Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-04 / 260. szám

HÍRLAP, 1992. november 4., szerda (NEM CSAK) FIATALOKNAK 7. Hogyan élünk majd a harmadik évezredben? I. rész Milyen eséllyel vágnak neki az életnek a gyerekek a különböző kontinenseken? Lesz-e munká­juk, egészségesek lesznek-e, van-e reményük arra, hogy az életüket nem fogják háborúk megkeseríteni? John Nisbitt, vi­lágszerte ismert futurológus és Klaus-Dietrich Runow, környe­zeti hatásokkal foglalkozó or­vos együtt próbál választ adni a harmadik évezred első századá­nak égető kérdéseire. Észak-Amerika Az olyan metropoliszok, mint Chicago vagy Detroit, összezsu­gorodnak. A jövő amerikai pol­gárai ugyanis vidéken, távol a nagyvárosoktól fognak lakni, és cégükkel komputeren keresztül tartják majd a kapcsolatot. So­kuk főnöke ázsiai lesz, mert a nagynevű egyetemeken ők most a legjobb tanulók. Az USA olyan súlyos mértékben eladósodott, hogy az adók és a kamatok majd­nem felét a visszafizetések fogják felemészteni. Az „arany idők­nek” egyelőre vége... Dél-Amerika Az infláció mértéke el fogja érni az 1200 százalékot — s en­nek levét a bérből élők isszák majd meg. A kontinens külföldi adóssága 426 milliárd dollár; a mai gyerekeknek kell ezt a hatal­mas összeget visszafizetniük. 2000-ig évente 50 ezer négyzet­kilométernyi erdőt irtanak majd ki az Amazonas vidékén, s az esőerdők kíméletlen pusztítása környezeti és klímakárokat okoz. Latin-Amerika népessége mintegy 500 millió lélek lesz (ma 390 millióan élnek e térségben). Egyharmaduk rendkívüli sze­génységben fog élni majd — és éhezik. Csak akkor nézne szebb jövő elé a kontinens, ha az ipari országok több nyersanyagot vásárolnának Dél-Ameriká- ból. Ausztrália A környezetvédelmet csupa nagybetűvel írják majd, az óriási nyersanyagtartalékok (arany, olaj, vas) űj lehetőségeit nem tár­ják fel, ha ezáltal például egy ko­rallzátonyt vagy egy természet- védelmi területet kár érne. 2000- ig mintegy egymilliárd fát ültet­nek. A kontinensnek virágzó mezőgazdasága és ipara van — ezért nem szorul igazán behoza­talra —, így munkája és élelme is lesz az itt élőknek. Az iskola- rendszer példamutató. Mind­emellett Ausztrália a nagy jövő elé néző csendes-óceáni gazda­sági térség szélén fekszik, amely újabb foglalkoztatási és kereske­delmi esélyekkel kecsegtet. De: az ausztrál egészségügyi minisz­térium becslése szerint az ózon­lyuk miatt négy ausztrálból há­rom bőrrákot kap majd. (Folytatjuk) FEB Monodráma, dalokkal „Most a Nyugati tűnik természetes helynek...” — Én erről a műsorról igazá­ból még senkinek nem beszél­tem, mert új. Az új dolgokról mindig nehéz valamit mondani. Olyan ez, mint egy újszülött gye­rek..., nekem szép, de nem biz­tos, hogy pontosan tudom, mi­ért. (Cseh Tamás a budapesti Ka­tona József Színházban már be­mutatta a „Nyugati pályaudvart” — vidéken elsőként az egriek is­merkedhetnek meg vele ma este hét órától, az Ifjúsági Házban. Ennek kapcsán kértük meg őt egy rövid beszélgetésre...) — Tulajdonképpen ez egy monodráma, dalokkal. Óriási a különbség az eddigiekhez ké­pest, még a „Frontátvonulásnál” is több benne a prózai rész. Mondhatnánk azt, hogy volta­képpen egy prózai műsor, ami­ben néha a gitárhoz is hozzányú­lok. Nyugati pályaudvar a címe, és Bereményi írta. Persze, köz­ben együtt üldögéltünk, de ak­kor is ő írta. Ezelőtt egy évvel kitéve, hogy voltaképp ez egy prózai mű, ezért is örülök, ha le­írod ezt. Az emberek dalokra számítottak, és megdöbbentek, hogy hát ez meg miért nem éne­kel? Aki meghökken ezen, azért követ el hibát, mert nem fogé­kony az újra. Ennek ellenére a műsor beletartozik abba a vonu­latba, amit eddig csináltunk. És nemcsak a pályaudvar miatt. Ez nem valami különleges vonzódás a pályaudvarokhoz, de még az is lehet, hogy igen. Mint ahogyan „Együtt 1978-ben a Keleti pályaudvar ültünk. nem véletlenül lett jelkép. Most a de Géza Nyugati tűnik természetes hely­írta...” nek. (Fotó:. — Ha ez egy monodráma, ak­Jakab kor Bereményi Géza odaadhatta László) volna egy színésznek is, hogy ad­ja elő... rengeteg dal született, amikhez születtek összekötő részek. Ki­derült, hogy ezek az „összeköté­sek” elkezdtek