Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-27 / 280. szám

HÍRLAP, 1992. november 27., péntek HEVES ES KÖRZETE 13. Három kívánság... Balogh Tibi Japánban Balogh Tibor, a Hevesi 5. Számú Általános Iskola hetedikes diákja nemrégiben tíz napot töltött Japánban. S bár útját a népszerű tévé­műsornak, a Három kívánságnak köszönhe­ti, sajnos meg kell hogy elűzzük a televíziót: olvasóink a mai napon értesülhetnek erről a kirándulásról, míg a műsort csak holnap dél­után tekinthetik meg a többiek... A Pokol Kapujánál... .és egy szamuráj szobra előtt Ostorosi üzlet Hevesen Nemrég üzletet nyitott Heves belvárosában — az Arany János utcában — az ostorosi Egyetértés Mezőgazdasági és Kereskedelmi Szövetkezet. Az Agroplantól bé­relt helyiségben a szövetkezet kannás és palackozott borait, to­vábbá a partnereik: elsősorban a Hurigarovin Rt., a Kecskemét- vin, valamint a Kecskemét-Szik­rai Állami Gazdaság termékeit árusítják. Az ostorosiak az el­múlt időben öt üzletből álló lán­cot hoztak létre. Ezek közül há­rom Egerben, egy Mezőköves­den, és most a legújabb Hevesen működik. A közeljövőben ha­sonlót nyitnak Pétervásárán is. Közmeghallgatásra készülnek Szombaton közmeghallgatást tart a város lakóinak Heves ön- kormányzata. Mindezt a Móricz Zsigmond Művelődési Központ­ban rendezik, ahol — az előtér­ben — kiállítás keretében mutat­ják be az érdeklődőknek a város általános és részletes rendezési tervét. Ezek mellett fotókon azo­kat a változásokat, amelyek He­vesen történtek az elmúlt idő­szakban. A helyszínen levetítik azt a videofilmét is, amelyen megörökítették az utóbbi egy esztendő kiemelkedő eseménye­it, amelyek a városban történ­tek. Növendék- hangverseny a Gyermekházban A már hagyományos növen­dékhangversenyét rendezi meg december 1-jén délután hat órai kezdettel a Hevesi Állami Zene­iskola, a város Gyermekházá­ban. A fiatalok különböző hang­szereket megszólaltatva mutat­ják be a szülőknek, az érdeklő­dőknek azokat a műveket, ame­lyeket a tanévkezdés óta sajátí­tottak el. Filmre vették... Nagy sikerrel mutatkozott be Hevesen az erdélyi Csíkszeredá­ról érkezett Hargita néptánc­együttes. Csíki, marosszéki dalo­kat, illetve táncokat mutattak be telt ház előtt. Az együttes műso­rát a hevesi városi televízió vi­deofilmre vette, és december­ben — várhatóan még karácsony előtt — sugározza majd. De kezdjük az elején. A Három kívánság rajzpályá­zatot hirdetett, Hogyan látjuk Japánt? címmel. A feladat az volt, hogy filmek, könyvek alap­ján rajzot készítsenek a gyerekek e csodás távol-keleti országról, s Tibor rajzolt is egy japán tájat házzal, kerttel, Fujijamával, és természetesen a felkelő nappal. Hamarosan jött a távirat, Tibit behívták a televízióba, ahol meg­kérdezték, mit is tud erről az or­szágról. Valószínűleg jókat vála­szolhatott, hiszen három nap múlva édesanyjával együtt már a Maiévjáratával — természetesen a felhők fölött — Japán felé tar­tott. — Hatan voltak a csapatban — emlékezik vissza a hevesi diák —, mi, a műsorvezető Dévényi Tibor, egy rendező, egy operatőr és egy idegenvezető. A tizenhá­rom órás úton aludtam, filmet néztem, s bár édesanyám félt ki­csit, én nagyon élveztem ezt a hosszú kalandot. A gép Nagoya repterén landolt, majd Kyotóban szálltunk meg egy hotelben. Megkérdezték tőlem, mi lenne a három kívánságom itt Japánban. Elmondtam, hogy először egy nindzsával szeretnék találkozni, aztán utaznék a híres szuperexp- resszen, végül a Fujit is akarom látni, ha lehetséges. — És teljesültek ezek a kíván­ságok? — Igen. A nindzsával egy olyan speciális faluban találkoz­tam, ahol csak filmezni szoktak, Nemrég jelent meg a város ön- kormányzati lapja, a Hevesi Hí­rek legújabb száma. A címlapon látható a második világháborús emlékmű egyik el­készült részlete, az a fal, amelyen a hősök és áldozatok nevei talál­hatók. A képviselő-testület tár­gyalta... című rovatban a város általános rendezési tervével kap­csolatos programjavaslatot is­merheti meg az olvasó, s ugyanitt található a hevesi önkormányzat gazdasági elképzelése is. Tudósítás olvasható a H-IN- VESTCLUB megnyitásáról is, ahol — mint tudjuk — megjelent dr. Szabó Iván ipari és kereske­delmi miniszter. Felhívást tett közzé a Heves és Vidéke Bűnmeg­előzési Alapítvány kuratóriuma annak érdekében, hogy segítsék — anyagilag is — ezt a munkát. Ugyanitt található a város rend­mikor ott voltunk, szamurájok vívtak, rövid húszperces történe­tek keretében. És utaztam az expresszvonaton is, ami nagyon tetszett, óránként kétszázhetven kilométeres sebességgel robog­tunk Tokió felé. Elvittek a Fuji hegyéhez is, ahol egy riport ké­szült velem. Innét hoztam egy követ a testvéremnek emlékbe. — A három, általad kért prog­ramon kívül merre jártál még, és mit láttál? — Nagy élmény volt, amikor találkozhattam egy igazi japán festővel, aki egy kézműves-köz­pontban készítette műveit. Kéz­zel, igen aprólékos munkával fá­ból csinált domborműveket. Ezeket aztán bekente festékkel, s erre simította rá a papírlapot. Egy fából készült plasztikán azonban csak egy szín volt, így ha öt-hat színűnek szánta a fest­ményt, természetesen öt-hat domborművet kellett elkészíte­nie ahhoz, hogy végül összeáll­jon a kép. Itt megengedték ne­kem, hogy én is megpróbálkoz­zam ezzel a sajátos japán festési őrkapitányának, dr. Francsics Ottónak a cikke a bűnmegelő­zésről, amelyben a gyermek- és iljúságvédelem kérdéskörét tár­gyalja. Ebből kiderül, hogy ta­valy a rendőrségnek közel há­romezer gyermekkorú tettessel volt dolga, s a hevesi kapitányság az elmúlt évben tizenkét olyan ügyben nyomozott, melynek el­követői tizennégy év alattiak vol­tak. Folytatódik az Adalékok, sze­melvények Heves XX. századi történetéből című sorozat, ezút­tal a szerző a húszas évekbe kala­uzolja az olvasót. November: emlékezés, élet és halál, tenniva­ló... címmel Kovács József plé­bános mondja el gondolatait, s írás jelent meg arról is, hogy hangversenyt rendeztek a zenei világnap alkalmából. Siker a kulturális napokon Az elmúlt hét második fe­lében és a hét végén sikerrel tar­tották meg a komlói kulturális napok rendezvénysorozatát. Ennek keretében nyitották meg Szabó Áron és Szabari Zol­tán amatőr festők kiállítását, amely után Kertész Lilla előadó­estjén vehettek részt az érdeklő­dők. Nagy sikere volt a nyugdí­jasköszöntőnek és a Kamaszka néptáncegyüttesnek, ugyanúgy a kisiskolások mesedélutánját is sok gyerek élvezhette. Az esemény csúcspontja ter­mészetesen az idén is a kórusok és népdalkörök találkozója volt. Az idei program sikerét figye­lembe véve, a kömlői önkor­mányzat jövőre is megrendezi ezt a színvonalas kulturális sereg­szemlét. technikával, s az így elkészült raj­zot haza is hoztam magammal. A Nagy Pokol Kapujánál — egy ki­aludt vulkánnál — is voltunk, ahol forró gőzök és gázok törnek föl a föld mélyéről. A legenda szerint aki ebben a forró gőzben megfőz egy tojást, az tíz évvel to­vább él. Persze, mi is főztünk. Ezenkívül nagyon sok szentélyt kerestünk fel, ahol gyönyörű, kézi faragású szobrokat láttunk. Jártunk a Tiszta Források Szen­télynél, ami egy patak lábánál fekszik, és arról híres, hogy aki abból a vízből iszik, az okos és szép lesz. Nagyon sokan járnak oda. — Magyarok is? — Rajtunk kívül nem láttam magyarokat, csak sok japánt. Természetesen mi is megkóstol­tuk ezt a csodavizet. — Úgy hallottam, először vol­tál külföldön. A híres idegenfor­galmi látványosságokon kívül milyen új dolgokkal találkoztál ebben az egzotikus országban ? — Nagyon megtetszett a já­tékboltok kínálata, az a sok Le­(Folytatás az 1. oldalról) — Valóban, rengeteg szeme­tet, hulladékot hagytak hátra a „táborok” mentén. Emiatt nem­rég környezetvédelmi hetet szer­veztünk a MOHOSZ-szal közö­sen. Az eredmény fantasztikus, hiszen 25 ezer kiló szemetet gyűj­töttünk össze a horgászhelyeken. Ez volt az első ilyen akciónk, amely — úgy véljük — ráirányí­totta az illetékesek figyelmét a kialakult helyzetre. Tulajdon­képpen tizenkét település part menti részéről volt szó Jász- Nagykun-Szolnok, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­ben. Az említett helyeken az ön- kormányzatok, valamint a Kö­zép- tiszavidéki Vízügyi Igazga­tóság sokat segítettek a szemét elszállításában. — Ez az akció tehát figyel­meztetés volt arra, hogy a vízparti üdülés csak akkor lehetséges a jö­vőben, ha magát a Tisza-tó vizét megkímélik. Mit tesznek ezért? — A fő cél nem lehet más, mint a megfelelő vízminőség fenntartása a jövőben is. Ezért ennek kell alárendelni az idegen- forgalmat, figyelembe véve a táj­go, Transzformer, a sokféle kis­vasút, és az a rengeteg számító­gépesjáték. A japán konyha elő­ször furcsa volt, viszont hallot­tam, hogy nagyon egészséges és tápláló: sok halat, gyümölcsöt és rizst esznek. A szálláshelyünk ét­termében főleg kontinentális ételeket ettünk, de például a Fu- jinál jellegzetes keleti étkeket, kagylót, rákot kóstolhattunk meg. Nekem mindegyik nagyon ízlett, s azt is el kell hogy mond­jam: megtanítottak pálcikával enni. Szóval, nagyon jól éreztem magam, és ha módom lesz rá va­lamikor, felnőttkoromban is sze­retném felkeresni ezt az érdekes országot. — Most már — gondolom — könnyebben le tudod rajzolni a japán tájat... — Hát igen, ennyi élmény után biztosan. Egyébként már az út után is készültek ilyen rajzok, nyolcat el is küldtem belőlük a televízióba. Holnap délután, a Három kívánság műsorában re­mélem, már láthatják azokat a nézők is. egység természetes növény- és madárvilágát és annak védelmét. Csak ezt szem előtt tartva tehet­jük hosszabb távra is vonzóvá a Tisza-tavat. — Mivel gazdagodott az idén ez a környék? — Noha csak augusztus végé­re, de elkészült a kiskörei öböl­ben a nagy csúszda, a tiszanánai Dinnyésháton pedig a horgászki­kötő. A közelében elkezdték a strand kialakítását is, de pénzhi­ány miatt nem sikerült befejezni. A folytatása pedig teljes egészé­ben az anyagiakon múlik. Elké­szült a tiszafüredi szabad strand­hoz vezető üdülőterületi közűt, amelyet intézőbizottságunk és a helyi önkormányzat anyagilag támogatott. — Mennyi pénzzel járult hoz­zá a Közép-tiszavidéki Intézőbi­zottság az idei fejlesztésekhez? — Tízmillió forinttal, amely nem több a tavalyitól. Amit na­gyon fontosnak tartok, hogy az említett 12 település, valamint intézőbizottságunk közös össze­fogásával — ellentétben a Bala­tonnal — megszerveztük a szú­nyogirtást, amely eredményes Boconád orvosa vállalkozó lett Mint lapunkban korábban hí­rül adtuk, ma még ritkaságnak számít, hogy egy orvos hivatása gyakorlása mellett teljesen más területen vállalkozó is lesz. Már erre is akad példa. A boconádi dr. Simonváros Sándor— a falu orvosa — családjával összefogva és egy hamburgi kereskedőház bizalmát élvezve, még tavaly megalakította a Kelet Kft.