Heves Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-14 / 11. szám

HÍRLAP, 1993. január 14., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3. Kommunikáció, hallássérültekkel Vidéken először Egerben vizsgáztak azok a hallgatók, akik részt vettek a Hallássérültek Or­szágos Szövetsége által indított kommunikációs tanfolyamon. A kurzusnak nemcsak az volt a cél­ja, hogy minél többen megismer­jék a hallássérültek jelnyelvét, hanem az is, hogy Magyarorszá­gon egységes jelezés terjedjen el. A megyében tizenketten jelent­keztek a képzésre, közülük nyol­cán sikeresen vizsgáztak, és töb­ben folytatják tanulmányaikat a középfokú kommunikációs órá­kon. Az alapfokú oktatás márci­ustól újra indul a megyeszékhe­lyen, a jelentkezőket a Dobó utca 13. számú épületben lévő intéz­ménybe várják. Kezdő írók találkozója Egerben rendezik meg január 15-17. között a „kezdő és küz­dő” írók első országos találkozó­ját. A tanácskozás résztvevői — művészek, lapszerkesztők, ki­adók — megvitatják a mozgalom előtt álló feladatokat, új irodalmi pályázat meghirdetéséről dönte­nek, és megvitatják az Új Arc cí­mű folyóiratuk terjesztésének kérdéseit is. A találkozó alkal­mából az egyesületi kiadványok megvásárolhatók és megtekint­hetők a Sipotéka Antikvárium­ban, valamint a Gárdonyi-köny­vesboltban is. Tavi kori Markazon Immár hagyománnyá válik, hogy a hőerőmű markazi hűtő­taván télen megrendezik a tavi korit. Nos, az idei programra ja­nuár 16-án kerül sor, amennyi­ben elég vastag marad a jégpán­cél a tavon. Délelőtt tíz órától minden korosztálynak kínálnak valamit: lesz játékos csiszi-csuszi a kicsiknek, gyorskorcsolya-ver­seny a felnőtteknek, családi jeges vetélkedő, az átfagyott résztve­vők forró teával és forralt borral melengethetik magukat. Ha ajég elolvadna, a szervezők egy ké­sőbbi időpontban mindenkép­pen megrendezik a markazi tavi korit. Tovább gurul a Kisgöncöl Az idén is folytatja munkáját az egri Vitkovics-ház Kisgöncöl szakköre. Továbbra is hétfőn és kedden várják ide az iskolásko­rú, képzőművészet iránt érdek­lődő, tehetséget érző gyerekeket, akik linómetszésben, batikolás­ban, agyagformázásban, festés­ben fejleszthetik képességeiket. Galambkiállítás Egerben Az egri galambtenyésztők egyesülete kiállítást rendez a me­gyeszékhelyen január 16-án és 17-én. A legszebb galambokat a Bródy Sándor utca 4. szám alatt mutatják be, és minden látogató­nak naptárral is kedveskednek. Nonstop pingpong a gyermekvárosiaknak Huszonnégy órán keresztül fognak pingpongozni, határoz­ták el az Egri Gyermekváros la­kói. Az elhatározást rövidesen követi a tett: péntek délután négy órától szombat délutánig pattog majd a labda az asztalon, ha a résztvevők bírják energiá­val... Cella és Gazember Ma este 7 órakor az egri Cella együttes és Waszlavik Gazember László ad koncertet az egri Ifjú­sági Házban. A koncert elsősor­ban az avantgárd irányultságú fiatalok érdeklődésére tarthat számot. Társastánc, iskolásoknak Ismét kezdő társastánc-tanfo- lyamot indít az egri Forrás Gyer­mek-Szabadidőközpont. Jelent­kezni január 22-ig lehet, az első foglalkozást várhatóan 30-án tartják majd. Az előző tanfolyam vizsgabálját január 16-án, szom­baton tartják, délután fél négy­kor, ahol minden érdeklődő fia­talt és felnőttet szívesen látnak. Megint az itat. Családi krimi, két fejezetben Apcon Robotka József, Petőfi utca 72. szám alatti lakos január 11-én, a kora délutáni órákban erősen beszívott, majd a kocs­mából hazatérve, vitába kevere­dett feleségével, akit szokása szerint bántalmazott is. Később belekeveredett egy szem fia, aki­re ráborította az asztalt, amiért édesanyja védelmére kelt. Ekkor Robotka előbb fia után vágta a nagykést, ám szerencsére rosszul célzott, nem találta el, de aztán ugyanezzel a hosszú pengéjű késsel részeg dühében kétszer megszúrta asszonyát, akit karján ért a döfés, mivel ösztönszerűen maga elé kapta kezeit. Ám olyan erő, indulat volt a szúrásban, hogy a kés pengéje is letört. Az asszony kezéből ömlött a vér, ám ez nem zavarta Robotkát. Oly­annyira nem, hogy az asszonyt egy nyilatkozat írására kénysze­rítette, amely esetleges vagyoni osztozásnál ránézve kedvezőtlen lenne. Ezután, mint aki jól vé­gezte dolgát, hogy ott kezdje, ahol abbahagyta: visszatért a kocsmába. Az asszony a körzeti orvoshoz ment, aki mentőt hí­vott. A férj ezt ismét olyannyira zokon vette, hogy nekiesett a körzeti orvos házának, hogy ka­puját betörje. Ekkor avatkozott hatékonyan az ügybe a lőrinci rendőrőrs, s aljas indokból elkö­vetett testi sértés bűntettének alapos gyanúja miatt Robotka Józsefet előállította, s ellene az eljárást — őrizetbevétel mellett — megindította. Ugyanezen a napon az esti órákban Zagyvaszántón Bóna Sándor, Damjanich utca 23. szám alatti lakos megöléssel fe­nyegette meg feleségét és gyer­mekét, majd a lakásból elkerget­te őket. Az asszony az ittas férjjel szemben rendőri intézkedést kért. Ám Bóna a rendőrökkel szemben is agresszíven viselke­dett, mi több, lelövéssel fenye­gette őket. Mivel a rendőrök olyan adatok birtokába jutottak, hogy a férfinek házilag barká­csolt fegyvere van, ezért megbi­lincselték, és előállították a lő­rinci őrsre. Az őrs bejárata előtt azonban a spicces Bóna Sándor hirtelen mozdulattal meglökte az egyik intézkedő rendőrt, aki a kapu oldalának vágódott, a má­sik rendőr viszont a további tá­madást testi kényszerrel hárítot­ta el, amitől Bóna földre került. A később megtartott házkutatás során engedély nélkül beszerzett légpuska és különböző lőszerek kerültek elő Bónáék lakásán, emiatt vele szemben lőszerrel va­ló visszaélés bűntettének alapos gyanúját feltételezve, illetve az egyik rendőrrel szemben elköve­tett támadás, azaz hivatalos sze­mély elleni erőszak bűntette mi­att a rendőrség Bónát őrizetbe vette, és további eljárásra a Bu­dapesti Ügyészségi Nyomozóhi­vatal egri kirendeltségének adta át. (moldvay) A kárpótlásról Hevesen (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Farkas Gabriella hangsú­lyozta, hogy a kárpótlás részle­ges, az anyagiaktól is függ, pél­dául Németország is csak 16 év alatt jutott a végére. Laczházi István kétségbe vonta a kárpót­lás elveit, mondván, hogy saját házát vagy földjét kellene min­denkinek visszakapnia. Mint el­hangzott, a tulajdonviszonyok nagyon bonyolultak, s elképzel­hető, hogy több jóhiszemű em­ber is hozzájutott az államosítás