Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-30 / 282. szám
™ cö o o ^ CM ^CM D)” LLl CO ,03 in o CO 'S2 Z 7 a) J 4-> _ '(1) . > J N <fi-cu cc 4 .- o ; a) : T3 I " %z Sn c o- oc HÍRLAP, 1992. november 30., hétfő FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Tapasztalatcsere Az elmúlt héten Ostoroson ültek össze Eger és vonzáskörzetének közigazgatási szakemberei, hogy kicseréljék tapasztalataikat. A tanácskozáson — többek között — kifogásolták, hogy azok a törvények, amelyeknek anyagi vonzatúk is van az önkormányzatokra nézve, későn jutnak el hozzájuk. Arról meg egyébként sem szólnak a jogszabályok, hogy miből finanszírozzák az újabb kiadásokat. így közösen elhatározták, hogy magasabb fórum elé viszik ezeket a gondjaikat. Ülésezik Füzesabony képviselő-testülete Holnap délután 2 órától tartja soron következő ülését Füzesabony városi képviselő-testülete, amelynek napirendjén tizenegy téma szerepel. Többek között az önkormányzat rendeletmódosításai, a város általános rendezési tervének felülvizsgálata, az étkezési dijak emelése a nevelési intézményekben, a megítélt pálya- dijak felhasználása. Indítvány hangzik majd el az egészségügyi központ működésének felülvizsgálatára, s ekkor adják át majd a Géniusz Ifjúsági Alapítvány díjait is a nyerteseknek. Műszaki átadás A múlt héten megtörtént Sarudon a telefonközpont műszaki átadása, amelyet a községháza udvarán létesítettek. A munkálatok gyorsítására az önkormányzat tagjai — élükön a polgármesterrel — hétvégi ingyenmunkával is segítették a feladatok elvégzését. A központ ünnepélyes átadására december 4-én 10 órakor kerül sor, és ettől a naptól a községben lévő 25 telefonról crossbar-beszélgetést is lehet folytatni. A sarudiakat az egri 36-os körzeti számon lehet majd elérni. Sportpálya épül Andornaktályán Szinte teljes egészében elkészült az a sportpálya Andornaktályán, aminek a kialakításához augusztus végén fogtak hozzá — tudtuk meg Balogh Lászlótól, a község polgármesterétől. Az 1,2 milliót felemésztő vállalkozás kivitelezésével az önkormányzat a pétervásárai „Pevek Kft.”-t bízta meg, amelynek a dolgozói az utolsó simításoknál tartanak: a labdafogó hálót szerelik föl. A pályavonalak felfestése után a község általános iskolásai futballozhatnak, kézilabdázhatnak, kosárlabdázhatnak, s akár teniszezhetnek is a sportpályán. Aprók táncháza Kedden délután 3 órai kezdettel aprók táncháza lesz Noszva- jon, az általános iskolában. Elsősorban a hét-tizenegy éves korú gyerekeket várják, akik dunántúli néptáncokat és népdalokat tanulhatnak. Vízhálózat-bővítés Befejeződött Kompokon az erre az évre tervezett 900 méter hosszú ivóvízhálózat bővítése. Ezzel vizet kaptak az új lakóterület, a Sport, az Ifjúság, a Dohány és Kápolnai utca lakói, valamint a Zrínyi úttól Kápolnáig lévő épületek. A beruházásra saját erőből 800 ezer forintot, céltámogatásként pedig 500 ezret fordítottak. A hálózat üzembe helyezése folyamatban van. Diákönkormányzat Sor került Aldebrőn is az általános iskolában a diákönkormányzat megválasztására, amelyre nagy izgalommal készültek a gyerekek. Az alsósok és a felső tagozatosok is több jelöltet állítottak, akiknek kortesbeszédben kellett vázolniuk programjaikat. A titkos szavazás után a diákönkormányzat vezetőjének Berecz Henriettát (8. osztályos), helyettesének pedig Tar- nóczi Gábort (3. osztályos) választották. Év végi feladatdömping Besenyőtelken A decemberi napokban már a jövőt tervezik Holnap már decembert írunk, belépünk az év utolsó hónapjába. Igaz, sem Erzsébet, sem Katalin nem örvendeztette meg havazással a gyerekeket, de hogy Mikuláskor és karácsonykor örvendezni fognak majd a besenyőtelki apróságok, az