Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-26 / 279. szám

PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. november 26., csütörtök A Szolidaritási Alap értelmezése Az 1992. évi I. törvény 59. pa­ragrafusa rendelkezik a Szolida­ritási Alap kezeléséről, és a költ­ségként elszámolható szociális juttatások köréről. E rendelke­zés értelmezésével kapcsolatos álláspontunkat az alábbiakban ismertetjük. A törvény szövegét értelmez­ve megállapíthatjuk, hogy a költ­ségként elszámolható juttatások és a fel nem osztható vagyonként elkülönített Szolidaritási Alap között nincs közvetlen összefüg­gés. A szövetkezet, gazdasági helyzetétől függően, alapszabá­lyában rögzíti azokat a juttatáso­kat, amelyeket költségként el­számolva tagjainak nyújt. Ezek mértékét a törvény nem korlá­tozza, és nagyságuk független a Szolidaritási Alap nagyságától. (A módosítás előtt álló társasági- adó-törvény ennek valószínűleg korlátot fog szabni.) A Szolidaritási Alap viszont kötelezően képzett vagyonhá­nyad. Ennek megfelelően a szö­vetkezet a saját vagyon (a mérleg szerinti saját tőke) 10 százalékát a jegyzett tőkén belül fel nem osztható vagyonként elkülöníti. A törvény nem tartalmaz arra utalást, hogy a fel nem osztott va­gyon a saját tőke, mely elemeiből kerüljön elkülönítésre. Vélemé­nyünk szerint az üzletrésztőke és a részjegytőke egyaránt csök­kenthető, és mind az újonnan alakuló, mind a most átalakuló szövetkezetek tagjai lemonda­nak bevitt vagyonuk megfelelő hányadáról az alap javára. Az üzletrésztőke csökkenése valamennyi üzletrész-tulajdonos üzletrészének névértékét azonos arányban csökkenti, függetlenül attól, hogy tag vagy kívülálló üz­letrész-tulajdonos üzletrészéről van szó. Mivel ezáltal az arányok nem változnak, a névértékarány- csökkenés osztalékfizetési szem­pontból nem okoz problémát, hi­szen az üzletrészek után fizethe­tő osztalék nagysága az adózott eredmény függvénye. A névér­téknek átruházás esetén van je­lentősége, ekkor viszont az árfo­lyamérték a meghatározó, és ez általában a gazdálkodási hely­zettől függően el fog térni a névértéktől. A részjegy tőke csökkentése módosítja viszont a részjegy jegyzésének további feltételeit, és erre az alapszabályban ki kell térni, különös tekintettel az új belépőkre. A későbbi időpont­ban történő kilépéskor ugyanis a tagot részjegyének eredeti össze­ge (ill. annak arányos része, ha a részjegytőkéből veszteségrende­zés történt) illeti meg. Az „ere­deti” összeg viszont ez esetben a „régi” szövetkezetben rendsze­resített részjegyösszeg 90 száza­léka, hiszen „új” szövetkezet ala­kult. A régi részjegytőkéből fel nem osztható vagyonként elkülöní­tett összeg tagra eső hányada vi­szont csak társasággá történő át­alakuláskor kerül „visszaosztás­ra” (a társasággá alakulás felté­tele a teljes vagyon felosztása), il­letve jogutód nélküli megszűnés, végelszámolás esetén adható visz- sza abban az esetben, ha ez a szö­vetkezet alapszabályában meg­határozott szövetkezeti cél. A leírtakat mérlegelve a szö­vetkezet dönthet úgy is, hogy a részjegytőke érintetlenül hagyá­sa mellett a fel nem osztható va­gyont az üzletrésztőke 10 száza­lékánál nagyobb mértékű csök­kentésével hozza létre, valameny- nyi üzletrész névértékének azo­nos arányú korrekciójával. A későbbiekben az alap nagy­sága a vagyon növekedésétől függ, a vagyonnövekmény és az új belépők által bevitt vagyon 10 százaléka az alapba kerül. Nem tartalmaz viszont a törvény arra vonatkozó előírást, hogy a szö­vetkezet folyamatos működése során a vagyon csökkenése (pl. veszteség) esetén a Szolidaritási Alap arányosan, vagy egyáltalán csökkenthető lenne. A szövetke­zeti vagyon ugyan beletartozik, de igen nagy annak a valószínű­sége, hogy a fel nem osztott va­gyonból történő tartozáski­egyenlítés a szövetkezet felszá­molásával jár együtt. Lakni pedig kell Csökken az épülőlakások száma Az elmúlt évtizedek egyik leg­súlyosabb problémája a lakás- helyzet volt, kénytelen-kelletlen nemzedékek laktak együtt a kis­lakások közös fedele alatt. A magyar munkabérek a la­kásszerzés költségeit nem tartal­mazták, mondván, hogy a rászo­rulók egy részének gondját meg­oldja majd a tanácsi sorban állás, másik része a vállalatok által épí­tett szolgálati lakáshoz jut. S ha valaki nem éri be ezekkel, oldja meg maga, saját erőből, belátása és tehetsége szerint. 