Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-31-1993-01-01 / 307. szám
HÍRLAP, 1992. december 31—1993. január 1., csütörtök—péntek MEGYEI KÖRKÉP 3. Régiségek a XX. században December végén nyílt és január 10-ig tekinthető meg Hatvanban a Városi Művelődési Központban a Régiségek a XX. században című kiállítás. A Gál József magángyűjteményéből válogatott tárlaton régi órák, kardok, bajonettek és érdekes használati tárgyak láthatók. A kiállítás az intézmény nyitvatartási rendjéhez igazodva látogatható. Egyenlő esélyek Több vidéki olvasónk is bekapcsolódott a lapunk által meghirdetett, januárban induló nyereménypályázatra, melynek lényege a betegbiztosítási kártyák kódszámának egyeztetése a Hírlapban megjelent vonalkóddal. Az ő érdekükben január 2-től arra is lehetőséget nyújtunk, hogy ne csak személyesen, hanem a már közölt telefonszámon is jelentkezhessenek a nyereményükért. Irány a cirkusz! A gyöngyösi Helyőrségi Klub szervezésében ma délután kü- lönbusz indul a Fővárosi Nagycirkusz Nálunk már szilveszter van című előadására. A különjárat délután 1 órakor indul az aba- sári lakótelepről, a gyöngyösi jelentkezők pedig negyed kettőkor csatlakozhatnak a többiekhez az intézmény előtt. Adácsiak vendégszereplése Nemrégiben második alkalommal vendégszerepeitek az adácsi táncosok Jászárokszállá- son, a művelődési házban. Első alkalommal a népdalkörök találkozóján vettek részt, műsorukkal színesítve az est programját. Legutóbb pedig a Rejtvényújság díjkiosztó és rejtvényfejtő versenye után adtak egyórás színvonalas műsort. Női torna Horton Horton az elmúlt év őszén adták át az egyik legnagyobb beruházásnak számító tornacsarnokot. A korszerű létesítményt szeretnék minél jobban hasznosítani, ezért a településen élő ifjabb és idősebb hölgyek számára női tornát szerveznek hétről hétre. A mozogni, sportolni vágyók keddenként délután 5-6 óráig vehetik igénybe a csarnokot. A hatvaniak is bemutatkoznak A Budapesti Művelődési Központban január 3-4-5-én szakmai tanácskozást tartanak az országban működő speciális képzésű szakiskolák képviselői szamára. Mint korábban hírül adtuk, a hatvani művelődési központban idén ősszel indult ilyen jellegű képzés. A budapesti tapasztalatcserén a hatvaniak is részt vesznek. A tanácskozás mellett kiállítást is rendeznek a kurzus hallgatóinak eddigi munkáiból. Ezen a hatvani leendő virágkötők, népi bőrművesek és lakástextil-készítők alkotásai is szerepelnek majd. Katedrál-karácsony Az egri Katedrái Stúdió kedves meglepetéssel kedveskedett karácsonykor a gyermekvárosban élő gyerekeknek. Az általuk szervezett műsoron 200 meghívott fiatalnak adtak ajándékokat, majd ingyenes filmvetítésen vehettek részt a gyerekváros lakói. „Gyémántlakodalom van a mi utcánkban...” Hatvan esztendő, meghitt boldogságban Szarvaskői utcába, ahol most a gyémántlakodalmukat ülik. Körbefogja őket a csonka család: három gyermeküket korán elveszítették, így most a két unoka és a négy dédunoka köszönti az idős párt. — Jói megvoltunk együtt, szépen éltük le ezt a hatvan évet — mondja Regina néni, a férjére pillant eközben, ő meg nagyot bólint rá. — Ezt komolyan értse ám! — teszi hozzá olyan meggyőzően, hogy valóban nem le- npt félreérteni a vallomást. Őszinték a szavaik, még az sem marad titok, hogy