Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-26 / 279. szám

HÍRLAP, 1992. november 26., csütörtök 7. Figyelő Az Állami Bankfelügyelet a bankprivatizáció elvi kérdéseiről Az Állami Bankfelügyelet az Általános Vállalkozási Bank pri­vatizációjának tapasztalatai, il­letve tanulságai alapján a jövő­ben a leendő külföldi tulajdono­soktól valószínűleg olyan nyilat­kozatot kér majd, amelyben azok a részvényvásárlás előtt ki­jelentik, hogy a kiválasztott bank helyzetét felmérték, ismerik a pénzintézet erős és gyenge pont­jait is. Mindez az Állami Bank- felügyelet nemrégiben készített háttéranyagából derül ki, amely a bankprivatizáció elvi kérdései­vel, nemzetközi tapasztalataival foglalkozik. A dokumentum megállapítja: a nemzetközi tapasztalatok és a hazai bankcsődök is ráirányítot­ták a figyelmet a pénzintézetek tulajdonosi körének összetételé­re. Több külföldi példa is jelzi, hogy a privatizáció előkészítése során tudatosan és szisztemati­kusan tervezték meg a bank- rendszer, a privatizálandó pénz­intézetek tulajdoni struktúráját. Ugyancsak nagy figyelmet kell fordítani a nemzetközi tapaszta­latok alapján az egyes tulajdono­si csoportoknak az eladható részvények arányaira, az egy kézbe adható részvények maxi­mális mennyiségére, a részese­déshez vafó jutás módjára. Jellemzőnek mondható, hogy a bankok privatizálásánál bizo­nyos előnyöket élveznek a bel­földi befektetők. A külföldiek által megszerezhető részvénytu­lajdon arányát és az egy tulajdo­nosnak adható részvények meny- nyiségét viszonylag alacsony szinten határozzák meg. Megfi­gyelhető az is, hogy szerepet szánnak a dolgozói és menedzse­ri részvénytulajdonnak, sőt ese­tenként mindenkit megelőzően ezeknek a belső körből származó befektetőknek juttatnak rész­vényt. Arra is van példa, hogy a kül­földiek csak a másodlagos forga­lomban, magasabb árfolyamon juthatnak a pénzintézetek rész­vényeihez. A bankfelügyelet anyaga sze­rint szükséges a portfolió meg­tisztítása a privatizáció előtt. A rossz portfolió nem magyar sajá­tosság, az teljesen természetes kívánság, ha a befektető a bank részvényeinek megvásárlásánál csak a mérhető és ismert kocká­zatokat kívánja vállalni. A nem­zetközi példákból ismert olyan eset, hogy a bank privatizálása csak a harmadik nekifutásra lett sikeres, mert a rossz kihelyezé­sek, befektetések miatt a bank teljes tőkéjét elvesztette. így a privatizálást megelőzően a ban­kot az állam újratőkésítette, hogy az piacképes legyen. Az Általános Vállalkozási Bank nyári súlyos problémáinak egyik gyökere is a rossz hitelekben, portfoliókban keresendő, a problémára ez esetben a tulajdo­nosok által vállalt tőkeemelés adott megoldást. Fejlesztések finanszírozásáról Magyarországon és Németor­szágban kis- és középvállalkozá­sok körében hasznosítható fej­lesztések és kutatások finanszí­rozásában való német részvétel­ről tartanak ma tájékoztatót az MGK Szellemi Termék Tagoza­tának ülésén. A rendezvényen beszámolnak az OMFB finanszí­rozási lehetőségeiről is. Lipcsei vásáriroda Budapesten Az újjászervezett Lipcsei Vá­sár, amely fő céljaként a kelet­nyugati kereskedelem fellendíté­sét fogalmazta meg, megnyitotta Budapesten magyarországi kizá­rólagos képviseletét. (Üzlet). Holland támogatás Ausztria, Belgium, Kanada, Finnország, Írország, Olaszor­szág, Törökország és az Egyesült Királyság után Hollandia is belé­pett azon országok sorába, ame­lyek támogatják a Magyar Vál­lalkozásfejlesztési Alapítvány kisvállalkozás-fej lesztési prog- ramját. Mintegy 180 ezer ÉCU- nak megfelelő összegű támoga­tást nyújtanak egy Zala megyei helyi vállalkozási központ felállí­tásához. (Üzlet) Irodaház-avatás Budapesten felavatták az osztrák-magyar együttműkö­déssel épült Rumbach utcai iro­daközpontot. Beruházási költsé­ge megközelíti a másfél milliárd forintot. Az irodaház három- szintes, 114 autót befogadó mélygarázsból, földszinti üzle­tekből, hét emeleten pedig iro­dákból áll. A komplexum az osztrák Maculan cég tulajdona, amely bérbe adja kül- és belföldi vállalkozásoknak, vegyes válla­latoknak. (MTI) Koping — Datorg-napok „Exportfejlesztés — gazdasági kiút” címmel előadás-sorozatot szervez a Koping-Datorg Rt. november 18-Í9-én Miskolcta­polcán, a Juno Szállóban. A ren­dezvényen az előadók a külke­reskedelem, a regionális együtt­működés, a hitelkonstrukció, a vám, a privatizáció és a vállalati átalakulások szemszögéből vá­zolják fel a gazdasági kiutat. (Üzlet) Rexroth — Mecman távlatok Pneumatikával a nemzetközi piacon Egy esztendeje, hogy a svéd­magyar érdekeltségű pneumati­kái rendszereket értékesítő cég, a Mecman-Eger Kft. a német Rex­roth konszern tulajdonába ke­rült. Az utóbbi száz százalékban felvásárolta a Mecman-részvé- nyeket.- Milyen nehézségekkel és mi­lyen esetleges előnyökkel járt ez a házasság? — érdeklődtünk a ta­pasztalatokról a cég vezetőitől. A Rexroth-Mecman Eger Kft. svéd állampolgárságú igazgató­ja, Gredinger Lajos, és Mátrai Géza marketing-igazgató egyöntetűen hangsúlyozza, hogy a cég piaci pozíciói inkább meg­erősödtek a tulajdonosváltással, mintsem gyengültek volna. A to­vábbiakban is pneumatikái és hidraulikai berendezésekkel fog­lalkoznak. Alapvető változtatá­sokat, átszervezéseket nem kel­lett tenniük, csak amit a piac amúgy is megkívánt volna.- Az új helyzetben jogot kap­tunk arra — így a marketing- igazgató —, hogy az eredeti Rex- roth-termékeket is eladhassunk.- A Mecman cég új stratégiája — árulja el a svéd igazgató —, hogy Skandináviában elsők le­gyünk, Európában a másodikok, s Amerikában beérjük az „előke­lő” harmadik hellyel. Ennek a követelménynek próbálunk mi is megfelelni. A konkurencia két­Az Állami Biztosításfelügye­let kimutatása szerint jelenleg 13 biztosítóintézet, pontosabban részvénytársaság működik az or­szágban; a biztosítóegyesületek száma 11, — ilyent önsegélyező alapon zömében a vasutasok hoztak létre. Emellett több mint 100 biztosítási alkusz is enge­délyt kapott a kötvények terjesz­tésére, a szerződések megköté­sére. Az országban hét — a pénz­ügyminiszter által engedélyezett — külföldi biztosító-képviselet működik, többségük osztrák, il­letve német. A Magyarországon működő biztosítók közül egyedül az Ex­portgarancia Biztosító Rt. kínál mindössze egyféle módozatot, éspedig vagyonbiztosítást, az ÁB-Aegon Rt., valamint a Ge­nerali, a Hungária és a Providen­cia Biztosító valamennyi biztosí­tási ágazatban, az életbiztosítás­tól a viszontbiztosításig tevé­kenykedik. Kötelező gépjármű­felelősségbiztosítással hat bizto­sító foglalkozik. A társaságok több mint 12 ezer embert foglal­koztatnak, s legtöbben — több mint hatezren — még mindig az ÁB-nél dolgoznak. Ugyanakkor a legtöbb irodát — szám szerint 215-öt — a Hungária Biztosító működteti az országban, az újonnan alakult társaságoknak sok esetben csak egy kirendeltsé­ge van. ségtelenül erősödött. Épp ezért nagyobb lehetőséget kaptunk az anyavállalattól a bővítésre.- Milyen lépésekre szánták el magukat?- Magyarországon jól kiépített értékesítési hálózatunk van, szá­mos ügynökünk, négy komo­lyabb viszonteladónk, s a fővá­rosban egy kiskereskedelmi üzle­tünk — tájékoztat Mátrai Géza. — A hazai partnerek bizalmának megőrzését fontosnak tartjuk. Új termékekkel is jelentkezünk a közeljövőben. Ezekről a laiku­soknak csak annyit, hogy az ipari automatizálás terén használatos pneumatikái szelepcsaládokról van szó. Az országhatáron tül is keres­kedünk. Most kötöttünk szerző­dést csehországi és szlovákiai partnerekkel; továbbá egy uk­rán-magyar vegyes vállalattal, s tárgyaltunk egy damaszkuszi céggel Szíriából. Az ismert kö­rülményeket áthidalva, Románi­ában is képviseletet hozunk lét­re, a tervek szerint Kolozsvárott. A politikai helyzettől függően le­hetőséget látunk arra, hogy Szlo­véniában és Horvátországban is felújítsuk a régi kapcsolatokat. Keressük a piacokat. A kismér­tékben csökkenő forgalmat költ­ségcsökkentéssel igyekszünk fel­lendíteni. Tisztességes nyereség­gel zárjuk az évet. A társaságok összes díjbevé­tele az elmúlt évben 59,8 milli­árd, kárkifizetésük pedig 51 mil­liárd forint volt. A lakosság bir­tokában lévő kötvények száma folyamatosan csökken: míg 1990-ben 9,6 millió volt, tavaly már alig haladta meg a 8,3 milli­ót. A díjtételek legnagyobb há­nyadát, csaknem 30 százalékát a kötelező gépjármű-felelősség­biztosítások dijai tették ki, de itt keletkezett a kárkifizetések leg­nagyobb hányada is, megközelít­vén az 50 százalékot. A tájékoztatóból megállapít­ható, hogy a kifizetett kártérítés­ből legtöbb a gépjárműtörésre jutott több mint 9 milliárd forint­tal, s ezt követik a betörések 8,7 milliárd forinttal. Jelentősen, csaknem felére csökkent viszont egy év alatt az állatkárokra kifi­zetett összeg, s ugyancsak keve­sebbet fizettek ki árvízre, illetve téli fagykárokra vagy homokve­résre, mint az elmúlt években. Az életbiztosítási térítések több mint 2,5-szeresükre emelkedtek, a betegbiztosításokra alig többet fizettek ki, mint három évvel ko­rábban, s ugyanez vonatkozik a baleset-biztosítási szolgáltatá­sokra is. Az összeállítás számot ad ar­ról is, milyen eredményekkel zá­rultak a biztosítók ellen indított panaszügyek, illetve perek. Az érdemben elintézett panaszok (Fotó: Gál Gábor)- Önök tehát úgy tartják: a cég anyagi helyzete stabil...- A közelmúltban egy stock­holmi konferencián értékelték a Mecman leányvállalatok mun­káját, s ha nem tűnik szerényte­lenségnek: az első három között vagyunk — veszi át a szót ismét Gredinger úr.- Ezt a sorrendet tizenhat le­ányvállalat között állították fel a nyereségesség és a költséggaz­dálkodás mutatói alapján.-Az egri kft. elsősorban keres­kedelemmel foglalkozik. Milyen a kapcsolatuk a termelő ágazat­tal?- Ha már rákérdezett: előre­haladott tárgyalásokat folyta­tunk az Egri Finomszerelvény- gyár pneumatikái ágazatának át­vételére. A jövő év első harma­dában, ha megvesszük, a leány- vállalatunk gyártó és kereskedő cég lesz.-Az elmúlt időszakban is sok­szor és szívesen álltak a nyilvá­nosság elé.- Ebben az esztendőben tizen­három hazai kiállításon és szak­mai börzén szerepeltünk. Ebből legnagyobb siker volt a tavaszi BNV, ahol nyolcvan négyzetmé­teren állítottunk ki. Legutóbb pedig, november közepén Eger­ben, az Agria Média 92 oktatás­technológiai kiállításon is jelen voltunk. J. I. száma az elmúlt évben 10.236 Magyar gazdaság ’93 A fizetési mérleg aktívuma az idei év végén minden eddigi vá­rakozásnál nagyobb mértékű, 800 millió dollár lehet, a deviza- tartalékok megközelítik a hat- milliárd dollárt, így az ország biz­tonsággal teljesítheti adósság- szolgálati kötelezettségeit. Jövő­re a GDP (bruttó hazai termék) stagnálhat, illetve maximum .1 százalékkal növekedhet, az inf­láció várhatóan 16-19 százalékos ütemű lesz — mondotta Ámon Zsolt, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője azon a konfe­rencián, amelyet a magyar gaz­daság 1993-96 közötti perspek­tíváiról tartottak Budapesten, a Szervezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság szervezésében. A főosztályvezető hangoztat­ta, hogy idén a kivitel eddig 5-6 százalékkal nőtt, és a PM prog­nózisai szerint év végén is körül­belül ilyen növekedéssel számol­hatunk. Az adatok bizonyítják, hogy hazánk gazdasága sikeres piacváltást valósít meg. Az inflá­ció ütemét sikerült lassítani. Idén a termelői árnövekedés nem lesz több 10-12 százaléknál, a fo­gyasztói árak növekedése pedig 23 százaléknál. A kamatcsök­kentés folyamata lassan és egyol­dalúan követi az infláció csökke­nését. Miközben a betétek ka­matai csökkennek, a hiteleknél a pénzintézetek alig követik az inf­láció mérséklődését, a bankok túl óvatosak, nagyra ítélik a be­fektetések kockázatát. Az ipari termelés a tavaly év végi alacsony szinten stagnál, az élelmiszer-gazdaság produktu­ma — az aszállyal is súlyosbítva - tovább csökken, a GDP a kor­mányzat várakozásaival ellentét­ben körülbelül 5 százalékkal lesz kevesebb a tavalyinál. A munka- nélküliek létszáma szeptemberre megközelítette a 620 ezer főt, év végén 700 ezer körül lesz. Jövőre a kormányzat — az ed­digi tapasztalatokat is figyelem­be véve — arra számít, hogy a azdaság teljesítményének csök- enése megáll, illetve egyes terü­leteken növekedésre számíta­nak. A kormányzat a jövőben sem törekszik a mesterséges gaz­daságélénkítésre. A főosztályve­zető szerint a külső egyensúlyt továbbra is fenn kell tartani, de nincs szükség ilyen nagy mérté­kű fizetésimérlcg-aktívumra, enélkül is biztonsággal tudjuk teljesíteni adósságszolgálati kö­telezettségeinket. A GDP jövőre maximum 3 százalékkal növekedhet, várha­tóan 1994-ben már beindul a fej­lődés, növekedési üteme 2-4 szá­zalékot is elérhet. Ehhez az ipari termelés hasonló nagyságú nö­vekedésére számítanak, az élel­miszer-gazdaság termelése jövő­re még 1 százalékkal csökken, ’94-ben azonban az élelmiszer- gazdaságban is 1-2 százalékos növekedésre számítanak. A volt, kétszer annyi, mint egy év­vel korábban. Mind a jogos, mind a megalapozatlan pana­szok száma duplájára emelke­dett. A peres ügyek száma meg­közelítette az 1700-at, az esetek nagyobb százalékában a biztosí­tók nyerték meg a pert. munkanélküliek száma jövőre tovább emelkedik, és elérheti csúcspontját 900 ezer fővel. Az infláció 1993-ban várhatóan 16- 19 százalékos lesz, 1994-ben to­vább csökken, 11-13 százalékos ütemre számítanak a szakértők. (MTI) Szaporodó biztosítók, csökkenő ügyfélforgalom Versenyben a konkurenciával...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents