debreceni polgár az elkövető. Mint például az a csaló, aki vöröskeresztes ak­tivistának adta ki magát, és idő­termesztést is. Az intézet alatt van például egy hőforrás, amely­nek melegvizével fűtenek két fó­liasátrat. Az 50 méterhosszá sát­rak alatt dísznövényeket nevel­nek, de jut hely a salátának és a piros reteknek is. Egy egri vállal­kozóval közösen készült el a be­ruházás. A jövedelem is 50-50 százalékban megoszlik közöt­tük. Sertéstelepükön a malachíz- lalás folyik, a hús a helyi étkez­tetést szolgálja, bővíti a választé­kot. Örömteli hír, hogy a fiatalok eredményesen szerepelnek az évente megrendezésre kerülő or­szágos és nemzetközi csapatver­senyeken. Legutóbb az USA- banés Ausztriában léptek pályá­ra. Évről évre színesedik, gazda­godik kulturális műsoraik tartal­ma. Ez mérhető le az országos népdal- és néptánctalálkozók, színpadi játékok, képzőművé­szeti kiállítások alkalmával. Rendszeressé váltak az egy és többhetes kirándulások, a fő- és utószezonban szervezett bel-, és külföldi üdültetések. Az intézet központja a Speciális Művészeti Műhelynek, részt vesz a Magyar- országi Speciális Olimpiai Egye­sület, továbbá a Szociális Foglal­koztató Intézetek és Szakosított Otthonok Országos Szövetsége központi vezetőségének a mun­kájában. (fazekas) sebb hölgyeket lopott meg. Tipi­kus szélhámos, huszonnégy évet töltött börtönben. Mellesleg kis­stílű bűnöző. Ezt bizonyítja, hogy a vonatról szedtük le, ho­lott taxival is távozhatott volna a városunkból, hiszen 100 ezer fo­rint volt nála. Azzal megnehezít­hette volna a dolgunkat. Jöttek betörők Szolnok megyéből is. A kápolnai vasútállomáson tevé­Ha egy városi ember tíz évet eltölt falun: vagy megcsömörlik tőle, vagy megszereti. Kova- lovszky Júlia, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze megszerette Feldebrőt. Olyannyira, hogy azóta is gyakran visszajár a falu­ba, szívén viseli annak sorsát, és legtöbbször egy seregnyi vendé­get is hoz magával. Most egy ho­mály és sajnos föld fedte felfede­zéséről kérdezgetem a lelkes ré­gésznőt. — Kutatási területe a magyar középkori falu települések, építé­szeti emlékek. Mikor végzett ása­tásokat Feldebrőn ? — A XI. századi eredetű, többször átalakított templom­ban és környezetében tíz évig vé­geztem régészeti kutatásokat. A templom XV. századi kerítésfa­lának feltárása közben szokatlan dologra bukkantam, figyeltem fel. A kerítésfal tövénél számos kisebb-nagyobb égett agyagta- pasztás-töredékre és sok-sok ap­ró bronzdarabkára lettem figyel­mes. Arra gondoltam, hogy itt valamiféle fémöntéssel kapcso­latos műhely rejtőzik a földben. Végül is az elvégzett részletes vizsgálat igazolta sejtésemet. — Hogyan kezdődött a bronz­öntő műhely feltárása? — Munkatársaimmal a temp­lom körüli kőkerítés sekély ala­pozása alatt egy igen korai, való­színűleg XI. századi középület falaira leltünk. Az ismeretlen épületnek — amelyet talán az írott történeti forrásokban emlí­tett, rövid életű debrői monos­torral lehet azonosítani — csu­pán csak egy sarokrészlete ma­radt meg. Többi részét szétrom­bolták azzal a nagy kőárokkal, amellyel a templomot, illetve a körülötte levő temetőt az Arpád- korban — esetleg a templom első átalakítása idején — körülzárták. Ebben az időben, vagyis az árok kiásásakor, a kőépület már ro­mokban állott. Omladékába egy bronzöntő műhelyt telepítettek. — Szolgált-e még más érde­kességgel a feltárás? kenykedő egyik rabló budapesti volt. S a kompolti templombetö­rés gyanúsítottjai sem