Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-05 / 261. szám
10. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. november 5., csütörtök A nyugta megnyugtatna?! Munka után az egri helyi járatú autóbuszon utaztam hazafelé. Akaratlanul fültanúja voltam egy beszélgetésnek. A mögöttem ülő két utastársam indulatosan panaszkodott egymásnak a kereseti, munkavállalási lehetőségekről. — Az adót még a munkanélküli-segélyből is levonhatja az adóhivatal. Arra lennék kíváncsi, hogy a maszekoktól mennyit szed be! Azokat bezzeg nem tudja elkapni. Hallgattam. Fél órával ezelőtt az adóhivatalban végeztem munkámat. Arra gondoltam, talán szándékosan foglalkoznak az adóhivatallal, hiszen mint a hivatal ügyfélszolgálatán dolgozót, ismerhetnek is. Akár az adóhivatal dolgozójának szánták a megjegyzéseiket, akár nem, most utólag kapcsolódnék a beszélgetésükhöz. Az adóhivatal, az APEH Heves Megyei Igazgatósága is az ügyfeleit, az adózó állampolgárokat és vállalkozásokat igyekszik mindenben megfelelően tájékoztatni, felvilágosítást adni számukra. Tudni kell, hogy a törvényeket, jogszabályokat nem az adóhivatal készíti, de azok betartását az adók és adózás vonatkozásában jogosult és kötelessége megvizsgálni, ellenőrizni. A jogszabályok betartását, betartatását az állampolgárok közvetlenül és közvetetten segíthetik. Közvetlen segítést jelent, ha az adózók, állampolgárok, vállalkozások a saját adókötelezettségüket pontosan ismerik, az azzal kapcsolatos adatszolgáltatást és befizetéseket határidőben teljesítik. Közvetett segítségként nem a névtelen feljelentéseket várja az adóhivatal, hanem az állampolgárok törvény adta jogának önmaguk által való érvényesítését. Mire is gondolok? Az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény 61. paragrafusa szabályozza a nyugtaadási kötelezettséget. 1992. január 1-jétől a nyugtaadás széles vállalkozói körben kötelezővé vált. Nyugtát kell adni minden üzletben, vagy azzal egy tekintet alá eső elárusítóhelyen folytatott bolti kiskereskedelmi értékesítés esetén (pavilonban is), felszolgálást biztosító vendéglátóhelyen, illetve önkiszolgáló étteremben, kereskedelmi szálláshelyeken, továbbá a műhelyben, üzletben folytatott szolgáltatásnyújtásnál (vállalkozó saját lakásában lévő műhelyben végzett szolgáltatásnál is). Nem kell nyugtát adni a felszolgálást nem végző vendéglátóhelyeken, a csak utcán át árusító vendéglátóhelyeken (fagylal- tozó, pecsenyesütő stb.), a taxisoknak, vagy azoknak az iparosoknak, akik a megrendelő lakásán végzik szolgáltatásaikat. Nem vonatkozik a nyugtaadási kötelezettség az egyszemélyes élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekre. Természetesen — a vevő kérésére — a nyugtaadásra nem kötelezettek is kötelesek egyszerűsített, ún. készpénzfizetési számlát adni. Az adóhatóságnak egyes esetekben joga van a vállalkozót a nyugtaadás alól felmenteni. A felmentésről szóló határozatot a vállalkozónak a vevők számára jól látható helyen ki kell függeszteni. (Megjegyzés: a Heves megyei igazgatóság ilyen engedélyt egyetlen esetben sem adott ki.) A törvény értelmében a nyugta is és a számla is szigorú számozású nyomtatvány, ami azt jelenti, hogy a vállalkozónak azzal (a másolati példánnyal) darabszámra el kell tudni számolni. Tehát azon eladások értékét, melyekről nyugtát, számlát állít ki a vállalkozás, a könyvelésének is tartalmaznia kell. így az a bevételei között is megjelenik, és a jövedelmének részét képezi, amely után az adót meg kell fizetnie. A vállalkozók ellenőrzésekor a bizonylatokkal alátámasztott könyvelés jól ellenőrizhető. Amennyiben az értékesítésről sem számlát, sem nyugtát nem állít ki a vállalkozó, a későbbi ellenőrzés során az értékesítési bevétel nagyságát utólag pontosan nehéz megállapítani. így fordulhat elő, hogy a vállalkozó vagy a vállalkozás nem a tényleges jövedelme, nyeresége után fizeti az adót. A nyugtának két formája van: Az ún. kézi nyugta, kék színű szabványnyomtatvány, átírással, két példányban készül. Nyomtatványszámuk: BSZ Ny 15-40/N.r.sz. (1 soros) BSZ Ny 15-41/N.r.sz. (4 soros) BSZ Ny 15-42/N.r.sz. (7 soros) Tartalmaznia kell az alábbi adatokat: — nyomdailag rányomtatott sorszámot, — a vállalkozás azonosító számát, (ez a 11 jegyű adószám), — a nyugta kibocsátásának keltét (vásárlás, szolgáltatásnyújtás napja), — az áruért, szolgáltatásért fizetett ellenérték összegét. Az eredeti példány a vevőé, a másolat a vállalkozó bizonylata az értékesítésről. Nyugtát pénztárgéppel is lehet adni, melynek tartalma megegyezik a szabványnyugtáéval. A nyugtát adó pénztárgépben ún. fekete doboz van, melyet csak az adóhivatal által feljogosított szakember állíthat üzembe és bonthat ki, s melyből az abba beütött összegek nem törölhe- tők. A gépszalag minden esetben tartalmazza: — az adószámot, — a keltezést, — a fizetett összegeket, összesítve is. Az ilyen gép által adott blokkon minden esetben az alábbi jelzés is szerepel, kisebb vagy nagyobb megjelenési formában: AP. A gépi nyugta a géptípustól függően tartalmaz más feliratokat is, pl. a pénztárgép azonosító számát, melyet az üzemeltető hivatalunknak a beüzemeléskor bejelent. Ha a pénztárgépszalagon a „légár szó szerepel, az adatokat QAA Ft/fm-rel olcsóbban Besenyőtelek Lakbér.Üzlet, Főu.96. Bátonyterenye Sacl Üzlet, Ózdi u.47. Hatvan Horváth Gyula, Iskola u.2. Heves Fülőp Pálné, Fő u.8. Ludas Tüzép, Fő u.142. Vámosgyörk Mászker Keresk., István kir.u.98. Eger Szöfa Kisáruház, Makiári u.140/a. Szőnyegbolt, Servita u.62. Padlóland Bolt, Mátyás kir.85. Prizma Barkácsbolt, Brassói u. 1. Eurohome-Evva, Kertész u.25. Verpelét Farkas Dezsőné, Kapás u.18. Textil-ruházat, Ifjúság u.58. Füzesabony Forgács Judit, Arany u.Piaccsarnok Gyöngyös Szuperior Kisáruház, Móricz u.2. IMPORTŐR: PÉCSI-KER Kft. Új, leendő kereskedőinknek: Tel. (72) 71 -932, Közületeknek: (72) 71-921 a fekete doboz egyben rögzíti is. A pénztárgép meghibásodásának ideje alatt kézi nyugtát kötelesek a vállalkozók kiadni. Nem nyugtát ad az a boltos, aki az áru minőségének ismertetésére szolgáló cédulára úja fel annak árát, még akkor sem, ha azon a cég neve is fel van tüntetve. Nem nyugtát ad az sem, aki nem AP jellel ellátott pénztárgépszalagot ad a vevőnek, hanem egy összeadógép számolócéduláját. Tisztelt Vásárló Állampolgárok! Ne szégyelljék elfogadni, sőt kérjék a nyugtát a vásárlásokról. A nyugtát az arra kötelezettnek törvényi előírás alapján, kérés nélkül adnia kell. Ha már megkapták, lehetőleg ne szemeteljenek vele a vásárlás helyén. A készpénzfizetési számlát szintén törvényi előírás alapján, de csak a vevő kérésére kell minden vállalkozónak a vásárló, szolgáltatást igénybe vevő részére adni. Ne zaklatásnak tekintsék, ha az igazolványát felmutató revizor az ellenőrzés során a vásárlásról szóló nyugtát elkéri Önöktől. Tisztelt Vállalkozók! Az Önökkel kapcsolatos bizalmatlanság, kételkedés elkerülése céljából, ha nyugtaadásra kötelesek, a nyugtát kérés nélkül mellékeljék a vásárolt áruhoz, szolgáltatáshoz, és a nyugta vagy a számla kérését ne vegyék sértésnek. A nyugtát valamennyi szükséges adat feltüntetésével adják. A pénztárgépben a szalagok írására szolgáló festékanyagot a számla olvashatósága