Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-04 / 260. szám
HÍRLAP, 1992. november 4., szerda HEVES ÉS KÖRZETE 5. Az ismeretterjesztésről nem mondanak le Jelentős anyagi gondokkal küzd a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat hevesi irodája. Ennek ellenére minden lehetőséget megragadnak azért, hogy — ha szerényebben is, mint korábban — közreműködjenek az ismeretterjesztésben. Simon Margittól, az iroda munkatársától megtudtuk, hogy a nyáron nyolc kezdő és haladó csoportnak úszásoktatást szerveztek a strandon. így 120 hevesi, erdőtelki, pélyi, átányi és kömlői kisdiák sajátította el ezt a hasznos sportot Szécsi Gyuláné- nak, a hevesi körzeti általános iskola testnevelő tanárának irányításával. Ezt a programot jövőre is szeretnék megszervezni. Ugyancsak a nyárhoz tartozott, hogy befejeződött a titkárnőképző tanfolyam, ahol kilencen vizsgáztak, bizonyítva, mit sajátítottak el gépírásból, ügyvitelből, magyar nyelvből és proto- kollismeretekből. Az említett kilenc hölgy—ma már titkárnők — között volt hevesi, tenki és jász- szentandrási is. A helyi önkormányzat és az iskola támogatásával tizennégy alsó tagozatos tanuló kezdte el TIT-szervezéssel nemrégiben az angol nyelvtanfolyamot Tarnaszentmiklóson. A hevesi Koós Melinda tanítja őket heti két alkalommal. Ugyanakkor Kiskörén német nyelvoktatást indítottak haladók számára, s ezt a kurzust a Komlón tanító Papp Katalin tanárnő vezeti. Hirdettek Hevesen számítógép-kezelői tanfolyamot is — a helyi Pont Manager Kft. támogatásával. Gépeket is biztosítanak, és az anyagot Kolláth József ügyvezető tanítja. Mindezt most novemberben kezdik. A harmincórás, intenzív kurzust követően vizsgát is tesznek a résztvevők. A TIT hevesi irodája a városháza második emeletén található, amelyért év végéig nem kell bérleti dijat fizetniük az önkormányzatnak. Hogy mi lesz jövőre, azt egyelőre nem tudják. Any- nyi bizonyos, hogy nem adják fel az ismeretterjesztést. Ezért is karolta fel ezt a munkát dr. Nagy Sándor, a TIT helyi elnökségi tagja, aki egyben Heves önkormányzati képviselője is. Szeretnék, ha az ismeretterjesztés helyzetét és törekvéseit a városban és a térségben az önkormányzat is mihamarabb megismerhetné. Ezáltal nagyobb esélyük lenne a támogatásra is. Dr. Szabó Iván vágta át a szalagot az avatón Mint lapunkban beszámoltunk róla, nemrégiben Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter avatta fel Hevesen a H-Invest- club Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Központ Kft. -t. Hét helybeli vállalkozó elhatározta, hogy segítséget nyújtanak mindazoknak, akik új munkahelyet kívánnak teremteni a városban és térségében. Az irodán keresztül ingyenes adótanács- adást szolgáltatnak, és a hozzájuk forduló vállalkozóknak számlavezetést is végeznek. Az avatást követően a miniszter rövid nyilatkozatot adott lapunk munkatársának. — Örömmel tapasztaltam — mondta —, hogy itt, ebben a munkanélküliséggel sújtott térségben is vannak tettre kész emberek, akik azért cselekszenek, hogy megmutassák a járható utat. Kétségtelen, nehéz helyzetben van a gazdaság, rengeteg a kritika, az elégedetlenség, de ahhoz, hogy ezt feloldjuk, ezen változtassunk, sok-sok hevesi példára van még szükség. Az általuk bemutatott vállalkozás tulajdonképpen egy szelete a privát társadalom felé vezető útnak, miután ez a kis társaság saját erejét, tehetségét demonstrálja. Ezért szaktárcánk is igyekszik felkarolni. — Miniszter úr! Miként értéTisza-tó Környezetvédelmi hét Az elmúlt időszakban nagy mennyiségű környezetet szeny- nyező