Heves me­gyeiek. Sajnos, az várható, hogy erősödni fog az utazó bűnözés, ha ide is elér az M3-as autópálya építése. Erre fel kell készülnünk! — A közlekedési osztály belé­pése a múlt esztendő őszén mi­lyen változást hozott a kapitány­ság életében? — Az eltelt három hónap alatt is kiderült, hogy nagy terhet vesz le a bűnügyi és a közrendvédelmi osztályokról. Korábban ugyanis ez utóbbiak látták el a közlekedé­si bűntényekkel kapcsolatos te­endőket is. Emellett több a járőr is a területen. Különben nemcsak a közlekedési osztály hozott vál­tozást, hanem az is, hogy 1991 decemberében új őrs nyílt Kápol­nán. Jól dolgoznak, miként a sa- rudiak is. Mivel idén az oktatás­ban részesülők is visszatérnek, így már joggal várok el minőségi munkát az állománytól. — Füzesabonyban a kapi­tányság épülete viszont nem segí­ti a minőség jobbulását... — Sajnos, tényleg gondjaink vannak vele. Amikor beköltöz­tünk, azt hittük, hosszabbb távra megoldódott a kapitányság elhe­lyezése. A tavaly nyári nagy szá­razság miatt azonban megrop­pant az épület, majd megsüllyedt és kettérepedt. Életveszélyessé minősítették az egyik szárnyát, azt le is zártuk. Az Országos Rendőr-főkapitányság kiemelt feladatként kezeli a helyreállí­tást, információim szerint 15 millió forintot biztosított a felújí­tásra, az új szárny kialakítására. Jelenleg dolgoznak a terveken. Még ebben évben el kell készül­nie, hogy ne okozzon fennaka­dást a munkánkban. $z. Z. — A bronzöntő műhely pad­lójába mélyítve egy különleges tüzelőberendezés, keresztalakú tűzcsatoma került elő. Egykor a csatorna kereszteződési pontjára állították a kiöntendő bronz­tárgy agyagból készült öntőmin­táját, és ezt lassú tűzön kiégették, majd a minta nyílásába öntötték a folyékony megolvasztott bron­zot. Amikor a bronz megszilár­dult és kihűlt, a körülvevő köve­ket eltávolították, és az agyagkö­penyt széttörték. Az öntvény ké­szen állott. — Milyen kézzelfogható bizo­nyítékok kerültek elő még a föld­ből? — A debrői bronzöntő mű­hely munkagödrében a tüzelő- csatornán kívül megtaláltuk a megégett kődarabokat és a szét­tördelt agyagköpeny számos da­rabját is. Az öntőforma töredé­keinek alakjából arra lehet kö­vetkeztetni, hogy itt nem haran­got — amire elsősorban gondol­tunk —, hanem egy körülbelül 80 centiméter átmérőjű keresz- telőmendencét öntöttek. A lele­teket és az itt előkerült pénzt (III. Béla) a tudomány a XII. század végére keltezi. Az eredetileg ki­rályi sírtemplomot ebben az idő­ben alakították át először, ettől kezdve plébánia templomként használták. Ekkor lett szükség a templom felszerelésének kiegé­szítésére, így új keresztelőme­dencére is. — Mennyire számít ritkaság­nak a feltárt leletegyüttes? — A korai Árpád-kori bron­zöntő műhely egyedülálló ipar- történeti emlékünk Magyaror­szágon, de az e korból származó leletek igen nagy ritkaságnak számít egész Európában is. Egyelőre azonban — anyagi okok miatt — a műhely marad­ványai pontosan dokumentálva a Magyar Nemzeti Múzeumban, de még sok egyéb érdekes em­lékkel együtt a debrői templom mellett a földben rejtőznek. Kelemen József Lakatos Krisztina nagyon szép kézicsomózású perzsaszőnyegeket állít elő. A fogások csínját-bínját a gyermekotthonban sajátította el (Fotó: Gál Gábor) Andornaktályai törekvések A mindennapi életre nevelnek j W***'^-' ",f Gyermekszótár csomagolását, válogatását végzi Kovács István Az egyedülálló ipartörténeti emlék a földben rejtőzik Árpád-kori bronzöntő műhely

Next

/
Thumbnails
Contents