Heves Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-12-13 / 293. szám
HÍRLAP, 1992. december 12—13., szombat—vasárnap MEGYEI KÖRKÉP 3. Hevesi emlékműavatás Heves alsóvárosi temetőjében ma 15 órától avatják űjra a II. világháborúban elesett szovjet katonák emlékművét. A kegyeleti ünnepségre az orosz, illetve ukrán nagyköveteket is várják. Selypen is vége a cukorszezonnak A hét közepére megyénk másik cukorgyárában, Selypen is befejeződött az idei szezon. A páratlanul rövid, alig több mint két hónapos kampányban az üzem a hatvanival 390 ezer tonna cukorrépa feldolgozásán osztozott. Tojásnapok Kedvezményes tojásvásár várja mától az év végéig — szombatonként — az ünnepre készülő- dőket Egerben, ahol a helyi Élelmiszer-termelő és -forgalmazó Iroda szervez akciót a Törvényház u. 11. előtti parkolóban, illetve a piaci diszkóinál. Keresztrejtvényünk nyertesei A december 5-én közölt rejtvényünk helyes megfejtése: „Mindjárt gondoltam, hogy nem önzetlenül kínál szivarral. ” A jó választ beküldők közül a következők nyertek ajándékkönyvet: Hernádi Renáta (Füzesabony), Korózs Lajos (Eger) és Sólyomvári Dóra (Hatvan). Gratulálunk! A mai 12. oldalon található feladványunk megfejtését december 17-ig küldhetik be címünkre (3301 Eger, Pf. 23.). Ivádi nyugdíjasköszöntő A 70 éven felüli korú nyugdíjasok baráti találkozóját tartották a napokban Ivádon, ahol Bacsó István polgármester adott tájékoztatást az idős embereknek a település jelenéről és jövőjéről, majd az önkormányzat ünnepi jókívánságait fejezte ki egy kis fehér asztal melletti szórakozással, amelyen — elmondásuk szerint — nagyon kellemesen érezte magát a mintegy hetven résztvevő. Detket szépíti A detki polgármesteri hivatalban pénteken este kedves kis ünnepségen avatták a tanácstermet — házasságkötőt — díszítő új képzőművészeti alkotást. A „Detki Panoráma” nevet viselő kompozíció Csikós A «áras hódmezővásárhelyi művész munkája, s közös keretbe foglalva tulajdonképpen 8 képből áll. A községre emlékeztető mű bizonyára nemcsak a megrendelő önkormányzat, hanem a község lakosainak tetszését is elnyeri. Az egészségmegőrzésért Gyöngyösön Az AIDS-világnap rendezvényeihez kapcsolódva, egy hagyományteremtő egészségmegőrző program indításaként találkoztak az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Gyöngyös Városi Intézetének képviselői 250 helybeli középiskolással. Dr. Michalik Andrea előadását a témával kapcsolatos totószelvények kitöltése, értékelése követte. Jegyzőklub Recsken Tegnap Recsken tartotta meg soron következő összejövetelét a Pétervásárán és körzetében lévő településeken működő jegyzők klubja. Ezúttal Ott László megyei főépítész adott tájékoztatást az építési feladatokról, valamint az építésfelügyeleti ellenőrzésekről. Sor került az önkormányzati rendeletek hagyományos börzéjére, s ez alkalommal fogadták el a klub jövő évi tervét is. KLASSZ IMPORT KILÓSRUHA-VÁSÁR a TECHNIKA HÁZÁBAN (MTESZ) Eger, Klapka u. i. DECEMBER U-15-én, hétfőn és kedden 8—18 óráig. ÚJ BÁLÁK ÉRKEZTEK! A gyilkosok otthagyták áldozataikat A lövöldözéskor felismert karhatalmisták Lintallér László parancsnok, Balázs Sándor, Béta Bernát, Dorkó Károly, Dorkó Vencel, Fekete Ferenc, Fleiszig Imre, Holló László, Indig Imre, Józsa Vilmos, Kárpáti Vilmos, Kormos József, Kovács Ákos, Mihályi Pál, Mucsi Sándor, Nagy Béla, Németh Tibor, Pápista János, Pogonyi Gyula, Rittner János, Szabó Sándor, Váraljai István, Váraljai Sándor. Továbbá a Gyöngyösről Egerbe vezényelt Gvurkó Lajos vezérőrnagy és Sucin László ezredes. (Folytatás az 1. oldalról) De erről a tragédiáról már sokan és sokféleképpen nyilatkoztak, ám a rendőrök életmentő, segítő cselekedetét még senki nem említette meg. Annyit még meg kell jegyeznem: a tuzparancs ellenére a karhatalmistak egy része nem az emberekre lőtt. Ennek nyomai sokáig láthatók voltak a kapitányság falán, az aszfalton és a Gárdonyi-gimnázium előtti — azóta már lebontott — támfalon. Dr. Tóth Ferenc sebészorvos — akinek a lakásán