Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-05 / 261. szám
HÍRLAP, 1992. november 5., csütörtök PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ 9. A főbiztos mérleget készített Nyitás: 1200 nap múlva Kereken számítva mintegy 1200 nap maradt az Expo megnyitásáig, s ahogy fogy az idő, úgy válnak borúlátóvá a kétkedők: megtettünk-e mindent az előkészítésért? Barsiné Pataki Etelkát, az Expo főbiztosát kértük meg, készítse el az előkészületek gyorsmérlegét. — Február 25-én dördült el a startpisztoly, amikor a B1E kimondta a végleges igent, és bejegyezte a rendezvényt. Ekkor lehetett csak hozzákezdeni azokhoz a részletes tervekhez, amelyek kidolgozására már pénzt is áldozni kellett. Ráadásul a bejegyzéssel egy időben a BIE is adott néhány olyan fontos feladatot, amelyekre október elejéig megoldást várt tőlünk. Hogy mi történt közben? — Kijelöltük a világkiállítás pontos helyszínét, s ezt a főváros is jóváhagyta. Meghatároztuk az Expo tematikáját: „A kommunikáció egy jobb világért.” Azt gondolom, ez telitalálat. Elkészítettük a kiállítás alapszabályát, és a meghívandó országokba elküldtük a szerződéstervezeteket. A jogászaink egész nyáron ezen dolgoztak. A BIE kérésére kialakítottunk egy olyan szervezeti modellt, amely az Expót függetlenné tette az ingatlanfejlesztéstől. — Miközben javában folytak a nagyobb lélegzetű munkák, nem lehetett elhanyagolni a napi tárgyalásokat sem. Megállapodtunk a déli összekötő vasúti hídtól északra fekvő terület gazdáival a hasznosítás lehetőségeiről, a MÁV-val a régi teherpályaudvar területének átadásáról. Ehhez szanálni kellett 42 lakást is. Sikerült mindenkivel tetszése szerint megállapodnunk, így nem került sor egyetlen kisajátítási eljárásra sem. Elkészítettük a telekfelosztási tervet, ami nélkülözhetetlen az új telekviszonyok bejegyzéséhez. Ezzel egy időben a tervek részletes leírását tartalmazó kiadvány eljutott a külképviseleteinkre, ahol minden érdeklődő rendelkezésére áll. — Hozzákezdtek a közművek tervezéséhez, egy részük már el is készült, s januártól már a megvalósítási tendereket szeretnénk meghirdetni. Kidolgoztuk a teljes szervezési időbeosztást, aminek alapján végre napra pontosan meg lehet mondani, mikor, hol, milyen munkák kezdődnek, minek mikor van a határideje. Végül említem, de nagyon fontos: befejeződött az építési terület teljes geodéziai felmérése, semmi akadálya a földmunkák megkezdésének. Ennyire futotta az erőnkből az elmúlt nyolc hónapban. (FEB) Hosszú szünet után Színvonalas kivitelben az új Fotómagazin Költségvetési ABC Mennyit hoz a konyhára a „ A doni tudósító visszaemlékezései Kétkulcsos vagy háromkulcsos legyen a januártól alkalmazott általános forgalmi adó? A most folyó költségvetési vita egyik, a szó szoros értelmében vett „kulcs-kérdése” ez. Korábban a 25 százalékos kulcsot tekintették általánosnak, ezzel terheltek minden szolgáltatást, fogyasztási terméket, amely nem tartozott az úgynevezett létfontosságú cikkek körébe. A 0 százalékos kulcsot a tömegfogyasztás alapvetőnek minősített termékeinek, szolgáltatásainak esetében alkalmazták, ide sorolták többek között a tejet, a tejtermékeket, az egyes háztartási energia- forrásokat, a helyi közlekedést, a lakbéreket, hogy csak néhányat említsünk a valóban legfontosabbak közül. A 15 százalékos kulcsot olyan esetekben alkalmazták, amikor ugyan a normatívnak tekintett 25 százaléknál kedvezőbb feltételekkel kívánták segíteni a fogyasztást, de az adómentességet túlzott kedvezménynek tekintették. A mostani kormányjavaslat szerint a jövő év januárjától mindössze két kulcsot alkalmaznának: egy 8 százalékost és egy 25 százalékost. Az előzetes számítások szerint 126 milliárd forinttal nőnének az áfa-bevételek, és elérnék az évi 285 milliárdot. Mondjuk ki: a piacon 126 milliárd forintnak megfelelő áremelést takar a lépés. Ekörül kavarog most a vihar. A kétkulcsos rendszer ellenzői azt hangoztatják, hogy nem lehet minden kötöttségtől mentesen növelni a költségvetési bevételeket. Nincs olyan lényeges szempont — és ide sorolják a költség- vetési hiányt és bizonyos támogatások forrásigényét is —, ami teljesen