biztos. Szinte városiasnak mondható a forgalom a község főutcáján, ahol sok az üzlet, kirakat, ilyen meg olyan bolt, vendéglátóhely, szalon stb. Áru és ajándéknak való is van bőven, nem gond a helybelieknek, hogy hol költsék el a pénzüket. Az üzletek döntő többsége az utóbbi két évben létesült. Az ön- kormányzat kedvezményekkel támogatta a vállalkozók „betelepülését” a községbe. Dicsérik is ezért a helybeliek a falu elöljáróit. Mondom is ezt Kalóz Andrásnak, a község polgármesterének, aki egy mondattal könyveli el a tényeket: „Azért vagyunk itt a falu élén, hogy dolgozzunk a községünkért...' Aztán még hozzáteszi: „az idei munka számvetését egy hónap múlva készítjük el, de azt már most biztosra mondhatom, hogy 1992-ben a legnagyobb beruházásunk a gázbekötés volt, amire 15 millió forintot áldoztunk. Igaz, tartozunk még másfél millióval, de kifizetjük azt is, mint ahogy a lakosok is letették a 36-36 ezer forintot. Ha most kezdenénk hozzá, bizony a dupláját kellene a településnek fizetnie a munkálatok elvégzéséért...” Még időzünk egy ideig a gáz- vezetes témájánál. — Három hét alatt 450 lakásba kötötték be az órát s a fűtőkészülékeket a Tigáz egri dolgozói, a szomszédos Dormándon meg 220-ba. Le a kalappal előttük. Volt olyan nap, amikor öt csapat is dolgozott a szereléseken, elégedett is a lakosság. rersze, minden relatív, mint ez is: az utcákat feltúrták a gépek. Főleg ott rossz a közlekedés, ahol a gázvezetékeket az utca közepére fektették. A száraz napodban ez nem jelentett olyan nagy gondot, mint most, az esős, nyirkos, télbe hajló hetekben. — Önkormányzatunk döntése értelmében még a tél beállta előtt rendbe kell tenni az utakat — informál a polgármester. — Éppen ma kezdtek hozzá: 16 utcáról, mintegy 8 kilométerről van szó. Később még megtudjuk, hogy a gázszerelési munkálatok azért meg nem fejeződtek be teljes egészében. Sorrendben az első a lakosság volt, ezt jelezte az ünnepélyes gázgyújtás is a településen. Most az intézmények vannak soron: az óvoda, a napközi, az iskola, az orvosi rendelők, a rendőrállomás, végezetül pedig a polgármesteri hivatal. Ezt ebben a sorrendben határozta meg az önkormányzat. A napokban még olyan döntést is hozott, hogy a rendszeres szociális juttatások mellett, a karácsonyi ünnepekre való tekintettel, 389 — kiskorú, illetve fiatalkorú gyermeket nevelő — család részére több mint 193 ezer forint értékben szaloncukrot vásárol és oszt szét. Az egygyerekesek egy, a többgyerekesek pedig két dobozzal kapnak, s a szaloncukrokat még Mikulás előtt átadják az érintetteknek. Ezenfelül a képviselő-testület a faluban élő 90 éven felüli lakosokat, az 50 éves házasságukat ünneplő házastársakat, illetve a tartósan fekvő betegeket, vagy akiknek ót katonafiú gyermekük volt, személyenként háromezer forinttal jutalmazza meg. — Arról még nem is beszéltem, hogy nagyon oda kell figyelnünk a kárpótlási törvényekben előírtak végrehajtására, azaz a licitálásra — sorolj a a hátralévő teendőket Kalóz András. Kétszer tartottunk már ilyen eseményt itt, s különösebb gond nélkül zajlott le a belső határrészen és az úgynevezett tepélyi területen is. Vegleges eredményünk azonban nincs, mert 220 újabb jelentkező közölte a hivatallal, hogy szeretnének földtulajdonosok lenni. Ezt a témát is szeretnénk a tavaszig rendezni... S hogy a december sem legyen könnyebb hónap a többitől az önkormányzat számára: úgy kell elkészíteniük a jövő évi költségvetésüket, hogy a rendelkezésre álló kevés összegből ki lehessen elégíteni a lakosság igényeit, s az intézményeiket is zavartalanul működtethessék. Nincsenek irigylésre méltó helyzetben a helyi „honatyák”. A tervezet fölött többfordulós