elevenítjük fel a szomorú élményeket — akkor 29 éves volt. Segedorvosként dr. Páka László professzor mellett dolgozott a Széchenyi utcai kórházban. Még 1956. október 24-én őt küldtek a kórházból a városi forradalmi bizottságba, főképp az információk közvetítése végett. Együttműködött a Líceumban berendezkedett városparancsnokság vezetőjével, Jobb Lászlóval. Részt vett ott dr. Juhász 77Z>or kollégájával egy segélyhely kialakításában is. — Október végén is még rendben ment az élet — beszéli el a decemberi események előzményeit. — November első napjaiban a főiskola dísztermében tartottunk megbeszélést, amelyen Jobb László elmondta, az oroszok már Füzesabonynál vannak, s olyan túlerővel rendelkeznek, hogy az ellenállás fölösleges. Amikor aztán 4-e után bejöttek Egerbe, mi szétszóródtunk. Az elögedetlenseß, a mélységes csalódottság érzésével. — Novemberben mutatott-e valamiféle jel a várható megtorlásra? — A megtorlásra még nem, csak a megfélemlítésre. Engem például egy este, mivel megszegtem a kijárási tilalmat, egy Tur- csányj nevű rendőr megpofozott. Éjszakánként lehetett hallani a városban lövéseket, de senkit nem öltek, és nem is sebe- sítettek meg abban az időben. — Azok persze inkább — veti közbe Zay István — karhatalmisták voltak. A rendőröknek a rendfenntartás volt a feladatuk. A szovjetek bevonulása után közvetlenül egyébként nem volt retorzió, hisz az emberek össze mertek jönni. Ám ahogy erősödött egyesek követelőzese, mint mondtak: egyre jobban elszem- telenedtek bizonyos elemek, úgy vált határozottabbá, keményebbé a karhatalmisták fellépése. — Én azon a véleményen vaf /ok — veszi vissza a szót dr. óth Ferenc —, hogy a megtorlás időpontját, mikéntjét központilag megtervezték! A statáriális eljárások kilátásba helyezésével a fegyverek zömét begyűjtötték, s ezután már következhetett a retorzió. Ezt bizonyítja, hogy számos városban majdnem egy időben, vagy egymást követően történtek atrocitások. — Szerintem ez csak véletlen lehet — szögezi le a nyugdíjas rendőr őrnagy. — Szerintem pedig ez történelmi tény... — így a sebész. — Doktor úr, ön mikor és hogyan szerzett tudomást a sortűz- ről? — Miután befejeztem a rendelésemet a Tűzoltó téren, visz- szamentem a Széchenyi utcai kórházba. Délelőtt kilenc és tíz óra között lehetett, amikor lövöldözést hallottunk. A bejárathoz siettünk. Megcsapott rögtön a lőpor frontról ismert kesernyés, fullasztó füstje. Az emberek behúzódtak a kapuk alá, volt, aki lefeküdt. Egy darabig nagy volt a csend. Utána megkezdődött a szaladgálás. — Hamarosan érkeztek a sebesülteket szállítók... — Hozták, vonszolták, szinte marcangolták a sérülteket. A kórház folyosói percek alatt megteltek velük. Ágyra alig né- hányukat tudtuk tenni. Az ápolónők is kétségbeesetten futká- roztak. Nagy volt a kapkodás, ami érthető, hiszen ilyennel azelőtt nem találkoztunk. — Hány halottat és hány sebesültet számoltak össze? — Tíz-tizenöt perc is eltelt, mire regisztrálni tudtuk, ki halt meg, kin kell azonnal segíteni. Pontosan nem jegyeztem meg a számokat. Azt láttam, hogy a fürdőszoba kádjában egy vagy két holttest van. Nem volt máshol hely... Kezdtek felocsúdni az emberek. Követhetetlen, kaotikus zaj terpeszkedett szét a kórházban. — A legfőbb ügyészségi vizsgálat szerint a sebesülteket hátulról érték a lövések. így látta-e akkor az orvos? — Őszintén szólva, nem ezt figyeltük, elég zavarodottak voltunk. Úgy tudom, ez csak később derült ki. Én egy olyan comblövéssel találkoztam, amit oldalról kapott az illető. — Mikorra rendeződött a helyzet? — Órákig tartott, mire sikerült áttekintenünk a helyzetet. Késő délután, hajói tudom, Rin- gelhann Béla készített egy hevenyészett állásfoglalást: a genfi konvencióhoz szóló tiltakozásunkat. Küldöttségben mentünk a megyei tanácsra, ahol Lendvai Vilmoséinak felháborító közönynyel, nyeglén fogadott bennünket. Egy Bíró nevű — aki kormánybiztosnak nevezte magát — rimitív módon próbált meglec- éztetni minket. Végül dolgunk végezetlenül voltunk kénytelenek távozni. A történtek utóhatásaként dr. Tóth Ferenccel a kórház pártvezetése tudatta, hogy nem méltó az orvosi feladatok ellátására. A következő év márciusában megsúgták neki, jobb, ha elhagyja Egert. így is tett, hatéves kisfiával Siófokon várakozott hetekig. Visszatérése után, 1957. június 17-én egy cetlin megkapta a kórházból az indoklás nélküli felmondást. Szeptember egyik éjjelén a kapitányságra vitték be, ahol három hónapot töltött biztonsági őrizetben. Végül — nem találván bizonyítékot arra, hogy bűncselekményt követett volna el — elengedték. — Mint orvost, ugyancsak elkeserít — mondja beszélgetésünk végén dr. Tóth Ferenc —, hogy a forradalom után zömmel nem balesetet szenvedetteket kezeltünk, hanem félig agyonvert embereket, akiket a karhatalmisták hoztak hozzánk. Ami viszont végképp felháborít, az a jogszolgáltatás jellemtelensége. Mondvacsinált vádak alapján születtek halálos ítéletek százszámra, börtönbüntetések ezerszámra. S az igazságszolgáltatás ma sem azt cselekszi, amit kellene... Szalay Zoltán Héra-segely, nagycsaládosoknak Az egy éve létesített „Héra” elnevezésű karitatív alapítvány még karácsony előtt segítő kezet nyújt az egyik legnehezebb helyzetben lévő társadalmi rétegnek, a nagycsaládosoknak. A Magyar Villamos Művek Részvénytársaság, az alapítvány létrehozója és fő támogatója, a „Hérán” keresztül 300 millió forintot juttat az érintettek villamosenergiaköltségeinek kompenzálására. A segélyezés technikai lebonyolításával az észak-magyarországi térségben az ÉMÁSZ Rt.-t bízták meg. Mészáros Sándor, a társaság PR-irodavezetője lapunkat tájéKözkoztatva elmondta: levélben keresték meg a működési területükön lévő önkormányzatokat, hogy december 18-ig közöljék a három- vagy annál több gyermekes családok és azok gyermekei számát, továbbá a két- vagy több gyermekét egyedül nevelő szülő és gyermekei számát. Ezeket az adatokat térségünkben Borsod, Heves, Nógrád megyékből ösz- szesítve, az ÉMÁSZ továbbítja az alapítványhoz, ahol a gyermekenkénti összeg nagyságát az országos adatok ismeretében határozzák meg. Ezt követően a jogosultaknak járó összeget a Hé- ra-alapítvány közvetlenül az önKárpótlás helyett... kormányzatoknak utalja át, amelyek a készpénzsegélyt a kedvezményezetteknek kioszthatják. Az irodavezető fontosnak tartotta megjegyezni: egyszeri segélyezési akcióról van szó. Az érintetteknek juttatott segély a villamosenergia-költsé- gek kompenzálására szolgál, és az igényfelmérés során csak a családi pótlékra jogosult gyermekek száma vehető figyelembe. Egyben kérik az önkormányzatokat a levélben közölt határidő betartására, hogy az érintett családok a segélyt lehetőleg még karácsony előtt megkaphassák. Jövőre ünnepli fennállásának 100. évfordulóját Sikeres évet zárt az Egri Nyomda Kft. A vendégek megtekintették a színesnyomó gépsort is Üzletbaráti találkozóra hívta meg tegnap az Egri Nyomda Kft. vezetése a fontosabb megrendelő, szállító partnercégek és bankok vezetőit, képviselőit. Már három esztendeje hagyomány ez a találkozó. Az idei azért is volt külön érdeklődésre számot tartó, mivel év közben ment végbe a nyomda átalakulása. Ennek apropóján mutatta be a vendégeknek Kopka László ügyvezető igazgató új vezető munkatársait. Köszöntőbeszédében egyúttal elmondta, hogy bár alapvetően könyv- és folyóiratgyártásra rendezkedtek be, lényegesnek tartják azt is, hogy február 1-je óta két napilapot, a Heves Megyei és a Nógrád Megyei Hírlapot is előállítanak. Erőfeszítéseik nyomán sikeres Tűzzománcok, festmények, kerámiák Karácsonyi udvar Hevesen A hagyományokhoz híven a hevesi Móricz Zsig- mond Művelődési Központ az idén is karácsonyi udvarába várja azokat, akik a vásárlás mellett fogékonyak a kultúra, a művészetek iránt is. Az intézmény aulájában festmények, tűzzománc és kerámiatárgyak kapnak helyet, s ezeket a képző- és iparművészeti alkotásokat meg is vehetik az érdeklődők. Ezenkívül könyveket, hanglemezeket is kínálnak mindazoknak, akik felkeresik az intézményt december 13. és 24. között. A karácsonyi udvar másik látványossága a művelődési ház előtti téren zajlik, ahol pazar sportautókat mutatnak be a nagyközönségnek. (Fotó: Gál Gábor) esztendőt tudhatnak maguk mögött, s ezzel megalapozták 1993- ra egy jelentős beruházás lehetőségét. A kötészet fejlesztésére fordítanak nagyobb összeget, s a munkákat már meg is kezdték. Januártól folyamatosan külön programsorozattal ünnepük fennállásuk 100. évfordulóját. Szakmai szimpóziumokat rendeznek, lesz nyomdatörténeti kiállítás, s bemutató a jelenleg készülő termékekből. Á centenárium időpontja: 1993. június 10. Az eseményen adta át Kopka László az Egri Nyomdáért emlékplaketteket, amelyeket ebben az évben Gazsó László, az Axel Springer-Magyarország Kft. Heves Megyei és Kulcsár József az AS-M Nógrád Megyei Irodájának vezetője érdemelte ki. Körzeti tanácskozás Bélapátfalván Amint arról korábban már beszámoltunk, csütörtökön egy önkormányzati tanácskozásnak adott helyet Bélapátfalván a pártok háza. A plénum tulajdonképpen a megyei önkormányzat kihelyezett szakmai ülése volt, amelyen a tizenkét környékbeli településről érkező polgármesterek és jegyzők mellett részt vett többek között dr. Jakab István, a megyei közgyűlés elnöke is. Lapunk kérdésére válaszolva Bélapátfalva polgármestere, Barta Norbert elmondta, hogy a tanácskozáson szó esett a közgyógyellátással kapcsolatos tapasztalatokról, s az ügyben a jelenlévők közös álláspontot alakítottak ki. Ezenkívül tárgyaltak az önkormányzatok vagyoni kérdéseiről, a térség fejlesztésének problémáiról, s felvetődött az is, hogy miképpen osztották szét azt az egymilliárd forintos támogatást, amelyet Heves megye kapott. A Poroszlói „Magyar-Szovjet Barátság” Mg. meghallgatás a megyeházán December 18-án tartja következő ülését a Heves Megyei Közgyűlés, amelynek tagjai ezúttal is számos közérdekű témát tűznek napirendre. Egyebek között szó lesz a települési önkormányzatok érdekképviseletéről, valamint a helyi vállalkozási lehetőségek támogatásáról. Előterjesztés hangzik el a megyei idegenforgalmi hivatal megszüntetéséről, s javaslatot tesznek a közgyűlésnek a megyei „ Markhot Ferenc Kórház A lapítvány ” létrehozásáról. Ami a testületi munkát illetően eltér a megszokott menetrendtől: reggel 9 órától közmeghallgatást tart a közgyűlés és vezetése. Szerződött, majd eltűnt Két feljelentés is befutott az Egri Rendőrkapitányságra, miszerint a 40 esztendős Ferencz Jenő vállalkozó kárpótlási jegyeket vásárolt. Ez még nem lett volna gond, hiszen ezek az értékpapírok szabadon adhatók és vehetők. A szóban forgó „úriember” nem tudott azonnal készpénzzel fizetni, ezért szerződést kötött az eladókkal, hogy 15 napon belül hozza a kárpótlási jegyek árát. Ez még szeptemberben történt, azóta egyik üzletfele sem látta, akiknek papíron ígérte a pénzt. Eddig a nyomozók hét károsultról tudnak, de az a gyanújuk, ennél sokkal többen vannak, akiket Ferencz — úgy tűnik — nem óhajtott „kárpótolni”. Eddig 334 ezer forint névértékű jegyért felejtett el fizetni. „Zűrösek a gyanúsított pénzügyei” — állítják a történtekkel foglalkozók a rendőrségen. Számos tartozására fény derült, többek között arra is, hogy néhány pénzintézettől összesen 8 millió forintot kölcsönzött, s még egy fillért sem törlesztett belőle. S az is elképzelhető, hogy az eredetileg számítástechnikai szakmérnök különféle cégektől is vett föl pénzt, s nem teljesítette a vállalásait. Erős a gyanú, hogy további magánszemélyeknek is tartozik kisebb-nagyobb összegekkel. A rendőrség ezért kéri azok jelentkezését, akiktől Ferencz Jenő kárpótlási jegyet vásárolt, és nem fizetett érte, vagy más formában pénzt vett fel, s a tartozását nem rendezte. Jelentkezni a 36/312-555-ös telefonszámon lehet, vagy személyesen a Klapka úti kapitányság épületében. ~sj— Termelőszövetkezet vezetősége tisztelettel meghívja üzletrésztulajdonosait az 1992. december 17-én, 9 órakor a poroszlói Művelődési Házban megtartandó átalakuló közgyűlésére. A
