Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-03 / 285. szám
12. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. december 3., csütörtök Költségvetési ABC Ami lefaragható és ami növelhető A nyolcvanas évek költségvetései számára a legnagyobb érvágást a támogatások, a dotációk jelentették. Milliárdokat költött minden esztendőben az állam arra, hogy fedezze a vállalati gazdálkodás hiányait. Még az előállítás szakaszában igyekezett megtéríteni a termelőknek a fogyasztói árakban el nem ismertethető többletköltségeket, és azt a nyereséget, amitől az árak be- határoltsága miatt eleve elesett. Semmi sem volt drága azért, hogy a fogyasztó ne érezze a pénztárcáján a döcögő gazdaság gondjait. Emiatt a szemlélet miatt a támogatási csatornákon kifolyt a költségvetés bukszájából a bevételek csaknem egyharmada, a bruttó hazai termék — a GDP — egyötöde. S miközben csörgedeztek a milliók a vállalati kasz- szákba, a cégek vegetáltak tovább, függetlenül attól, hogy létük gyarapította vagy csak apasztotta a nemzeti jövedelmet. A költségvetés segítségével a hatékonyan termelők tartották el a ráfizetéssel dolgozókat, a veszteséges alapanyag- és kitermelőágazatokban magasabb bért fizettek az alkalmazottaknak, mint ott, ahonnan a jövedelmük ténylegesen származott. Mindez károsan hatott az egész társadalom jövedelemtermelő képességére. Nem segítették a gazdasági tisztánlátást a fogyasztói ártámogatások sem. Nem derült ki, hogy egyik vagy másik termék előállítása valójában mennyi pénzébe kerül a társadalomnak, mekkora költséggel jár a fogyasztásuk. A bolti árak ugyanis a költségeket csak részben tartalmazták. Egyes termékek sokkal olcsóbbak voltak, mások aránytalanul drágábbak annál, mint amennyibe előállításuk ténylegesen került. Ezt nagyjából a vevők is tudták, érthetően többet fogyasztottak a dotált termékekből, mint a drágábbakból, az üzletek polcairól pedig azok az áruféleségek hiányoztak, amelyeket a legtöbben kerestek. E téren gyökeres változás történt, amely a költségvetés egyes fejezeteiből száműzte a dotációt, és csak ott hagyta meg minimális mértékben, ahol az érintettek pénztárcája egyszerűen nem engedte volna meg a többletterheket. Mindössze 100 milliárd forint — a GDP 7,3 százaléka — „maradt” erre a célra, elsősorban az agrárszektor támogatására, és a közlekedés, valamint a háztartási energia fogyasztói áremelkedésének kompenzálására. Vannak persze bizonyos állami kiadások — ilyen a családpolitikai célokra szánt pénz, az egészségügy, a közoktatás, a távközlési hálózat bővítése —, amelyek még a takarékosság kényszere esetén sem számítanak kidobott pénznek. Bár csak közvetve, s nem is azonnal, de a lakossági, vállalati jövedelmeket növelik, valamint az adóterhek súlyosbítása nélkül az adóbevételeket szaporítják. Bácskai T. A csábítás trükkje Krízismenedzserek — külföldről A hazánkban működő külföldi-magyar vegyes vállalatoknak se száma, se száma. Szinte naponta alakulnak újak, az egészen kicsiktől az óriáscégekig. A külföldi résztulajdonosok lehetőleg magyar szakemberekből próbálják felállítani a hazai vállalatok vezető gárdáját. Milyen a kínálat felső szintű vezetőkből? — kérdeztük Pintér Zsolt Zoltánt, az egyik legnagyobb fejvadász cég, a Manager Contact ügyvezető igazgatóját. — Sajnos, még mindig elenyészően kevesen beszélnek idegen nyelveket. Az egyetemről tavaly kikerült 1800 gazdasági végzettségű fiatal szakemberből nem mindenki rendelkezett tárgyaló- képes nyelvtudással, pedig a vegyes vállalatok ezt az alkalmazás legelső feltételének tekintik. A legnagyobb kereslet a pénzügyi vezetők, a főkönyvelők, a bank- és értékesítési szakemberek iránt van. Ezenkívül a külföldi tulajdonosok elvárnák a jelentkezőktől, hogy rendelkezzenek nemzetközi gyakorlattal, komplex látásmóddal, vállalkozói mentalitással, legyenek dinamikusak, és persze lehetőleg férfiakat keresnek az említett beosztásokba. Ehhez képest Magyarországon a közép- és felsővezetői pozíciók elnőiesedtek, a többi követelmény megvalósulásának pedig — az utóbbi 2-3 évtől eltekintve — egyszerűen nem voltak meg a feltételei. — Végül is kiket alkalmaznak a vegyes vállalatok? — Többféle megoldással találkoztam. Néha kompromisszumot kötnek. Például időt adnak a jelentkezőnek, hogy megtanuljon legalább egy idegen nyelvet, vagy szakmailag továbbképzik, hogy megfeleljen a nyugati elvárásoknak. — A legutolsó megoldásként pedig otthonról is hozhatnak vezetőket... — Ezt csak a legritkább esetben teszik, hiszen a nyugati szakemberek sokkal drágábbak, mint a magyarok. Összehasonlításképpen: míg a felső vezetők éves fizetése Németországban 600 ezer, Angliában 350 ezer, Franciaországban 250 ezer dollár, addig Magyarországon az angolszász érdekeltségű vegyes vállalatoknál 47 ezer, a németeknél 41 ezer, a franciáknál pedig 29 ezer dollár. (Ehhez képest az állami vállalatoknál dolgozó első számú vezetők éves jövedelme 21 ezer dollár (vagyis egymillió 800 ezer forint — a szerk.). A fizetések közötti nagyságrendi különbség miatt 1-2 év elteltével mindenképpen magyar vezetőkkel cserélik fel a nyugatiakat. Egyébként külföldön a válságmenedzselésnek is ez a bevett módja. Az úgynevezett krízismenedzserek fél-egy év alatt talpraállítják a céget, s azután továbbállnak. Ezek a szakemberek kifejezetten arra specializálódnak, hogy a világ bármely országában átsegítsék a nehézségeken a bajbajutott vállalatokat. Többnyire sémákat alkalmaznak, meglepően jó eredménnyel. Itthon is sok vállalat menekülne meg a csődtől, ha ezt a szolgáltatást igénybe venné. (domi) Amerikai füzet Angol nyelvlecke-What am i doing'-What are you doing?-What is he doing?-What is she doing?-What is the dog doing?-What are we doing?-What are you doing?-What are they doing? 3-What are you doing?-I’m eating chicken.-Are you eating chicken?-Yes, I am.-Are you eating fish?-No, I’m not. I’m eating chicken, fit 3-What is the dog doing?-It’s barking.-Is it barking?-Yes, it is.-Is it walking in the back-yard?-No, it isn’t, it’s barking, fit 3-What is he doing?-He’s sitting.-Where’s he sitting?-He’s sitting on the chair.-Whose chair is he sitting on?-He’s sitting on your chair, fl 3-What are they doing?-They’re standing.-Where are they standing?-They’re standing in line. ^ 6. resz Mit csinálsz?-What are you doing?-We’re drinking.-What are you drinking?-We’re drinking wine.-Whose wine are you drinking?-We’re drinking his friend’s wine, fl A fenti mondatokban előforduló igealakok (is standing, is doing, etc.) úgynevezett folyamatos jelen időben vannak (Continuous Present Tense). Az igetőhőz (pl. stand, dől a szó végén levő -ing járul. Jelentésük ezekben a mondatokban az, mint ahogy az elnevezésük is mutatja, hogy a cselekvés éppen folyamatban van, most történik. Néhány esetben a szótő végi mássalhangzó megkettőződik, ha -ing kapcsolódik hozzá: sit +1 + ing. urxox Vi sit [sit] ül; stand [staend] áll; eat [i:t] eszik; drink [drink] iszik; bark [ba:*k] ugat; sing [sing] énekel; walk [wo:k] sétál; cook [kuk] főz; do [du:] csinál; fish [fii] hal; line [lain] sor; wine [wain] bor; lunch [UntJ] ebéd; rain [rein] eső; back-yard [‘bask'ja:d] hátsó udvar; chicken [t/ikin] csirkehús; work [wá:*k] dolgozik; water [wo:td*] viz; desk [desk] íróasztal U Válaszoljanak a kérdésekre a zárójelbe tett szavak felhasználásával! 1. -What is he eating? 2. -Where is the Jog barking? i 3. -Where are my parents walking? 4. -What are we drinking? 5. -Where is my sister standing? 6. -What is he doing? 7. -What aren’t you doing? 8. -Whose wine are we drinking? 9. -What aren’t you eating? 10. -What is she singing? (chicken) (back-yard) (park) (water) (behind the desk) (sing) (cook) (his) (fish) (a Beatles song) d Alkossanak mondatokat a következő szóösszetételekkel! PI.: my brother/walklng in the park -) -My brother’s walking in the park. -> -Is he walking in the park? -k -No, he isn’t.-I’m sitting. -You’re standing. -He’s eating. -She’s drinking. -It’s barking. -We’re singing. -You’re walking. -They’re cooking. 1. her sister/singing in the rain 4. the teacher/working on the book 2. my dog/barking in the back-yard 5. their friend/standing in tine 3. his wife/cooking chicken Az Amerikai füzet (angol nyelv- és munkafüzet) megrendelhető magyarországi irodánknál (ára 200 Ft + 99 Ft postai utánvét): International Future Bt. 3032 Apc, Pf. 5. Telefon/telefax: 06-38-31-257. A megrendelésben kérjük feltüntetni: név, lakcím, aláírás, a megrendelt példányszám. Niemetz Ágnes Becslések az OPEC bevételeire Kinek mennyit „ hozott a konyhára” az olaj? A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) 1991-ben közel 140 milliárd dollár bevételhez jutott az 1990-ben elért 147,4 milliárd