Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-03 / 285. szám

Figyelő

A lakossági

munkaerő-felmérés 1992. III. negyedévi eredményei

HÍRLAP, 1992. december 3., csütörtök 11.

Kereskedelmi Bank Rt.:

Ahol a pénz dolgozni kezd

1992. III. negyedévében a KSH munkaerő-felmérésének keretében, gazdasági aktivitás szempontjából megfigyelt 15-74 év közötti népesség a következőképpen oszlott meg:

— A gazdaságilag aktív népességhez a megfigyelt korosztály 61 százaléka tartozott.

— Ezen belül a foglalkoztatottak száma 4139,5 ezer fő (90,5 %) volt. Az adott héten a foglalkoztatottak 9 százaléka dolgozott 36 óránál kevesebbet. Az utóbbi csoporton belül jelentős (25 százalékos) arányt képviseltek azok, akik számára a nem teljes munkaidőben történő foglalkoztatás nem önkéntes, hanem a munkáltató gazdasági nehézségeiből következő kényszer eredménye volt.

— A vizsgált időszakban az aktívan állást kereső munkanélküliek száma 436,2 ezer fő, a felvételből számított munkanélküliségi ráta 9,5 százalék volt. (A felvétel 1992. januári indulása óta jelentősen megnövekedett a különböző okokból — megtagadás, a háztartáshoz tartozók tartós távolléte, üres lakás stb. — adódó meghiúsulások aránya, s a II. negyedévben már meghaladta a 20 százalékot. A meghiúsulások első két formája erősen rétegspecifikus a gazdaságilag nem aktívak esetében, s ez bizonyos eltérést eredményez a népesség tényleges korcsoportos összetételéhez képest. Amennyiben a

felvételből nyert adatokat — a felvételből származó aktivitási arányokat figyelembe véve — a továbbvezetett korcsoportos népességszámokkal korrigáljuk, a munkanélküliek száma 462 ezer főre adódik, ami 10 százalékos munkanélküliségi rátát jelent.)

— Az előző negyedévhez képest a munkanélkülieken belül csökkent a korábban fizikai foglalkozásúak száma és aránya (a szak-, a betanított és a segédmunkások között egyaránt), ugyanakkor nőtt a szellemi foglalkozásúaké.

— A foglalkoztatottak számának csökkenése 1992-ben jelentősen nagyobb mértékű volt, mint a munkanélküliek számának növekedése. Ez arra enged következtetni, hogy a munkájukat elvesztők egy része nem keres rögtön új állást, s így a felmérés fogalmai szerint nagyobb arányban válnak gazdaságilag nem aktívakká, mint munkanélkülivé, illetve végleg kikerülnek a munkaerőpiacról.

— A munkanélküliség fokozódó terhet ró a családokra, mivel a munkanélküliek 33 százaléka családi állását tekintve férj (élettárs), azaz Magyarországon tradicionálisan fő keresőnek számító családfő volt. A III. negyedévben a háztartásoknak már 10,4 százalékában volt legalább egy — aktívan állást kereső — munkanélküli.

KSH

Enyhültek

egyes

nyugdíjjogi

hátrányok

A kormány a 141/1992. (X. 22.) számú rendeletével az egyes nyugdijjogi hátrányokat enyhítette. Ez azokra vonatkozik, akiknek az 1929. január hó 1 -je előtti közszolgálatban, bánya- nyugbér-biztosításában, vagy vállalati nyugdíjbiztosításban eltöltött idejét, továbbá az 1945. évi 146. ME sz. rendelet alapján hozott igazoló bizottsági határozattal díjazás nélkül (csökkentett díjazású) munkavégzésre kötelezően munkában eltöltött idejét a nyugdíj megállapításánál szolgálati időként nem vették figyelembe. Ezeket az időket nemcsak a rendelet hatálybalépését, vagyis az 1992. október ho 22-ét követő időben megállapításra kerülő nyugdijak esetében kell szolgálati időként figyelembe venni, hanem a már megállapított és folyósításra kerülő nyugdíjak esetében is. Ez tehát azt jelenti, hogy a már folyósításra kerülő nyugdíj összegét a fentebb említett szolgálati idő figyelembevételével módosítani kell.