csatározás, vita és tárgyalás várható a téli napokban Besenyőtelken. Fazekas István Ismét a régi fényében ragyog Több mint 200 éves a mezőszemerei római katolikus templom. Igazán rászorult már a belső festésre, a képek restaurálására. A munkálatokkal a közelmúltban végeztek, és a minap megtörtént a templom ünnepélyes felszentelése is. Az egyházközösség anyagi vállalását az önkormányzat 250 ezer forinttal támogatta. Most újra régi fényében ragyog az épület. (Fotó: Perl Márton) Poroszlói rózsák és tövisek Segélyek helyett fejlesztés Ezekben a hónapokban szinte minden polgármester azon gondolkodik, hogyan is telt el az a két év, amit megválasztása óta, mint a település első embere töltött el. A négyéves időszak feléhez érkeztek, s többek között olyan gondolatok ötlenek fel bennük, hogy mit sikerült teljesíteniük választási ígéreteikből, mivel maradtak adósak a polgároknak, és hogyan tovább... — Halász Károlynak, Poroszló polgármesterének mik voltak a tervei, amikor a falu élére került? — A cél világosan megfogalmazódott mindannyiunkban: községünknek megadni és kiharcolni azt, ami a kilencvenes években bármelyik magyarországi faluban élő embernek meg kell, hogy adassék: ivóvíz, járható utak, járdák. Szégyelltem magam, amikor egy esős őszi napon az iskolában járva, az utcai cipők sárosságát láttam. Elszorult a szívem, hogy 1990-ben olyan útjai és járdái voltak Poroszlónak, amelyhez nem kell annak kommentárt fűzni, aki látta ezeket a lábbeliket. — Sikerült-e ezen valamit változtatni az elmúlt két évben? — Egy lényeges dolog mindenféleképpen megváltozott: a volt tanácsok költségvetését leginkább befolyásoló megyei tanácsok pénzosztó szerepe megszűnt, és helyette esélyegyenlőséget teremtve járulhat mindenki „állam bácsi” szerényedé nem szegény kincstárához. így építhettünk 26 utcában utat, 16 utcában járdát, a vízhálózatot pedig 21 utcában bővítettük. 1991-ben átadtuk a tanács által elkezdett, s az általunk befejezett belvízelvezető gerinchálózatot. Bővítettük az óvodát, amelynek új szárnyában el tudjuk helyezni a kétéves gyerekeket. Az idén felállítottunk egy mentőállomást, és vállaltuk annak fenntartását. Már megvannak az alapjai az új szolgáltató- és kereskedőháznak. — Miért kapta a legtöbb kritikát eddig? — A lakosság jelentős része hozzászokott, hogy segélyeket, különféle szociális juttatásokat kapott, ennek okán most is jogot formálnak rá. Én nem vagyok sef élyosztó polgármester. Segélyt érni a legkönnyebb, de úgy gondolom, kevés azoknak a seS szett személyeknek a száma, mindent megtesznek a maguk és a családjuk boldogulásáért. Nagy kérdés, hogy melyik utat válasszuk: szociálpolitikát csináljunk, vagy az elmaradottságokat számoljuk fel? A kettő ugyanis egyszerre nem megy. Én az utóbbit választottam... — Elismerem, munka közben hibáztam is. Néha a feszített beruházási tempó a minőség rovására is ment, például az utak építésénél. Beláttam, jobb kevesebbet, de azt jól kell csinálni, mert az mindenképpen maradandóbb lesz. Elismerem azt is, hogy amikor az elején radikálisan Teésök- kentettük a segélyeket, hiba csúszhatott az elbírálásba. — Mit kíván, lehet tenni a faluért a „második félidőben ”? — Szeretném folytatni az út-, a járda- és a vízhálózat fejlesztései, s 1994-re be is fejezni. Javítani kellene az ivóvíz minőségén. A falutól csaknem három kilométerre új kutat fúrunk, és ezt kapcsoljuk be a helyi vízhálózatba. A jövő év végére szeretnénk a falu határáig elhozni a földgáz- vezetéket, majd kiépíteni a településen belül is. Szem előtt tartjuk az idegenforgalom fejlesztését, és sokat is kell majd rá fordítanunk, hiszen ez segítheti az itt élő családokat abban, hogy ebből némi