1986-ban, egyetlen év alatt, az állam még 7600 lakást épített, 1989-ben már csak közelítően 4900-at, a kilencvenes években pedig szá­zakban mérik az úgynevezett szociális lakások számát. Ahogyan csökkent az állami gondoskodás, úgy növekedett a magánerős építkezések részará­nya. Persze a valóságban nagyon kevesen voltak, akik megenged­hették maguknak, hogy bank­számlájukról építsenek családi házat. A valóságban a többség állami kölcsönből vágott neki a vállalkozásnak. Kezdetben még kamatmentes kölcsönt adott az OTP, később 3 százalékra emel­ték a kamatokat, de ezt is el tudta viselni a családi költségvetés. Gondok csak akkor adódtak, amikor az infláció felpörgött, a hosszú lejáratú hitelek kamatter­he elviselhetetlenné vált. A nyolcvanas évek közepén még 41-42 ezer lakást építettek az OTP hosszú lejáratú kölcsönére számítva. Az évtized fordulójára ez a szám 35 ezer alá csökkent, majd tovább mérséklődött. A kilencvenes években válik munkaképes korúvá, egyben pá­lyakezdővé és családalapítóvá a hatvanas-hetvenes években szü­letett rendkívül népes korosztály. Az ország gazdasági gondjai mi­att sokuk számára kilátástalan az elhelyezkedés, és arra sem na­gyon van reményük, hogy saját erejükből meg tudják oldani la­kásgondjaikat. Nem számíthat­nak a szülők segítségére sem, hi­szen a felnőtt nemzedékek is el­szegényedtek, felélték anyagi tartalékaikat. A hatvanas évek elején a száz lakásra jutó lakók száma még 800 körül mozgott, a lakásépítési kampány után 400- ra csökkent, s a kilencvenes évek fordulójára viszonylag optimális lett: 271 lakó jutott száz lakásra. Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy előre lássuk: ha a mostani kedvezőtlen tendenciáknak nem sikerül elejét venni, ha az állami preferenciák közé nem épül be a lakástámogatás ügye, akkor az ezredfordulóra ismét négyszáz- ötszázán lesznek kénytelenek száz lakásban megférni. Annyi­an, ahányan az ötvenes évek kö­zepén. NyÉ Amerikai minta alapján Átszervezés a FIAT-nál Az autópiaci dekonjunktúra miatt nehéz helyzetbe került olasz FIAT-konszern átszerve­zést hajt végre a vállalatvezetés csúcsain. A művelet eredménye­ként egy sajátságos — bizonyos mértékig amerikai hatásköri be­osztási elveket követ — struktúra jön létre. Az átszervezés nyomán decentralizálnak számos egysé­get, amelyek önálló nyereségér­dekeltség keretében fognak mű­ködni. A vállalati holding ezzel szemben felhagy minden opera­tív tevékenységgel, és a jövőben csak stratégiai irányítási felada­tokat fog ellátni. A december elsejétől működő új struktúra csúcsán Cesare Ro- miti áll, az amerikai „Chief Exe­cutive Officer” beosztásban. A vezetésben helyet kap Giorgio Garuzzo, aki korábban az autó­gyártással foglalkozó részlegeket irányította. Ez utóbbinak az amerikai hatásköri elvek szerinti „Chief Operating Officer” be­osztást adták, Garuzzo a jövő­ben a vasúti, a repülési és vegy­ipari részlegek irányítását is el­látja, és jól képzett stábot kap az egész konszern ipari stratégiájá­nak irányítására. Ez utóbbi három részleg pénz­ügyeinek irányításáért korábban Francesco Paolo Mattioli volt felelős, akit szintén kiemeltek, és a jövőben a FIAT-holding egé­szére szóló megbízással folytatja munkáját „Chief Financial Offi­cer” beosztásban. Olasz vállalati elemzők szerint az átszervezési kampány hátterében az a törek­vés áll, hogy előkészítsék a kon­szern elnökének, Giovanni Ag- nellinek 1994 júniusára időzített visszavonulását. A FIAT ellen­őrző részvényhányadának tu­lajdonosa saját helyére máris ki­jelölte Umberto nevű öccsét. Esso AG Az Esso 150 millió márkás be­ruházással évi 6,5 millió tonnára bővíti ingolstadti olajfinomítójá­nak kapacitását. A létesítmény a jövőben a cég keletnémet, illetve kelet-európai elosztó központja­ként fog szolgálni. Az Esso úgy véli, hogy a szóban forgó térség olajszükséglete a következő 20 év során a mostani 55 millió ton­na kétszeresére nő. A cég lemon­dott a Hamburg-Sachsen olajve­zeték igénybevételéről, és ehe­lyett a német vasutakkal kötött szerződést az olaj keleti szállítá­sáról. Ezen felül az Esso 1992 végéig 150 millió márkát fordít a keletnémet benzinkúthálózat bővítésére. (FÁZ) Woolworth Meglepetést keltett az ameri­kai Woolworth áruházlánc beje­lentése, hogy eladja németorszá­gi érdekeltségeit. A cég 500 né­metországi üzlete 1991-ben 3,8 százalékkal, közel 3 milliárd márkára növelte forgalmát, nye­resége 4 százalékkal 78 millió márkára nőtt. Egyedül tavaly 22 új áruházat nyitott Németor­szágban, ebből hatot a keleti tar­tományokban. A Woolworth külföldi leányvállalatai közül messze a németországi bizonyult a legnyereségesebbnek. A válla­lat egésze azonban kedvezőtlen eredménnyel zárta a tavalyi évet, nyeresége azonos bevétel mellett Amit a kárpótlásról (még) tudni kell Ha tetszik — hitelfedezet A jogalkotók egyik célja az volt, hogy a kárpótlási jegyek zö­mét a privatizáció során használ­ják fel. Amikor ezt szorgalmaz­zák, nem kötik ki, hogy kik vásá­rolhatnak ezekkel az értékpapí­rokkal az állam által közvetlenül értékesítésre kerülő részvények­ből, üzletrészekből, vagyontár­gyakból. Amíg földért csak ma­guk a kárpótlásra jogosultak lici­tálhatnak, addig a privatizáció­nak ezen a csatornáján azok is felhasználhatják a kárpótlási je­399 Ft/m2 REKLÁMÁRTÓL! 4m széles BELGA import padlószőnyegek 43 színben Besenyőtelek Lakbér.Üzlet, Fő u.96. Eger Szöfa Kisáruház, Makiári u.140/a. Cifra Szőnyegbolt, Servita u.62. Padlóland Bolt, Mátyás kir.85. Prizma Barkácsbolt, Brassói u.1. Füzesabony Forgács Judit, Arany u.Piaccsarnok Gyöngyös Szuperior Kisáruház, Móricz u.2. Hatvan Műanyagbolt, Iskola u.2. Tapéta Üzlet, Szálkái u.9. Heves Fülöp Pálné,Főu.8. Verpelét Farkas Dezsóné, Kapás u.18. IMPORTŐR: PÉCSI-KER Kft. Új, leendő kereskedőinknek: Tel. (72) 71-932, Közületeknek: (72) 71-921 gyeket, akik mondjuk vették, örökölték. Kormányrendelet biztosítja, hogy a vállalkozó kedvű magán- személyek, gazdasági társasá­gok, szövetkezetek — ha nem rendelkeznek elegendő kész­pénzzel — igénybe vehessék a ke­reskedelmi bankoktól igényelhe­tő, viszonylag alacsony kamato­zású, úgynevezett Egzisztencia­hitelt. Ennek alapfeltétele, hogy a vállalkozók a felvenni szándé­kozott összeg arányában rendel­kezzenek némi tőkével is, vagy akár ezt helyettesítő kárpótlási jeggyel. Akik 5 millió forintnál kevesebb hitelt igényelnek, ele­gendő, ha az összeg 2 százalékát, 5-10 millió forint esetén 15 szá­zalékát, 10 millió forint felett 25 százalékát fel tudják mutatni. Ha az E-hitelre jelentkezők a saját részüket kárpótlási jegyekben kívánják megváltani, akkor a törvény szellemében fedezetül az értékpapír meglétét igazoló központi letéti igazolást kell el­fogadniuk a bankoknak. Nemcsak magánszemélyek, hanem kollektívák is vásárolhat­nak — privatizálhatnak — állami vagyont. A Munkavállalói Résztulaj­donosi Program (MRP) kereté­ben a dolgozókból alakult szer­vezet is jogosult lehet hitelre, V. VÁSÁROZÓK FIGYELEM! Eger belvárosában KARÁCSONYI VÁSÁR megrendezésére helyiségek bérelhetők. Jelentkezni lehet: „KIS DÖME” Kér. és Szóig. Váll. Bp. Tel/fax: 1495-196 ^GAMESZ Eger, tel: 311-115^, a korábbi 154-ről 127 millió dol­lárra csökkent. A cég az idén — kemény költségcsökkentési program keretében — 900 ame­rikai üzletét is bezárja. (German Briet/FÁZ) Interbau Eddig kilencvenezer négyzet- méter tetőszigetelőt adott el az Interbau osztrák-magyar vegyes vállalat a Büsscher Hoffmann cég tető- és vízszigetelő anyagai­ból. Az osztrák építőanyag-gyártó cég termékeinek magyarországi képviselője, a szekszárdi székhe­lyű Interbau Kft. bejelentette, hogy a piaci bevezetés időszaká­ban 10 százalékos kedvezményt ad a tanácsi lakásokat megvásár­ló és a tetőt felújítani szándékozó megrendelőinek. A kft. ezenkí­vül szakmai tanáccsal is bővíti szolgáltatásait. (VG). Teljes reklám­tilalom? Kevesebbet dohá­nyoznak a britek Az utóbbi években fokozato­san csökkent a rendszeresen do­hányzók száma Nagy-Britanniá- ban. A Mintel piackutató cég legutóbbi felmérése szerint az összlakosságban a részarányuk jelenleg 29 százalék körüli. Nem kizárt, hogy a közeljövőben a do­hánytermékek reklámozását tel­jesen betiltják. A dohányzás mérséklése főleg a férfiak és az idősebb emberek körében figyelhető meg. A nőket és kivált a fiatalokat egyelőre ke­vésbé befolyásolják az egészség­ügy) hatóságok figyelmeztetései. Érdekes viszont, hogy a do­hányfogyasztás intenzitása szin­te alig függ az árak alakulásától, így a fogyasztási adó ismételt emelése idején semmivel nem csökkent nagyobb mértékben a dohányáruk forgalma, mint más években. Nagy-Britanniában 1991-ben összesen 92,5 milliárd darab cigarettát, 1,47 milliárd darab szivart, 2 ezer tonna pipa­dohányt és 4075 tonna egyéb dohányterméket „füstöltek” el. Idén várhatóan 300 millióval csökken a cigaretta, és tízmillió­val a szivar értékesített darabszá­ma. Az értékben kifejezett ciga­rettaforgalom ugyanakkor a becslések szerint 8,83 milliárd fontról 10,11 milliárd fontra nő. Az mindenesetre valószínű­nek látszik, hogy a dohánylobby minden tiltakozása ellenére tel­jes reklámtilalmat rendelnek el a közeli hetekben. (Ismeretes, hogy Magyarországon ez már ré­gebben megtörtént. Ennek elle­nére a cigarettaforgalom alig vál­tozik, már évek óta 26 milliárd darab körül alakul.) A brit egészségügyi miniszter ugyanak­kor a reklámtilalomnak csak ak­kor látja értelmét, ha azt össze­hangolt intézkedések (adónöve­lés, felvilágosítási programok tá­mogatása stb.) sora követi. illetve tagjai igényelhetik a rész­letfizetési kedvezményeket. Az Egzisztencia-hitelhez ha­sonlóan az MRP-hitel igénybe­vételéhez is szükség van bizonyos mértékű saját tőkére. 5 millió fo­rintig egy-egy résztvevőnek a vé­telár 2 százalékával kell legalább rendelkeznie. Ötmillió forint fe­lett 100 ezer forint, illetve még az ötmillió forint feletti összeg 15 százaléka az a minimális saját pénz, amit a bankok elvárhatnak a hitelre jelentkezőktől. 10 millió forint felett 850 ezer forintot és a 10 millió feletti vételár-rész 25 százalékát kérik a bankok. A sa­ját erős részt az MRP-szervezet tagjai kárpótlási jegyekkel is tel­jesíthetik. (FEB) A MTSUBSHI MOTORS AUTÓSZALON EGER, RÁKÓCZI ŰT 95. NYITÁS: 1992. november 27. ele. 10 éve Szeretettel meghívjuk és várjuk! Bemutatjuk a MITSUBISHI teljps típusválasztékát. Amit Önnek a MITSUBISHI nyújt az * kényelem, n megbízhatóság, a tartóé gerenda! MINDENT EGY HELYEN- Kitűnő felszereltségű szerviz- Kitűnően képzett szakemberek- Alkatrészellátás cs felszerelési cikkek FELHÍVJUK FIGYELMET az 1993. évi típusú MTSUBSHI LANCER családi autóra az 1993. évi sportot MTSUBSHI COLT-ra. Rendelkezésre állunk HASZONCEPJARMŰVEKKEL UNIVERSAL Rt. MÁRKAKERESKEDŐ AUTÓCENTRUM MOO EGER. RAkócn át 95 TcL 36 313-364 F«*: 36/311-667 Tcfcx: 63-403 ^*3*' Nyttva-fl-Tglszombalnn 8-13*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents