Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-26 / 279. szám
HÍRLAP, 1992. november 26., csütörtök _________________PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ____________________________?. Kincstári optimizmus? Kormányzati prognózis 1994-re A kormányzati szervek képviselői a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Konferenciáján egyetértettek abban, hogy 1993-ban már elkezdődik a magyar gazdaság fellendülése, és később folytatódni is fog. Az infláció és a költségvetési hiány szerintük jövőre már csökkenni fog, az ipari termelés, a GDP és az export pedig nőni. Álmos Zsolt, a Pénzügyminisztérium (PM) főosztályvezetője szerint 1993-ban a GDP már 0-3 százalékkal több lesz az ideinél, 1994-ben pedig 2-4 százalékkal az 1993-asnál. Nő a külső kereslet, megáll a lakossági fogyasztás csökkenése, és élénkülnek a beruházások is; 1994-ben az infláció pedig már csak 11-13 százalékos; a PM feltételezte, hogy bevezetik a kétkulcsos áfát. A lakossági megtakarítások aránya továbbra is nagy lesz. A lakossági fogyasztás jövőre 2-4, az utána következő évben pedig 3-5 százalékkal nő. A munka- nélküliek száma 900 ezerrel 1993-ban éri el a csúcspontot. Az export jövőre mintegy 5 százalékkal nő majd. Az importliberalizálásban a külgazdasági tárca képviselője szerint nem lesz érdemi előrelépés: az árucikkek 90 százalékára már nincs korlátozás, és a hazai ipar 78 százaléka importversennyel néz szembe. A privatizációs bevételek jövőre az idei 70 milliárd forinttal szemben mindössze 35-40 milliárd forint körül lesznek — mondta Slosár Gábor, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgató- helyettese. Ennek az az oka, hogy jövőre új privatizációs technikákat vezetnek be — többek között a privatizációs lízinget és a hiteljegyet. Mint Szőllősi Endre, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője elmondta, 1993- ra nem rosszak a mezőgazdaság kilátásai; egymillió hektár búzát már elvetettek. Ez megfelel az előző években elvetett mennyiségnek, bár a ve- tetlen terület nagyobb a tavalyinál, és a talaj-előkészítésben is vannak gondok. Az állatállomány növekedése már jövőre megkezdődik, és ha nem lesz aszály, akkor a növény- termesztés is nőhet 6-11 százalékkal. 1993-ban a mezőgazdaság 90 százaléka várhatóan magántulajdonban lesz. Vállalkozni pedig szükséges Fejest ugrott, és nem bánta meg Mintha patikába léptem volna, olyan szép, rendezett és tiszta volt minden. Gondolni lehetett erre, mert a bejárat fölött a cégtábla fennen hirdette: Chicco. A névről pedig köztudott, hogy főként babaholmikkal foglalkozik a cég. A tulajdonos külső megjelenésével is nagyon beleillik ebbe a környezetbe: olyan, mintha skatulyából húzták volna ki. Bemutatkozom. Ekkor hallom meg a nevét: Kálmán Lászlóm. — Ez, ahol vagyunk, a Chicco olasz cégnek a szakboltja — teszi hozzá még. — Hogy került kapcsolatba ezzel az olasz céggel? — Félig-meddig kényszerűségből. Iparjogvédelmi előadó voltam huszonnyolc évig a volt Egyesült Izzóban, majd a Mikroelektronikai Vállalatnál, végül a Sámson Mátra Gépgyárban dolgoztam a Pipis-hegyen. Az ottani munkaviszonyom megszűnt, mivel az én végzettségemet nem tudták hasznosítani. Munkakörömnél fogva elég sokat jártam Pestre. Ott hallottam meg, hogy van lehetőség a Chiccóval üzleti kapcsolatba lépni. — Ekkor elment Chiccóékhoz, bekopogtatott, belépett, és mondta: itt vagyok, ajánlom magam. — Nem volt az ilyen egyszerű. Egy kicsit idegen terület volt nekem a vállalkozás. Azt is fel kellett mérnem, milyen lehetőségek várnak rám Gyöngyösön. — Kivel beszélte meg, hogy mit csináljon ? — A férjem nem avatkozott bele. Nekem kellett döntenem. — Pesten azonnal elfogadták a jelentkezését? — Bizonyos feltételeket kellett biztosítani. Például anyagiakat. — Jelentősebb mértékben? — Igen, mert a kezdő készletet sem adták bizománybán, készpénzzel kellett fizetni. Ők összeállították azt az összlistát, amivel a nyitáshoz rendelkeznem kell. Ezt a segítséget kaptam. Én ugyanis akkor még nem ismerhettem a Chicco-termékek választékát. — Ha ennyire új volt magának ez az egész, hogy mert így belevágni? — Döntő körülmény volt, hogy gyakorló nagymama lettem közben. Kaptam egy katalógust, aminek angol szövegét a lányom fordította le. Ő angoltanárnő. — Számított az is, hogy egy nőnek a lelkivilágához közel állnak ezek a gyerekholmik? — Valószínű. Bár a kezdet kezdetén eléggé furcsa volt az egész, mert teljesen más terület, mint amivel évtizedekig foglalkoztam, de szép. — A szép, az nagyon kellemes dolog, de abból nem lehet megélni. Nem így van? — Hát igen... De akkor hadd mondjam, hogy az is igaz, az anyukák bejönnek, és mondják, milyen jó, hogy Gyöngyösön már van egy ilyen üzlet. Eddig Egerbe és Pestre jártak ezekért a termékekért. — Ahogy az árakat elnézem, ezek nem a legolcsóbb cikkek. — Ami még hízelgő, azt is mondják a kismamák, hogy a környéken, de Pesten is magasabbak az árak, mint az itteniek. — Ennyire lágyszívű üzletasz- szony? — Lehet az is. És az is, hogy egy kicsit együttérzek a kismamákkal és a nagymamákkal, hiszen én is most élem át ezt az életszakaszt. Azt szeretném, ha ezek a termékek elérhetőek lennének mindenkinek. — Milyen gazdasági reményekkel kezdett ehhez az „üzlethez ”? — Arra gondoltam, ha annyit kapok, amennyi a munkanélküli-segélyem, akkor már megéri. — Dehát magának még az üzlet bérleti díját is ki kell fizetnie. — Igen. Gyöngyösön pedig nagyon magas a bérleti díj. — A forgalom ezt is győzi? — Egyelőre igen. Hogy a későbbi gazdasági helyzet mit hoz, azt nem lehet tudni. A családon belül van egy közgazdasági szakember. Éppen a múlt héten érdeklődtem nála: mit mutatnak a számok? Megnyugtatott. — Szerintem az sem mellékes, hogy ebben a kellemes bolti környezetben jó dolgozni. Nem így van? — De igen. Jó itt. Azt is tapasztaltam, hogy a kismamák veszik meg a cumisüveget és az olcsóbb kellékeket, a drágább cikkeket pedig a nagymamák és a keresztmamák. Hadd mondjam még: a nyitáskor az egészségügyi női dolgozók is bejöttek, és azóta is segítenek, amiben tudnak. G. Molnár Ferenc PM-közlemény Kulcskérdés az áfa... A Parlament előtt lévő törvényjavaslatok közül a kétkulcsos áfa jövő évi bevezetéséről szóló tervezet váltotta ki az elmúlt egy hónap során a legnagyobb vitát. Számos kritika és módosító javaslat hangzott el, ezért most a Pénzügyminisztérium is kifejtette álláspontját, melynek szövegét csütörtökön juttatták el az MTI-hez. „A gazdaság teljesítőképességének folyamatos csökkenése 1992- ben már a belső egyensúlyi helyzet jelentős romlásához vezetett. Ézért a gazdaságpolitika központi kérdésévé a továbbiakban a stabilizáció megteremtésének, és ebből kiindulva az egészséges gazdasági növekedés megindulásának kell válnia. E gazdaságpolitikai hangsúlyváltásra 1993- tól kezdve — ellentétben az eddigiekkel — az ad reális lehetőséget, hogy idén külső egyensúlyi helyzetünk jelentősen javult, és megindult a növekedés elsődleges húzóerejét jelentő export volumenének emelkedése. 1993-tól a stabilizációs célkitűzések — az infláció fokozatos leszorítása, a külső egyensúly fenntartása — messzemenő figyelembevételével, a gazdasági növekedés megindulását elősegítendő, a növekvő kivitel mellé egyenrangú gazdaságpolitikai célként állítható a belföldi kereslet bővülése is. A jelenlegi feltételek mellett a fizetési mérleg aktívumának csökkenése esetén is biztonsággal tudjuk teljesíteni adósságszolgálati kötelezettségeinket. Ezért az lenne kívánatos, ha — akár a fizetésimérleg- aktívum terhére is — növekednének a tőkeberuházások, és ennek eredményeként javulna a gazdaság kínálati reakcióképessége. A várt fellendülés megindulásának kulcskérdése a valós profitkilátások, a megtérülés mérlegelése alapján meghozott szuverén vállalkozói döntések nyomán születő beruházások élénkülése, illetve a fogyasztás további csökkenésének megállása. A kormányzati gazdaságpolitika a beruházások élénkülését, a növekedési impulzusok spontán kialakulását olyan intézkedésekkel szándékozik támogatni, melyek célja a hitelkamatok csökkenésének, a kamatrés szűkülésének, a hitelexpanzió bővülésének előmozdítása. A pénzintézeti szférában olyan intézményi megoldásokra tesz javaslatot, melyek megosztják a hitelezési kockázatokat, bővítik a hitelfedezeti lehetőségeket. A munkabér központi szabályozása a versenyszférában teljesen megszüntethető. A költség- vetési szféra a jövőben csak úgy tud lépést tartani a gazdálkodók béreivel, ha itt is kialakul a létszámmal való racionális gazdálkodás gyakorlata. A foglalkoztatáscsökkenés, a munkanélküliség problémájának súlyosbodása az átalakulási folyamatból adódó determinációk miatt a jövő évben még elkerülhetetlen. A gazdasági szerkezet szükségképpen széles körű változása ugyanis még a gazdasági összteljesítmény visszaesésének megfékezése, a fellendülés megindulása esetén is ilyen helyzetet eredményez, ami a foglalkoztatáspolitika teljes eszköztárának bevetését, folyamatos korszerűsítését igényli. A gazdaságban jelenleg zajló folyamatokat, illetve a kitűzött gazdaságpolitikai célok elérése érdekében működtetett szabályozó eszközök várható hatásait figyelembe véve, a Pénzügyminisztérium 1993-as gazdasági prognózisa azzal számol, hogy jövőre a gazdaság teljesítménye már nem csökken tovább, igen kedvező esetben megindulhat egy szerény mértékű fellendülés is. A GDP 0-3 százalék közötti ütemben bővülhet. Az ipari termelés szintén 0-3 százalékkal nőhet, az élelmiszer-gazdaság teljesítménye még kismértékben valószínűleg csökken. A munka- nélküliség jövőre eléri tetőpontját (körülbelül 900 ezer fő). Mindez a gazdasági részfolyamatok alábbi előrejelzésén alapul: A kivitel volumene 5-7 százalékkal nőhet. Emellett a belföldi kereslet növekedése is segíti a gazdaság mélypontról való kimozdulását. A lakosság fogyasztása nem csökken tovább, a bruttó átlagkereset 19-20 százalékkal nő, a reálbér szinten marad, vagy csak kismértékben csökken. A pénzbeli társadalmi juttatások várhatóan 18-19 százalékkal növekednek, a fogyasztói árak 16-19 százalékos emelkedése mellett. A belföldi kereslet másik komponense, a felhalmozás — illetve ezen belül a beruházás — 2-6 százalékkal növekedhet. Ebből adódóan az import volumene 6-8 százalékkal bővülhet. így a külkereskedelmi és a fizetési mérleg kiegyensúlyozott lesz. A továbbra is alacsony szintű gazdasági teljesítőképesség következtében 1993-ban is kénytelenek vagyunk jelentős költség- vetési hiánnyal számolni, de az államháztartás túlzott mértékű hiányának kialakulását meg kell akadályozni. Ezért van szükség többek között az adórendszer korszerűsítésére, a kétkulcsos áfa bevezetésére is. A kormány 185 milliárd forintos költségvetési hiány jóváhagyását kéri az Országgyűléstől. Áz ugyancsak jóváhagyásra javasolt kétkulcsos (8-25 százalék) áfa az említett hiányt meghatározó költségvetési bevételekhez mintegy 85-95 milliárd forint többlettel járulna hozzá. Ebből körülbelül 70-80 milliárd forint közvetlen adóbevételi többlet, míg 15 milliárd forint másodlagos hatásként, az árszint növekedését követő bérnövekményekből adódó szja-bevételi többlet. E számítások változatlan nagyságrendű és struktúrájú fogyasztást feltételezve készültek. Ugyanakkor a kormány a kétkulcsos áfa bevezetéséből adódó költségtöbblet kompenzálását is tervbe vette. E kompenzációk a benyújtott költségvetés kiadási oldalát összességében körülbelül 38 milliárd forinttal emelték meg. így az Országgyűlésnek benyújtott költségvetésben a kétkulcsos áfa egyenlegében mintegy 50 milliárd forint többletbevételt eredményezne. A költségvetési törvényjavaslathoz számos olyan képviselői módosító indítvány érkezett, amelyek a kétkulcsos áfa-rendszerre történő áttérés pénzügyi hatásainak fokozottabb ellentételezését célozza meg. Ezek közül a módosító indítványok közül — figyelembe véve az ország- gyűlési képviselőcsoportokkal, valamint az érdekképviseletekkel folytatott konzultációk tapasztalatait — a Pénzügyminisztérium komolyan megfontolandónak tartja az alábbi javaslatok támogatását: — a gyermeknevelési támogatások mintegy 7 milliárd forint összkihatású növelése (a családi pótlék 100 forintos, valamint az szja-gyermekkedvezmény 400 forintos emelésével); — a nyugdijak 9 milliárd forintos kihatású további emelése; — a költségvetési intézmények bérfejlesztési lehetőségeinek 9 milliárd forinttal történő megnövelése, annak érdekében, hogy azokon a területeken, ahol az eddigi javaslat nem adott fedezetet a bérek növekedésére, differenciált módon béremelésekre kerülhessen sor; — a személyi jövedelemadóbevételek központi költségvetés és önkormányzatok közötti elosztásának javasolt megváltozása miatt hátrányos helyzetbe kerülő önkormányzatok kompenzálására 3-4 milliárd forint; — a közműfejlesztés áfa-visz- szaigénylésére 4 milliárd forint; — a lakásépítéshez kapcsolódó áfa-visszaigényelhetőségé- nek fenntartása mintegy 7 milliárd forint. A fenti változtatások összességében mintegy 400 milliárd forint költségvetési többletkiadást jelentenének. Jelenlegi helyzetünkben azonban mindenképpen abból kell kiindulni, hogy a jelzett kompenzációtöbblethez szükséges forrásokat az eredeti költségvetési előirányzatok belső átcsoportosításával tudjuk megteremteni, úgy, hogy a költségvetési hiány mértéke ebben az esetben se haladja meg az eredetileg előirányzott 185 milliárd forintot. (MTI) Agria Média ’92 Az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola B-épüle- tében november 19-től 21-ig oktatástechnológiai és információtechnikai kiállítást rendeztek nagy sikerrel. A bemutatót Gál Gábor fotói örökítették meg.