pluszjövedelemre tegyenek szert, vagy ebből éljenek meg... Többről most nem is beszélnék, mert azt vallom, csak annyit ígérjen az ember, amit meg tud valósítani. De úgy gondolom, rózsát ültettünk — és nem diófát —, aminek már ebben az évben is volt virága. Igaz, ehhez hozzátartozik a tüske is, aminek szúrása mindenki számára fájdalmas. (sárközi) Egyéves a füzesabonyi helytörténeti kiállítás — A megnyitás óta eltelt egy évben több mint ezren látták már ezt a kiállítást— mondja Bernáth László, a füzesabonyi helytörténeti kiállítás, múzeum vezetője. Jelentős szám ez, ha arra gondolunk, hogy Füzesabony — ebből a szempontból — „peremkerület”. Többek között ezt mondta Bernáth Lászlónak egy régészkollégája is, aki — állítása szerint — nem gondolta volna, hogy itt Bernáth László régész: „A diák számára sokat jelent, ha nemcsak a tanár magyarázata után ismeri a történelmet, hanem látja is... ilyen színvonalas kiállítás található. í„Le a kalappal!” — tette hozzá.) Mert itt az újkőkortól az Árpádok koráig különböző régészeti leletek találhatók, amelyek a település környékéről, a régi füzesabonyi járás területéről kerültek elő. S hogy ezek a leletek kimagasló értekkel bírnak, azt bizonyítja: némelyiknek csak a viaszmasa látható itt — az eredetijét a Nemzeti Múzeum őrzi. — Németországból járt nálunk egy „vaskorral” foglalkozó hölgy, akinek szintén nagyon tetszett a kiállítás, s aki elmondta, hogy szakmai szempontból is hasznos volt megtekintenie a leleteinket. De a nyíregyháziés fővárosi kollégák is elismeréssel szóltak az intézményről — mondja a múzeumvezető. S bizonyára „elismeréssel szóltak” azok az általános iskolás diákok is, akik szép számmal megtekintették már a kiállítást. — A gyerekek számára nagyon sokat jelent az, ha nemcsak a tanár magyarázatai után ismerik a történelmet, hanem „ látják ” is... — folytatja a régész. — Ezért szeretnék itt egy klubot is létrehozni, amit nevezhetünk régész szakkörnek vagy múzeumbaráti körnek, mindegy. Van az épület alatt egy pince, ott elférnénk hozzávetőlegesen tizenöten. Főleg általános iskolásokkal szeretnek és szeretek foglalkozni, az ötödikesektől a nyolcadikosokig. De jöhetnének gimnazisták is... k. zs. A közelmúltbán újították fel — több mint 100 ezer forintos ráfordítással — a mezőszemerei óvodát. A gyerekek igencsak nagy területtel rendelkeznek ahhoz, hogy mozgásigényüket kielégíthessék. A többszobás épület mellett a volt labdarúgópalya — az óvoda udvara — is az óvek, ahol nyáron szinte „eltűnik” a fák, bokrok árnyékában, rejtelmében az a 35-40 gyerek, aki rendszeresen jár a falu szélén lévő oviba. Mint a polgármester, Bukta Ferenc elmondotta, nagyon örülnének annak, ha legalább 50-60-ra emelkedne a létszám, mert így eléggé ráfizetéses a fenntartása. Ettől függetlenül a karácsonyi ünnepekig sok új játékot is kapnak a gyerekek, mert az önkormányzat tagjait ebben az esetben egyáltalán nem lehet „szőrösszívűséggel” vádolni. Tasi Jánosné vezető óvónő — aki 10 éve okítja, neveli a kis nebulókat — örömmel újságolta: a gyerekek nagyon fegyelmezettek, jól viselkednek, öröm velük lenni... Különösen az iskolába készülődő, immár „nagycsoportos” gyerekek mutatnak példát, akiket név szerint is dicsért: Varga Gergő, Jakab Zsolt, Greskó Anikó, Kelemen Attila, Bukta Péter, Rafael György, Tompa Ilona és Füst Renáta. A gyerekek közben „rendet csinálnak”, hiszen hamarosan az ebédhez terítenek majd, ami igen ízletesnek ígérkezik: kockatész- ta-leves, hurka krumplipürével és uborkával. Tudunk mi „szépen" is ülni Óvodai pillanatok A mezőszemerei templom Kezdődik a „rendcsinálás” „Melyik teendőnkkel is kezdjem...?” — tűnődött el a polgármester (Fotó: Perl Márton)