előtt egymás után ugyanahhoz a földdarabhoz. A törvénynek egyenlő mércével kell mérnie. Fajcsák János kömlői gazdál­kodó már szeretne földjéhez jut­ni, de ez még a gyorsított eljárás­sal sem sikerült. Kiderült, hogy akkor is van megoldás, ha késik a megfelelő földalapok kijelölése és a licit, mert sok minden a föld­rendező bizottság ügyességén múlik. Ha valahol megegyeznek az emberek, akkor hozzáláthat­nak a föld megműveléséhez, s valószínű, hogy később tulajdo­nukká is válhat az a tábla. Többen kifogásolták, köztük Szuromi Sándor, hogy a gyorsí­tott eljárás során miért letéti je­gyet kapnak a kárpótoltak. Ép­pen azért kell ez, hogy földbe fektessék aranykoronájukat, mert különben mindenki ilyen módon kívánna a kárpótlási je­gyéhez jutni. így csak augusztus 15-én kaphatja meg, de a letéti jegyével licitálhat. Ä legnagyobb vitát a Hevesi Állami Gazdaság fellebbezése váltotta ki, sokan, s meglehető­sen indulatosan beszéltek arról, hogy miután a megyei kárrende­zési hivatal elfogadta az egyezsé­get, az ÁG fellebbezett. Kide­rült, hogy a tehenészet számára nem különítettek el területet. A szakértők szerint az utólag kért száz hold éppen hogy csak elég erre a célra. Ez a változás azon­ban sokakat érint személyesen, mert akad, aki már hozzá is kez­dett a remélt földterület művelé­séhez. Nagy vitát váltott ki a végén, hogy soha nem lehetett olyan ke­vés kenyeret venni egy mázsa bú­za áráért, mint ma. Elemezték ezt a folyamatot, de nemigen csillapodtak a kedélyek, mert a jelenlévők többsége keze mun­kájából kíván megélni. De nincs mese: gazdálkodni, sőt keres­kedni is meg kell tanulni. (gábor) Tetszetős hirdető­oszlopok Az egri önkormányzati hivatal megbí­zásából tizenegy hirdetőoszlopot állí­tottak fel szerte a belvárosban az Egri Útépítő Rt. szakemberei. Az öntöttvas hengereket zöldre festették, a felső gyű- rűsoron pedig a megyeszékhely címerét helyezték el. *** (Fotó: Gál Gábor) önálló főiskolai kar Gyöngyösön (Folytatás az 1. oldalról) — Értesülésünk szerint a gyöngyösi főiskolai karon ma több mint kétezren tanulnak. — Valóban, a nappali tagoza­ton négyszázhetvenen jutnak új ismeretekhez. Ezek számát a ké­sőbbiekben hatszázra emeljük. A levelezőn négyszázötvenen ta­nulnak, ezeket a továbbiakban 200-300-ra kívánjuk csökkente­ni. Az úgynevezett önköltséges „nyitott” képzési formát viszont ezeregyszázan választották, és ezek közül félszázan végeznek először az idén. Hogy ez utóbbi­ak oktatását zavartalanul meg­oldjuk, Komáromban, Budapes­ten, Kaposvárott, Debrecenben, Kecskeméten, Nyíregyházán, Egerben konzultációs központot alakítottunk ki. A harmadik év­ben pedig itt, Gyöngyösön fo­gadjuk őket. Lehetőségeink sze­rint három éven belül már 2500- 3000 hallgatóval számolunk. így évente 400-450 diplomás kerül majd ki intézetünkből a mező- gazdasági üzemmérnöki, illetve vállalatgazdasági üzemmérnöki szakon. Természetesen hallgató­inknak lehetősége nyílik arra, hogy sokan megszerezzék a mér­legképes könyvelői, illetve az adótanácsadói képesítést is. — Az új típusú képzés milyen gyakorlati oktatást feltételez? — Fontos, hogy hallgatóink közvetlenül, fizikai munkával is részt vegyenek a termelésben. Segítséget nyújt ehhez a 277 hektáros leendő tangazdasá­gunk, amelynek kezelői jogát megkaptuk az Állami Vagyon­ügynökségtől. Ott szeretnénk gyümölcsöst, szőlőt telepíteni, a gyepterületeket pedig húsmar­hával és juhászattal hasznosítani. A szántóföldi termelésben olyan növényekkel foglalkozunk majd, amelyek elsődlegesen az okta­tást szolgálják. Az irányító mun­kát a tanszéki mérnökök oldják meg, ezáltal az oktatás és a gya­korlati munka szoros kapcsolat­ba kerül. A tangazdaság mellé tartozik a Mátrai úton lévő tele­pünk, ahol ma több mint száz szőlőfajta segíti a megismerést, továbbá feldolgozó és tanpincé­szet is biztosítja a hallgatók kép­zését. Természetesen nem mondhatunk le a nagyüzemi gyakorlatokról sem. Ezért to­vábbra is a nagyrédei, a gyön­gyöshalászi, a markazi, a gyön- gyössolymosi és a tarnamérai szövetkezetekbe járnak majd hallgatóink. — Az intézetnek az igazi tudo­mányos elismerést az elmúlt né­hány évben a vállalatgazdasági tudományos napok megszerve­zése adta. Folytatják-e ezeket a jövőben? — Fqiskolai karunk nevét az immár háromszor megrendezett tudományos napok révén ma már nemcsak hazánkban, hanem Európában is sok helyen isme­rik. Ezért 1994-ben újból lesz ilyen, sőt arra készülünk, hogy a közbeeső években is hasonló ha­gyományt teremtsünk a szőlé­szeti és borászati tudományos konferenciák megszervezésével. 1995-ben tervezzük az első ilyet, a budapesti expót megelőzően. Arra törekszünk, hogy tanáraink minél több tankönyvet, jegyze­tet, magyar, illetve idegen nyelvű szakcikkeket publikáljanak a jö­vőben is, és előadásokat tartsa­nak határainkon túl. Ez lehet a garancia arra, hogy valóban bi­zonyítsuk : rászolgáltunk az önálló főiskolai karra. Mentusz Károly Trófea-adomány (Fotó: Gál Gábor) A közelmúltban figyelemre méltó kiállítási anyaggal gazda­godott a megyeszékhely. Történt ugyanis, hogy Nyíri Iván, egri származású, Szváziföldön tevé­kenykedő ENSZ-szakértő a vá­rosnak ajándékozta huszonnyolc darabból álló, különleges trófea­§ yűjteményét. A bankszakem- er szabadidejében Kenya, Tan­zánia és Fokföld vadászmezőin időzve számos kafferbivalyt, Thompson-gazellát, varacskos- disznot, nagy kudut, gnut és im- palát terített le, majd gondosko­dott róla, hogy a számunkra eg­zotikus vadak „fegyvereit” meg­csodálhassuk. Az elképzelés szerint az anya­got egy természettudományi kollekció részeként mutatják be, bár elhelyezését eddig még nem sikerült megoldani. A vármúze­umban készült felvételünkön Deák Endre és munkatársnői — a felületen megtapadt kóroko­zóktól megtisztítandó — kloro- formos ládába helyezik a szarva­kat. Egri iparűzési adó Az egri városi közgyűlés a he­lyi adókról szóló 1990-es tör­vény kapcsán rendeletben sza­bályozta az iparűzési adóval kapcsolatos kötelezettségeket. Korsós László, az adó- és illeték­hivatal vezetőhelyettese tájékoz­tatása szerint az alapja az előző évi nettó árbevétel, évi mértéke pedig bolti kiskereskedelmi érté­kesítés esetén egy ezrelék, egyéb értékesítés eseten két ezrelék. A nettó árbevételből ötszázezer fo­rintot lehet — mint adómentes részt — az adó alól kivonni. Amennyiben az árbevétel bolti kiskereskedelmi és egyéb értéke­sítésből származik, úgy az emlí­tett ötszázezret az árbevételek­nek az összbevételhez viszonyu­ló arányában lehet figyelembe venni. Az iparűzési adó alól ugyan­akkor mentes az a kezdő vállal­kozó, aki a rendelet hatálybalé­pése után, vagyis 1992. január elseje után első ízben kapott adó­számot, s az összbefektetésből a magántőke aránya eléri az 51 százalékot. Aki viszont tevé­kenységétől december 31. előtt már megkezdte, annak nem jár mentesség. Az adózás rendjét lefektető törvény értelmében az adóala­nyok — önadózás keretében — előző évi árbevételük függvé­nyében az iparűzési adóelőleget két egyenlő részletben, március 31 -ig, illetve szeptember 30-ig fi­zethetik meg késedelmi pótlék nélkül, az összeget száz forintra kerekítve. Az az adózó pedig, aki az éves előleget március végéig leteszi, az előre fizetett második félévi adórész után kamattérítés­ben részesül. Ennek alapja a szeptember 30-ig fizetendő adó­rész, mértéke az adóév első nap­ján érvényes jegybanki alapka­mat, ami 22 százalék. Ha valakit fizetési kötelezettség terhel, ak­kor az első félévi előleg fizetésé­nél március 31-től késedelmi pótlékot is felszámítanak. Kivételes szabály, hogy az adóalanynak 1992-ről, az általa megállapított és esedékessé vált adójáról 1993. február 28-ig kell adóbevallást tennie. Az esetleges különbözet összegét ezzel egy­idejűleg fizetheti meg, illetőleg igényelheti vissza. Az adót az Eger Megyei Jogú Városi Egye­nesadó Beszedési Számlára lehet befizetni, a száma 725-379845- 0859. Kérik feltüntetni a helyi adó típusát, s azt, hogy csak az első félévi, avagy a teljes évi adó­előleget (utóbbit 22 százalék kedvezménnyel) fizetik-e meg. Szociális otthon Pétervásárán Már adtunk hírt arról, hogy Pétervására nemrégiben egy meghívásos pályázaton 3 millió forinthoz jutott, amelyet a szo­ciális támogatásokra használhat fel. Most arról is döntés született, hogy az összegből átalakítják az idősek klubját, s létrehoznak egy szociális otthont, ahol 10-12 em­bert tudnak majd elhelyezni. Az átalakítási terv nemrégi­ben elkészült, s ezt az önkor­mányzat városgazdálkodási, va­lamint népjóléti bizottsága keddi ülésén véleményezte. Úgy ítélték meg, hogy a szükséges munkála­tok ellenertéke megközelíti a há­rommillió forintot, így az otthon üzemeltetési és fenntartási költ­ségeit az önkormányzat idei költségvetéséből kell majd meg­oldani. A kivitelezésre most pályáza­tot írnak ki, s a munkálatok a ter­vek szerint márciusban már meg­kezdődhetnek. Az átadásra így még ebben a fél évben sor kerül­het. Ön ma már 6000forintot nyert! 9 9 0 ( 10 091 51 í 8 3 A tökéletes azonosítás miatt közöljük a nyertes betegbiztosí­tási kártya számának vonalkód alatti tizenkét számjegyét. Ma az nyert, akinek a számsora meg­egyezik a fentiekkel! Amennyiben nem jelentkezik este 8 óráig személyesen vagy telefonon a kiadónkban, akkor a nyereményösszeg a másnapi nyertes javára többszöröződik. Címünk: Heves Megyei Hírlap Eger, Barkóczy út 7. Tel.: 36/313-644 36/320-880 HEVES 7 HÍRLAP í BETEGBIZTOSÍTÁSI IGAZOLVÁNY 6 RENAULT TOP-CAR KFT. Eger, Deák F. u. 64. Tel: 36/313-808 „SHICK-R” KFT. Gyöngyös, Róbert Károly u. 2/4. Tel: 37/13-188

Next

/
Thumbnails
Contents