A szolgálati idő beszámításán túlmenően a rendelet hatálybalépését megelőzően megállapított nyugdíjakat annyiszor havi 100 forinttal kell emelni, ahány év szolgálati időt e rendelet alapján utólag be kell számítani. 100 forint emelés jár az egész évet el nem érő (töredék év) időtartamra is. A hozzátartozói (özvegyi, szülői) nyugellátást is fel kell emelni az elhalt jogszerzőt megillető összeg felevei, ha nála (az elhaltnál) az előbb említett körülmények annak idején fennállottak. A rendelet kimondja azt is, hogy ha e tájékoztatónak első bekezdésében említett feltételek a saját jogú nyugdíjazásnál fennállnak, és nyugdíját 1989. január hó 1-je előtt állapították meg, továbbá, ha e rendeletén alapuló igényét hat hónapon belül benyújtja, a nyugdíjat 1992. január hó 1-jéig visszamenően, illetve az azt követően alkalmazott emeléssel együtt kell nagyobb ösz- szegben megállapítani.

A nyugdíjak emeléséről „hivatalból” nem történik (adatok, bizonyítékok hiányában nem is történhet) intézkedés. Az igényt a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél) kell benyújtani, amely az igénybejelentés alapján határozatot hoz. Az igénybejelentéssel együtt a beszámítani kért szolgalati időt tanúsító okiratot (okiratokat) mellékelni kell.

Az idei esztendő eddig eltelt időszakában a makrogazdasági folyamatok a kereskedelmi bankok szemszögéből meglehetősen kedvezőtlenül alakultak. Az elfogadható kockázatú kihelyezési lehetőségek szűkülése, a pénzintézeti törvény által előírt szigorú tartalékképzési kötelezettség, az elmúlt években jellemző inflációs nyereség elmaradása miatt 1992-ben a bankszektorban kimutatott nyereség drasztikus mértékű csökkenése valószínűsíthető. Legalábbis ez derül ki az idei évre vonatkozó prognózisból. A kedvezőtlennek tűnő kilátások mellett szűkebb hazánk mégis jelentősebb eredményt mondhat magáénak, hiszen november elejétől a Kereskedelmi Bank Rt. egri fiókja területi igazgatósággá lépett elő. Ennek kapcsán beszélgettünk Kovács József igazgatóval.

— A gazdaságban történt változások, az új törvények, így a csőd- és a számviteli rendelkezések végrehajtásából adódó feladatok általában a gazdálkodó szervezetekkel, így a bankokkal kapcsolatban is új követelményeket támasztottak — kezdte a területi igazgató. — Az ezeknek való megfelelés, a szövetkezeti átalakulás végrehajtásában való közreműködés, a kárpótlás pénzintézetre gyakorolt pozitív és negatív hatásainak mérlegelése és megítélése, a privatizáció elősegítése, a piacváltásból adódó nehézségek kiküszöbölése határozták meg elsősorban munkánkat. A megoldások keresése természetesen az eredményesség és a biztonság figyelembevételével történt.

— Bankjuk elsősorban a hitelezési üzletágban jeleskedett eddig. Mennyire befolyásolta mun, (Fotó: Gál Gábor)

kájukat ezen a területen a viszonylagos kiszámíthatatlanság?

— A bizonytalanság miatt elsősorban a tőkeerős, már átalakult kisvállalkozásokat finanszíroztuk. Bankunk élen járt a Start-hitelek, és a privatizációval beinduló új vállalkozások esetében az Egzisztencia-hitel folyósításával. Természetesen sor került a világbanki hitelek elbírálására és odaítélésére is. Külön szeretném megemlíteni az egri vécsey-völgyi ipartelepet,

amelynek kialakításában pénzintézetünk jelentős szerepet vállalt.

— Másik kulcsfontosságú üzleti tevékenységük a mezőgazdaság finanszírozása. Az átalakulás nehézségein túl ebben a szektorban állandó likviditási problémákkal küzdenek a gazdaságok.

