Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-31-1993-01-01 / 307. szám

HÍRLAP, 1992. december 31—1993. január 1., csütörtök—péntek MEGYEI KÖRKÉP 3. Régiségek a XX. században December végén nyílt és janu­ár 10-ig tekinthető meg Hatvan­ban a Városi Művelődési Köz­pontban a Régiségek a XX. szá­zadban című kiállítás. A Gál Jó­zsef magángyűjteményéből vá­logatott tárlaton régi órák, kar­dok, bajonettek és érdekes hasz­nálati tárgyak láthatók. A kiállí­tás az intézmény nyitvatartási rendjéhez igazodva látogatható. Egyenlő esélyek Több vidéki olvasónk is be­kapcsolódott a lapunk által meg­hirdetett, januárban induló nye­reménypályázatra, melynek lé­nyege a betegbiztosítási kártyák kódszámának egyeztetése a Hír­lapban megjelent vonalkóddal. Az ő érdekükben január 2-től arra is lehetőséget nyújtunk, hogy ne csak személyesen, ha­nem a már közölt telefonszámon is jelentkezhessenek a nyeremé­nyükért. Irány a cirkusz! A gyöngyösi Helyőrségi Klub szervezésében ma délután kü- lönbusz indul a Fővárosi Nagy­cirkusz Nálunk már szilveszter van című előadására. A különjá­rat délután 1 órakor indul az aba- sári lakótelepről, a gyöngyösi je­lentkezők pedig negyed kettőkor csatlakozhatnak a többiekhez az intézmény előtt. Adácsiak vendégszereplése Nemrégiben második alka­lommal vendégszerepeitek az adácsi táncosok Jászárokszállá- son, a művelődési házban. Első alkalommal a népdalkörök talál­kozóján vettek részt, műsoruk­kal színesítve az est programját. Legutóbb pedig a Rejtvényújság díjkiosztó és rejtvényfejtő verse­nye után adtak egyórás színvo­nalas műsort. Női torna Horton Horton az elmúlt év őszén ad­ták át az egyik legnagyobb beru­házásnak számító tornacsarno­kot. A korszerű létesítményt sze­retnék minél jobban hasznosíta­ni, ezért a településen élő ifjabb és idősebb hölgyek számára női tornát szerveznek hétről hétre. A mozogni, sportolni vágyók ked­denként délután 5-6 óráig vehe­tik igénybe a csarnokot. A hatvaniak is bemutatkoznak A Budapesti Művelődési Központban január 3-4-5-én szakmai tanácskozást tartanak az országban működő speciális képzésű szakiskolák képviselői szamára. Mint korábban hírül adtuk, a hatvani művelődési központban idén ősszel indult ilyen jellegű képzés. A budapesti tapasztalatcserén a hatvaniak is részt vesznek. A tanácskozás mellett kiállítást is rendeznek a kurzus hallgatóinak eddigi mun­káiból. Ezen a hatvani leendő vi­rágkötők, népi bőrművesek és la­kástextil-készítők alkotásai is szerepelnek majd. Katedrál-karácsony Az egri Katedrái Stúdió ked­ves meglepetéssel kedveskedett karácsonykor a gyermekváros­ban élő gyerekeknek. Az általuk szervezett műsoron 200 meghí­vott fiatalnak adtak ajándéko­kat, majd ingyenes filmvetítésen vehettek részt a gyerekváros la­kói. „Gyémántlakodalom van a mi utcánkban...” Hatvan esztendő, meghitt boldogságban Szarvaskői utcába, ahol most a gyémántlakodalmukat ülik. Körbefogja őket a csonka csa­lád: három gyermeküket korán elveszítették, így most a két uno­ka és a négy dédunoka köszönti az idős párt. — Jói megvoltunk együtt, szé­pen éltük le ezt a hatvan évet — mondja Regina néni, a férjére pillant eközben, ő meg nagyot bólint rá. — Ezt komolyan értse ám! — teszi hozzá olyan meg­győzően, hogy valóban nem le- npt félreérteni a vallomást. Őszinték a szavaik, még az sem marad titok, hogy bizony, egy­szer csúnyán összeszólalkoztak. De talán igaz sem volt... — A hosszú és boldog házas­ságnak az a titka — magyarázza kedvesen az idős asszony —, hogy haraggal sohasem hajtot­tuk le a fejünket éjszakára. Mind­ketten engedelmesek voltunk egymással, egyikünk-másikunk mindig kimondta a békülő szót... (szilvás) Gyöngyösi döntés Rendkívüli ülést tartott de­cember 29-én, kedden délután Gyöngyös város képviselő-tes- tüíete. Elsőként megtárgyalták azt a tervezetet, amely a helyi adókról szól. A közel 22 oldalas dokumentum egyrészt az általá­nos rendelkezéseket, másrészt az adó alapját, mértékét, az esetle­ges kedvezményeket tartalmaz­za, mind a kommunális, mind pedig a vállalkozók adóját illető­en. A magánszemélyek kommu­nális adója meghatározásához két lehetőség közül dönthettek a városatyák, és ők egyhangúan a drágábbik változat mellett dön­töttek. Dr. Reisz István, a témá­ban illetékes bizottság elnöke szerint amikor az önkormányza­tok szűkös anyagi helyzetben vannak, nem helyes a mar beve­zetett tarifákat csökkenteni. Az ülés második napirendje a Török Ignác Gyermek-Szabad­időközpont sorsa volt. A hosszas vita után — amelyről egyébként január 4-i gyöngyösi oldalunkon részletesebben is szólunk — a testület úgy határozott, hogy a gyermek-szabadidőközpontot, mint önkormányzati intézményt megszünteti, és ezt a funkciót az egyháznak adja. A jelenleg ott dolgozók végkielégítést kapnak, további sorsukról az Alsóvárosi Plébánia dönt. Az év sok-sok napján úgy érezzük: farkasszemet kell néznünk egy­mással. Az egyenruhásokkal azért, mert biztosan velünk szemben akarják érvényesíteni fegyelmező eszközeiket, viszont ők azt gondol­hatják, hogy szándékosan rosszat akarunk. Az év végi jelképes autós­rendőr találkozón azonban ismét kiderült, hogy ezek kölcsönös félre­értések. Mindenesetre Szabó János, a Magyar Autóklub Heves megyei szervezetének titkára, Bocsa László segélyszolgálatos szerelővel több tízezer autós nevében azért kíván boldog új évet a közlekedési rend­őröket képviselő Tóth József és Farkas József r. főtörzsőrmesterek­nek, hogy békesség, nagy-nagy megértés szelleme uralkodjék az uta­kon. (Fotó: Gál Gábor) Fegyelmi a túlzott kiadásokért Ülést tartott Füzesabony képviselő-testülete Kedden rendkívüli ülést tar­tott Füzesabony város képviselő­testülete dr. Pásztor József pol­gármester elnökletével. Sok fon­tos témát tárgyaltak, amelyek el­intézése az év végére maradt. El­sőként a város ónkormányzatá­nak már többszörösen módosí­tott rendeletének újabb módosí­tására került sor, ami a költség- vetést érintette. Ugyanis decem­ber második felében derült ki, hogy a művelődési központban és a kulturális GAESZ-nál ki­adási túllépések mutatkoztak, elszámolási hibák fordultak elő. Ezt korrigálták, tudomásul véve, hogy az ügyben fegyelmi eljárás indult. Módosításra került a he­lyi iparűzési adóról szóló tavalyi rendeletük is. Sürgőssége miatt döntés szü­letett a közúthálózat fejlesztésé­hez elnyerhető támogatási pá­lyázatról is, amelyet a Közleke­dési Minisztérium írt ki azzal a kikötéssel, hogy az összeg felét az önkormányzatoknak kell áll­niuk. A támogatás csak az orszá­gos közúthálózathoz csatlakozó utakra szól, amelyből ilyen hat van a városban. Ebből a Szent­korona és a Kárpát út szélesíté­sére és burkolatmegerősítésének munkálataira szeretnének — csak ennyi lehet — támogatást kapni. Feladta a „leckét” a jelen­lévőknek az a tájékoztató, amely az Eger városát a tervezett M3-as autópályával összekötő négy nyomsávú út tervezésről készült. Ez igazán bonyolult ügy lesz továbbra is, amelynek meg­oldását szakmailag vizsgálni kell. Még át akart érni a villogó sárgán...(!?) Súlyos baleset a ködben Még a főúton sem lehet biz­tonságban az ember, épp ezért érdemes minden irányból körül­tekintően, lassítva megközelíteni a csomópontokat. Tegnap, a reg­geli órákban a 3-as, 33-as ke­reszteződésében Füzesabony irányából érkező Molnár Tibor szegedi lakos Lada gépjárműjé­vel — működő jelzőlámpának nézve a villogó sárga fényt — még gázt is adott a stoptáblával jelzett úton, hogy időben átéljen a 3-ason. Sajnos, Miskolc irá­nyából épp egy Mitsubishi mik­robusz erkezett, amellyel fék­nyom nélkül összeütközött. A baleset során a vétlen kisbuszban ülők közül Horváthné Szalóki Zsuzsát súlyos, életveszélyes ál­lapotban, két utast súlyos, míg a Ladában ülök közül két köny- nyebben sérültet szállítottak az egri kórházba. (Fotó: Szántó György) Szilveszteri körkérdésünk (Folytatás az 1. oldalról) — Nem hinném, hogy egyelő­re jobb esztendőnk lesz... Örül­nék, ha a városi tévé talpon tud­na maradni, s ha az emberek jobb körülmények közé kerülnének, mert akkor többet törődnének életükkel, közvetlen környeze­tükkel is. Egyszer szeretném úgy lencsevégre kapni Egert, hogy ne legyenek az utcái szemetesek, la­kói pedig gondterheltek... A jövő környezetvédői a gyerekek Hatvanban a helyi Zöld-klub vezetőjét, Zarkaházi Ildikó ag­rármérnököt kérdeztük az idei esztendő tapasztalatairól, s arról, mit vár az 1993-as évtől. — Kissé keserű szájízzel bú­csúztatom az évet — mondja. — Egy-két évvel ezelőtt 20 lelkes szakember fogott itt a városban össze, hogy közösen tegyünk va­lamit a környezetvédelemért. Sajnos, ez a csapat idén mindösz- sze négytagúra csökkent. Ettől függetlenül igyekeztünk tartal­mas programokat szervezni. Örömmel töltött el, hogy a fásí­tási akciókon sikerült megmoz­gatni viszonylag sok embert, s hogy az ismeretterjesztő előadá­sok, a természetbarát-kiállítások is sok érdeklődőt vonzottak. Az a tapasztalatunk, hogy az általá­nos és középiskolások szívesen kapcsolódnak be a „zöldek” munkájába, a felnőttek azonban a megélhetési harc miatt jóval passzívabbak. Szomorúan vet­tük tudomásul azt is, hogy a nagyvállalatoknak, cégeknek nem áll érdekükben korszerű szűrőberendezéseket alkalmaz­niuk, hiszen a bírság megfizetése még mindig olcsóbb. Ebben a helyzetben a mi törekvésünk hiá­bavalónak tűnik. Ettől függetle­nül nem adjuk fel. Jövőre szeret­nénk az óvodáskorú gyerekekkel is fölvenni a kapcsolatot, s a fia­talok körében egyre több vetél­kedőt, vonzó programot szervez­ni. Bízunk benne, hogy az ön- kormányzat is segít bennünket, s ily módon talán a hagyományos nyári környezetvédelmi tábo­runkat is sikerül megszervezni. Nem úgy, mint az idei nyáron, amikor is anyagiak híján le kel­lett mondanunk erről. „Nehéz volt megélni ezeket a napokat” így foglalja össze Nagy Zol­tán, a füzesabonyi áfész elnöke a múlt évben történteket, és a jövő évi kilátásokat: — Túlzás nélkül állíthatom, hogy 1992 a fogyasztási szövet­kezetek életében fontos mér­földkő volt. Az év elején meg­született a várva várt átmeneti es a szövetkezeti törvény’. Nálunk a megtartása mellett fogl: Ennek kapcsán új vagyonnevesí- tési irányelveket fogadtunk el, új alapszabályt alkottunk. — Fontos gazdasági döntések is születtek. Figyelembe véve szövetkezetünk sajátos helyze­tét, létrehoztunk egy részvény- társaságot a szövetkezet ruházati és vegyes iparcikkeket forgalma­zó szaküzleteiből, amely augusz­tusban meg is kezdte működését. Elfogadta a tagság, hogy a szö­vetkezet a vendéglátóipari üzem­ág területéről fokozatosan vo­nuljon vissza, egységeit adja el. A klasszikus, elsősorban élelmi­szer-, napicikk-alapellátást biz­tosító tevékenységet ugyanak­kor erősíteni szükséges. Meg­győződésem: ez egy előrelátó döntés volt, amit megerősít az a tény is, hogy a decemberben megtartott áfészek II. kongresz- szusa határozataiban lényegében ezt az utat ajánlja valamennyi fo­gyasztási szövetkezet számára. — Az első fél év elteltével, az esztendő második felében, ha le­het, még nehezebb napokat él­tünk át. Súlyos pénzügyi, likvidi­tási gondjainkat tetézték a hitel­hez jutás megszigorított feltéte­lei. Emiatt csődöt kellett jelente­nünk. A lakosság ellátásának biztosítása mellett közel 200 hi­telezővel kellett tárgyalásokat folytatni. A legtöbb közülük ma­ga is nehéz pénzügyi helyzetben van, így nem volt könnyű egyez­séget kötni. Végül is létrejött a megállapodás, mely lehetővé tette a csődeljárás megszünteté­sét. — Természetesen magánem­berként is nehéz volt megélni ezeket a napokat. Szabadságon alig voltam, a családommal is ke­vesebb időt tudtam eltölteni. Üdítő színfolt volt viszont az év folyamán a szövetkezeti elnök kollégákkal az Egyesült Álla­mokban tett tanulmányút. — Mit várok ezek után az 1993-as évtől? Két fő feladat áll előttünk. Biztosítanunk kell a la­kossági áruellátást, valamint ele­f et kell tennünk a csődegyezség ereiében vállalt fizetési határ­időknek. Az elsőhöz jól szerve­zett árubeszerzési tevékenység szükséges. A másodikhoz azon vagyontárgyaink sikeres értéke­sítése, melyek árbevételéből tar­tozásainkat ki tudjuk fizetni. El­ső helyen áll a textilfeldolgozó üzemünk épülete. Emellett to­vább kell folytatnunk vendéglá­tóegységeink, használaton kívüli egyéb eszközeinek értékesítését. Ismerve a jelenleg meglévő vá­sárlóerő nagyságai, ez nem lesz könnyű feladat. Kivételes szerencse Nem mondhatni, hogy ese­ménytelen lett volna az év Tarna- leleszen. Egyre több a települé­sen a munkanélküli, sok vita folyt az egyházi ingatlanok visz- szaigényleséről, az általános is­kolában a „magatartási verseny” során volt, aki pálcával igyeke­zett fegyelmezni a kisdiákokat, a művelődési ház pedig egyebek mellett egy cigányzenekari fesz­tiválnak adott helyet. Maczkó Ferencet, Tamalelesz, Szentdo­monkos és Fedémes körjegyző­jét először 1992-es tapasztalatai­ról kérdeztük: — Nehéz volt az év, mint ahogy az országban mindenhol — mondta a közigazgatási szak­ember. — Mint körjegyző, na­gyon sok dologért vagyok fe­lelős, az ide tartozó önkormány­zatok elé színvonalas anyagokat kell tárnom, ám kivételes szeren­cse, hogy mind a három község képviselő-testülete röviden fo­galmazva jó, szóval felkészült emberekből áll. Sikernek érzem egyrészt, hogy a három falu kö­zött régóta meglévő feszültsé­gek, vitás kérdések 95 százalékát rendezni tudtuk az idén egy szer­ződésben. Annak is örülök, hogy egyetlen embert sem kellett el- küldenünk az önkormányzat ál­tal fenntartott intézményekből, s hogy jó a kapcsolatunk a megyei közgyűléssel. Mindemellett pe­dig Tarnalelesz 1992-ben több sikeres kistérségi rendezvénynek volt házigazdája... — ...ezek szerint _ nem volt rossz az elmúlt év. És 1993-tól mit vár? — Annyi bizonyos, hogy nem lesz jobb a helyzet jövőre. Ami magát a községet illeti, szeret­nénk kiépíteni a gázhálózatot, viszont a pénz eléggé kevés, úgy­hogy azt hiszem, az intézmé­nyekhez kell nyúlni, onnan kell — sajnos — elvonnunk valameny- nyit. S ez valójában szükségszerű dolog is: ugyanis, ha nincs a tele­pülésen megfelelő infrastruktú­ra, többen elköltözhetnek az itt élők közül. A mindennapi megélhetés is nehéz... Szőke Emil ebben az évben nyerte el a hevesi művelődési ház igazgatói székét. Mindez akár örömteli esemény is lehet, ám ha belegondolunk abba, hogy a kul­túra manapság nemigen tartozik a sikerágazatok közé, már ko­rántsem olyan vidám a kép. — A házat eléggé rossz álla­potban vettem át — emlékezik vissza az idei esztendőre az igaz­gató —, első feladatom nem le­hetett más, mint hogy biztosít­sam a működtetés alapfeltétele­it. Ez igen nagypróbateteltjelen- tett, sót jelent ma is. Gondolok itt az elavult fűtési rendszer kor­szerűsítésére, és arra: meg kell oldanunk azt, hogy a tető ne áz­zon be. Sajnos, ilyen dolgokkal foglalkozunk. Hogy mit varok az 1993-as évtől? Hat, túl sok jót nem. Mindenki tudja, hogy He­vesen és környékén milyen sú­lyos gondokat jelent a munka­nélküliség. A mindennapi meg­élhetés is nehéz, így nem csodál­kozhatunk azon, hogy szinte semmi sem jut kultúrára. Nem­csak a közművelődési intézmé­nyek küzdenek tehát anyagi gon­dokkal, ennél nagyobb baj az, hogy az embereknek sincs pén­zük. — Megpróbáltuk persze — a magunk módján — „kezelni” a munkanélküliséget. Szerveztünk is néhány tanfolyamot annak ér­dekében, hogy az itt élő állásnél­küliek szerezzenek képesítést valamilyen szakmában, őszin­tén meg kell mondanom, hogy a tanfolyamok elvégzése után ki­derült: az emberek nem tudnak elhelyezkedni az adott szakmá­ban, és helyzetük kilátástalan. Mindez pszichikailag is érzéke­nyen érinti az embereket. Egy biztos, nem a művelődési házak fognak kiutat mutatni ebből a Köszöntő, barátsággal.. Családi körben a gyémántpár” (Fotó: Gál Gábor) Aranyló húsleves illata terjeng a kis szobában, ünnepi ebédhez készülődnek a családtagok. Az összetolt asztalon, szemben a két idős emberrel, díszes torta maga­sodik, meg-megrebben a két f yertya lángja, amint a gyerekek özelebb húzódnak. Ügyes ke­zek marcipánszámokat formáz­tak a tetejere: 60. A meghitt bol­dogságban eltöltött hat évtized jelképeként. — Harminckettő tavaszán is­merkedtünk meg... — emlékezik a férj —, bár nem volt nehéz, mert mindketten pétervásáraiak vol­tunk. Ahogy az akkoriban volt, hát mi is a búcsúban, a bálokban, meg a lagzikban találkozgattunk először. Aztán még azon az őszön a miénkre is sor került. Amolyan csendes esküvőnk volt... Kovács Antal Béla és ifjú asz- szonya, Szántó Gy. Regina ak­kor a földművessorsot örökölte a szülői házból, ez is kísérte végig őket egész életükben. Regina né­ni vitte a háztartást, férje a Gár­donyi-termelőszövetkezetben dolgozott, s brigádvezetőként innen ment nyugdíjba. Két esz­tendeje, hogy beköltöztek Lász­ló unokájukhoz, a felnémeti

Next

/
Thumbnails
Contents