Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-30 / 306. szám

HÍRLAP, 1992. december 30., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3. Kompolti jutalom A Miskolci Akadémiai Bizott­ság (MAB) nemrég bírálta el az 1992-re kiírt pályázati témáira beérkezett anyagokat. A pálya­művek közül a kompolti dr. Krisztián József „A talajvédő ta­lajhasználat lehetőségei az észak-magyarországi erodált te­rületeken” című munkájáért ju­talomban részesült. Relaxációs kurzus A Magyar Relaxációs és Szim­bólumterápiás Egyesület által kiképzett szakember vezetésével hamarosan relaxációs kurzus in­dul Egerben, az Arany János üt 20/A. szám alatt, a volt mód­szertani bölcsődében. Akik sze­retnének részt venni a rendezvé­nyen, azokat dr. Ignácz Piroska klinikus szakpszichológus várja előzetes megbeszélésre január 6-án, délután 5 órára a fenti cí­men. Az érdeklődők bővebb fel­világosítást a 311-632-es tele­fonszámon kaphatnak, Rátkai Sándornénál. Bátyusból nyugdíjasoknak Vidám óévbúcsúztatót rendez szilveszter napján este 7 órától a nyugdíjasok érdekvédelmi szö­vetségének egri szervezete, amelynek tagjai a Mindszenti Gedeon utcai ABC-vel szembe­ni volt pártházban találkoznak, hogy együtt töltsék az évváltás perceit. Harmincegyezer tonna Tegnapi lapszámunk ötödik oldalán Kampányzárás, rekor­dokkal cím alatt jelent meg egy írás a Selypi Cukorgyárról. Amint a cikkből kiderült, a gyár története során most első ízben sikerült napi átlagban négyezer tonna fölé vinni a répafeldolgo­zást. Ebből a mennyiségből azonban a tegnap írtakkal ellen­tétben nem 31 tonna, hanem 31 ezer tonna cukrot gyártottak Selypen. Lakossági fórum Eger Megyei Jogú Város Köz­gyűlése 1993. január 5-én, ked­den délután 3 órakor lakossági fórumot tart. Az eseményen az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások privatizációjáról lesz szó, a helyszín pedig a városi pol­gármesteri hivatal díszterme, ahová minden érdeklődőt vár­nak. Nyugdíjasok Ki mit tud?-ja A gyöngyösi Mátra Művelő­dési Központ a nagy sikerre való tekintettel jövőre ismét megren­dezi a nyugdíjasok Ki mit tud?- ját. Várják mindazok jelentkezé­sét, akik kedvet éreznek arra, hogy bemutassák előadóművé­szi tudásukat. Felső korhatár nincs, a jelentkezők műfaji meg­kötöttség nélkül mutathatják be produkcióikat akár egyénileg, akár csoportosan, maximum hat percben. Jelentkezni 1993. janu­ár 20-ig lehet az intézményben. Cserkészek karácsonya Karácsony előtt a hatvani 222. Számú Petőfi Cserkészcsapat a cserkészotthon helyiségében rendezte meg idei karácsonyi ün­nepségét, melyen a fiatal cserké­szein kívül a szülők és az idős cserkészek is megjelentek. Gi- mesi Mihály cserkészparancs­nok köszöntötte a résztvevőket, köztük Szinyei Andrást, a város polgármesterét. Óévbűcsűztató Galyatetőn Már most szilveszteri hangulat uralkodik az ország tetejéhez kö­zel eső Galyatetőn, az egykori SZOT-nagyszállóban. A 118 szobás, téli-nyári pihenésre egyaránt ideális — szauna, uszo­da, tenisz és szánkópálya — szál­lodában napok óta telt ház van. A jó hangulatra mi sem jellem­zőbb, mint hogy tegnap reggel az óévet búcsúztatni egybegyűltek közös disznóvágáson vettek részt. Farkas Imre szállodaigaz­gató szerint olyan jól sikerültek az év végi programok, hogy már most elhatározták: január 23-án pótszilvesztert tartanak. Cukorhiánytól nem kell tartani Szilveszteri készülődés Minden óesztendő utolsó napjaira jellemzően, az idén is a legtöbb üzletben már leltárt tartanak, lépten-nyomon zárt ajtókra bukka­nunk. Nem úgy az egri piactéren, ahol a szilveszteri mulatozás obii­gát kellékei kaphatók. Ki-ki a legbizarabb kívánságainak engedve ölthet maszkot, tülkölve riogathatja társait, konfettiesőt zúdíthat vendégei frizurájára. (Fotó: Gál Gábor) A jelenlegi orvost támogatják (Folytatás az 1■ oldalról) — Minden küldeményt átvet­tünk a termelőktől, így is rendkí­vül rövid időszakot ölelt fel a cu­korfeldolgozás. Noha 670 ezer tonna nyersanyagra számítot­tunk, ezzel szemben 390 ezer tonna lett a valóság. — Ezek szerint kevesebb a cu­kor is? — Kétségtelen. Az eredetileg elképzelt hetvenezer helyett 49 ezer 200 tonnát készítettünk. Ennek ellenére sem kell tartani cukorhiánytól, mivel az állami tartalék készletek biztosítják a kiesést. — Az idén mennyi késztermé­ket értékesítettek? — Több mint százezer tonnát, amelyből 26 ezret exportáltunk, főleg a Független Államok Kö­zösségébe, Romániába, Horvát­országba, Macedóniába. Min­den idők legnagyobb mennyisé­gét adtuk el a Mátravidéki Cu­korgyárak történetében. így öt­Ostoroson a középkorban kezdtek el barlangokat vájni a domboldalakba. A riolittufába ásott mélyedéseket sokáig laká­soknak használták. Később, amikor gazdagodtak az embe­rek, egy-két szobás kis épülete­ket emeltek a barlangok elé. Utána már a házak alá is ástak pincéket, sőt ahol magas partfal­ban végződött a telek, oda is ké­szítettek egy-egy mélyedést. így alakult ki a sajátos, néhol három- szintes ostorosi pincerendszer, ami mára sok helyen omlásnak indult. A legutolsóról december 2-i számunkban adtunk hírt, amikor is a Szabadság utcában szakadt be egy átépítés alatt álló pince. A faluban és környékén 750 pince van — tudtuk meg Kisari Zoltán polgármestertől. Ebből 380 szorul javításra, megerősí­tésre, esetleg tömedékelésre. Három kilométer hosszú a tele­pülés egyik legveszélyesebb sza­kasza, ahol nemcsak a föld alatti üregek, hanem a fölöttük lévő la­milliárdos árbevételt értünk el. Ennek ellenére is ötven-hatvan milliós veszteséggel zárjuk az évet, de részvénytársaságunk fi­zetőképes maradt. Az idei terv­ben szerepelt 12 százalékos ár­emelés, amelyet november 15- én érvényesítettünk. Szeretném azonban elmondani, hogy az ex­portár is alacsony volt, elmaradt a szűkített önköltségtől, sőt a ha­zai termelői ár sem emelkedett a teljes önköltség fölé. — Mi várható jövőre? — Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy az öt megyében levő partnereinket megtartsuk, és a nehéz anyagi helyzetben lé­vő mezőgazdasági üzemeken se­gítsünk. Ennek érdekében a cu­korrépa termelési költségeit meg­hitelezzük. Ez azt jelenti, hogy a szükséges vetőmagvakra, a mű­trágyákra és növényvédő szerek­re pénzt biztosítunk a termelők­nek. Ez utóbbiakat majd a beta­karításkor, a répa árából egyen­líthetik ki. Úgy tűnik, jelenleg ez kóházak is ingatag helyzetben vannak. S ezt a részt száz család lakja. Nagy kérdés, mi legyen en­nek a több mint háromszáz em­bernek a sorsa, ha megindul alat­tuk a föld, és hirtelen a pincében találják magukat. Már 1982-ben elindult az or­szágos pinceprogram, ekkor hét település részesült anyagi támo­gatásban, köztük egyetlen köz­ség, Ostoros. 1985 és 1990 kö­zött 24 millió forintot nyeltek el a falu pincéi. És még mindig „éhe­sek”. A most beterjesztett meg­erősítési tervekre 26 millió forin­tot kérnek, és remélik, kapnak is az állami költségvetésből. Korábban nagyon nehéz volt pénzhez jutni, ha valaki azt akar­ta, ne omoljon a föld alá a telepü­lés. Nem tudták, milyen címen is lehetne erre a célra pénzt kérni és adni. Ez évtől viszont a pinceom­lás az elemi csapás és katasztrófa kategóriájába tartozik. S mint ilyen, gyors beavatkozást és sok pénzt igényel, és országosan 40- 50 települést érint. E minősí­az egyetlen lehetőség ahhoz, hogy az üzemek, egyéni terme­lők jövőre is foglalkozhassanak répával. Ezt mérlegelve, jövő év tavaszán 700 ezer tonna termés átvételére kötünk szerződést. Az érdeklődő egyéni vállalkozókat is szívesen fogadjuk. Az idén is arra törekedtünk, hogy a hatvani és a selypi gyárunkban tovább ja­vítsuk a cukor minőségét. Ennek érdekében szűrőket, centrifugá­kat vásároltunk. Természetesen erről jövőre sem mondhatunk le. — Sikerül-e megszüntetniük a veszteségeket 1993-ban? — Az előrejelzések szerint jö­vőre a belső piaci stabilitás meg­kezdődik. Én hiszem, hogy ha nem lesz olyan aszály, mint az idén, és ha továbbra is betartj uk a szigorú költséggazdálkodást, ak­kor már nyereséget is érhetünk el. A megcélzott árbevételünk 1993-ban az ideihez hasonló 4,5-5 milliárd forint lesz. Mentusz Károly tés elérése, a polgármester úr szerint, Lukács Tamás, Horváth László és Elek István Heves me­gyei országgyűlési képviselők ér­deme. Ők ismerték föl e problé­ma súlyosságát, és küzdöttek a megoldásért. De nemcsak a kép­viselők fogtak össze, hannem Eger, Ostoros, Novaj és Noszvaj is, akik ezentúl közösen vesznek részt a pinceprogramban. A következő lépésben azt kel­lene elérni, hogy a helyreállítási munkák torz árviszonyai meg­szűnjenek. Mivel ezek a folyo­sók, barlangok köztudottan a föld alatt húzódnak, automati­kusan minden munkálatot bá­nyászati áron számolnak. Emiatt arra gondolhat a megrendelő, netán aranyból van a rozoga pin­céje, annyit kémek az elvégzett munka után. „Darabonként” 1,5 millió forintot visz el a megerősí­tés a kasszából. A tulajdonosok úgy gondolják, annyira mélyen még sincsenek ezek pincék. (sárközi) Mint hírül adtuk december 9-i számunkban, Egercsehiben kö­zös önkormányzati ülést tartot­tak a szúcsiakkal. Ezen az a dön­tés született, hogy a körzeti orvos közalkalmazotti jogviszonyát — közös megegyezéssel — január 31-ével megszüntetik. Ugyanak­kor arról is beszámoltunk, hogy több, Egercsehiben élő polgár felkereste szerkesztőségünket a község egészségügyi ellátására panaszkodva. Nos, mint kide­rült, ők tartoznak a kisebbség­hez, mert közben a községekben, ahol dr. Krafcsik István dolgo­zik, aláírásgyűjtést kezdemé­nyeztek. Annak a véleményük­nek kívánnak hangot adni, hogy továbbra is ő maradjon Szűcs és Egercsehi körzeti orvosa. Mint az eddigi ívek tanúsítják, az ott élők több mint kétharmada oszt­ja ezt a véleményt. Éves számvetés Alkalmazkodni kell a Thurnak A gyöngyösi Húsipari Thur Rt. most zárta gazdálkodásának első évét. Az erről készült szám­vetést ismertette a munkaválla­lókkal tartott gyűlésen Molnár Gábor elnök-vezérigazgató. Részletesen elemezte azokat a körülményeket, amelyek a piac- gazdaságra való áttérés során ki­alakultak. A kereslet visszaesése az ex­portnál mutatkozott meg főként. Belföldön a húskészítmények iránt nőtt meg nem várt mérték­ben az érdeklődés. Az év elején még magas volt a kínálat az élő állatok vonatkozásában, ami az év második felére jelentős mér­tékben visszaesett. Nagy erőfe­szítések nyomán sikerült a felvá­sárlásban a kínálat csökkenését bizonyos mértékben ellensú­lyozni. De az ingadozás olyan mértékű volt, hogy a feldolgozás hol csak a kapacitás egy részét érte el, hol pedig rendkívüli in­tézkedéseket követelt meg a tel­jesítés. A sertésből a darabolt és cso­magolt húsokat lehet eladni a nyugati piacokon. Szarvasmarha csak negyedelt módon értékesít­hető. A Thur Húsipari Rt. az el­múlt évben „kiállta a próbát” a piacgazdálkodás keretei között is, mivel gyorsan váltott, és meg­tanult alkalmazkodni a kereslet­hez. Szavatos joghurt Szeretem a gyümölcsjoghurtot. A Danone-t, a fruttist, a mildet és a tejszíneset, szóval majdnem mindet, még azt a félliteres, dobozos dánt is, amelyik állítólag echte dán... Na, ebből vettem a napokban egyet az egri északi (volt Csebokszá- ri) lakótelep szolgáltatóházának ABC-jében. (Oda járok rendszere­sen.) Tulajdonképpen azért vettem meg — bevallom —, mert megle­pően olcsónak találtam: 65 helyett csak 35 forintot kellett érte fizet­nem. Aztán otthon, ahogy már rendesen az ízekre hangolódva ve­szem elő, bontogatom, majd öntöm, s gyanút fogok. A szaga se jó. A színe se. Az íze pláne. Nézem a szavatossági határidőt: egy hete lejárt a szentem... Okos. Határozottan okos — gondolom a kereskedőről. Ő ugyanis nem csapott be, leárazta a terméket, igaz, egyéb táblákkal, útmutatá­sokkal nem látta el. Mert tegyük fel, ha melléítja egy olyan sütemény­alátétre, amilyenre szokták ezeket az árengedményeket írni, hogy: „romlott joghurt, ám olcsó...” — akkor ő igazán korrekt. Még akkor is, ha én valószínűleg féláron se veszek romlott joghurtot. Tulajdonképpen csak azt az apró, bizonyára tudatlanságból faka­dó tévedését kellene tudtára adni a csalafinta kereskedőnek, amit va­lószínűleg az iskolában annak idején még tanult. Miszerint bizonyos minőségromlásnál egy terméket le lehet árazni. De a penészes joghurt semmiképp sem tartozik ebbe a kategóriába. Az ugyanis totál romlott... (doros) Vetélkedő, ünnepi üzenetek Nem csupán szilveszteresti szórakoztató műso­rával kedveskedik nézőinek az év végén az Egri Vá­rosi Televízió. Az adás kezdése előtt, délután fél há­romtól játékra várják az érdeklődőket Egerben, a Sinus műszaki kereskedésben, ahol különböző ér­tékes ajándékokat nyerhetnek a vállalkozó kedvű­ek. 15 órától végül három szerencsés versenyző ve­télkedik. Az érdekesebb pillanatokat rögzítik, s a felvétel az esti programban természetesen látható lesz. A vetélkedőt megelőzően pedig, délután egy órától, kamerával a kezében egy operatőr járja majd a Széchenyi utcát. A városban élők számára így kíván a televízió lehetőséget biztosítani arra, hogy ünnepi üzeneteiket elküldhessék szeretteik­nek. Tehát bárki bármilyen üzenetet elmondhat a ka­merába, s este ezek az üdvözletek is szerepelnek a műsorban. Segítség a hatvani kórháznak Ebben az esztendőben négy alkalommal — legutóbb a hónap második felében — adtak cso- ortosan vért a Hatvan közelé- en lévő egyik honvédalakulat katonái. Mint a Vöröskereszt vá­rosi szervezete, a véradóállomás, valamint a laktanya vezetői meg­állapodtak: 1993-ban is legalább ennyiszer vesznek részt a kato­nák a térítésmentes akcióban. A véradónapok szervezői elis­merően szóltak a kiskatonák ön­zetlenségéről, hiszen — mint tu­dósítónkat informálták — össze­sen 255-en nyújtottak segítséget a helyi, valamint több budapesti kórháznak azzal a száz liter vér­rel, amelyet átadtak az egészség- ügyi szakembereknek. A gyors, életmentő műtéteknél eddig is szükség volt az önkéntes dono­rok behívására, a katonák ígér­ték: a következő esztendőben is bármikor számíthatnak rájuk. Drágább lesz a buszozás (Folytatás az 1. oldalról) Erre válaszként a polgármes­ter elmondta, hogy az ügyrendi szabályzat értelmében járt el, amikor ezt a kérdést a mostani közgyűlés napirendjéről levette. Második fordulóban tárgyalta a testület a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés díjáról, va­lamint az iskolák és különféle oktatási intézmények által ren­delt különjáratok költségeiről szóló módosított beterjesztést. Elfogadták tehát a díjszabásról készült tervezetet, amelynek ér­telmében a menetjegy ára a jövő­ben 22 forint lesz, a napijegyé 90, s ez utóbbi a menetjegyen feltün­tetett napon korlátlan számú utazásra jogosít. Az egyvonalas bérlet egész hónapra 500forint, a félhavira 250, az összvonalas egész hónapra 660, félre 330, míg a tanuló- és nyugdíjasbérlet 165 forintba kerül. Ezenkívül negyedéves és éves helyi bérlet­jegy is vásárolható. Azok, akik egy-és összvonalasat vesznek, 10 százalék kedvezményben része­sülnek. A vakok és gyengénlátók a rendelettervezetben a helyi au­tóbuszjáratokon tagsági igazol­ványuk felmutatásával díjtalanul utazhatnak. Ezt annyival egészí­tették ki a képviselők, hogy az őket kísérők is ugyanilyen ked­vezményt kapnak. Ingyen vehe­tik igénybe a szolgáltatást továb­bá a hat évüket be nem töltött gyerekek, a hetven éven felüliek, a sorkatonák és a sorállományú polgári szolgálatot teljesítők. A nyugdijaskorú házastárs, a nem­zeti gondozottak, a súlyos hallás- sérültek, rokkantnyugdíjasok, a 18 éven aluli munkanélküliek, akik átképzésben részesülnek, a munkahelyeken foglalkoztatott 16 éven felüli értelmi fogyatéko­sok a helyi buszokon a tanulók és nyugdíjasok kedvezményes bér­letjegyének váltására jogosultak. A „bliccelőkön” kívül 600 forint pótdíj at fizetnek — többek kö­zött — azok, akik kutyát érvé­nyes menetjegy nélkül szállíta­nak, akiknek csomagja vagy élő állata bepiszkolja az autóbuszt. Döntöttek a képviselők ez­után a magánszemélyek kom­munális adójáról, az idegenfor­galmi és a helyi iparűzési adóról. Ez utóbbinál Erdei Zoltán java­solta, hogy az a személy is kap­hasson adókedvezményt, aki munkahelyet teremt vállalkozá­sával. Ezt a javaslatot a képvise­lők nem szavazták meg, és töb­ben is azzal indokolták: a mun­kahelyteremtést nem ezen a mó­don kell szorgalmazni. A közgyűlés végén dr. Ringel- hann György polgármester beje­lentette, hogy a lakásgazdálko­dásról, az önkormányzati bérle­mények eladásáról január 5-én, délután 3 órakor lakossági fóru­mot rendeznek, és válaszolnak az érdeklődők kérdéseire. (szüle) Ostorosi gondok A pince, mint elemi csapás

Next

/
Thumbnails
Contents