Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-12-13 / 293. szám

HÍRLAP, 1992. december 12—13., szombat—vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN Ml • Spanyol konyha Leves Hideg vegyesgyümölcs-leves Hozzávalók: 1 dl vörösbor, 1 darabka fahéj, 3 szem szegfű­szeg, 8 dl narancs juice, 2 dl ve­gyes gyümölcslé, 1 dl tejszín, 1/2 dl Tripli sec, 10 dkg málna vagy eper, 10 dkg őszibarack, 10 dkg narancs, 10 dkg mandarin, 10 dkg szőlő, fél citrom, 10 dkg kör­te, 1 mokkáskanál só. A borba beletesszük a fahéjat, a szegfűszeget és a sót, majd leg­alább 5 percig forraljuk. Le­szűrjük, és a levet az előhűtött narancsléhez öntjük. Belecsur­gatjuk a gyümölcslevet, a tej­színt, a likőrt, a citrom átszűrt le­vét, és jól összekeverjük. Az összes gyümölcsöt meg­mossuk, kicsumázzuk, kimagoz­zuk, és egyforma, apró kockákra vágjuk. Előhűtött levesescsé- székben elosztjuk a gyümölcsöt, majd ráöntjük a levet. Jéghide­gen tálaljuk, esetleg egy-két jég­kockát teszünk minden adagba. Zöldségsaláta Arab saláta Hozzávalók: 1 salátauborka, egy csokor retek, egy csokor sár­garépa, 1 kis fej endíviasaláta, egy húsos zöldpaprika, egy cso­kor zöldhagyma, fél citrom leve, négy evőkanál olaj, só (ízlés sze­rint), citromkarikák (a díszítés­hez). Az összes zöldséget megtisz­títjuk, megmossuk, lecsurgatjuk, és lehetőleg egyforma kockákra vágjuk. A salátát kézzel apróra tépkedjük, és az egészet salátás­tálba tesszük. Megsózzuk, és le­öntjük az olajjal, valamint a cit­romlével. Gyengén átforgatjuk, és jól behűtjük. Tálalás előtt na­gyon vékonyra vágott citromka­rikákkal feldíszítjük. Paella — rizses étel Karfiolos paella Hozzávalók: 4 evőkanál olí­vaolaj, 15 dkg főtt füstölt sonka, 25 dkg rizs, 1 szál póréhagyma, 1 kis fej karfiol, 2 húsleveskocka, egy liter víz, 6 gerezd fokhagy­ma, egy mokkáskanál sáfrányos szeklice, só (ízlés szerint), egy mokkáskanál törött fekete bors. Egy nagyobb serpenyőben a forró olajon megpirítjuk a zúzott fokhagymát, valamint a nagyon vékony csíkokra vágott sonkát, majd ráöntjük a megmosott és lecsurgatott rizst. Folytonos ke­vergetés közben szép sárgára pi­rítjuk, ezután rátesszük a meg­tisztított és apróra rózsáira szét­szedett karfiolt, meg a vékonyra karikázott póréhagymát. Meg­hintjük a fűszerekkel, ráöntjük a vizet, beletesszük a húsleveskoc­kát, és gyenge tűzön addig főz­zük (keverés nélkül), amíg a rizs az összes folyadékot felszívja. Húsétel Töltött csirkemell Hozzávalók: 2 csirkemell, 10 dkg főtt füstölt sonka, 10 dkg da­rált borjúhús (vagy sertéshús), 1 tojás, 5 dkg tisztított fehér man­dula, 5 dkg durvára tört dióbél, 1 dl cherry, 1 dl fehérbor, 1 dl tej­szín, 4 evőkanál olaj, só és törött fehér bors (ízlés szerint). A töltelékhez a darált húst ösz- szekeverjük a nagyon finomra vágott sonkával és a nyers tojás­sal, megsózzuk, megborsozzuk. A csirkemellet úgy filézzük, hogy a hús ne szakadjon el. A bőrét is leszedjük, majd a négy fél csirkemellet úgy szúrjuk fel a közepén, hogy a tölteléket bele- tölthessük. Az olajat felforrósítjuk, és a töltött húsdarabokat minden ol­dalán körülsütjük, majd ráönt­jük a cherryt, a fehérbort, vala­mint a tejszínt. Ezután beleszór­juk a durvára vágott mandulát, illetve a diót. Fedő alatt puhára pároljuk. A húsdarabokat időn­ként megfordítjuk a mártásban. Végül a felesleges levet elpáro­logtatjuk, csak sűrű mártásnak szabad alatta maradnia. Sáfrá­nyos rizst és vajas zöldborsót kí­nálunk hozzá. Halétel Vajas-citromos harcsa Hozzávalók: 60 dkg harcsafi­ié (szeletekben), 1 közepes sár­garépa, egy szál póréhagyma, egy kis zellergumó, 10 dkg vaj, 1 dl száraz fehérbor, 2 