— Bankunk jellegéből adoídó- an nemcsak a termelőszövetkezetekkel, hanem az élelmiszer- gazdaság szinte minden szereplőjével kapcsolatban áll. A tőkeéhség csillapításában jelentős segítséget nyújtottak a kormányhitelek, hiszen az aszálykáros és tőkepótló finanszírozási konstrukciókban az állam garanciát vállalt, illetve kamattámogatással preferálta az ágazatot. Sajnos, ezek a tőkeinjekciók egyelőre rövid lejáratú kihelyezések, ám biztató jelek tapasztalhatóak abban, hogy a kormány a földművelési tárcával együttműködve, hosszú lejáratú konstrukciókkal segítse a mezőgazdaságot.

— Az elmúlt időszakban a Kereskedelmi Hitelbank új szolgáltatásokkal nyitott a lakosság felé.

— Az első lépést a devizaszámla-vezetésen túl a hozamjeggyel tettük meg, amelynek lassan elérkezik a lejárata. Most

újabb, immár tartós befektetést ajánlunk a lakosságnak a Gemi- ni-kötvénnyel, amely hétéves futamidejű. Bankunk stratégiája az, hogy minél jobban igyekezzen megnyerni a bizalmat, ezért fix kamatozású értékpapírkonstrukciókat bocsát a befektetni szándékozók rendelkezésére. Az előbb már említett Gemini is ilyen, az első esztendőben 22 %, majd minden évben 1 %-kal csökkenő fix kamatot fizet. A gazdasági előrejelzéseket tekintve ez magasabb az inflációs várakozásoknál, ezért egy minimális, garantált kamatjövedelmet biztosít a vásárlóknak. További előnye, hogy másodlagos piacon is forgalmazható, nem névre, hanem bemutatóra szóló értékpapír, így egymás között adható, vehető, átruházható.

— Az utóbbi időben több ízben feltűnt a pénzintézet, mint a helyi társadalmi élet mecénása. Milyen szerepet tulajdonítanak a különböző rendezvények támogatásának?

— Természetesen nagyon fontosnak ítéljük, hogy szűkebb környezetünk profitáljon egy jól működő pénzintézetből. Elsősorban az ifjúság felkarolásának tulajdonítunk jelentőséget, hiszen a jövő nemzedékének fejlődése elemi érdekünk, egy hosszú távra szóló befektetési forma. Ezért hoztuk létre az egri önkormányzattal együtt az Egri Ifjúsági Alapítványt, amely épp a minap mutatta be egy gálaműsoron keresztül kisugárzási erejét, hiszen a fellépő művészek mindegyike valamilyen módon kapcsolódik a városhoz, de említhetném még az Egri Közgazdasági Szakközépiskola szakképzési alapját, amelyet szintén támogatunk. De jelen vagyunk a sport- és kulturális életben is, s hogy lokálpatrióták vagyunk, bizonyítja, hogy segédkezet nyújtottunk a vár díszkivilágításában, illetve a Széchenyi utcai kandeláberek felállításában.

— Bizonyára a jövőben erősödik a különféle bankok közötti verseny. Hogyan törekednek pozícióik megtartására, illetve jobbítására?

— A követelményeknek való megfelelés, a versenyképesség megőrzése, a szolgáltatások színvonalának emelése lebegett a szemünk előtt, amikor úgy döntöttünk, hogy a területi igazgatóság számára megvásároljuk és felújítjuk a régi nemzeti bank patinás épületét. Reméljük, az új környezetben is megfelelünk a szlogenünk által támasztott követelménynek, miszerint a miénk az a bank, ahol a pénz dolgozni kezd. Molnár Zsolt

Irány a piacgazdaság

Az egri mezőgazdasági iskola törekvései

Vendégforgalom Heves megyében

Egy iskolának mindig évekre előre kell gondolkodnia, hisz nem a tegnapnak és a mának, hanem a holnapnak képezi a szakembereket. Akik most az iskolapadban ülnek, azok lesznek a jövő társadalmának alakítói. Ilyen szempontból a legnehezebb helyzetben azok az intézmények vannak, ahol szakképzés folyik.