bizony, egyszer csúnyán összeszólalkoztak. De talán igaz sem volt... — A hosszú és boldog házasságnak az a titka — magyarázza kedvesen az idős asszony —, hogy haraggal sohasem hajtottuk le a fejünket éjszakára. Mindketten engedelmesek voltunk egymással, egyikünk-másikunk mindig kimondta a békülő szót... (szilvás) Gyöngyösi döntés Rendkívüli ülést tartott december 29-én, kedden délután Gyöngyös város képviselő-tes- tüíete. Elsőként megtárgyalták azt a tervezetet, amely a helyi adókról szól. A közel 22 oldalas dokumentum egyrészt az általános rendelkezéseket, másrészt az adó alapját, mértékét, az esetleges kedvezményeket tartalmazza, mind a kommunális, mind pedig a vállalkozók adóját illetően. A magánszemélyek kommunális adója meghatározásához két lehetőség közül dönthettek a városatyák, és ők egyhangúan a drágábbik változat mellett döntöttek. Dr. Reisz István, a témában illetékes bizottság elnöke szerint amikor az önkormányzatok szűkös anyagi helyzetben vannak, nem helyes a mar bevezetett tarifákat csökkenteni. Az ülés második napirendje a Török Ignác Gyermek-Szabadidőközpont sorsa volt. A hosszas vita után — amelyről egyébként január 4-i gyöngyösi oldalunkon részletesebben is szólunk — a testület úgy határozott, hogy a gyermek-szabadidőközpontot, mint önkormányzati intézményt megszünteti, és ezt a funkciót az egyháznak adja. A jelenleg ott dolgozók végkielégítést kapnak, további sorsukról az Alsóvárosi Plébánia dönt. Az év sok-sok napján úgy érezzük: farkasszemet kell néznünk egymással. Az egyenruhásokkal azért, mert biztosan velünk szemben akarják érvényesíteni fegyelmező eszközeiket, viszont ők azt gondolhatják, hogy szándékosan rosszat akarunk. Az év végi jelképes autósrendőr találkozón azonban ismét kiderült, hogy ezek kölcsönös félreértések. Mindenesetre Szabó János, a Magyar Autóklub Heves megyei szervezetének titkára, Bocsa László segélyszolgálatos szerelővel több tízezer autós nevében azért kíván boldog új évet a közlekedési rendőröket képviselő Tóth József és Farkas József r. főtörzsőrmestereknek, hogy békesség, nagy-nagy megértés szelleme uralkodjék az utakon. (Fotó: Gál Gábor) Fegyelmi a túlzott kiadásokért Ülést tartott Füzesabony képviselő-testülete Kedden rendkívüli ülést tartott Füzesabony város képviselőtestülete dr. Pásztor József polgármester elnökletével. Sok fontos témát tárgyaltak, amelyek elintézése az év végére maradt. Elsőként a város ónkormányzatának már többszörösen módosított rendeletének újabb módosítására került sor, ami a költség- vetést érintette. Ugyanis december második felében derült ki, hogy a művelődési központban és a kulturális GAESZ-nál kiadási túllépések mutatkoztak, elszámolási hibák fordultak elő. Ezt korrigálták, tudomásul véve, hogy az ügyben fegyelmi eljárás indult. Módosításra került a helyi iparűzési adóról szóló tavalyi rendeletük is. Sürgőssége miatt döntés született a közúthálózat fejlesztéséhez elnyerhető támogatási pályázatról is, amelyet a Közlekedési Minisztérium írt ki azzal a kikötéssel, hogy az összeg felét az önkormányzatoknak kell állniuk. A támogatás csak az országos közúthálózathoz csatlakozó utakra szól, amelyből ilyen hat van a városban. Ebből a Szentkorona és a Kárpát út szélesítésére és burkolatmegerősítésének munkálataira szeretnének — csak ennyi lehet — támogatást kapni. Feladta a „leckét” a jelenlévőknek az a tájékoztató, amely az Eger városát a tervezett M3-as autópályával összekötő négy nyomsávú út tervezésről készült. Ez igazán bonyolult ügy lesz továbbra is, amelynek megoldását szakmailag vizsgálni kell. Még át akart érni a villogó sárgán...