Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-27 / 280. szám
4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1992. november 27., péntek Képzett fizikus, csillagász és tudománytörténész volt Heller Ágost. Nagy didaktikai felkészültségű tanárként és tankönyvíróként jegyzi ma is a tudományhistória. A kilencven esztendeje elhunyt tudós, akadémikus amellett, hogy üstökös-megfigyeléseket végzett, tankönyveiben, cikkeiben és előadásaiban az elsők között állt ki a tudományok történetének fontossága, és ezáltal az oktatásba, valamint az akadémiai kutatóprogramba történő bevezetése mellett. Műveit ma is iránytűként használják Évszázadok lapjain — a fizika históriája H azánkban az 1860-as évek elején az egyetemi oktatás nyelve a magyar lett. Ennek megfelelően megkezdődött a pesti egyetem orvos- és bölcsészettudományi karának modernizálása, valamint az addigi budai József-ipartanodának műszaki egyetemmé fejlesztése. Erre az időszakra estek Heller Ágostnak, a későbbi hírneves fizikusnak és tudománytörténésznek az egyetemi évei. Heller német családban született Pesten, 1843. augusztus 6-án. A gyermek első maradandó élményei az 1848/49-es forradalomhoz és szabadságharchoz kötődtek. A belvárosi reáliskolában tanult, majd 1862-től az akkori József-ipartanodában gyarapította ismereteit, ahol a kiegyezés előtt egy évvel, 1866- ban szerzett mérnöki oklevelet. Ám keserűen kellett tudomásul vennie, hogy képzettségének megfelelő állást nem sikerült szereznie. Ezért szerény javadalmazás mellett hivatalnok lett a pesti kereskedelmi banknál. Ez a foglalkozás azonban nem elégítette ki, ezért elhatározta, hogy minden erejét arra fordítja, hogy tudós lehessen belőle. így szabadidejét a matematika és a fizika tanulmányozása tette ki, és a két tárgyból reáliskolai tanári vizsgára jelentkezett. 1868-ban erre jogosító diplomát is szerzett. Az akkor huszonöt esztendős tanárt ellenállhatatlan tudásszomja — másokhoz hasonlóan — a németországi Heidelbergbe vonzotta. Állami ösztöndíjasként egy évet töltött a város már akkor világhírű egyetemén. A színképelemzés felfedezőjének, Kirchoffnak fizikai előadásait, továbbá Helmholtznak az érzékek fiziológiáját vázoló értekezéseit, valamint Königsberg geometriai kurzusait látogatta. Ezekről esténként jegyzeteket készített, amelyekből kialakította előadási füzeteit, amelyek Heller Ágost könyvtárában két vaskos kötetben maradtak meg. Dolgozott Kirchoff laboratóriumában is, ahol hangtani kísérleteket végzett, ugyanakkor foglalkozott a rugós légsúlymérők alkalmazásával, amelyeket publikált is. 1870-ben kitört a poroszfrancia háború, és emiatt Heller- nek is el kellett hagynia Heidel- berget. Hazatért, és az év őszén a budai állami reáliskola fizikatanárává nevezték ki. Heller aktívan bekapcsolódott a tudományos életbe is. 1869-ben például az akkor indított Természettudományi Közlöny első évfolyamában A Venus átvonulásáról írt cikket, amely akkor az első magyar nyelvű közlemény volt ebben a témakörben. A csillagászatnak és a meteorológiának éveken át a rovatát vezette a közlönynél. 1875-ben a Természet- tudományi Társulatkönyvtámo- ka lett, amelyet huszonhét esztendőn át folytatott gazdag irodalmi munkásság mellett. Több mint százra tehető az akkoriban megjelent tudomány-népszerűsítő cikkeinek száma, de írt fizikai, meteorológiai tankönyveket is. 1878-ban adták ki A gellérthegyi csillagásztorony című rendkívül érdekes közleményét, amely az említett csillagvizsgáló keletkezéstörténetét, virágzását és pusztulását ismertette nagy alapossággal és körültekintéssel. Ennek a sikeres fogadtatása Heller figyelmét a tudománytörténetre irányította. A Természettudományi Társulat 1878. januári közgyűlésén pályázatot hirdetett, amelyet a következőképpen tettek közzé: „Kívántatik kiváló physikusok életrajzának gyűjteménye, olyan módon összeállítva, hogy a legfontosabb physikai tanok fejlődésének