Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-28-29 / 281. szám
HÍRLAP, 1992. november 28—29., szombat—vasárnap GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. Tsznyugdijasoknak A jövő hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön a gyöngyösi Mátra Kincse Mezőgazdasági Termelőszövetkezet nyugdíjasainak rendeznek találkozókat a közös gazdaság Erzsébet királyné utcai telepén. Az összejöveteleken aktuális helyi kérdésekről is tájékoztatják a résztvevőket. Markazi társulás Az önkormányzati beruházásként kezdődött markazi szennyvízhálózati beruházás 1993-tól társulásban folytatódik. A helyi telektulajdonosok 69 százaléka csatlakozott eddig a közösséghez, s 45 képviselőjük december 9-én hivatalosan is aláírja a társulási szerződést, amely — a számítások szerint — portánként mintegy 55 ezer forintért biztosítja majd a szennyvízelvezetést. Belvárosi rendőrőrs A gyöngyösi közbiztonság javítására belvárosi rendőrőrs felállítását tervezik. Az önkormányzat a Kossuth utcában adott helyet az említett célra, s a lehetőséggel — mint értesültünk — a rendőrség hamarosan élni is fog. N em bújtam régi könyveket, s levéltárban sem kíváncsiskodtam, de amint tudom — így is beszélik a községben —, Gyöngyössolymoson mindeddig hiányzott az igazi gyógyszertár. Úgy múltak el itt az esztendők egymás után emberemlékezet óta, hogy akiSzéllné Nagy Zsuzsa: „Szeretek vásárlókkal foglalkozni...” nek orvosság kellett, az többnyire bement érte a szomszédos városba. Sokáig csak úgy gyalogosan, később pedig a busszal, kisvo- nattal is, ha többre — biciklire, motorkerékpárra, autóra — éppenséggel nem futotta. Az áldatlan helyzeten akart, próbált és tudott változtatni családja s a helyi önkormányzat támogatásával Széllné Nagy Zsuzsa gyógyszerész, amikor a korábbi tűzoltószertár épületében kialakította, megnyitotta Sólyom nevű magánpatikáját. Olyképpen született a kívül- belül egyaránt igen tetszetős, az alapkövetelményt méreteiben is jócskán felülmúló egészségügyi létesítmény, hogy a régi házacskából úgyszólván csak a falak maradtak. Pa. „officina” kínálata lényegesen nagyobb társaiéval versenyezhet, amiről a betérő mostanában is könnyűszerrel meggyőződhet. Jómagam sem csalódtam: nem máshoz jutottam első kérésemre, mint olyan —'meglehetősen hosszú ideje keresett — medicinához, amihez másutt bizony sok utánajárással, városokban is képtelen voltam eddig rábukkanni. — A helytálláshoz kevés a megyei ellátásra számítani — magyarázza a patikus —, közvetlen kapcsolatot szükséges teremteni a távolabbi gyártókkal, szállítókkal is, jócskán kell „talpalni”. Különösen, hogy telefonom sincs. Szerencsére csalódás nélkül számíthatok a Hungarophar- ma, a Pharmavit, a Pharmafon- tana cégekre, s más szállítóinkra is, lényegében inkább „csak” 100 kilométeres körzetben szólok-megyek áruért. Kétségkívül előnyömre válik többesztendős gyakorlatom. Dolgoztam éjjel-nappali, kórházi, majd kis forgalmú városi gyógyszertárban, sok mindent megtanultam legutóbbi — a magánpatikusi tevékenységhez külön szükséges — vizsgámig is, s szinte mindenféle embert megismertem. Szeretek „vásárlókkal” foglalkozni, a kiszolgálást csak egyféle feladatomnak tartom. Szívesen szót váltok, türelemmel elbeszélgetek bárkivel, gyakran kéretlenül is adok tanácsokat. Mást ne mondjak: például a mostanában reneszánszukat élő teákról csak kevesen tudják, hogy kétségtelen előnyeik, áldásaik mellett hátrányaik, kellemetlen következményeik is lehetnek. A legtermészetesebb hát, hogy felvilágosítást adok erről. S azon vagyok szüntelenül, hogy a legtöbbet teltessem a betegekért vagy a bajok megelőzéséért. Külföldi tapasztalatcserén is részt vettem már ezért, éppen a közelmúltban. Kár, hogy az országos szervezésű burgenlandi szakmai út a megyéből csak engemet érdekelt... Miért, miért nem? — a faluban elég sokára szoktak a kedves kis patikához. Aztán — beszélik az utcán a helybeliek — úgy megszerették, hogy már el sem tudnák képzelni nélküle az életüket. Könnyű elhinnem nekik... (-ni) Az erőművesek egészségéért Koleszterinszűrés Visontán Szív- és érrendszeri betegségben többen szenvednek és halnak meg, mint minden más bajban együttvéve. Az erek beszűkülését, végül elzáródását — ennek következményeként szívinfarktust, trombózist stb. — a folyamatosan lerakódó koleszterin (egy zsírféleség) okozza. Ez szorosan összefügg táplálkozási szokásainkkal, életmódunkkal. Éppen ezért is figyelemre méltó s követendő, hogy ezekben a napokban koleszterin-szűrővizsgálatokat végeznek Visontán, a Mátrai Erőmű Részvénytársaságnál. A szűrés felhívja a figyelmet arra, hogy egészséges életmóddal, táplálkozással meg lehet akadályozni, előzni a bajt. Említésre méltó — erre még talán a szervezők sem ^gondoltak —, hogy igen nagy érdeklődés mutatkozik a vérvétellel járó vizsgálat elvégzése iránt Visontán. Információink szerint mintegy 800 erőműves dolgozó kíváncsi arra, hogy mennyi a koleszterinszintje. Ezért maga a szűrés még decemberben es januárban is tart. A vérvételt követően a vizsgálatokat a gyöngyösi Bugát Pál Kórház központi laboratóriumában végzik el, s az eredményeket természetesen közük az érintettekkel. Az üzem-egészségügyi szolgálat minden értéket rögzít, és ha valakinek magas a koleszterinszintje, azt a dolgozót gondozásba veszik, figyelemmel kísérik az értékek változását. A heti négy alkalommal sorra kerülő szűrővizsgálatok elvégzését a Mátrai Erőmű Rt. anyagilag támogatja. A helyi Vöröskereszt-alapszerve- zet a szervező, míg a vérvételeket az erőmű üzemorvosai: dr. Pó- gyor Zsuzsa és dr. Füleki Ilona végzik, akik egyben kezelik,gyógyítják a helybélieket, az eromű- veseket. (k. b.) Gyöngyöshalászi osztozkodás (Folytatás az 1. oldalról) „Hát igen, én valóban az első sorban foglaltam helyet, mert úgy gondoltam, hogy anyám meghatalmazása feljogosít arra, hogy ne mások hátánál megbújva vegyek részt egy ilyen „titkos fórumon”. Más kérdés is felvetődik: például mi van akkor, ha a vagyonjegy tulajdonosának hallása már nem tökéletes, vagy éppen kórházban tartózkodik? E közgyűlés jól bizonyította, hogy új szabályozás van kialakulóban, amely így hangzik: a va- gyonnevesítési közgyűlésen csak a vagyonjegy tulajdonosa vehet részt, ha nem hallja az ott történteket, hát nem hallja, ha nem tud személyesen jelen lenni, hát nem tud, de érdekeit meghatalmazott akkor sem képviselheti, mert így legalább egy esetleges kilépővel kevesebb van jelen...” E levél írója Takács Katalin, a halászi óvoda vezetője. Vele és munkatársával, Hegede László- néval beszélgettünk arról, hogyan próbálják ők, illetve szüleik a vagyonrészüket úgymond kivinni a téeszből, egyszerűbb szóval, mennyire élhetnek törvény adta lehetőségükkel, hogy kiválnak a szövetkezetből? — Van egy pince a faluban, nem használják már vagy öt éve. Úgy hírlik, hogy a téesz két vezetőjének tárolják ott a borát. Ez egy negyvenszer tizenegy méteres építmény, és állítólag hatmillió forint az értéke. Ez az összeg akkor tűnik igazán furcsának, ha megemlítjük, hogy a központi iroda, az úgynevezett Hanis-kas- tély nyolcmilliót ér. Nos, ezt a pincét szerettük volna „kivenni” öten vagy hatan, hisz parlagon hever. Sajnos, a közgyűlés nem szavazta meg, hogy a kivihető vagyon listáján ez szerepeljen. — Mással nem érnék be? — Nevetséges az a lista, amelyet a kivihető vagyontárgyakról összeállítottak. Szerepel rajta termény, közművesítetlen föld, tizenöt éves tehenek, amelyek már csak vágásra alkalmasak, illetve harminc kiló alatti sertések, s olyan gépek, amelyek rendesen lepusztultak az idők során. Nehezen születik így megegyezés, hisz a vagyonjegyek több százezer forintot érnek, de van, akinél egymillió fölötti ez az érték. Ráadásul ezeket a vagyonjegyeket terhelik is, a téesz adósságának arányában a kiválni szándékozóknak úgy harminc-negy- venezer forint készpénzt kellene befizetni azért, hogy kiválhassanak, a vagyonjegyükkel együtt. Persze, hogy az idős emberek nem értik ezt az eljárást, hiszen ők annak idején tehermentes földet meg lovas kocsit vittek be a téeszbe. Miért kell most a téesz adósságát nekik lenyelniük? Tusnádi Józseffel, a téesz elnökével néhány nappal később beszélgetünk, amikor már túl vannak két közgyűlésen. Tőle megtudom, hogy tizenketten kiváltak — a negyvennyolcból —, velük megegyezett a téesz. — Ők mit vihettek magukkal? — Volt, aki gépeket, volt, aki szolgálati lakást, volt, aki földet. — És a pince? — Hogy a pincét odaadjuk, azt nem szavazta meg a tagság. Ha valaki el akar menni, csak olyan eszközöket, illetve építményeket tudunk adni, amik nem lehetetlenítik el a bentmaradók munkáját. Egyébként a kiválni szándékozók nagy hányada nyugdíjas, így nem a tevékenységet kívánják folytatni, hanem vagyont akarnak szerezni. — Ehhez joguk van... — Ezt nem vitatom, de sokan félreértelmezték a törvényt. Volt, aki úgy jött oda, hogy két disznót akar a gyereke lakodalmára. Mások a téesz-iroda bútorait szemelték ki. — Hogy történt önöknél a vagyonnevesítés? — Kilencvennégymillió forintra értékelték az összes vagyont, de mivel a kiválni akarók üzletrészaránya meghaladta e vagyon tíz százalékát, így külső szakértői csoportot vontunk az értékelésbe. Ezáltal sok olyan eszköz, ami eredetileg nullára volt leírva, hatvanszázalékos értékkel is növekedett. — Ez meglepő... — Pedig így van, a piaci árakat is figyelembe kell venni. Egyébiránt egy 38 millió forint értékű eszközlistát ajánlottunk fel a kiválni szándékozóknak. Ezen szerepeltek erőgépek, munkagépek, beltelkek, szőlők, részvények, szolgálati lakások, sertés és szarvasmarha, valamint szerves trágya. — Úgy tudom, bizonyos terhekkel is jár, ha valaki kivenné a vagyonjegyét. — Dönthetett volna a közgyűlés úgy is, hogy a téesz adósságából rá eső, úgynevezett kötelezettséget levonjuk az üzletrész értékéből, de ehelyett úgy határozott, hogy azt készpénzben be kell fizetni a téesznek. Emiatt többen vissza is vonták kiválási szándékukat. — Mi a következő lépés az ügyben? — A listán szereplő, el nem kelt eszközöket licitálásra bocsátjuk december 9-én. Ez egy zártkörű árverés lesz, amelyen az üzletrésszel rendelkező tagok, vagy kívülállók vehetnek részt. Ez becsléseink szerint 580 