dl hal-alap- lé, 50 dkg burgonya, fél citrom leve. A zöldségeket megtisztítjuk, vékony metéltre vágjuk, a burgo­nyát felkarikázzuk. Öt dkg vajat nagy serpenyőbe teszünk, rárak­juk a zöldségeket, és sóval, fe­hérborral felöntve megpároljuk, majd a burgonyát is hozzáadjuk. Felengedjük a hal alaplevével és kevés vízzel. A megsózott hal­szeleteket belefektetjük a zöld­ségágyba, és fedő alatt megpá­roljuk. A maradék, kisebb serpe­nyőbe rakott vajat citromlével, sóval, borssal fűszerezzük, és fel­forrósítjuk. A végén tálra rakjuk a megpárolt halszeleteket, kör­berakjuk a zöldséggel és a burgo­nyával, majd leöntjük a citromos vajjal. Almás lepény, csokitorta, mandulás tallér A mesterszakács receptjei cukorbetegeknek Sok idős ember életét a szó szoros értelmében megkeseríti a cukorbaj. S mivel mindig a tiltott gyümölcs a legkívánatosabb, nem meglepő, hogy a cukrosok többnyire édesszájúak. Szeren­csére a mesterséges ízesítősze­rek, a diétás gabonaőrlemények segítségével ma már sok olyan fi­nomságot készíthetünk, amelyet a szigorú diétára fogottak is bát­ran fogyaszthatnak. íme 3 re­cept, ínyenc cukrosoknak és egészségeseknek is... Almás lepény Hozzávalók: 1 kg alma, 4 de­kavaj, 6 tojás, 15 deka darált dió, 3-4 tabletta szaharin vagy pár csepp folyékony édesítőszer. Az almát meghámozzuk, magházát kivágjuk, vékonyra szeleteljük. Serpenyőben heví­tett vajon mindkét oldalát piros­ra sütjük, majd lecsorgatjuk. A tojások sárgáját kikeverjük egy evőkanál vízben feloldott szaha- rinnal, hozzákeverjük a tojások fölvert habját, a darált diót, vé­gül az elősütött almaszeleteket. A serpenyőben újra forrósítsunk föl kevés vajat, töltsük bele a masszát, alját 2 percig nyílt láng fölött pirítsuk, majd forró sütő­ben 20 percig süssük. Szeleteljük föl, s akár melegen is fogyasztha­tó. Csokoládétorta Hozzávalók: 15 deka darált mandula, 4 szaharintabletta, 9 tojásfehérje, 2 tojássárgája, 8 de­ka kakaópor, 2 deka vaj, 10 deka tejszínhab. A fölvert tojásfehérjét össze­keverjük őrölt mandulával, ka­kaóporral, feloldott szaharinnal és két tojássárgájával. Kivajazott formába töltjük, és közepes hő­fokon (140-160 Celsius-fokon) 20 perc alatt megsütjük. A for­mából kivéve, fogyasztás előtt nem édesített tejszínhabot nyo­munk rá díszítésként. Mandulás tallér Hozzávalók: 15 deka mandu­la, 10 deka vaj, 1 nyers tojás, 4 főtt tojássárgája, késhegynyi fa­héj, reszelt narancshéj. A főtt tojások sárgáját szitán áttörjük, összegyúrjuk a vajjal, a nyers tojássárgájával, a finomra darált mandulával, a fahéjjal és a narancshéjjal. Kb. 3 milliméter vastagra nyújtjuk, tetszés szerinti formájú lapokra kiszúrva, tepsi­re rakjuk. Tetejére durvára vag­dalt mandulát teszünk, és 150- 160 fokos sütőben megsütjük. (FEB) Megkérdeztük a biometeorológust Ki milyen időjárási frontra érzékeny? Sűrűn váltják egymást a hi­deg- és melegfrontok; úgy tűnik, meglehetősen gyakori az időjá­rás hirtelen változása. Dr. Ör­mény Imre biometeorológustól arról érdeklődtünk, hogyan hat mindez az idős emberek szerve­zetére. — Nem pusztán a hőmérsék­let és a páratartalom, hanem pél­dául a látható fény, az ultraibolya és az infravörös sugárzás is befo­lyásolja szervezetünk működé­sét. Hat azonban az élővilágra a levegő kémiai összetétele, a lég­kör elektromos és mágneses vál­tozása is. Sajnos, ez utóbbiakat nem lehet pontosan előre jelezni. Pedig bizonyított tény, hogy Föl­dünk mágneses viharai meghá­A pszichológus naplójából Asszonyom, a férjének (is) akarjon tetszeni! Inkább ilyen „szerelésben", mint gyűrött, szakadt pongyolában... (FEB-fotó) Hölgyek, a negyedik X-hez közeledve, pergessék vissza gon­dolatban az idő kerekét. Emlé­kezzenek, hogyan készültek a randevúkra a fiatalemberrel, aki most történetesen a féljük... Ak­kortájt mutatkoztak volna előtte kihízott ruhában, fésületlenül, lomposan, ócska pongyolában, szakadt papucsban? Azóta per­sze lefolyt egy kis víz a Dunán — de ez nem indokolja, hogy ápolt- ságukat, külsejüket illetően en­gedjenek a 48-ból... Főként, ha meggondolják: akadhat vetély- társ, aki szemet vet féijurukra, netán abból a korosztályból, amelynek hajában még nem búj­nak meg ősz szálak. Aki tehát meg akarja őrizni vezető helyét férje szívében, fo­gadjon meg néhány jó tanácsot annak tudatában, hogy aki a szebbik nemhez tartozik, az nem lehet csúnya, legfeljebb ápolat­lan, tájékozatlan, önző és fárasz­tóan unalmas. Régi mondás, hogy az asszony fölkeléskor legyen az első és le­fekvéskor az utolsó. Való igaz: megéri a párperces reggeli és esti „túlóra”, ha például ébredés után az első teendője, hogy ön­magát rendbe teszi, tiszta ruhát, pongyolát vesz magára, elkészíti a reggelit. Családias együttléttel, kellemesen kezdődhet a nap a férj számára is, ami szorosabbá teszi kötődését az otthonhoz. Ha pedig este utolsónak kerül ágy­ba, jut ideje arra, hogy eltüntesse magáról a napi fáradalmak nyo­mait, s párja szemében elalvás előtt is frissnek, vonzónak láttas­sa magát. A mosolygós női arc százszor kedvesebb, mint a zsémbes-sa­vanyú, rosszkedvű ábrázat. Per­sze nem az erőltetett jókedv, a nonstop nevetgélés, hanem a belső derű és kiegyensúlyozott­ság, a humorérzék fakasztotta mosoly a valódi szépítőszer. A régiek azt tartották, hogy „az otthon az asszony névjegye”, s ez ma is érvényes. A mosatlan edényekkel teli konyha, a vetet- len ágy, a takarítatlan lakás olyan környezet, amely kioltja a leg­szebb toalett, a legbódítóbb illat hatását is. Óvakodjunk azonban az el­lenkező véglettől. A tisztaság­mániás feleség, a ridegen steril otthon a mégoly hűséges termé­szetű férjet is arra készteti, hogy házon kívül keressen kényelmet, pihentető kikapcsolódást nyújtó „fészket”. S aki keres, az rend­szerint talál is. Általános tapasztalat, hogy a férjek körében azoknak a felesé­geknek a legmagasabb a „tetszési indexe”, akik okos mértéktartás­sal szervezik a közös programo­kat. Nem próbálják tehát lekötni életük párjának minden szabad percét, sőt esetenként szelíden megróják a ház urát, ha elhanya­golja régi barátait, vagy arra is rest, hogy hét végén kimenjen kedvenc csapata meccsére. Dr. Takács Ilona (FEB) Angliában ezentúl bizonyos dolgokat nem írhat fel az orvos receptre. A pácienseknek fizetni­ük kell értük. Mielőtt felhábo­rodtak volna a betegek az „em­bertelen” intézkedés miatt, nyil­vánosságra hozták az eddig re­ceptre felírható „egészségügyi” Puding — receptre cikkek listáját. Ezen egyebek kö­zött a puding, a hajlakk és — nem tévedés — virágoknak való táp­talaj is szerepelt. Hogy milyen alápon? Az alapelv — eddig — az volt, amit a derék házi doktor bá­csik mindig is vallottak: az egész­ség igencsak komplex valami, amihez a páciens jó közérzete nagyon is hozzátartozik. Ha pe­dig a páciens testi-lelki harmóni­ájának kialakulását és fenntartá­sát a puding, a hajlakk vagy ép­pen a rózsahumusz szolgálja — hát kapja meg. Ennek ezentúl sem lesz akadálya, de... pénzért. Nem lesz tehát gyógyszer a vi­rágföld. Kegyetlen egy világ! romszorozzák az infarktus bekö­vetkezésének veszélyét. — Nem elég tehát csak a fron­tok érkezésére figyelni? — Nem bizony. Az is fontos, hogy honnan érkezik a front. A tenger felől érkező sarkvidéki és szubtrópusi levegő változtatja meg leginkább a légkör ionizáci­óját. Az előbbiben általában több a negatív, az utóbbiban pe­dig a pozitív töltésű ion. A legve­szélyesebb a magasan beáramló szaharai hőség, amelyet a pozitív ionok uralnak; az általa okozott kánikula idézi elő a legtöbb rosz- szullétet. — Konkrétan mi a hatása a meleg-, és mi a hidegfrontnak? — Az idős, kevésbé ellenálló szervezet — de a fiatal fizikum is — nehezen viseli el a frontátvo­nulást, a hideg-meleg, a pozitív- negatív töltésű légkör gyors vál­tozását. Ezen túlmenően: a me­legfront ingerlékennyé, fáradé­konnyá teszi az embert. Főként a szív- és pajzsmirigy-betegségek- ben szenvedőknek, továbbá a cukrosoknak okoznak panaszo­kat, mert a front serkentő hatása nyomán fölgyorsul az egyes szer­vek működése. — A hidegfronttal jellemzően azok az elektromágneses sugár­zások erősödnek föl, amelyek bi­zonyos gátlási folyamatokat be­folyásolnak; tehát kábultságot, levertséget és emésztőszervi problémákat okoznak. — Lehet-e csökkenteni az időjárás iránti érzékenységet? — Csak próbálkozásokról be­szélhetünk. Akupunktúrával például ígéretes eredményeket sikerült elérni, s egyes külföldi gyógyszerek — mintegy mellék­hatásként — csökkentik az időjá­rás-érzékenységet. Tudunk elektromos kezeléssel, mestersé­gesen előállított ionokkal folyta­tott kísérletekről is. — Egy időben autósoknak ajánlották az ionizátorokat, de mostanában keveset hallani ró­luk. — Föltehetően azért, mert vi­gyázni kell velük. Döntően nega­tív töltésű ionokat állítanak elő, s ezek a melegfrontra érzékenyek­re jó hatásúak, de például a hi­degre fogékonyak általában amúgy is alacsony vérnyomását tovább csökkenti. (FEB) Csak a ráncait vesztheti Az arcápolás olcsó titkai Nincs pontos életkorhoz kötve az évek múlását jelző szarkalá­bak megjelenése. A szakemberek ezért azt mondják, hogy a ráncok elleni harcot nem lehet elég ko­rán kezdeni. A bőrápolásnak vannak jól bevált, olcsó módsze­rei — nem az fizet tehát nagy árat, aki él velük, hanem az, aki mellőzi őket. Az első és talán legfontosabb művelet: az arc tökéletes letisztí­tása. Erre naponta legalább egy­szer — legcélszerűbb este — fel­tétlenül szakítsunk időt. A szap­panos vizes lemosás a sminknek, a bőrre rakódó szennyeződések­nek csak egy részét távolítja el. Használjunk tehát a bőrünk tí­pusának (száraz, zsíros, túlzsíros, mitesszeres) megfelelő lemosó­tejet vagy lemosókrémet. Természetes folyamat a testfe­lületen levő felhám elhasználó­dása. Arcunkról és nyakunkról is könnyen eltávolíthatjuk a kiszol­gált hámsejteket majonéz nélkül készült salátaöntettel. Itassuk át vele a megtisztítandó részt, egy darabig hagyjuk száradni, de mi­előtt teljesen beivódna, kezdjük masszírozni az enyhén nedves bőrt — az elhalt sejtektől gyor­san, szinte észrevétlenül megsza­badulhatunk. A ráncokra „fogékony”, fáradt arcbőrnek valóságos felüdülést jelent a répamaszk. Főzzünk pu­hára néhány répát, törjük meg péppé, kenjük fel tiszta gézre. Pi­henve, fekve terítsük arcunkra a péppel bevont gézt, 10-15 percig hagyjuk rajta, majd következzék egy langyosvizes öblítés — s nemsokára már érzékelhetjük a kúra hatékony hatását. Ne béküljünk meg az érdes bőrön megjelenő szarkalábak­kal. Inkább próbáljuk ki a követ­kező módszert: három fej köze­pes nagyságú vöröshagymát las­sú tűzön főzzünk össze egy csé­szényi tejjel, egy kis pohár rózsa­vízzel és kávéskanálnyi mézzel, míg a hagyma megpuhul. A fő­zetet keveijük péppé, kenjük föl a megtisztított arcbőrre, majd 10-15 perc után langyos vízzel mossuk le. Néhány pakolás után a ráncok fokozatosan kisimul­nak, érzékelhetően kevesebb lesz a „lábatlankodó” szarkaláb. (FEB)

Next

/
Thumbnails
Contents