történetét magában foglalja. Ez Heller munkásságára döntő befolyást gyakorolt. Három pályamű érkezett, és a Természettudományi Társulat 1881. január 29-én tartott ülésén a díjat megduplázva, elsőnek jutalmazta Heller Ágostot A physika története Aristoteléstől Newtonig című munkájáért. A második díjat pedig tanítványa, az akkor szegedi főreáliskolai tanár, Czógler Alajos nyerte A physika története életrajzokban közzétett írásával. Heller munkáját megfelelő kiegészítés után német nyelven is megjelentették Stuttgartban, és ezzel a szerző a tudománytörténet nemzetközi irodalmát művelőinek sorába lépett. Személyiségében a jól tájékozott matematikus és fizikus szak- képzettsége a történetbúvár kutató oknyomozó képességével és gondosságával egyesült. Az említett mű élete egyik legjelentősebb alkotása volt. Benne a természeti tanok időbeli fejlődését főleg a nagy fizikusok életrajzával kapcsolatban tárgyalja. 1887-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Az akkor 46 éves tudós 1888. április 16-án tartott székfoglaló értekezést A XIX. század physikai kutatásának mozgató eszméiről címmel. Szinte lehetetlen Heller rendkívül termékeny irodalmi működését minden részletében követni, hiszen 1886-ig a közleményeinek száma már meghaladta a kétszázat. Híres visszaemlékezéseket írt Kirchoffról, Schzenlről, Joule-ról, Siemensről, Helm- hotzról, Hertzről és Neumann- ról. Nagyra becsülve történetírói működését, az Akadémia nagyszabású munkával bízta meg Heilert, amellyel maradandó nevet szerzett magának. Két kötetben foglalta össze A physika történetét a XIX. században, amelynek első része 1820-ig, a második 1860-ig taglalta az említett tudomány fejlődését. Az utóbbi kötet sajnos csak a szerző halála után jelenhetett meg. Időközben, 1893-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett, és székét a következő év április 23-án Az energiatan alapelveiről című értekezésével foglalta el. Az ötvenedik életévét éppen túllépett tudós — 1894. november közepén — az Akadémia főkönyvtárnoka lett. Nagy munkakedvvel, újult erővel kezdte meg tevékenységét. Nevéhez fűződött az MTA Goethe- szobájának megnyitása 1896. május 31-én. Ő írta és szerkesztette az 1893-tól 1900-ig kiadott Magyar Lexikon matematikai, fizikai, meteorológiai és csillagászati részét. Eközben más cikket is publikált. Közben a Magyar Tudományos Akadémiát előbb Londonban, majd Párizsban képviselte értekezleteken. Életrajzírója, a néhai Frőlich Izidor akadémikus szerint ezek a nagy utazásai nem voltak jó hatással egészségi állapotára. Az addig szívós, nagy munkabírású tudóson a fáradtságjelei mutatkoztak. Ezt Heller kezelőorvosa először az utazások miatt jelentkezett elváltozásnak tulajdonította. A beható vizsgálatok azonban 1901. december végén beigazolták, hogy agyvelőgyulladása volt. Noha továbbra is érdeklődött a tudomány iránt, és igyekezett összeszedni magát, de állapota nem javult. 1902 augusztusától a járása is bizonytalanná vált, amely végül is ágyhoz kötötte. Szeptember elsején többórás görcsroham vett erőt rajta, amely egy időre elmúlt ugyan, de szeptember 4-én reggel fél nyolckor — viszonylag fiatalon, 59 éves korában — örökre lehunyta szemeit, otthagyva feleségét és három gyermekét. Két nappal később az Akadémia oszlopcsarnokában ravatalozták fel, és vettek tőle végső búcsút családtagjai, munkatársai, tisztelői. Szily Kálmán, az MTA akkori főtitkára mondott emlékbeszédet, és helyezett el koszorút ravatalán. Ez a közepesnél valamivel kisebb termetű férfi, noha szűkszavú volt, kedves modorával mégis sok barátot szerzett. Tanítványai szerették. Rendszeresen figyelemmel kísérte a szépirodalom újabb termékeit, így például Zola, Sudermann és Hauptmann csaknem valamennyi regényét, írását elolvasta. Bár nem volt gyakorló zenész, mégis nagyon szerette főként az operákat. A pályája elején — részben saját elhatározása folytán — a reá nehezedett kedvezőtlen életkörülményei és az eleinte szűkebb működési kör hátráltató korlátái lassan változtak. Szívós szorgalmával, kitartásával és jeles történetírói képességének nagyszabású termékeivel a széles tudománykörök megbecsülését vívta ki. Mindezek végül is olyan állásba juttatták, amely hajlamainak, igazi természetének és valódi munkakörének legjobban megfelelt. (mentusz) Közérthető nyelven, élvezetes stílusban Heller Ágostnak 1880-ban adta ki Budapesten az Eggenber- ger-féle Könyvkereskedés Physikai földrajz című tankönyvét. Ez a munka közérthető nyelven, élvezetes stílusban tárgyalja a Földünkre jellemző fizikai jelenségeket, a halmazállapotoktól a vízen át a levegőig, a melegtől a világosságig, az égiháborúktól a mágnesességig. Ezek mellett tárgyalja a Földet, mint csillagot, végigtekintve bolygónk történetén. A hármas gyűjteményhez ajánlotta 1883-ban látott napvilágot Heller Ágost Kozocska Tivadar tanítóképző intézeti tanártársával együtt írt használati utasítása, amely a Természettani, vegytani és ásványtani hármas gyűjteményhez szolgált segítségként. Az akkori országos tanszermúzeum állandó bizottsága által a népiskoláknak állították össze. A mű előszavában a szerzők a következőket írják: „Különösen pedagógiai jelentőségű a természettan, a vegytan és az ásványtan egy tantárggyá való egyesítése. Ez maga után vonja az állat- és növénytannak — sőt még a gazdaságtannak is — egymással való egyesítését, vagy pedig legalább ezeknek egymással az eddigieknél szorosabb kapcsolatba hozatalát. Úgy, hogy ezután a népiskolában természetrajz alatt különösen csak az élő szervezeteket ismertető, természettan alatt pedig az úgynevezett szervetlen természet tárgyait, erőit, tüneményeit és törvényeit ism értétő tudó - mánytfogjuk érteni...” NYÍLÁSZÁRÓ-BÖRZE! Egyes nyílászárók: ajtók, ablakok, zsalugáterek 50 — 60% ENGEDMÉNNYEL, amíg a készlet tart! BRAMAC cserép piros és sötétbarna színben 40,- Ft/db + ÁFA, készletünk erejéig. VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! 322. sz. TÜZÉP-telep Hatvan Telefon: 38/11-276 V - / ÉLELMISZER NAGYKER Intézmények, kiskereskedők, vendéglátósok, üzemi és diákkonyhák, megrendelését, termelők árajánlatát várja. Nagyker áron kaphatók: kristálycukor, rizs, liszt, száraz- tészták, konzervek, üdítők, stb. Nagyobb megrendelés esetén 30 km-es körzetben a kiszállítás díjtalan! Eger, Talizmán u. 4. (Atmagyar-domb) Tet/tax: 318-326 Nyitva: 8-17-ig, szombat 8-12-ig, vasárnap szünnap. H0LGER in NYER! r * KARÁCSONYI ^ VÁSÁR a SLÁGERBEN! Színes vászoodzsekik 2200 Ft Baseball dzsekik 2500-2800 Ft Színes vászonkabátok 2500-2800 Ft Színes vászon nagykabát 3500 Ft K. Cím: SLÁGER Eger, Hibay Károly 8. Á A MINI-MONEY RUHÁZATI kisüzlet hétvégi ajánlata! Szabadidőruhák, pamut, gyapjú, akril, plüss felnőtt- és gyermekpulóverek, kord- és farmernadrágok, szoknyák, blézerek, egyéb ruhaneműk 500-550 Ft/kg-ért. Eger, (Felnémet Pásztorvölgy), Sólyom u. 6. Nyitva: 10-18-ig, szombat-vasárnap is. / ; Értesítem Tisztelt Ügyfeleimet, hogy irodámat Eger, Vörösmarty űt 10. alá helyeztem. Tel.: 36/313-524 Dr. Gidó Emőke ügyvéd VÁLLALKOZÓK KISTERMELŐK! Az Egri Baromfikeltető és Értékesítő Rt.-nél 1993. évben nagy fajtaválasztékban, jó minőségű húshibrid naposcsibék egész évben kaphatók! Első félév szezonidőszakában SHAVER-REDBRO, TETRA-H, és F1-es naposcsibéket is forgalmazunk. Vásárlás és megrendelés üzemünkben. Cím: Eger, Szövetkezet u. 2. Tel.: 36/312-740 Fax.: 36/312-249 Telex: 63249----------------“dX pi ©Husq várná mm, i ill umi SZAKÜZLET Eger, Barkóczy u. 15. Tel.: 321-054 Megérkeztek a KF-04-es kapagépek, 4 LE motorral, 6 kapataggal csak nálunk: ^^^3-500JFt-ért^^^ r Már kapható a Csők és Könny c. női magazin 6. száma!!! Nők vallanak önmagukról.... Igaz történetek: — szerelemről, — bánatról, — boldogságról valamint sok más érdekes olvasnivaló is található a Csók és Könny című most megjelent női lapban.