ember. Ezután pedig a téesz átalakul, valószínűleg egy új típusú szövetkezetté, amely vagyonkezelő központtal rendelkezik majd. Doros Judit Deríts évzárás Gyöngyösorosziban A gyöngyösoroszi önkormányzat derűsen közelíthet az év végéhez. Mint a polgármesteri hivatalban a község első számú tisztségviselője, Tóth Tiborné, s a jegyző, Szecskó Lászlóné, meg Tóth Józsefné gazdasági előadó újságolják: az idén különösen sokat sikerült tenni a településért. A művelődési háznál, illetve az általános iskolánál megoldották a belvízvédelmet, a csapadékelvezetést, az eddigi sok kellemetlenség okozóját az Ady Endre utcai árokba kényszerítették. Nemcsak szárazabb, hanem rendezettebb, szebb is lett a diákok udvara, s az említett lakóhely házsorai közötti itatásos hengereléssel az új telkek gazdáit is megörvendeztették. A Móricz Zsig- mond utcában befejeződött a járdaépítés, a faluban összesen 79 korszerűbb lámpával javították, bővítették a közvilágítást. A „kis Móriczon”, s a Dankó, a Kossuth, a Táncsics utcákban már minden oszlopon van világítótest, és a hídon is megnyugtatóbb este közlekedni. Kitisztították, a helyhez méltóbbá tették a sírkertet, átalakították, kifestették a temető ravatalozóját. Tizenegy közhasznú munkás foglalkoztatásával vonzóbbá váltak az önkormányzat intézményei. Némi bútorvásárlással is kellemesebbé vált a polgár- mesteri hivatal, és festéssel szépült az óvoda, az iskola, a kultúr- központ, a közösségi ház, az orvosi rendelő, meg más. Az egyik szolgálati lakás kerítést is kapott. A községi tulajdonú épületeket biztonsági berendezések felszerelésével próbálták jobban védeni, s a még nagyobb nyugalomért marasztaló otthont teremtettek a rendőrség körzeti megbízottjának. Az egészségügyi létesítményekben a csinosítással egyidejűleg a csaptelepeket is modernebbekre váltották. Jelentős anyagi támogatásokban részesült a helyi sportkör, a technikai és tömegsport-, illetve az ifjúsági klub, a polgárőrség, a diákönkormányzat, a templomfelújításon is szorgoskodó egyház, továbbá az Aerocaritas. A családsegítés során a térítési kedvezményeken túl hároméves korig 1500, 3-6 esztendő között 2000 forintot adott az önkormányzat gyermekenként. Az általános iskolások az ingyeties tankönyv- és tanszerellátás mellett két-két ezer, a közép-, illetve felsőoktatási intézmények diákjai személyenként 3500 forinttal könnyíthették szüleik terheit a juttatásokkal. Ugyanekkor a gyermekek karácsonyi ajándékra is számíthatnak Gyöngyösorosziban, s a nyugdíjasokat — kedves ünnepi műsor keretében — szintén megörvendeztetik hasonlóval. Ilyenformán a támogatások együttes összege a négymilliót is meghaladja. Derűsebbé teszi az ünnepi készülődést, hogy amíg sok helyen csak tervezik, ebben a községben már elő is teremtették a hivatal és intézményei dolgozóinak 13. havi bérét. Ezekben a napokban formálják a művelődési otthont még inkább a lakosság kedvére, s a községi tájékoztatás javítására elkezdődött, javában tart a stúdió korszerűsítése, a hangszórós hálózat bizonyos kiterjesztése. Másodállású vezetővel is megélénkült a kultúrházi élet, nagyobb kedvvel látogatják a műsoros rendezvényeket, a csoportos foglalkozásokat, a könyvtárat. Pozitív tapasztalatokat hozott a diszkó bevezetése, a cigányok első saját táncos összejövetele, s azon vannak, hogy előbb vagy utóbb a község fiatalsága együtt is zavartalanul, jókedvűen szórakozzék. Gy. Gy. Vélemény Megint rosszul járnak a nyugdíjasok? Alkalomadtán adtunk már helyet ezen az oldalunkon is gyöngyösi, illetve a város környékén élő olvasóink különféle véleményének. Az alábbi levélrészletet Török Pál gyöngyösi nyugdíjas írásából állítottuk össze, s a közlést egyebek mellett azért is fontosnak tartjuk, mert sokakat érint. Valószínűleg a téeszek átalakulásával kapcsolatban nem sok minden zajlik majd gördülékenyen, annál is inkább, mert ahogyan egy bábolnai szakemberfogalmazott: az átalakulások jórészt látszatdolgok, valójában semmi nem változik, s ezt a jövő évben számos elbocsátott téesz- tag „ bizonyítja ” majd. Nemcsak az aktív dolgozókat, hanem a nyugdíjasokat is sújtják az új — esetenként félreértelmezett — rendeletek. íme, néhány megjegyzés Török Pál leveléből. „Nemrég vettem részt a tée- szem átalakulási közgyűlésén, mint téesz-nyugdijas. A jogász ismertette az átalakuló téesz új alapszabályát. Ebben többek között az is szerepel, hogy az aktív és nyugdíjas tagokat egyaránt megilleti a harminc aranykorona értékű föld, amely később telek- könyvileg is bejegyzésre kerül, mint saját tulajdon. Ez területre átszámítva körülbelül egy hektárnak, illetve két kataszteri hold szántóföldnek felel meg. A háztáji, mint kiegészítőjövedelemjuttatás, az új törvény szerint megszűnik. Ugyanakkor az új alapszabály azt is tartalmazza, hogy a nyugdíjas tag, ha saját maga képtelen már művelni, akkor földrészét az újjáalakult szövetkezetnek haszonbérbe adhatja. Ennek két feltétele van: a bérlet időtartama öt évnél kevesebb nem lehet, illetve a bérleti díj aranykoronánként tíz kilogramm búza, vagy annak hivatalos forgalmi értéke. A nyugdíjasok többsége nagy megrökönyödéssel fogadta a haszonbér rendkívül alacsony mértékét... Az emberi méltóságot és az új földtulajdonost megcsúfoló ez a tíz kilogramm búza, akkor, amikor ma már egy hektár termése a negyven-ötven mázsát is eléri. Többen fel is vetették ezt a gyűlésen. A vezetés reagálása az volt, hogy a búzatermesztés önköltsége ma már olyan magas, hogy nem bír el magasabb haszonbért. Ezek után azt már nem merte felvetni senki, hogy ennek az állítólag magas önköltségnek a kialakulásában mekkora szerepet játszik a harminc év alatt felduzzasztott bürokratikus „adminisztratív ügyviteli létszám ”, amely a jelek szerint mit sem változik. Mezőgazdasági vállalkozóknak A Barankovics Alapítvány és a Kolping Család szervezete közösen rendez bentlakásos, költség- mentes hétvégét Gyöngyösön, a Barátok tere 2. sz. alatti otthonban a „Mezőgazdasági vállalkozók kilátásai 1992 őszén” címmel. Ma 10 órától a Török Ignác Szabadidőközpontban dr. Szakái Ferenc gödöllői egyetemi tanár az új magyar mezőgazdaság önállóságáról és szövetkezéséről tart — más érdeklődők számára is — előadást. Ebéd után dr. Ángyán József egyetemi adjunktus új termelési technológiákat, új termékeket ismertet, majd dr. Lehoczky Józsefe gyetemi tanár az agrárpiac működéséről s alakításának lehetőségeiről értekezik, míg a vacsorát követően az érdekvédelem kérdéseiről esik szó. Vasárnap a reggelit, illetve a közös istentiszteletet Szilvásy Gábornak, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetőjének előadása követi a mezőgazdasági vállalkozások pénzügyi hátteréről, támogatásairól és hiteleiről. Utána a résztvevők értékelik a kétnapos találkozót, ebéden búcsúznak egymástól, s vendéglátóiktól.