szemét és hulladék halmozódott fel a Tisza-tó vízparti — és a védőtöltés melletti — területein. Ezért a Mohosz Tisza-tavi Ki- rendeltsége és a Közép-Tiszavi- déki Intéző Bizottság közös kezdeményezésére, illetve azok anyagi támogatásával a napokban környezetvédelmi hetet szerveztek a térségben. Ennek keretében az érintett valamennyi horgászegyesület, valamint a kirendeltség teljes létszámmal megjelent. Összegyűjtötték és elszállították a szemetet. Ebbe a munkába — a lehetőségek alapján — bevonták a helyi oktatási intézményekben tanuló gyerekeket is. Az említett akciót Négyes — Tiszabábolna — Tiszavalk partvonalán, Poroszló — Pusztará- úo/y partszakaszán, a Poroszló — Laskótorok partján, a füredi holt- Tisza-örvényi morotvánál, a sarudi partszakaszon, a gáton egészen a tiszaderzsi szakaszig, valamint az Abádszalóki-öböl- nél, és Kisköre térségében a magasfeszültségű vezeték áthúzódásáig végezték el. Remélhetőleg jövőre is lesz folytatása ennek a hasznos kezdeményezésnek. M ost, ezekben az őszi napokban sincs megállás a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat hevesi malmában. Igaz, jelenleg egy műszakban, de folyamatosan dolgoznak. Az idei új búzából őrölnek lisztet, valamint rozsot is. Munkájukra nagy szükség van, hiszen innen szállítják a kenyérsütéshez szükséges nyersanyagot Heves, Pest és Nógrád megyébe. Mint Nagy Dénes körzeti üzemvezető elmondta, a jövő évi betakarításig rendelkezésükre áll a szükséges búzamennyiség. Az idei felvásárlás zavartalan volt, ám — sajnos — az aszály miatt a tervezettnél kevesebbet vásároltak fel. Tizenhat üzemtől — Feldeb- rőtől Sarudig — vették át a gabonát, búzából közel ezer, árpából 480, rozsból pedig mintegy 40 vagonnyi termést. Az említett gazdaságok — a távolságot, a fuvarköltséget figyelembe véve — a vállalat hevesi, illetve kápolnai telepére szállították a gabonát. íme, a nagy múltú hevesi malom árpa, noha egyre fontosabb szerepet tölt be étkezési kultúránkban. A kápolnai telepükön pedig — hogy az ottani embereket foglalkoztathassák — bértárolást folytatnak a Bocsi Sörgyárnak. Ötezer tonna tavaszi árpát helyeztek el a tárolóban. Már a jövő évre készülnek a hevesi körzeti üzemben is. Azt tervezik, hogy január 1-jétől a malomban bevezetik a két műszakos termelést. A szállítójárműveiket nemrég vállalkozásba adták ki dolgozóiknak. Munkában a molnárok a hengerszékeknél (Mentusz Károly felvételei) Egyébként jelenleg a hevesi silótelepen árpát is hántolnak. Ezzel az a céljuk, hogy a vállalat által kínált áruválasztékot bővítsék. A fogyasztók tetszését még nem nyerte meg igazán a hántolt Felkészülnek a két műszakos termelésre Dolgoznak a „gabonások” „Sok-sok hevesi példává van szükség” Beszélgetés dr. Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszterrel keli az ipar helyzetét az elmúlt két esztendőben? — Látványos visszaesés jellemezte az ágazatot, miután az ipari üzemek 54 százaléka leépült. Az előrejelzések és számítások ezt nem prognosztizálhatták, ugyanis a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a volt Szovjetunió teljes felbomlása nem várt problémákat hozott felszínre. A volt kelet-európai piacok teljesen beszűkültek, vagy megszűntek. Mindez magával hozta a növekvő munkanélküliséget. Mégis úgy vélem, hogy ebből a helyzetből Magyarország nem a legrosszabbul jött ki eleddig. Finnországban például ez a sokkhatás nagyobb munkanélküliséget okozott. — Mégis: mennyien maradhatnak itthon munka nélkül? — Én ügy látom, hogy év végére a számuk eléri a 800 ezret, és a jövő év első felében már túlszárnyalhatja az egymilliót. Ezért nagyon fontos, hogy — minden lehetőséget kihasználva — ahol csak lehet, munkahelyeket teremtsenek, hogy az emberek megélhetéshez juthassanak. Ez lehet a védekezés alapvető formája, amelyet igyekszünk is támogatni. Ezen a téren úttörők a hevesiek, így hát indokolt a felkarolásuk. — Értesülésünk szerint ön várhatóan még novemberben a kormány elé terjeszti az iparpolitika új elképzeléseit és törekvéseit. Olvasóink előzetesként erről többet is megtudhatnának? — Nos, valóban kidolgoztuk a hazai iparpolitika közép- és hosz- szú távú elképzeléseit. Elsősorban a piaci lehetőségek tükrében szeretnénk felvázolni, hogy melyek azok a nagyobb külföldi befektetők — elsősorban a transznacionális vállalatok —, amelyeknek információkra van szükségük az ágazatról, a befektetési lehetőségekről. Ehhez kormányzati „rásegítést” kívánunk megszerezni, mégpedig annak érdekében, hogy megfelelő intézkedéseket tehessünk. Ebben a folyamatban elsődlegesen a nagy- és középvállalkozásoknak kívánunk hosszabb távra segítséget nyújtani. Mentusz Karoly A miniszter Pongrácz József országgyűlési képviselő és néhány hevesi vállalkozó társaságában Emlékműavatás Zaránkon Ünnepet rontott a téesz? A napokban levelet kaptunk Zaránkról, pontosabban Juhász Nándortól, az FKgP helyi elnökétől. Ebben többek között a következőket írja. „Idén október 23-án kettős ünnepe volt a falunak. Megemlékeztünk a forradalom 36. évfordulójáról, de emellett ekkor avattuk fel a II. világháború áldozatainak emlékművét, amelynek költségét az önkormányzat pénzéből és lakossági adományokból gyűjtötte össze a kisgazdapárt helyi szervezete. Szolid, szép, igen sokatmondó ünnepség volt ez. A vendégek, a képviselő-testület és a lakosság nagy része hálaadó szentmisén vett részt, majd ezt követte az emlékmű megáldása, amelyet dr. Veres József plébános úr végzett. Dr. Andrássy Tamásünnepi beszéde után került sor a koszorúk és virágok elhelyezésére. De volt elmarasztalható esemény is. A termelőszövetkezet területfelelőse dolgozott, ekkor osztotta a háztáji kukoricát. Van, akinek 1956 nem forradalom, hanem ellenforradalom? Nem tudom. Azt viszont igen, hogy azok az emberek, akiknek a nevei felkerültek az emlékműre, életükkel fizettek a háború miatt, azok hősök, áldozatok lettek, s legalább nekik kijár a tisztelet ügy is, hogy gondoljunk rájuk...” * * * Természetesen megkérdeztük az érintett szövetkezet (Tarna- holding) elnökét, dr. Gyulavári Andrást, igaz-e, hogy október 23-án, az ünnepi napon dolgoztak, azaz kukoricát osztottak? — Igaz — mondta. — A területfelelős reggel fél 7-től 8-ig osztotta a háztáji kukoricát. Egyébként október 23-án két műszakban szántottak és vetettek a gépek, hiszen az időjárás eddig igen esős volt, s minden percet ki kell használnunk annak érdekében, hogy elvessük a búzát. (ha) Pályázatot nyertek Százezer forintot nyert a Ti- szanánai Általános Művelődési Központ a Nemzeti ifjúsági és szabadidősport az egészséges életmódért Alapítvány által kiírt pályázaton. Elhatározták, hogy ezt az összeget a tanulók nyári táborozására fordítják. Ezért jövőre kerékpáros vándortábort szerveznek. Ennek érdekében sátrakat és kerékpárokat kívánnak vásárolni. Szögbeverés és szópárbaj A takarékossági világnap alkalmából j átékos vetélkedőt rendeztek a Hevesi Gyermekházban a város általános iskoláiban tanuló alsó és felső tagozatos tanulóknak. Tíz, egyenként három-három fős csapat versengett egymással, s a mottó a következő volt: Sok kicsi sokra megy. A gyerekek — többek között — bemutatták, ki tud több szöget verni egy deszkába, s sor került játékos szópárbajra is. A legjobb eredményt elért csapatok takarékbetétkönyvet kaptak jutalomként. Benzinkutat épít a vállalkozó A Heves megyeiek által is közkedvelt — Kiskörével szembeni — Abádszalókon, a vásártér mögött, a nagyerdő melletti területen benzinkutat épít egy egri vállalkozó. Ezt a jövő év februáijá- ban át is adják rendeltetésének. Ugyanott szervizt is nyitnak, ahol a festéstől a vizsgáztatásig mindenféle szolgáltatással várják majd az autósokat. Emellett Tüzép-mintaboltot, valamint díszvaskerítéseket készítő lakatosüzemet is létesítenek az üzletsoron. Kék-túrára készülnek A jól sikerült abádszalóki és erdőtelki kerékpár-, valamint a bükki gyalogtúra után — novemberben — a Mátrában túráznak a hevesi fiatalok. A Gyermekház szervezésében Mátraverebélyre utaznak autóbusszal, és onnan több kilométeren át gyalogosan indulnak majd hazánk legmagasabb hegységének közelebbi megismerésére. „Ifjú” képzőművészek Októberben kezdték el rendszeresen a foglalkozásokat a különféle általános iskolai szakkörökben Hevesen. Asztalitenisz-, fotó-, sakk-, moderntánc- és képzőművészeti órákra invitálják a város fiataljait. Az érdeklődőknek az idén — afféle újdonságként — elindították a képző- művészeti szakkört, amelynek foglalkozásain e terület legfontosabb alapismereteit igyekeznek majd átadni az érdeklődő gyerekeknek. Példaértékű földárverés Erken A közeli napokban dr. Gulyás István, a kisgazdapárt erki elnöke írást juttatott el szerkesztőségünkbe, amelyben beszámol a földárverés tapasztalatairól. Ebben elmondja, hogy a kisgazdapárt helyi szervezetének kezdeményezésére ez év tavaszán már volt egy előzetes földosztás Erken. A tar- naörsi Dózsa Termelőszövetkezet elnöke, Gunics János hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság a kárpótlási licit előtt művelhesse, használatba vehesse jogos tulajdonát. Tekintettel arra, hogy a lakosság nagy többsége téesztag — s volt ellenpropaganda is —, mégis 121 kataszteri hold területet kértek vissza. Ennek egy részét maguk művelték meg, a többit bérbe adták kisvállalkozóknak. Erről a területről a kedvezőtlen időjárás ellenére viszonylag jó termést takarítottak be, így mindenki jól járt. Most azonban megtörtént a földek egy részének végleges visszavétele is. „A licitálást megelőzően — úja — összehívtuk a kárpótlási jeggyel rendelkező lakosokat. Antal Bélával, a község jegyzőjével együtt ismertettük a licit feltételeit, s a jegyző javaslatot is tett a lebonyolításra. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy kapzsiságból — más rovására — senki ne igyekezzen előnyt szerezni. Hiszen egy község lakói vagyunk, s ügy kell viselkednünk az árverés során, hogy az elkövetkezendő időben is nyűt tekintettel nézhessünk egymás szemébe. A licit napján a kárpótlási hivatal képviseletében három szakember jelent meg, s mondhatom, ők is jóindulatukról tettek tanúbizonyságot. Az árverés eredménye az lett, hogy minden föld ötszáz forint/aranykorona értékben kelt el. Gazdára talált 47 hektárnyi szántóföldi terület is 1261, és 1 hektár legelő 8 aranykorona értékben. A levezető elnök nyilatkozata szerint a résztvevők olyan fegyelmezetten viselkedtek, hogy az példaértékű lehet mindenki számára. Az első licitnek azonban mégis volt két szépséghibája. Erken a kárpótlásra jogosultak közül nem mindenki kapta meg a licitjegyet, így hát nem volt teljes az esélyegyenlőség. Sajnos, egyes családok földterülete két vagy több helyen lesz, mert a család tagjai nem egy időben kapták meg a kárpótlási jegyet.”