nőni, s fontossá váltak. — A közönség egy része, úgy hallottam, értetlenül fogadta a „stílusváltást”... — Valószínűleg voltak ilye­nek, igen. A színházban sem volt — Nem. Azt hiszem, ezt senki más nem mondhatja el, és nem énekelheti el. Doros Judit Színház az egész világ... Legalábbis a Keriben, azaz az Egri Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakközépiskolában. Hétfőn Budapesten, a Merlinben Hobó, azaz Földes László előadóestjét, az Amerikai imát nézték meg a diá­kok, ma pedig este fél nyolctól irodalmi kávéház lesz az iskolában, melynek vendégei: Pápai Erika és Sziki Károly színművészek. A hét vége ismét „színházalással” telik: szombaton a Vígbe indul az iskola busza, ahol az új sikerdarabot, a West Side Storytnézik meg, majd va­sárnap ismét a fővárosba mehet, aki még bírja, hogy a Sztárcsinálók című musical rockszínházbeli előadását is megtekintse. Névjegy Gép- és Műszeripari Szakközépiskola (Eger) Lehet, hogy a GMSZ-ben ta­nulsz majd tovább? Ha a műsza­ki pályák érdekelnek, személye­sen is érdemes megismerni az is­kolát. 1992. november 30-tól december 4-ig nyílt napok lesz­nek, várunk szüléiddel, tanára­iddal együtt. A Dobó István Gimnáziumban kezdődött a szakközépiskolai oktatás, amely már 2 évtizede önállóan műkö­dik. Név: Gép- és Műszeripari Szakközépiskola és Kollégium. Cím: Eger, Rákóczi út 2. Telefon: 36/311-211. Tantestülete: 78 tagú. A diákság létszáma: 608, 22 osztály, amely a matematika te­hetséggondozó 8. osztálytól az V. éves technikusi osztályokig terjed. Nyelvek: angol, német. Fakultációs lehetőség: mate­matika, idegen nyelvek, számí­tástechnika. A szakmai felkészültséget iga­zoló oklevél feltétele a nyelvvizs­ga is. A korszerű szakképzés két területen indul, gépészeti szak­macsoportban és elektrotechni­ka-elektronika szakmacsoport­ban. A fenti szakképzési szerkezet korszerűsítési programjához el­nyerték a Világbank támogatá­sát, amely lehetővé teszi a magas színvonalú tárgyi feltételek meg­teremtését. Évről évre nő az egyetemeken, főiskolákon to­vábbtanulók száma, hiszen a fel­vételire való felkészülés lehető­ségét szakkörök és egyetemi elő­készítők is biztosítják: számítás- technika, matematika, fizika, történelem és idegen nyelvek­ből. Amire büszkék: országos köz­ismereti és szakmai versenyek nyertes diákjai, akik felvételi nél­kül kerülhettek be az egyete­mekre; a sport területén: kézi­labda, kosárlabda, labdarúgás. A vízitáborukban nyáron, a sítá­borban télen van üdülési lehető­ség, a külföldi cserekapcsolatok a nyelvtanulást segítik. Két ala­pítvány nyújt ösztönzést a nyelvi és a szakmai továbbképzések­hez, valamint a sport támogatá­sához. Kultúra: vidám diáknapok, hagyományos történelmi vetél­kedők — Széchenyi, Kossuth, Rákóczi —, színházi látogatások, tanulmányi kirándulások teszik élményekben gazdaggá a közép- iskolás éveket. Akrobatikus táncverseny Sokan talán még nem tudják, de az akrobatikus rock and roll nem egyszerű szórakozás, ha­nem bejegyzett, komoly sportág, nemzeti versenyekkel, nemzet­közi és világbajnokságokkal. Az előbbiből rövidesen Egerben is rendeznek egyet, november 14- én, a Kemény Ferenc Körcsar­nokban. Mivel ez a versengés a magyar bajnokságban pontszer­zőnek számít, így a hazai élvonal kivétel nélkül pályára lép (helye­sebben táncol) majd. Természe­tesen jó néhány egri táncospárt is láthatunk majd, hiszen az egri rock and rollosok egyre ismer­tebbek (és elismertebbek) a sportágban. Olyannyira, hogy a verseny legfőbb szponzora, a Donetti Tours elhatározta, ha­gyományt teremtenek, és évi két versenyt megrendeznek ezentúl Egerben. Mint Fischer Katalin ügyvezető elmondta, meglepe­tést is tartogatnak a közönség­nek, mind a szünetekben, mind a verseny végén. Ez utóbbit el is árulta: bál lesz, élő zenével, kivi­lágos kivirradtig... Az elődöntő tehát 14-én, szombaton délután két órakor kezdődik, és este hattól kerül sor a középdöntőre, illetve a döntő­re. Jegyek a Donetti Tours irodá­jában és a helyszínen kaphatók. Holló-humor A televízióban tűnt fel (sokak­nak) a Holló Színház, a tehetsé­ges fiatal humoristákat felfedező műsorban. A tagok egy része — jelesül a Gál Gábor felvételein is látható Galla Miklós és Dolák Saly Róbert — azonban előtte már kijárt egy magasiskolát, a Laárpour Laár című, sokban ha­sonló hangvételű produkcióban. Azóta Laár András elfordult kis­sé a színpadtól, és főképpen buddhizmussal és horoszkópké­szítéssel foglalkozik, a többiek pedig átmentek Hollóba, és így jutottak el Egerbe, a főiskolára, ahol nem egyszerűen csak fellép­tek, de klubot is alapítottak. így azok, akik a múltkor lemarad­tak, nemcsak képeinkkel vigasz­talódhatnak, de láthatják még élőben is, amint holló a holló­nak... A pedagógia hétköznapjai Butikból öltözve, az iskolapadba? Nőnek a jövedelemkülönbsé­gek, nő a veszélye annak, hogy a szegénység és a gazdagság jelké­pes falai a gyermekközösségeket is megosztják. Gyakorló peda­gógusok a megmondhatói, meny­nyi konfliktus, rosszízű rivalizá­lás forrása a túlöltöztetés, az is­kolai divatozás, a nyakló nélkül osztogatott zsebpénz. A tehetős szülők többségében talán föl sem merül a gondolat, hogy a méregdrága farmer, edzőcipő, vagy a jó osztályzatot honoráló gavalléros ajándék mi­lyen kétes értékű versengést in­díthat el. A meggondolatban szülői bőkezűség egyik termé­szetes következménye az irigy­ség. A társak, a kis barátok, ba­rátnők érthető reakciója ez, hi­szen nekik nincs olyan „menő cuccuk”, mint X-nek vagy Y-nak, nem futja naponként új szerelésre, mint Z-nek... A „ha neki van — nekem miért nincs” kérdést bizony nehéz a kispénzű szülőnek megválaszol­nia. Ha kesergő csemetéjének megveszi az olyannyira kért mé­regdrága, márkás holmit, esetleg a kosztpénzből, a villany- és gáz­számlára félretett tartalékból kell elvennie. Ha pedig az áldatlan versengés folytatódik, az ő gye­reke a vert mezőnyben lesz... De hát ez olyan sajátos vetél­kedő, amelynek nincsenek igazi győztesei. A butikból öltöztetett gyerekek éppen úgy a kárvallott­jai, mint azok, akik a testvéreik­től örökölt, viseltes ruhákban járnak. Az iskolai divatcsatákat megsínylik a pajtási kapcsolatok, a diákbarátságok — megsínyli az egész gyerekközösség. A pedagógusok önmaguk ke­veset tehetnek azért, hogy a hiú­ság vására kívül maradjon az is­kola falain. A megelőzés kulcsa a szülők kezében van. Sokat segít­hetnek, ha például idejében ta- nítgatni kezdik fiuknak, lányuk­nak az igények és a lehetőségek összehangolásának tudományát. Ha az első pillanattól kezdve, amikor a gyerek fel tudja fogni, hogy mire való a pénz, beavatják a családi gazdálkodásba — ma­gukkal viszik vásárolni, magya­rázzák nekik, hogy mi mennyibe kerül, mennyit kell dolgozni érte, stb. Hasznos, ha a nyíló eszű gye­rek előtt nem tabu téma a szülők munkája, fizetése, a pénz beosz­tásának napi gondja. A fokozatos beavatás nyomán azután maguktól is rájönnek, hogy zsebpénzükből, megtakarí­tásaikból, esetleg önálló kerese­tükből — mire költhetnek. Fölis­merik, hogy ruhának, játéknak, egyéb holminak elsősorban használati értékére, s annak megőrzésére érdemes ügyelniük. Megértik, hogy ők is, szüleik is csak addig nyújtózkodhatnak, ameddig a takaró ér. S biztos, hogy a „menő cuccok”, az iskolai divatsikerek valódi értékét is he­lyesen tudják megítélni. A legutóbbi alkalommal Brian Gefroh, a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium nyelvtanára adott feladványt olvasóinknak, amely meglehetősen nehéznek bizonyult. Végül némi tanakodás után Szá­lai András (Eger, Kertész u. 42. IX/1.) fordítását ítéltük a leginkább elfogadhatónak. íme: „De barátaimnak egyszer s mindenkorra azt mondanám: éljetek szabadon és kötetlenül, amíg csak lehet. Csak elenyésző a különbség aközött, hogy egy tanyán, vagy a megyei bör­tönben raboskodsz.” Jó megoldásokkal jelentkezett még a hevesi Lá­nyi Szilvia és az egri Szálkái Attila is. És akkor lássuk most ismét Dave Koch feladványát. Ezúttal nem összefüggő szöveg, hanem három önálló mondat következik, ám a té­ma közös: a munka. Kéretik minél frappánsabban lefordítani! „My father taught me to work, but not to love it. (Abraham Lin­coln) I love work; I can sit and watch it all day. I don’t like work, even when someone else is doing it.” A beküldési határidő: november 9.

Next

/
Thumbnails
Contents