dollárnyi értékesítés után, amely viszont az 1983. évi 156,9 milliárd dollár utáni második legjobb eredményének tekinthető. Peter Bogin, a Cambridge Energy Research Associates olajpiaci igazgatója 139,8, míg a párizsi kiadású olajipari hírlevél, a Petro- strategies 139,1 milliárd dollárra teszi a kartell tavalyi bevételeit. Szaűd-Arábia, a világ legnagyobb exportőre 1991-ben többet kasszírozott, mint 1990-ben, Kuvait lerohanásának évében. A közel-keleti királyság Bogin szerint 47,7 milliárd dollár, a Petro- strategies szerint 48,7 milliárd dollár értékben exportált kőolajat tavaly. Akármelyik érték is igaz, csaknem 10 milliárd dollárral több, mint az 1990. évi 39,7 milliárd dollár. A királyság 1991-ben átlagosan napi 8,2 millió barrel olajat termelt, szemben az 1990. évi 6,3 millió barrellel. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy Rij ád az Irak, illetve az iraki megszállás alatt tartott Kuvait ellen elrendelt ENSZ-embargó után, a két ország összesen körülbelül 4 millió barreles olajtermelését pótolandó, további olajcsapokat állított működésbe, a korábbi napi 5,5 millió barrel körüli szintről napi 8 millió barrel fölé emelve termelését. Az 1990. évi Öböl-válság nyomán — mint emlékezetes — az árak a hordónkénti 40 dolláros szintet is elérték, s az áremelkedés hatására az 1990. évi OPEC-átlagár 22,26 dollár/ barrel volt, amelyet 1991-ben már csak 18,65 dollár/barrel követett, vagyis jóval kevesebb, mint az OPEC által a hétféle OPEC-olajból minimálisan elérendő árként meghatározott barrelenkénti 21 dollár. Az elmúlt év nagy vesztesei egyértelműen — és persze nem meglepő módon — Kuvait és Irak. A lerohant emírség tavaly ősszel kezdett ismét exportálni: 1991. évi bevételei 600 millió dollár körül alakultak, szemben az 1989. évi 9,3 milliárd dollárral. Irakkal hosszú idő óta változatlan a helyzet. Az ENSZ tavaly szeptemberben 1,6 milliárd dollár értékű olaj exportját engedélyezte Bagdadnak, hogy finanszírozni tudják egyrészt Irak élelmiszer- és gyógyszerszükségletét, másrészt pedig, hogy ebből fedezzék a háborús kártérítést, és az iraki tömegpusztító fegyverek megsemmisítését. Bagdad azonban elfogadhatatlannak nevezte a feltételeket. Az ENSZ és Irak az idén többször is tárgyalt a feltételek Irak számára kedvezőbbé tételéről, de mindeddig nem történt semmiféle áttörés, így az egykor nagy olajexportáló ma csak hazai felhasználásra termel. Szakértők becslései szerint Irán 15-15,5 milliárd dolláros bevételre tett szert tavaly, Venezuela 13,8- 14,5 milliárd dollárt, az Egyesült Arab Emírségek 16-16,8 milliárd dollárt, Nigéria mintegy 12 milliárd dollárt, Indonézia pedig mintegy 7,6 milliárd dollárt kasz- szírozott. Készült becslés természetesen a többi tagországra is. Eszerint Líbiának 10,1-10,5, Algériának mintegy 9 milliárd dollárt „fialt” tavaly az olaj. Valutatámogató műveletek Európában Tökióban a dollár erősödött mind a yennel, mind a márkával szemben érdektelen forgalom közepette. Több ügynök szerint azonban a dollár irányzata gyenge lesz, amíg az európai kamatlábak újból el nem kezdenek csökkenni. Európában a dollár árfolyama Frankfurtban nem egészen 1 pfenniggel emelkedett a nap folyamán, de így sem érte el az előző napi zárásét. A francia és a spanyol jegybanknak márkáért frankot, illetve pesetát kellett vásárolnia, mert olyan hírek terjedtek él, hogy a svéd korona lebegtetése az Európai Monetáris Rendszer (EMS) paritásainak módosítására fog vezetni. A frank azonban később stabilizálódott. New Yorkban a dollárkötések nyitás után vegyesek voltak, a francia frank árfolyama pedig tartottá vált. Ami a dollárt illeti, a tőzsdések szerint árfolyama pillanatnyilag szűk határok között változik. Arra várnak, hogy a korrekciós szakasz véget ér, s utána jelenlegi szintje fölé emelkedik. A lírát nem érintette a svéd jegybank lépése. Philips- és Head-termékek Egerben Az egri Hibay Károly utcában — a szépen kialakított, műemlék jel- adták át a Philips-shopot, ahol a világhírű holland háztartási, elektro- legű épületekben — sorra nyílnak az új üzlethelyiségek. A napokban nikai és szépségápoló termékek között válogathatnak a vásárlók. Emellett a közelgő tél jegyében a téli sportok kedvelői találhatják meg az osztrák Head-termékeket, többek között sífelszereléseket, ruhákat és egyéb sportkellékeket. (Fotó: Szántó György)
