Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-28-29 / 281. szám
4. SZEMTŐL SZEMBE HÍRLAP, 1992. november 28—29., szombat—vasárnap Egerben is lehet „optimálisan” szülni Macerás, de megéri... Balogh Boglárka és Borbála — szüleik társaságában (Fotó: Szántó György) Bár Egerben már több mint három éve működik az úgynevezett „optimális családtervezési modell, nem mindenki tudja, hogy voltaképpen milyen előnyökkel jár. Erről beszélgettünk dr. Hercska Gyula főorvossal, a Család- és Nővédelmi Tanácsadó vezetőjével. — Ez a program megegyezik azzal, amelyet dr. Czeizel Endre már évekkel ezelőtt elindított Budapesten. Azóta az ország számos városában csatlakoztak a kezdeményezéshez, többek között mi is, itt a megyeszékhelyen. Nagy könnyebbséget jelent a pároknak, hogy nem kell több száz kilométert utazgatniuk, ha úgy döntöttek, hogy felelősségteljesen fognak a családalapítashoz. — Milyen tapasztalatokat szereztek a három év során? — Eddig 107 házaspár kapcsolódott be a programba, s harmincegy anya adott életet ilyen módon gyermekének. Többen most készülnek a terhességre, ebben a pillanatban pedig kilenc állapotos kismamánk van, közülük kettőnél ikerszülés várható. A tapasztalataink szerint a nőknek megnyugtató az a fajta gondoskodás, amelyet tőlünk kapnak. A férfiak kózül már vannak néhányan, akik ódzkodnak a vizsgálatoktól, különösen az andrológiaitól. Ez csak részben jelenti a spermium elemzését, átfogóan az egész nemzőképességet értékeljük. Két olyan férfi akadt az eddigi praxisunkban, aki nem volt hajlandó ezekre a vizsgálatokra. Érdekes adat az is, hogy a hozzánk jelentkező nők majdnem fele egyetemi vagy főiskolai végzettseggel rendelkezett. — Mit jelent a gyakorlatban ez a modell? — A jelentkezőket először alaposan kivizsgáljuk, ez általában három hetet vesz igénybe. A már említett andrológiai vizsgálat mellett megnézzük a vérképet, a szívet, a tüdőt, AIDS-szű- résen esik át a pár, az anyánál ez még kiegészül nőgyógyászati megfigyeléssel, illetve megnézzük azt, védett-e a rubeolával szemben. Aki teherbe esik, az három hónapon keresztül magzatvédő vitamint kap, ennek erényét számos kísérlet bizonyítja. Szolgáltatásaink közé tartozik a terhestorna, az intenzívebb fogápolás, illetve általában a fokozottabb terhesgondozás. — Ügy tudom, mód van úgynevezett „papás-mamás” szülésre is. — Igen, ha kérik, általában megoldható, hogy az apuka a felesege mellett legyen ezekben a pillanatokban. Akkor nem tudjuk teljesíteni ezt az igényt, ha komplikált szülés várható, illetve ha az az egyágyas szoba, ahol ez történik, foglalt. — Ön elégedett azzal az érdeklődéssel, amely a megyében a programot kíséri? — Nem egészen. Sokkal több jelentkezőnek tudnánk biztosítani ezt a megnyugtató megoldást. * A tanácsadóban meleg szeretettel beszéltek Nyeső Ildikóról és Balogh Andrásról, akik színészek, s a napokban születtek meg ikerlányaik, Borbála és Boglárka. A kislányok a hét elején hagyták el a kórházat, így már otthonukban kereshettük fel a házaspárt, akik szintén bekapcsolódtak az optimális családtervezési modellbe. Hogy miért, ezt kérdeztük elsőként az újdonsült édesanyától. — Amikor elhatároztuk, hogy gyereket vállalunk, azt hittük, az azonnal sikerül is — mondja nevetve Ildikó. — Miután fél évig nem estem teherbe, megijedtem, s egy kolléganőm tanácsára elmentem a nővédelmi tanácsadóba. Akkor nem gondoltam, hogy bekapcsolódunk ebbe a programba, de itt annyira kedvesek voltak velem, hogy úgy határoztam: csak hasznomra lehet, ha ilyen körülmények között indulhat a terhesség. Andris először kételkedve fogadta az ötletet, túl macerás volt neki az egész. — Aranyos volt, minden reggel hőmérővel a szájában — árnyalja a képet a másik oldalról a férj, s látszik rajta, a mostani boldogság rég elsöpörte már a hajdani „macerák -emlékét. — így visszatekintve úgy érzi, érdemes volt részt venni a programban? — kérdezem ismét az anyukát. — Nagyon megnyugtató volt a tudat, hogy törődnek velem. És az is, hogy az alapos vizsgálat kizárta a komplikációkat. — Igaz az, hogy papás szülésre készültek... ? András átveszi a szót: — Arra készültünk volna, de állítólag engem éjszaka nem lehetett felébreszteni. A szomszédunk kopogott, de vagy nagyon mélyen aludtam, vagy nem kopogott elég hangosan. (Az ikrek a gyerekszobában felsírnak. Ketten egyszerre indulnak értük, s néhány pillanat múlva mindegyikük karján egy- egy megnyugodott pólyás néz bele a világba. Ildikó a fotózás előtt még megfésülné a két, hosz- szú hajú kislányt, de meggyőzzük, hogy semmi szükség ra. Kócosán is nagyon szépek.! Doros Judit J SIPOTEKA KÖNYVESBOLTOK A JÁNLATA: 50.000 Ft-ot NYERHET! A Sipotéka Könyvesboltokban minden 1000 Ft-os vásárlás után sorsjegyet adunk. Sorsolás december 31-én. Sipotéka Könyvesboltok Eger, Hatvani kapu tér 8. Tel.: 316-998 Érsek u. 2. Tel.: 323-393 Sipotéka Antikvárium Eger, Bajcsy-Zs. u. 2. Tel.: 322-562 Vajon mi lesz az ebéd? Iskolai vizsgálatok a megyében Mit esznek a gyerekek? A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Heves Megyei Felügyelősége széles körű vizsgálat alá vette az iskolai gyermekétkeztetést. A 3-18 évesek ellátását biztosító egységek közül 18 konyha tevékenységét ellenőrizték az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkatársainak a bevonásával. A vizsgált bázis- és főzőkonyhák kapacitása széles skálán, a 150 adagostól a 2000 adagosig terjed. A megye legnagyobb kapacitású ilyen étterme Gyöngyösön van. A napközi otthonos étkeztetésben részesülő általános iskolai tanulók aránya megyei szinten 1985-ről 1991-re 42 százalékról 36,3 százalékra csökkent. Az egri önkormányzat általános iskoláiban 1991-ről 1992-re a térítés nélküliek aránya viszont 7 százalékról 14 százalékra emelkedett, ami az önkormányzat jó szociálpolitikájának köszönhető. Ahol a munkanélküliek aránya jelentősen növekedett — például Hatvanban és környékén —, az ellátottak száma gazdasági okok miatt mérséklődött. Egyes rétegek számára ugyanis a térítési díjak megfizethetetlenek, s az otthon maradt munkanélküli szülő ellátja gyermekét. Ennek a tendenciának a folytatása prognosztizálható, mivel az önkormányzatok e célra fordított pénzösszegei nem növekednek, esetleg csökkennek, ugyanakkor az egyéb költségek emelkedése várható. így azután kevesebb gyermek ellátását tudják majd finanszírozni. A füzesabonyi önkormányzat minden általános iskolás étkezését 3 forinttal támogatja, mind napközis, mind menzás vonatkozásban. Az étkezések nyersanyagnormáit a helyi képviselő-testületek határozatban rögzítették, viszont a kft.-k és a vállalkozók esetében ez szerződésen alapul, s így e tekintetben igen jelentős mértékű a szóródás. Míg a szak- vállalatok a napi normaeltéréseket rendszeresen kiszámítják, s a napi eltéréseket görgetik, így a hónap végére megközelítően egyenlegbe hozzák. Az intézményi konyháknál viszont a megtakarítások folyamatosan halmozódnak. így például a hevesi körzeti általános iskola konyháján ez év első 9 hónapjában 97 ezer forint értékű megtakarítás keletkezett a felhasználható normaösszegekhez viszonyítva. Találtak viszont olyan óvodát, ahol viszont az előírt normát 12 ezer forinttal lépték túl. Az étrendek összeállításában, változatosságában a javulás ellenére még sok a kifogás. A korszerű táplálkozás eredményeit a gyakorlatban sikertelenül próbálják bevezetni. Nemcsak a szűkre szabott norma, de az étkezési szokások is gátolják az életkori sajátosságoknak megfelelő étrend összeállítását. Míg helytelen nevelési szemléletből egyes helyeken a gyermekek legszívesebben tésztát ennének tésztával, addig a megye más részein a túlzott húsfogyasztás háttérbe szorítja a zöldségféléket és a gyümölcsöket. Egyes konyhákon a hasonló nyersanyagok gyakori Egy kis pótlás... ismétlődését tapasztalták a vizsgálat során — például száraz hüvelyeseket, burgonyát stb. Általában azonban a kóstolás során számottevő kifogás nem merült fel. Sajnálatos tényként rögzítette a vizsgálat, hogy sem a gazdálkodók, sem pedig az önkormányzatok nem ellenőrzik az egységek tevékenységét, pedig erre éppen az intézményi konyhákon igen nagy szükség lenne! Gyakorta nem kellő körültekintéssel történik a nyersanyag- beszerzés. Például a kft. hatvani egysége a fél sertéseket kilónként 25 forinttal olcsóbban szerzi be egy helyi betéti társaságtól, mintha azt a megyei húsipari vállalat szállítaná. Á többfele típusú, azaz nyersanyagnormájú étkeztetést biztosító konyháknál csupán egyféle ételt készítenek, s így ezt fogyasztják az óvodások, az általános iskolások, sőt Kál- ban és Párádon az öregek napközi otthona lakói is. A megoldás a differenciált norma, valamint a differenciált adagolás lenne. A konyhák felszereltsége, berendezése többségében megfelelő, de három konyhát korszerűtlennek, elavultnak és felújításra szorulónak minősítettek. Kisebb szabálytalanságot, néhány kivételtől eltekintve, valamennyi egységben találtak. A tanárképző főiskola konyháján, melyet egy vállalkozó üzemeltet, azonban egy sor szabálytalanságra derült fény. Az ügy kapcsán az ÁNTSZ a vállalkozótól intézkedési tervet kért, s ennek alapján kötelezésre szóló határozatban utasította a hiányosságok és a szabálytalan gyakorlat felszámolására. Bisztriczki László felügyelőség-vezető elmondotta, hogy a vizsgálat eredményeként javaslatot tett a főfelügyelőségnek, hogy a kormányzat módosítsa a jelenlegi jogszabályokat: engedélyezzék a kötelező étkezők normájának igényük szerinti emelését. Továbbá az általános iskolai korosztályt válassza ketté a nyersanyagnorma szempontjából, hogy így az életkori sajátosságok az étkezésben jobban érvényesüljenek. De rendeleti úton szabályozni szükséges az étkezési normák rendszeres felülvizsgálatát, valamint minimális mértékük meghatározását. (sugár) Egy gyöngyösi közterület-felügyelő mondja Amit kap, nem teszi zsebre Elgondolkoztak már azon, miért vagyunk olyan rendetlenek a közterületeken? Pedig nem mindig voltunk ilyenek. Emlékezetemben még felrémle- nek a szépen parkírozott terek, a tiszta járdák, a jól ápolt utak. Azt ma sem tudom megérteni, mikor és hogyan szoktunk le a rendről, a tisztaságról. Pedig ma már közterület-felügyelők is tevékenykednek Gyöngyösön is. Hozott gyökeres változást az ő munkájuk? — Maga valamiféle pótrendőr? — kérdeztem Deszpot Bélától, aki évek óta látja már el a feladatát. — Nem — válaszolta rövid gondolkozás után. — Én polgárbarát közterület-felügyelő vagyok. Olyan ember, aki a várost járja nap mint nap. Feladatom a rend, a köztisztaság és a közbiztonság megőrzése. — Egyedül? — Nem. Most már négyen vagyunk. — Miért van ilyen, a rendőrére emlékeztető ruházata? — Ez formaruha. Központilag irányított a színe és a szabása, de az önkormányzatoknak lehetőségük van a módosítására. — Tehát nem a rendőrséget akarják utánozni az öltözékkel? — Annyi tény, hogy a külső megjelenési formánk is tekintélyt parancsol. Azt is tapasztalom, hogy nagy bizalommal fordulnak hozzánk az emberek. Sokan kémek segítséget tőlünk. Például védelmet. Ha kell, rádión fordulhatok a rendőrséghez. — Tegyük fel, az Orczy-kert- ben egy nőnek el vették a táskáját. A tolvaj maga előtt