szabad kezet adna a pénzügyi tárcának az adóprés használatához. A másik oldal szerint nyilvánvaló, hogy több bevételre van szüksége az államkétkulcsos”? nak, s ezt az igényét méltányolnia kell a Parlamentnek. A szakszervezetek azt kívánják, hogy a fogyasztási kiadások növekedését és a költségvetési intézmények — iskolák, kórházak — áfa-emelésből adódó többletkiadásait kompenzálja a kormány. Anélkül ugyanis romlik a szolgáltatások színvonala. De ma még a kormány tanácstalannak tűnik a kompenzálás módját illetően. Általános béremelést csak úgy adhat, ha lemond bizonyos adóbevételekről, és előírja, hogy azt béremelésre fordítsák a munkaadók... így viszont éppen a bevételét csökkentené, ahelyett, hogy emelné. Elvileg persze elrendelhetne általános béremelést is, de ezzel versenyképtelenné tenné a termelést, felerősödnek a vállalatok létszámcsökkentési törekvései. Akármelyik ujját harapja meg a költségvetés — neki fáj. (FEB) Az új magazin címoldala Novembertől már az újságstandokon, illetve az Ofotért szakboltokban lehet megvásárolni az új, tetszetős kivitelű, 52 oldalon megjelenő színes Fotómagazint. A hivatásos fotóriporterek, fényképészek, illetve az egyre növekvő fotóamatőrök egyaránt megtalálhatják benne a szakmáj ükhöz és hobbij ükhöz nélkülözhetetlen, érdekes írásokat. A fényképezés iránt érdeklődők az első számból megtudhatják, hogy milyen is volt a kétévente megrendezésre kerülő Photokina, ízelítőt mutatnak be a szerkesztők Paul Almásy „Bejártam a világot” című tárlatáról, interjút olvashatnak hazánk népszerű reklámfotósáról, Tóth (Füles) Józsefről. Ezenkívül szakmai leírások találhatók a fényképész kisipar jelenéről és jövőjéről, bemutatásra kerül a Has- selblad 205 TCG fényképezőgép és tartozékai, valamint az új Mi- nolta-család 9xi profi gépe, ami elnyerte az év fényképezőgépe címet Németországban. A szakmai leírások mellett érdekes és tanulságos riport olvasható egy doni haditudósító (Szentpéteri Tibor) élményeiről, akinek életét egy Leica fényképezőgép mentette meg. Továbbá a Magyar Hírlap fotóriportere, Szigeti Tamás „Az olimpia mégis más...” címmel írt visszaemlékezést a hivatásos fotóriporterek munkájáról a nyári játékok ideje alatt. (szántó) A Canon csúcsobjektívjei az idei Photokinán IBUSZ BANK AZ IBUSZ BANK RT. Hirdetménye az 1992. november 16-tól érvényes kamatokról: I. LAKOSSÁGI ÜZLETÁG II. VÁLLALKOZÓI ÜZLETÁG 1. IBUSZ BANK Betétszámla (fix kamatozású) évi bruttó évi nettó látraszóló 12.0 % 12.0 % 1 hónapra 16.0 % 12.8 % 3 hónapra 17.0% 13.6% 6-9-12 hónapra 15.0 % 12.0 % A lejárat előtt felvett összegre a Bank bruttó évi 7.0 % alapkamatot és a betétben töltött teljes hónapok után havonta 0.5 % prémiumot fizet. 2. Határidős betét (változó kamatozású) 1 hónapra 17.0% 13.6 % 3 hónapra 18.0% 14.4 % 6 hónapra 19.0% 15.2% 9-12-24 hónapra 20.0% 16.0% A lejárat előtt, de 30 napon túl felvett összegre a Bank évi bruttó 12.0 % kamatot térít. A Bank jogosult a kamatokat a betét futamideje alatt változtatni. 3. Devizabetét fedezete melletti hitel Futamideje: min. 3 hónap — max. 3 év Kamata: 1/4 éves törlesztés esetén évi 28.0 % Éves törlesztés esetén évi 30.0 % Kezelési költség: a futamidő függvényében egyszeri 2-6 %. A hitelek kamatát a Bank jogosult a futamidő alatt változtatni, a pénzpiaci változások függvényében. 1. Folyószámla vezetés elszámolási betét alapkamata 10.0 % ha a negyedéves átlagbetét 500 ezer forint felett +1 % prémium 5 millió forint felett +2 % prémium A Bank jogosult a futamidő alatt a kamatot változtatni. 2. Folyószámla melletti betétek (változó kamatozású) 1 hónapra 17.0 % 2 hónapra 17.5 % 3 hónapra 18.0 % 6 hónapra 19.0 % A Bank jogosult a futamidő alatt a kamatot változtatni. 3. Gazdálkodói betétszámla (fix kamatozású) látra szóló kamat 12.0 % 1 hónapra lekötött betét 16.0 % 3 hónapra lekötött betét 17.0 % 6-9-12 hónapra lekötött betét 15.0 % Lejárat előtt felvett összegre a Bank bruttó évi 7.0 % alapkamatot és a betétben töltött teljes hónapok után havonta 0.5 % prémiumot fizet. A lekötések futamideje alatt a Bank a kamatot nem változtathatja. Budapest, 1992. október 30. IBUSZ Bank Rt.