(!?) Súlyos baleset a ködben Még a főúton sem lehet biztonságban az ember, épp ezért érdemes minden irányból körültekintően, lassítva megközelíteni a csomópontokat. Tegnap, a reggeli órákban a 3-as, 33-as kereszteződésében Füzesabony irányából érkező Molnár Tibor szegedi lakos Lada gépjárműjével — működő jelzőlámpának nézve a villogó sárga fényt — még gázt is adott a stoptáblával jelzett úton, hogy időben átéljen a 3-ason. Sajnos, Miskolc irányából épp egy Mitsubishi mikrobusz erkezett, amellyel féknyom nélkül összeütközött. A baleset során a vétlen kisbuszban ülők közül Horváthné Szalóki Zsuzsát súlyos, életveszélyes állapotban, két utast súlyos, míg a Ladában ülök közül két köny- nyebben sérültet szállítottak az egri kórházba. (Fotó: Szántó György) Szilveszteri körkérdésünk (Folytatás az 1. oldalról) — Nem hinném, hogy egyelőre jobb esztendőnk lesz... Örülnék, ha a városi tévé talpon tudna maradni, s ha az emberek jobb körülmények közé kerülnének, mert akkor többet törődnének életükkel, közvetlen környezetükkel is. Egyszer szeretném úgy lencsevégre kapni Egert, hogy ne legyenek az utcái szemetesek, lakói pedig gondterheltek... A jövő környezetvédői a gyerekek Hatvanban a helyi Zöld-klub vezetőjét, Zarkaházi Ildikó agrármérnököt kérdeztük az idei esztendő tapasztalatairól, s arról, mit vár az 1993-as évtől. — Kissé keserű szájízzel búcsúztatom az évet — mondja. — Egy-két évvel ezelőtt 20 lelkes szakember fogott itt a városban össze, hogy közösen tegyünk valamit a környezetvédelemért. Sajnos, ez a csapat idén mindösz- sze négytagúra csökkent. Ettől függetlenül igyekeztünk tartalmas programokat szervezni. Örömmel töltött el, hogy a fásítási akciókon sikerült megmozgatni viszonylag sok embert, s hogy az ismeretterjesztő előadások, a természetbarát-kiállítások is sok érdeklődőt vonzottak. Az a tapasztalatunk, hogy az általános és középiskolások szívesen kapcsolódnak be a „zöldek” munkájába, a felnőttek azonban a megélhetési harc miatt jóval passzívabbak. Szomorúan vettük tudomásul azt is, hogy a nagyvállalatoknak, cégeknek nem áll érdekükben korszerű szűrőberendezéseket alkalmazniuk, hiszen a bírság megfizetése még mindig olcsóbb. Ebben a helyzetben a mi törekvésünk hiábavalónak tűnik. Ettől függetlenül nem adjuk fel. Jövőre szeretnénk az óvodáskorú gyerekekkel is fölvenni a kapcsolatot, s a fiatalok körében egyre több vetélkedőt, vonzó programot szervezni. Bízunk benne, hogy az ön- kormányzat is segít bennünket, s ily módon talán a hagyományos nyári környezetvédelmi táborunkat is sikerül megszervezni. Nem úgy, mint az idei nyáron, amikor is anyagiak híján le kellett mondanunk erről. „Nehéz volt megélni ezeket a napokat” így foglalja össze Nagy Zoltán, a füzesabonyi áfész elnöke a múlt évben történteket, és a jövő évi kilátásokat: — Túlzás nélkül állíthatom, hogy 1992 a fogyasztási szövetkezetek életében fontos mérföldkő volt. Az év elején megszületett a várva várt átmeneti es a szövetkezeti törvény’. Nálunk a megtartása mellett fogl: Ennek kapcsán új vagyonnevesí- tési irányelveket fogadtunk el, új alapszabályt alkottunk. — Fontos gazdasági döntések is születtek. Figyelembe véve szövetkezetünk sajátos helyzetét, létrehoztunk egy részvény- társaságot a szövetkezet ruházati és vegyes iparcikkeket forgalmazó szaküzleteiből, amely augusztusban meg is kezdte működését. Elfogadta a tagság, hogy a szövetkezet a vendéglátóipari üzemág területéről fokozatosan vonuljon vissza, egységeit adja el. A klasszikus, elsősorban élelmiszer-, napicikk-alapellátást biztosító tevékenységet ugyanakkor erősíteni szükséges. Meggyőződésem: ez egy előrelátó döntés volt, amit megerősít az a tény is, hogy a decemberben megtartott áfészek II. kongresz- szusa határozataiban lényegében ezt az utat ajánlja valamennyi fogyasztási szövetkezet számára. — Az első fél év elteltével, az esztendő második felében, ha lehet, még nehezebb napokat éltünk át. Súlyos pénzügyi, likviditási gondjainkat tetézték a hitelhez jutás megszigorított feltételei. Emiatt csődöt kellett jelentenünk. A lakosság ellátásának biztosítása mellett közel 200 hitelezővel kellett tárgyalásokat folytatni. A legtöbb közülük maga is nehéz pénzügyi helyzetben van, így nem volt könnyű egyezséget kötni. Végül is létrejött a megállapodás, mely lehetővé tette a csődeljárás megszüntetését. — Természetesen magánemberként is nehéz volt megélni ezeket a napokat. Szabadságon alig voltam, a családommal is kevesebb időt tudtam eltölteni. Üdítő színfolt volt viszont az év folyamán a szövetkezeti elnök kollégákkal az Egyesült Államokban tett tanulmányút. — Mit várok ezek után az 1993-as évtől? Két fő feladat áll előttünk. Biztosítanunk kell a lakossági áruellátást, valamint elef et kell tennünk a csődegyezség ereiében vállalt fizetési határidőknek. Az elsőhöz jól szervezett árubeszerzési tevékenység szükséges. A másodikhoz azon vagyontárgyaink sikeres értékesítése, melyek árbevételéből tartozásainkat ki tudjuk fizetni. Első helyen áll a textilfeldolgozó üzemünk épülete. Emellett tovább kell folytatnunk vendéglátóegységeink, használaton kívüli egyéb eszközeinek értékesítését. Ismerve a jelenleg meglévő vásárlóerő nagyságai, ez nem lesz könnyű feladat. Kivételes szerencse Nem mondhatni, hogy eseménytelen lett volna az év Tarna- leleszen. Egyre több a településen a munkanélküli, sok vita folyt az egyházi ingatlanok visz- szaigényleséről, az általános iskolában a „magatartási verseny” során volt, aki pálcával igyekezett fegyelmezni a kisdiákokat, a művelődési ház pedig egyebek mellett egy cigányzenekari fesztiválnak adott helyet. Maczkó Ferencet, Tamalelesz, Szentdomonkos és Fedémes körjegyzőjét először 1992-es tapasztalatairól kérdeztük: — Nehéz volt az év, mint ahogy az országban mindenhol — mondta a közigazgatási szakember. — Mint körjegyző, nagyon sok dologért vagyok felelős, az ide tartozó önkormányzatok elé színvonalas anyagokat kell tárnom, ám kivételes szerencse, hogy mind a három község képviselő-testülete röviden fogalmazva jó, szóval felkészült emberekből áll. Sikernek érzem egyrészt, hogy a három falu között régóta meglévő feszültségek, vitás kérdések 95 százalékát rendezni tudtuk az idén egy szerződésben. Annak is örülök, hogy egyetlen embert sem