szalad el. Megfoghatja? — Feltarthatom. — Spray-t használhat? — Nem, csak ha megtámad az illető engem. De akkor is előzőleg be kell mutatkoznom, hogy hivatalos személy vagyok. Ha a támadást tovább folytatja, spray-t fogok használni. — Lőfegyvere, gumibotja van? — Nincs. Nem is kell. Rádió- telefonon tudok kapcsolatot teremteni a rendőrséggel, a tűzoltókkal és a mentőkkel. — Említek egy másik példát. Tilosban parkol egy autó. Mit tud csinálni ilyenkor? — Ha bizonyíthatóan tilosban parkol, a gépkocsivezető távollétében írásos figyelmeztetést alkalmazok, vagy kiszabhatok pénzbírságot. — Tegyük fel, a vezető bent ül az autójában. Hogyan fogadja a maga intézkedését? — Olykor „kedves” megjegyzéseket tesznek. Például: nincs a városnak pénze? Vagy: tudja maga, ki vagyok én? Illetve: az én apám majd intézkedik, ne féljen! — Mindig ilyen szépen mondják? — Nem egészen. Hozzátesznek bizonyos olyan kifejezéseket, amiket az ember nehezen tesz zsebre. — Tud ilyenkor uralkodni magán? — Uralkodni kell. És türelmesen meg kell magyarázni, hogy nekem mi a kötelességem. Megkérdezem, elismeri-e, hogy szabálytalanságot követett el. Ha a helyszíni bírságot nem akaija kifizetni, akkor feljelentem. — Azt mondják, a helyszíni bírság, az egyfajta mellékjövedelem, mert százalékot kapnak belőle. így van? — Igen, ez húsz százalék, de mégsem ez az ösztönző, hiszen az ember belegondol a másik helyzetébe, és mérlegel. — Maga egy jótéteményi intézmény aktivistája, vagy közterület-felügyelő ilyenkor? — Természetesen felügyelő vagyok, de két lábba! állok és járok a földön. Az emberséges intézkedés hatásában én mindig bíztam, és bízom ma is. — Ez a „fene nagy” beleérzés nem ütött vissza néhányszor? — Igen, volt már rá eset, hogy visszafordult a dolog. Ahogy mondják: jótett helyébe jót ne várjon az ember. Ilyen „pofonokat” kaptam már eleget a városban, minden rangú és korú embertől. — Akkor nyel egyet, és kész? — Igen. Ahhoz, hogy ne veszítsem el önbecsülésemet, jobb a békesség elvét gyakorolni. Arra gondolok, aki közlekedik, szinte bizonyosra vehető, hogy kisebb-nagyobb szabálytalanságot elkövet. Talán még én is. — Előfordult már, hogy arra gondolt: itthagyom az egészet, csinálja, aki akarja? — Voltak olyan percek, amikor mások magatartása miatt megfordult a fejemben ez a gondolat. De az árnyék mellett ott a fény is: olykor barátságosan rám köszönnek olyanok, akiket már figyelmeztettem bizonyos szabálysértések elkövetéséért. — De azokat nem bírságolta meg? — Csak figyelmeztettem. — Ez nagyon nem mindegy. — Igen, igaza van. Egy ilyen kis városban, mint Gyöngyös, más az ember helyzete, hiszen itt szinte mindenki ismer. — Van úgy, hogy régi páciense elhúzza a száját, amikor elmegy maga mellett? — Volt is, van is rá példa. Olyan is van köztük, aki már nyugdíjas, de valamikor egyenruhát viselt. — Általában milyenek a gyöngyösi polgárok? — Nagy többségük fegyelmezett. De ha szabálysértést követnek el, akkor igyekeznek magyarázatot találni. Esetenként fölényeskedve. Azt is el lehet mondani, hogy a vidéki ember jobban tiszteli a törvényt és a hivatalos személyt. — Korosztály szerint lehet különbséget tenni a szabálytalankodók között? — Általában a fiatalok lezse- rebbek. Ha többen vannak együtt, akkor nagyon megnő az öntudatuk. — Úgy tudom, magát nagyon emberséges hatósági személynek tartják a városban. — Igyekszem az érveket figyelembe venni, ez igaz. — Milyennek tartja a város közterületi tisztségét? — Sajnos, az állampolgári fegyelem nem mindig kifogástalan. Nehéz megérteni, miért kell éjjelente felborítani a szeméttartó edényeket, kitördelni a vékony fákat. A társadalom magatartásának a formálása hozhat jó eredményeket. G. Molnár Ferenc