Az egri Mezőgazdasági Szak- középiskola és Szakmunkásképző Intézet mindig igyekezett a változó körülmények ellenére is előre tekinteni. Ezért sok olyan szakot indítottak el, amelyet elvégezve, nagy valószínűséggel nem kezdi munkanélküliként az életét a náluk végző.

Mint Fehérvári Andor igazgató elmondja, már évekkel ezelőtt megérezték a változások előszelét. Ezért igyekeztek képzési rendjüket a holnap követelményeinek megfelelően formálni, így például elindították a kertészeti technikusok oktatását, akik öt esztendő alatt sok hasznos ismeretre tesznek szert. A negyedik év végén érettségiznek, s két idegen nyelvet is elsajátítanak. Nemcsak a szűkebben vett szakmai ismeretekkel rendelkeznek majd, hanem olyan közismereti tárgyak gyarapítják tudásukat, amelyek segítenek eligazodni a világban.

De másban is igyekeztek lépést váltani. Eddig elaprózottan tanították a kertészetet, pedig

sokszor feleslegesnek tűnik különválasztani a szőlészetet a gyümölcstermesztéstől. Ezért is kísérleteznek a négyéves általános kertészképzéssel, amely a végén érettségit is nyújtana. Azzal is próbálkoznak, hogy a szakok „átjárhatók” legyenek, azaz, ha valaki menet közben meggondolja magát, vagy eredményei indokolttá teszik, akkor válthasson. A szakmunkásképzőben kezdő mehessen két-három év után szakközépiskolába.

Az a kiindulópontjuk, hogy a korszerű piacgazdálkodásra igyekeznek fölkészíteni a diákjaikat. Ehhez megfelelő üzemi ismeretek, a farmergazdálkodás alapjai kellenek. Nemcsak elméleti síkon tanulják ezeket, de maguk is termelnek, csomagolnak és árusítanak. Ezek a gyakorlati kurzusok jó előtanulmányai a későbbi munkának.

Az utóbbi időben mind több lehetőség nyílik arra is, hogy tanulmányi kirándulások során külföldi tapasztalatotis szerezzenek tanítványaik. Jártak Finnországban, Franciaországban és Ausztriában, s a későbbiek során folyamatosan megszervezik a kiutazásokat. Legutóbb Francia- országban húsz egri mezőgazda- ságis járt, s láthatta a „borok hazájának” szőlőfeldolgozási módszereit. De majd akár több hónapos tanulmányutakra is nyílik lehetőség, amelyek során biztos nyelvtudást is szerezhetnek a

résztvevők.

Néhány esztendővel ezelőtt vágtak bele a tangazdaság fejlesztésébe. Mint az igazgató elmondja, arra számítottak, hogy gyorsabban haladnak, de így sem elégedetlenek. A termék egy részét saját konyhájuk dolgozza fel, de már eladásra is telik. Jó példaként említi a gombatermelést, amelynek minden fázisát megismerik a diákok. Ezenkívül komoly eredményeket érnek el a dísznövénytermelésben és az üvegházi gazdálkodásban is. Híresek virágkötőik, a különböző versenyeken szép eredményeket érnek el. Mint Fehérvári Andor hozzáfűzi: ha be tudják kötni a gázt a tangazdaságba, valóban komfortossá válik. Ehhez pályázati pénzt kértek.

Annál is nagyobb szükség van ezekre a változásokra, mert néhány hagyományos szakma komoly válságba került. Nem igényel például a dohánygyár több dohányfeldolgozót, már nem indítanak új osztályt. Az Egervinnel sem könnyebb a helyzet, ha nem fordítanának rá saját maguk gondot, akár a borászképzést le is állíthatnák. Ez azonban felelőtlenség volna egy ilyen régi borvidéken — hangsúlyozza az igazgató. Ezért különböző támogatásokkal: a munkaügyi központ, a minisztérium, illetve a városi önkormányzat segítségével saját lehetőségeiket bővítették. így megismertethetik tanítványaikkal a modert szőlőfeldolgozást, a borászati eszközöket, s a palackozót. Ezenkívül kisebb gazdaságokban, vállalkozóknál láthatják a diákok a módszereket. Minél közelebb szeretnék őket vinnia vállalkozás gondolatához. Szó van egy speciális kistermelői borászképzés elindításáról is. A tanterv már kész, s ha a munkaügyi központ is jónak látja, akkor az érettségizetteket egy év alatt megfelelő jogi, higiéniai és számviteli tudással vértezik fel.

Az igazgató úgy látja, hogy az iskolának nagyobb kisugárzó szerepet kell vállalnia, különböző bemutatókkal, tanácsokkal, képzéssel segítve a hobbikertek tulajdonosait és a kezdő vállalkozókat. Ehhez is bővítik adottságaikat, készülnek erre a feladatra.

Újdonság az is, hogy a pék és cukrász szakmát közösen oktatják. Nagy az igény az itt végzett szakemberekre, akik ráadásul még egy nyugati nyelvet is elsajátítanak.

Összességében azt érték el, hogy az innen kikerülő diákok aránylag könnyen el tudnak helyezkedni. Többen már komoly vállalkozásba kezdtek az elmúlt évben végzettek közül. Szeretnék e hagyományokat megőrizni, hiszen a vállalkozó iskola képezheti a jó vállalkozót, vagy annak munkatársait.

G. E.

Megyénkben a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma az 1992. július 31-i állapot szerint mintegy 9700 volt, az egy évvel korábbinál közel 12 százalékkal több. A vendégfogadási lehetőség a fizetővendéglátásban és a nyaralóházakban csökkent, a többi szállástípusban nőtt, legnagyobb mértékben a kempingekben. A kereskedelmi szálláshelyek területi koncentrációja — a mérséklődés ellenére — továbbra is jelentős. A szállodák férőhelyeinek 57 százaléka Egerben, 21 százaléka Gyöngyösön, az egyéb szálláshelyeknek (ide tartoznak a turistaszállások, a nyaralóházak, a panziók, a kempingek és a fizetővendéglátás) 55, illetve 18 százaléka szintén az előbbi két városban található, 10 százaléka pedig Szilvásváradon. Megyénk kereskedelmi szálláshelyeit 1992. I-III. negyedévben közel 144.900 vendég kereste fel, 4,5 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül a külföldiek száma mintegy 26 százalékkal csökkent, a belföldieké 12 százalékkal nőtt. Az ösz- szes vendég 34 százaléka volt külföldi, az előző év azonos időszakában 44 százaléka. Különösen visszaesett a vendégforgalom

a Szovjetunió utódállamaiból (83 százalékkal), a jugoszláv utódállamokból (79 %-kal) és Lengyelországból (44 %-kal), s kevesebben érkeztek az egy évvel ezelőttinél pl. Ausztriából, Németországból, Hollandiából. Többen látogattak ide például a Cseh és Szlovák Köztársaságból, Belgiumból, az Amerikai Egyesült Államokból. Megyénk idegenforgalmára a területi koncentráció mellett jellemző a szezonális koncentráció is. 19,92. I-III. negyedévben a vendégek 17 százaléka júliusban, egyötöde augusztusban vette igénybe a kereskedelmi szálláshelyeket. A vizsgált időszakban az előző év azonos időszakánál kevesebb vendég 2,4 százalékkal több vendégéjszakát töltött itt. Ezen belül a külföldiek vendégéjszakáinak száma 22 százalékkal csökkent, a belföldieké 19 százalékkal nőtt. A vendégek a kereskedelmi szálláshelyeken átlag 2,8 éjszakát (1991. I-III. negyedévben 2,6 éjszakát) töltöttek. A külföldiek — az előző év azonos időszakával egyezően — átlag 2,5 éjszakára vették igénybe a kereskedelmi szálláshelyeket.

Jacsó Mária KSH Heves Megyei

Igazgatósága