kellett el- küldenünk az önkormányzat által fenntartott intézményekből, s hogy jó a kapcsolatunk a megyei közgyűléssel. Mindemellett pedig Tarnalelesz 1992-ben több sikeres kistérségi rendezvénynek volt házigazdája... — ...ezek szerint _ nem volt rossz az elmúlt év. És 1993-tól mit vár? — Annyi bizonyos, hogy nem lesz jobb a helyzet jövőre. Ami magát a községet illeti, szeretnénk kiépíteni a gázhálózatot, viszont a pénz eléggé kevés, úgyhogy azt hiszem, az intézményekhez kell nyúlni, onnan kell — sajnos — elvonnunk valameny- nyit. S ez valójában szükségszerű dolog is: ugyanis, ha nincs a településen megfelelő infrastruktúra, többen elköltözhetnek az itt élők közül. A mindennapi megélhetés is nehéz... Szőke Emil ebben az évben nyerte el a hevesi művelődési ház igazgatói székét. Mindez akár örömteli esemény is lehet, ám ha belegondolunk abba, hogy a kultúra manapság nemigen tartozik a sikerágazatok közé, már korántsem olyan vidám a kép. — A házat eléggé rossz állapotban vettem át — emlékezik vissza az idei esztendőre az igazgató —, első feladatom nem lehetett más, mint hogy biztosítsam a működtetés alapfeltételeit. Ez igen nagypróbateteltjelen- tett, sót jelent ma is. Gondolok itt az elavult fűtési rendszer korszerűsítésére, és arra: meg kell oldanunk azt, hogy a tető ne ázzon be. Sajnos, ilyen dolgokkal foglalkozunk. Hogy mit varok az 1993-as évtől? Hat, túl sok jót nem. Mindenki tudja, hogy Hevesen és környékén milyen súlyos gondokat jelent a munkanélküliség. A mindennapi megélhetés is nehéz, így nem csodálkozhatunk azon, hogy szinte semmi sem jut kultúrára. Nemcsak a közművelődési intézmények küzdenek tehát anyagi gondokkal, ennél nagyobb baj az, hogy az embereknek sincs pénzük. — Megpróbáltuk persze — a magunk módján — „kezelni” a munkanélküliséget. Szerveztünk is néhány tanfolyamot annak érdekében, hogy az itt élő állásnélküliek szerezzenek képesítést valamilyen szakmában, őszintén meg kell mondanom, hogy a tanfolyamok elvégzése után kiderült: az emberek nem tudnak elhelyezkedni az adott szakmában, és helyzetük kilátástalan. Mindez pszichikailag is érzékenyen érinti az embereket. Egy biztos, nem a művelődési házak fognak kiutat mutatni ebből a Köszöntő, barátsággal.. Családi körben a gyémántpár” (Fotó: Gál Gábor) Aranyló húsleves illata terjeng a kis szobában, ünnepi ebédhez készülődnek a családtagok. Az összetolt asztalon, szemben a két idős emberrel, díszes torta magasodik, meg-megrebben a két f yertya lángja, amint a gyerekek özelebb húzódnak. Ügyes kezek marcipánszámokat formáztak a tetejere: 60. A meghitt boldogságban eltöltött hat évtized jelképeként. — Harminckettő tavaszán ismerkedtünk meg... — emlékezik a férj —, bár nem volt nehéz, mert mindketten pétervásáraiak voltunk. Ahogy az akkoriban volt, hát mi is a búcsúban, a bálokban, meg a lagzikban találkozgattunk először. Aztán még azon az őszön a miénkre is sor került. Amolyan csendes esküvőnk volt... Kovács Antal Béla és ifjú asz- szonya, Szántó Gy. Regina akkor a földművessorsot örökölte a szülői házból, ez is kísérte végig őket egész életükben. Regina néni vitte a háztartást, férje a Gárdonyi-termelőszövetkezetben dolgozott, s brigádvezetőként innen ment nyugdíjba. Két esztendeje, hogy beköltöztek László unokájukhoz, a felnémeti
