Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-05-06 / 287. szám

HÍRLAP, 1992. december 5—6., szombat—vasárnap MEGYEI KÖRKÉP 3. Gombamérgezés Hatvan városban „házalótól” vásárolt ellenőrizetlen gombától három személy gombamérgezést kapott, ezért az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat felhívja a lakosság fi­gyelmét arra, hogy— egészségük védelmében— kerüljék a zug­árusoktól az ellenőrizetlen gomba vásárlását. Vár a Dobó! Eger város patinás középisko­lája, a Dobó István Gimnázium december hetedikétől tizenegye­dikéig, tehát hétfőtől egészen péntekig várja az általános isko­lák nyolcadik osztályos tanulóit és szüleiket, mindennap délelőtt nyolctól délután tizenhat óráig. A Dobó ebben az időpontban az érdeklődők számára részletes tá­jékoztatást ad a jövő tanév beis­kolázási lehetőségeiről. Hallássérültek szentmiséje December hatodikán, vasár­nap délután tizenhét órától az egri II. Kórház melletti Szent Anna-kápolnában hallássérül­tek számára celebrálnak szent­misét. Az istentiszteleten— ame­lyen speciális jeltolmácsolás lesz— egyben a keresztelés, vala­mint az első áldozás szentségét is megadják. Az egri szimfonikusok hangversenye December hetedikén, hétfőn, este tizenkilenc órától az Egri Szimfonikus Zenekar ad hang­versenyt a Megyei Művelődési Központ dísztermében. A kon­certen Mendelssohn-, valamint Brahms-művek hangzanak majd el, Gémesi Géza karnagy dirigá­lásával. Közreműködik még Várhegyi Andrea hegedűmű­vész, a Zeneakadémia 1992. évi, Zathureczky-versenyének győz­tese. Cigányzenei fesztivál A Megyei Művelődési Köz­pont amatőr cigányzenekarok részére területi bemutatót szer­vez ma délelőtt tíz órai kezdettel. A cigányzenei fesztiválra Tarna- leleszen, a község művelődési házában kerül sor. A megnyitásról — helyesen Csütörtöki számunkban saj­nálatos módon tévesen jelent meg az egri Nike sportbolt ünne­pélyes megnyitásának időpontja. Tehát a megnyitó, és az azt köve­tő állófogadás nem december ti­zenkettedikén, hanem december hatodikán, bronzvasárnap lesz, mégpedig délelőtt tíz órától. A Profi nem vállalja A Profi Nyelvstúdió elhatá­rolja magát lapunk december 4-i számában az apróhirdetések „Oktatás” címszava alatt 47031 számmal megjelent felhívástól: „A Profi Nyelvstúdió tanfolya­mai: angol kezdő 120 órás. Ér­deklődni: Eger, Mikes Kelemen u. 37.” A hirdetést nem ők adták fel, a megtévesztő felhívás követ­kezményeiért sem erkölcsi, sem anyagi felelősséget nem vállal­nak! Hölgyeim! Elegáns télikabátok kaphatók és méretre megrend elhetők, széles fazon- és színválasztékban TERMELŐI ÁRON! Rendelésre 1 héten belül elkészítjük! Vincze Lászlóm* női szabósága Eger, Barkóczy u. 11. (az udvarban). A munkanélküliség az átlag duplája (Folytatás az 1. oldalról) — Mit tehet ilyen helyzetben az önkormányzat? Közhasznú munka keretében például foglal­koztatják a munkanélkülieket? Ehhez még jelentős támogatás is jár a munkaügyi központtól. — Nálunk, Szentdomonko­son két évvel ezelőtt volt a legne­hezebb, akkor küldtek el többe­ket a lemezgyárból. Gondolkoz­tunk, hogy legalább idényjelleg­gel adjunk munkát néhány em­bernek. Sokra nem jutottunk: tavaly Domonkos, Lelesz és Fe- démes együtt alkalmazott öt főt közhasznú munkára, árkot ás­tak, patakmedret tisztítottak, de eléggé gyenge volt a teljesítmény. Idén Domonkosnak már csak két „közhasznú munkása” volt. És hát igazából olyan beruházá­sok sincsenek, amelyekhez sok ember kellene. — A leginkább zavaró— veszi át a szót Palkovics Ákos—, hogy igen magas itt a cigány lakosság aránya, s bizony ők váltak legha­marabb munkanélkülivé. Alul­képzettek, és nyilván hogy nekik mondtak fel először, nem a szak­képzett munkaerőnek. — Gondolom, rajtuk is pró­bálnak valamilyen módon segí­teni. — A gyökerekhez nyúltunk tavaly szeptemberben— mondja Maczkó Ferenc.— Az úgyneve­zett „etnikai oktatás” keretében délutánra ottfogjuk az iskolában a hátrányos helyzetű gyerekeket korrepetálásra. Legyen az az alap, hogy legalább a nyolc osz­tályt elvégzik. — Ahogy a problémák szapo­rodnak, többen tartanak-e igényt önkormányzati segélyre? Palkovics Ákos:— Közvetle­nül az önkormányzati választá­sok után még igen nagy gond volt a segélyezés, sokan hozzászok­tak ahhoz, hogy csak sóhajtanak egyet, és már kapnak is pénzt. Ez mára megszűnt, a testület igyek­szik kézben tartani ezt a dolgot. A jogos kérések alapján jutta­tunk segélyeket, gyakorta nem is pénzben. Egyébként az igények száma nem növekszik együtt a munkanélküliséggel. — Van egyáltalán remény? Lehet valamiben bízni? Mond­juk, ismét elkezd termelni a csehi bánya, nyereséges lesz a nádasdi lemezgyár... — Szép lenne, bár mi csak ki­sebb reményeket dédelgettünk, de mint kiderült, azt is hiába. Az erdőtelepítési programban bíz­tunk, hogy annak révén végre munkába állhat számos, ma kényszerűen tétlenkedő ember, ám a gazdálkodók nem mertek pályázni, ilyen hegyvidéken az erre elnyerhető támogatás egy­szerűen nem elég. — Kaphatnak viszont maguk a települések központi támoga­tást. Á kormány kihelyezett mis­kolci ülésén is elismerték, hogy a térség, a Pétervásárától északra eső terület gazdasági és társadal­mi szempontból is hátrányos helyzetű. Maczkó Ferenc:— Valóban, de talán a globális megjelölésnek tudható be, hogy mégsem kap­tuk meg a megfelelő minősítést. Pontosabban Szentdomonkos megkapta, ám Lelesz, Fedémes és Bükkszenterzsébet nem. Az elmaradott területek fejlesztésé­ről szóló kormányrendelet értel­mében az utóbbi három község nem minősül kiemelten fejlesz­tendőnek, annak ellenére, hogy a helyzet, a gondok azonosak. Nem lobbyzásból mondom ezt, hanem mert alanyi jogon járna az említett minősítés. Nemsokára kezdjük például a gázhálózat építését, és bizony így négymillió forinttóí esünk el. Ezért a tarna- leleszi képviselő-testület a mi­nap Fedémes és Bükkszenter­zsébet nevében is levélben for­dult a régió köztársasági megbí­zottjához: kérjük a minősítésünk felülvizsgálatát. Remélem, sike­rül, bár a hírek szerint van vagy háromszáz ilyen kérelem a Bel­ügyminisztériumban. A beszélgetés után néhány nappal, ezen a héten csütör­tökön a kormány elfogadta a borsodi és a bevési régió fej­lesztési programját. Mivel a térség halmozottan hátrá­nyos helyzetű, az ipari ter­melés kétharmadára esett vissza, s körülbelül húszszá­zalékos a munkanélküliség, ezért a kormány indokoltnak tartja, hogy a régió fejleszté­sét egy ötinilliárd forintot meghaladó összegű, három­éves, kiemelten támogatott program segítse. Ezen belül a régió elmaradott települése­in külön szociális válságke­zelő program is indul. Rénes Marcell Zagyvaszántói esték Klubélet a könyvtárban Zagyvaszántón az igazi ősz beköszöntével megélénkült a he­lyi könyvtár keretein belül mű­ködő klubok élete is. Az évek óta működő nyugdijasklub, vala­mint a település felnőtt férfijait egyesítő Old Boys klub tagjai rendszeresen találkoznak heten­te. A nyugdíjasok egyébként no­vember közepén a boldogi klub meghívására baráti találkozón vettek részt, ahol remek hangu­latban töltötték el az időt. Vi­szonzásképp a zagyvaszántói nyugdíjasok januárban látják vendégül a boldogiakat. A következő klubprogramra december 8-án délután öt órakor kerül sor, amikor is irodalmi est keretében Sellei Zoltán előadó- művész tolmácsolja Arany János legszebb műveit. A tölgyek alatt című műsorra a klubtagokon kí­vül minden zagyvaszántói iroda­lomkedvelőt várnak a szervezők. Poroszlói szolgáltatóház Poroszló központjában, a régi orvosi rendelő helyén épül az új kereskedői szolgáltatóház, amelyben majd szabóság, divatáru-üzlet, drogéria, cukrászda, tejivó és elektronikai szaküzlet és fodrászat lesz majd. A poroszlóiak jövő év tavaszán vásárolhatnak először itt. (Fotó: Gál Gábor) Füzesabonyi találkozó Csurka, az író Csütörtökön este a Keresz­ténydemokrata Néppárt Heves Megyei Szervezetének invitálá­sára Csurka István, az MDF alel- nöke, országgyűlési képviselő— a meghívó szerint— író-olvasó találkozóra érkezett a füzesabo­nyi művelődési házba. Az asztalra adventi koszorút helyeztek, az előadó mögött egy széken a magyar címer foglalt helyet. Hogy a meghívónak ele­get tegyenek, az előadás elején egy régebbi Csurka-írás hang­zott el az Adventról, majd a meg­hívott rátért a mai magyar iroda­lom helyzetének fejtegetésére. A néhány mondatos elemzésből ki­derült: pártharcok prédájává váltak az ország írói, a kiadók pornográfiát és egyéb szemetet zúdítottak az olvasókra, hogy ez­zel tereljék el az emberek figyel­mét a lényeges dolgokról. Vi­szont senki nem ír „jó irodalmat” az elmúlt 45 évről. E rövid bevezető után Csurka István háromórás előadásban taglalta jelen politikai életünket. Szólt arról, milyen kegyetlenül tiporták el az 1956-os forradal­mat, és hogyan titkolták el az ak­kor történteket a fiatalság elől, majd hogyan csontosodott meg 40 évre Magyarországon a kom­munizmus. S most, mikor végre megünnepelhetnénk az akkori eseményeket, valakik október 23-án ezt lehetetlenné tették. De nem azok, akik lepfujolták a köztársasági elnököt. Az ország ezt azért láthatta így, mert a Hír­adó ügyes bevágásaival ezt mu­tatta a nézőknek. Beszélt a médi­ák ügyéről, és arról, hogy miért rossz az ország és a polgárok gaz­dasági helyzete. Figyelmeztette a szépszámú hallgatóságát a kom­munista veszély felerősödésére, az est végén pedig kérdésekre vá­laszolt. —sj— A felnémeti gáz nyomában Mégis megtörtént a műszaki átadás Gyöngyösi pedagógusok kérdése a közmeghallgatáson Mikor kapják meg a 13. havit...? A gyöngyösi közmeghallgatá­son az 1993. évi költségvetés volt a fő téma. Amint az várható volt, pedagógusokkal telt meg a vá­rosháza nagyterme, hiszen ré­szükről folyik a „harc” a 13. havi bérért. Összességében minden e körül forgott e délutánon. Barcs Aladár főtanácsos, költségvetési irodavezető mindenekelőtt is­mertette Gyöngyös jövő évi költ­ségvetésének a lényegi számait. Az már ma látszik, hogy minden elképzeléssel szemben kisebb lesz a város költségvetése közel 100 millió forinttal. Ahhoz, hogy minden igényt ki tudjon elégíteni az önkormányzat, csaknem fél- milliárd forint kellene. A pedagógusok nagy kérdé­sét, hogy mikor fizetik ki a közal­kalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény sze­rinti 13. havi fizetést, Horváth Tiborné, a helyi pedagógus­szakszervezet titkára vetette fel. A válaszokból végül is kiderült, hogy arról szó sincs, hogy a gyöngyösi önkormányzat nem akarja kifizetni, de egyelőre erre ez évben egy árva vas sincs. Ah­hoz, hogy a béreket karácsony után (29-én) ki tudják fizetni, így is hitelt kellett felvenni az önkor­mányzatnak. Erre sincs pénz. Summa summárum, Gyöngyös város képviselő-testülete de­cember 17-én mérlegeli, hogy mikor kapják meg a pénzüket a pedagógusok. Lehet, hogy 1993. január 31-ig, de ezt még el kell dönteni. (korcsog) Ülésezett a közös képviselő-testület Az egészségügyről Pétervásárán (Tudósítónktól) Tegnapelőtt tartotta idei utol­só ülését Pétervására és társköz­ségeinek közös képviselő-testü­lete. A levezető soros elnök, Pál- fi István váraszói polgármester elsőként a város egészségügyi in­tézményéhez kapcsolódó ügyek megtárgyalását javasolta a testü­letnek. így megbeszélték az ala­pító okirat elfogadását, s a péter- kei egészségügyi központ szerve­zeti és működési szabályzatát. A vita megnyitása után számos hozzászólás, észrevétel hangzott el úgy a képviselők, mint a meg­hívottak részéről. Többen kifo­gásolták, hogy az intézmény ala­pító okiratát, illetve SZMSZ-ét csak most alkotják meg, pedig az egészségügyi központ már több mint egy éve működik. Arról is szó esett, hogy szükség van-e egyáltalán az igazgató főorvosi beosztásra. Az el­hangzott észrevételekkel, javas­latokkal kiegészítve az előter­jesztést átdolgozzák, s azt majd a jövő évi első ülésen tárgyalják meg ismét. Ide kapcsokrdott még az a bejelentés is, mely szerint egyes városi háziorvosok az egészségügyi szolgálatot vállal­kozási formában kívánják ellát­ni. A testület előzetesen állást foglalt arról, hogy részükre— a később kötendő megállapodás­ban rögzített feltételekkel— a rendelőt és a berendezéseket bérbe adják. Ezt követően a közös fenntar­tású intézmények háromnegyed évi gazdálkodásáról hangzott el egy tájékoztató. Ismertették a jö­vő évi tervkoncepciót is: jövőre csupán a pétervásárai polgár- mesteri hivatalt, az egészségügyi központot és az általános iskolát kívánják közös intézményként működtetni. Zay József „Enyém a csend” Jótékonysági est a hallássérültekért Több felnémeti lakos azzal ke­reste meg lapunkat, hogy a kitű­zött határidőre nem kötötték be náluk a gázt, így félő, hogy ott so­kan télvíz idejére fűtés nélkül maradnak. Először Girhiny Bé­lától, a Tigáz miskolci igazgató­ságának főmérnökétől kértünk az ügyben felvilágosítást. — A kivitelező, a Cirkobau Rt. november huszonhatodikára hirdette meg a műszaki átadást, amelyre készültek a Tigáz mun­katársai is— mondja a főmér­nök.— Azonban az egri polgár- mesteri hivatal képviselői az elő­ző nap megjelent Magyar Köz­lönyre hivatkozva meghiúsítot­ták az átadást. A lapban ugyanis az szerepelt, hogy a gázenergiá­ról szóló törvény alapján az ipari miniszter hatályon kívül helyezte a térítésmentes vagyonjogi át­adásról szóló rendelkezést. A Ti­gáz beköti a gázt, ha a műszaki átvételi eljárás megtörténik. Természetesen az egri polgár- mesteri hivatalban is érdeklőd­tünk az ügy részletei felől, ahol Katonáné Vendrei Mária, a fő­mérnöki iroda főelőadója meg­lepő— ám a felnémetiek szem­pontjából örvendetes— hírrel szolgált. — A gázvezeték műszaki át­adása tegnapelőtt, december harmadikán megtörtént, ame­lyen részt vett Molnár Ferenc, a Tigáz egri kirendeltségének ve­zetője is— mondja.— Azonban a november huszonhatodikai át­adást nem a Magyar Közlönyben megjelent rendelet miatt, hanem azért akadályoztuk meg, mert hi­ányosságokra bukkantunk. — Mi lehet az oka annak, hogy sem a felnémeti polgárok, sem a miskolci Tigáz nem tudott a tegnapelőtti átadásról? — Ezt nem tudom, hiszen Fel­németen két gyűlést is rendez­tünk a gázprogrammal kapcso­latban. A miskolciak pedig való­színűleg azért nem értesültek er­ről, mert a legalsó szintű, vala­mint a legmagasabb szintű Ti- gáz-vezetés között történtek megbeszélések, s a középső szint kimaradt. De ennek semmi je­lentősége, hiszen hétfőn már megbeszélésre vagyunk hivata­losak Miskolcon. A műszaki átadás után már csak a használatbavételi enge­délyre van szükség, és ennek bir­tokában akár másnap, harmad­nap megkezdődhet a gázbekö­tés. (kácsor) A Hallássérültek Országos Szövetsége egri szervezete ala­pítványt hozott létre, amely e sé­rült emberek hátrányos helyze­tén kíván javítani, továbbá beil­leszkedésüket segíti az épek tár­sadalmába. Az alapítvány induló vagyona ötvenezer forint, amelyhez ugyanennyit megsza­vazott az egri közgyűlés. Az alapítvány javára decem­ber 13-án, vasárnap a Gárdonyi Géza Színházban „Enyém a csend” címmel jótékonysági es­tet rendeznek, amelynek védnö­ke a polgármesteri hivatal és Czakó István kanonok. A mű­sorban a színház művészei mel­lett fellépek— többek között— a bazilika, a 9-es iskola kórusa, a Hittudományi Főiskola hallga­tói, a Dobó-gimnázium táncka­ra, a zeneiskola tanára, a hallás- sérültek néptánccsoportjai. Az előadás napján a színház előcsar­nokában a közönség megtekint­heti a hallássérültek munkáiból készült kiállítást is. A programot már eddig is szá­mos vállalat segíti, de várják az újabb pénzadományokat a kö­vetkező csekkszámlaszámra: 12060— 5, OTP Eger, Hatvani kapu tér 7. A műsorra a jegyek december 8-tól válthatók a szín­ház szervezőirodájában, vagy a helyszínen.

Next

/
Thumbnails
Contents