érdekében pótolják. A nyugtaadás teljesítésének ellenőrzésével nem a büntetés kiszabása a cél, hanem a törvényben foglaltak betartása. Gál Sándorné ügyfélszolgálati és áfa-visszatérítési APEH önálló csoportvezető Tovább dolgozzanak a Érvek a korhatáremelés ellen Ma már nyílt titok, hogy a Népjóléti Minisztériumban elkészült a nyugdíjkorhatár általános emelésére vonatkozó törvényjavaslat, amelynek legfontosabb tételeit a kormány is elfogadta. A parlamenti vita küszöbén megszólalnak az érdekvédelmi szervezetek képviselői is. — Ha már az előkészítés, a törvényjavaslat kidolgozása idején nem kérdezték meg az érintettek, a nők véleményét nyugdíjkorhatáruk tervezett emeléséről, akkor legalább most, utólag hallgassák meg észrevételeinket, javaslatainkat — mondja Szabó Istvánná, az MSZOSZ női választmányának elnöke. — Szeretném előrebocsátani, hogy a tagszervezeteinkhez tartozó mintegy kétszázezer lány-asz- szony képviseletében nem tudjuk támogatni a nők nyugdíjkorhatárának emelését. — Az ok? — Mint ismeretes, a kormány előterjesztése kétféle variációt tartalmaz. Az egyik elképzelés szerint már a jövő évtől, a másik szerint csak 1994-től kellene tovább dolgozniuk a nőknek, ám szerintünk a mostani gazdasági helyzetben egyik változat sem elfogadható. Hosszasan sorolhatnám az okokat, de hadd említsem csak a leglényegesebbeket. A munkanélküliek száma az év végére megközelíti az egymilliót, s jövőre sem várható érdemi fellendülés a gazdaságban. Fölöslegesnek tartjuk, hogy csupán a járulékbevételek növelése miatt kényszerítsék továbbdolgozásra az asszonyokat! Nézzünk szembe a tényekkel: már most évente mintegy hatvanezren válnak munkanélkülivé, éppen a munkahelyek hiánya miatt. — Ezt az érvet már több érdek- védelmi szervezet is szóvá tette. Van-e másfajta indoka az MSZOSZ női választmányának? — Van. Például nincs tudomásunk arról, hogy a javaslatot megelőzően akár egyetlen reprezentatív felmérést készítettek volna a dolgozó nők egészségi állapotáról. Mi viszont a tagszervezeteinktől érkezett jelzések alapján tudjuk, hogy főleg a textil- és a ruhaiparban, az élelmiszer-feldolgozásban és más ágazatban alkalmazott nők jelentős része még a mostani ötvenöt éves korhatárt sem éri meg egészségesen. A néhány évvel ezelőtti adatok szerint a fizikai állományban dolgozó nők egyharmada kényszerült idő előtt rokkantsági nyugdíjba. Nem hiszem, hogy azóta — éppen a szociális gondok növekedése miatt—jelentősen javult volna a nők egészségi állapota. Összegezve: ha az Országgyűlés elfogadja a nők nyugdíjkorhatárának fölemelését, akkor ezzel hozzájárul ahhoz is, hogy az asszonyok közül mind kevesebben tudják majd végigdolgozni a meghosszabbított munkavállalási időt. Ha egészségileg bírnák is, ott a másik gond: a munkanélküliség. Vajon számoltak-e ezekkel a következményekkel az előterjesz- tők? Kíváncsian várnánk az illetékesek válaszát. Vajon meg tudják-e nyugtatni a kétkedőket? — szó — Információ első kézből Ingyenes továbbképzés — Németországban A Német Szövetségi Köztársaság továbbképzési lehetőséget kínál a magyarországi német nemzetiségi vállalkozóknak. Az ötletet a Magyarországi Német Vállalkozók Egyesülete vetette fel ezen a nyáron, s a német kormány most hagyta jóvá. Sürgősen lépni kell, mert a továbbképzésre szánt összeg kizárólag ebben a költségvetési évben áll rendelkezésre, a tanfolyamokat tehát még december végéig le kell bonyoh'tani. A kéthetes tanfolyamok ingyenesek lesznek: Dortmund- ban a szerszámgépgyártók, Ulm- ban a rádió-tévé szerelők, Hides- heimben pedig a mészárosok ismerkedhetnek meg a legfejlettebb technikával. A 10-10 fős kisiparoscsoportoknak a helyi kereskedelmi kamara elméleti oktatást, a német vállalkozók pedig gyakorlati képzést nyújtanak. Mivel a német kormány hosszú távú befektetésnek tekinti a felkínált segítséget, főleg fiatal vállalkozók jelentkezését várják. A korhatár: 48 év. Amennyiben a csoportokat nem tudják német nemzetiségű szakemberekkel feltölteni, elfogadnak magyar jelentkezőket is, feltéve, hogy rendelkeznek olyan minimális német nyelvtudással, ami az idegen nyelvű oktatáshoz elengedhetetlen. Az érdeklődők pályázatukat (önéletrajz, szakmai pályafutás) a. Magyarországi Német Vállalkozók Egyesületéhez, a Magyar- országi Németek Szövetségéhez vagy az Ipartestületek Országos Szövetségéhez adhatják be november 10-ig. Mint a szervezők elmondták: sajnos nem tudni, jövőre indulnak-e hasonló szakmai továbbképző programok, mindenesetre sok függ attól, hogyan sikerül az idei bemutatkozás. (FEB) A Heves Megyei Kárrendezési Hivatal 3300 Eger, Maczky V. u. 2. TERMŐFÖLD-ÁRVERÉSI HIRDETMÉNYE Árverési szám: 98/1992. A Heves Megyei Kárrendezési Hivatal HERÉD községben „Lenin" Mgtsz Hatvan, Hegyalja u. 128. által kijelölt termőföldterületre az ÁRVERÉST KITŰZI. 1. Az árverés helye: Heréd Polgármesteri Hivatal 2. Az árverés ideje: 1992. december 1. 9 óra 3. Az árverésre kerülő nagyüzemi tábla: Község Táblaszám Hrsz. Terület MűvAK Korlát. ha m2 ág ért. rendelk. Heréd 015 0101 67 8880 szántó 1890 Árverési szám: 100/1992. A Heves Megyei Kárrendezési Hivatal FELDEBRŐ községben „Rákóczi” Mgtsz Feldebrő, Dózsa Gy. u. 38. által kijelölt termőföldterületre az ÁRVERÉST KITŰZI. 1. Az árverés helye: Feldebrő Polgármesteri Hivatal 2. Az árverés ideje: 1992. december 8. 9 óra 3. Az árverésre kerülő nagyüzemi tábla: Község Táblaszám Hrsz. Terület MűvAK Korlát. ha m2 ág ért. rendelk. Feldebrő 04 40 0000 szántó 520 00 Feldebrő 018 8 7599 szántó 41.19 Feldebrő 036 18 7586 szántó 226 98 Feldebrő 041 20 5394 szántó 172.33 Feldebrő 042/1 35 6712 szántó 609.92 Feldebrő 044/5g 5 7373 szőlő 248.99 Feldebrő 044/5Ö 5 7925 szőlő 251.39 Feldebrő 044/5L — 4972 szőlő 21.58 Feldebrő 044/5m 1 8793 szőlő 81.56 Feldebrő 044/5n 1 7307 szőlő 75.11 Feldebrő 044/5p 1 7267 szőlő 74.94 Feldebrő 044/5S 6 6139 szőlő 403.43 Feldebrő 044/5t 6 3808 szőlő 342.57 Feldebrő 048/1 5 6545 szántó 71.01 Feldebrő 049/6a 30 5057 szántó 407.09 Feldebrő 058a 68 8184 szántó 906.28 Feldebrő 067/1 a 124 2325 szántó 2061.84 Árverési szám: 99/1992. A Heves Megyei Kárrendezési Hivatal NAGYKÖKÉNYES községben „Lenin” Mgtsz Hatvan, Hegyalja u. 128. által kijelölt termőföldterületre az ÁRVERÉST KITŰZI. 1. Az árverés helye: Nagykökényes Polgármesteri Hivatal 2. Az árverés ideje: 1992. december 1. 9 óra 3. Az árverésre kerülő nagyüzemi tábla: Község Táblaszám Hrsz. Terület ha m2 Művág AK ért. Korlát. rendelk. Nagykökényes 06 076 22 5939 szántó 686.39 Nagykökényes 06 085 3 6723 szántó 75.39 Nagykökényes 06 073 31 8085 szántó 856.71 Nagykökényes 06 096 11 7063 szántó 381.51 Árverési szám: 101/1992. A Heves Megyei Kárrendezési Hivatal TÓFALU községben „Rákóczi” Mgtsz Feldebrő, Dózsa Gy. u. 38. által kijelölt termőföldterületre az ÁRVERÉST KITŰZI. 1. Az árverés helye: Tófalu Polgármesteri Hivatal 2. Az árverés ideje: 1992. december 8. 9 óra 3. Az árverésre kerülő nagyüzemi tábla: Község Táblaszám Hrsz. Terület ha m2 Művág AK ért. Tófalu 010 10 3448 szántó 150 Tófalu 021.a 79 4406 szántó 823.48 Tófalu 059/6 1 7228 szántó 29.98 Tófalu 059/10b. 6 2056 szántó 107.98 Tófalu 063. c 38 7958 szántó 849.63 Tófalu 076.b 13 5679 szántó 345.99 Korlát. rendelk.