-t, azt a magyar-német vegyes társasá­got, amely idegenforgalmi céllal látott munkához. Miután A latka csárdánál az egyik sóderbánya-tó közelében a boconádi önkormányzat öt­venkét telket osztott fel és értéke­sített, a Kelet Kft. is vásárolt eb­ből. Elhatározták, hogy itt két házból álló horgásztanyát alakí­tanak ki. Sok buktatóval meg- küzdve hozzá is láttak a tervezés­hez, valamint vállalkozó ismerő­sök bevonásával megkezdték az építkezést. A két épület jövőre készület, amelyekben’nyolccsa­ládot helyezhetnek el. Tervezik, hogy kora tavasztól késő őszig folyamatosan vendégül látják az érdeklődőket, természetesen a külföldieket is. A hamburgi fél ugyanis vállalta Németország­ban a leendő alatkai horgászta­nya népszerűsítését, és vendégek küldését is. Komlo: szűkít lo lehetőségek Kömlőn is megkezdődtek a jövő évi költségvetés előkészüle­tei. Ezen a településen is nyilván­valóvá vált, hogy a tervezet bevé­teli forrásai — a normatívák — elmaradnak az ideitől. Az ugyanis 1993. január elsejétől nem tartalmaz úgynevezett do­logi növekedést, s bérfejlesztése­ket sem, de nem számol az inflá­ció esetleg növekvő mértékével sem. Habár az év második felében megnőttek az energiaárak, a központi költségvetés e célokra sem ad több pénzt. S bár már ér­vénybe lépett a köztisztviselők és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, az ehhez előírt bérfedezetekre — a központi ke­retből — egyetlen önkormányzat sem számíthat. volt. Közben megkezdődött a térség településein a közműves szennyvízelvezetés megvalósítá­sa. Pályázat alapján ebben a ki­választott tervező a Keviterv + Miskolc Kft. lett. A szükséges ta­nulmányterveket ennek a cég­nek a munkatársai készítik el. Ezeket nyújtja majd be jövőre pályázat formájában a kivitele­zésekhez szükséges anyagiak el­nyerésére a Tisza-tavi Önkor­mányzatok Szövetsége. Csator­názások nélkül ugyanis szerve­zett idegenforgalmi fejlesztése­ket hosszú távon nem valósíthat­nak meg. A következő években szeretnénk elérni, hogy az üdü­lőterületeken és az érintett köz­ségekben a csatornázást megva­lósítsák. — Hogyan fejlődött a hírköz­lés ezen a tájegységen? — Különösen az elmúlt há­rom esztendőben látványosak ennek a jelei. A Tisza-tó bal partján — Abádszalóktól Tisza­füredig — a településeken kiépí­tették a távhívásos telefonháló­zatot. A jobb parton Kiskörét már szintén bekapcsolták a rend­szerbe. Hamarosan Poroszlón és Sarudon is létrehozzák ezt, amely alapvető az idegenforga­lom érdekében. — Az idei nyáron gyakran pa­naszolták az üdülők, hogy sokan zajoskodtak, zavarták őket. Ho­gyan változtatnak rajta — Ehhez településenként, vagy pedig az egész Tisza-tóra vonatkozó egyezségre lenne szükség, amihez nem gumibot kell, hanem megértés. Ezért az önkormányzati . szövetség úgy határozott, hogy jövőre a telepü­lések saját közigazgatási terüle­tükön szabályozzák a kempinge­zést, a zajongást, a motorcsóna­kok használatát, az önkényes szemetelést. Ez lehetőséget te­remthet ahhoz, hogy a jelenlegi kedvezőtlen helyzet megváltoz­zon, s annak érdekében ne is­métlődhessenek meg az idei pa­naszok. Mentusz Károly /IMPER (7ÜZLETHAZY1 Hűtő- és fagyasztóvósár A legkedvezőbb áron! Viszonteladókat nagykeráron kiszolgálunk! Kárpótlási jegyét a névérték 70%-án ______vásárlási utalványként elfogadjuk! G yöngyös, Szent Bertalan u. 2. Tel.: (37) 12-085 Eger, Dobó tér 1. Tel.: (36) 316-352 — ... ahol az árak megrázóan jók. Út TZf KAMATOZÓ JEGY Már pihennek a csónakok Kiskörénél (Fotó: Perl Márton) Havas András Megjelent a legújabb szám Hevesi Hírek Felfedezték a Tisza-tavat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents