Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-23 / 276. szám
4. MOZAIK HÍRLAP, 1992. november 23., hétfő (Reprodukciók: Gál Gábor) Egy kóbor portréfestó' képei A múlt században élt és alkotott Kovács Mihály, a nyugtalan lelkű piktor, aki világjáró vándorlásai közben Egerbe is eljutott, s letáborozott a városban egy időre. Emléke előtt gyűjteményes kiállítással tiszteleg a Dobó István Vármúzeum: portréit, történelmi és egyházi témájú, romantikus stílusú festményeit a gótikus palota földszintjén mutatják be a közönségnek. Miből épülnek új otthonok? Önkormányzati vélemény a lakástörvény-tervezetről A lakástörvény tervezete, mint ahogy az várható volt, élénk vitát váltott ki. A bérlők félnek, ha nem lesz elegendő pénzük a lakásuk megvételére, akár a fejük felől is eladhatják otthonukat, vagy a csillagos égig emelhetik a lakbérüket. Az önkormányzatok sem kaptak választ több más fontos kérdés között egyebek mellett arra sem, hogy miből építhetnek új lakásokat? Miből korszerűsíthetik a komfort nélkülieket? A törvényjavaslattal kapcsolatos véleményét alapos, körültekintő vita után alakította ki a fővárosi önkormányzat lakásügyi bizottsága. Győri Pétert, a testület vezetőjét azokról a gondokról kérdeztük, amelyek nemcsak a fővárosiakat, hanem adott esetben a vidéki állami lakások bérlőit is érintik. — Érvényes jogszabályok híján egymásnak ellentmondó döntéseket hozhatnak az önkormányzatok. Például a mai napig sem egyértelmű, ki emelheti a lakbért? Véleményünk szerint ez a kérdés a tulajdonosra, tehát a helyi képviselő-testületre tartozna, annak törvénybe iktatásával, hogy a lakbért a mindenkori infláció mértékével, és évente csak egyszer lehessen emelni. — Akik nem tudják megvásárolni lakásukat, valószínűleg nehezen tudják kifizetni a mind magasabb lakbért is. Mit tehet ilyen esetben az önkormányzat? — Először is tisztázni kell, mi tartozik a lakbér fogalmába? Ma már külön kell fizetni a vízért, a villanyért, a rezsit el kell választani a tényleges lakbértől. Végre el kellene érni azt, hogy ne általában, hanem konkrétan, a bent lakók jövedelméhez igazodva határozzák meg a lakbértámogatás összegét. — A szociális törvényben ezt pontosan megfogalmazták! — Mi azt tartanánk helyesnek, ha a lakástámogatásra, -fenntartásra vonatkozó előírások nem a szociális, hanem a lakástörvényben fogalmazódnának meg. — Miből tud az önkormányzat új lakásokat építeni? — Az üzlethelyiségek bérbeadásából szert lehet tenni valamennyi bevételre, de korántsem annyira, hogy abból új, szociális rendeltetésű otthonokat lehetne építeni. Joggal várják az önkormányzatok, hogy az állam ne vonuljon ki a „lakáspiacról”. Új házak építésére, a régiek rendbehozatalára is juthatna pénz a központi költségvetésből. Egyébként ez az a témakör, amelyet hiányolunk a törvénytervezetből. A Parlament előtt lévő javaslat alapvetően csak a jelenlegi helyzettel, a lakások privatizációjával foglalkozik, a távlati elképzelésekkel adós marad. A holnap családot alapítók is lakni szeretnének valahol, de saját erejükből egyre kevesebben lesznek képesek önálló otthonteremtésre. Újra rangot kap az érettségi Nem tartható tovább az érettségi és felvételi rendszer kettőssége, ha azt akarjuk, hogy a hazai közoktatás európai mércével mérve is a korszerűbbek közé számítson, állítja az a közlemény, amelyet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium adott ki. Már az előző két tanévben is jelentős változások történtek a felvételi eljárásban, de a közoktatási és felsőoktatási törvény előkészületei megkövetelik, hogy a két rendszert tovább közelítsék egymáshoz. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok keretei között, 1993ban angolból, németből és franciából vezetnek be egységes írásbeli felvételit, illetve a magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgáinak összehangolásával korszerűsödik a felvételi rendszer. Az évtizedek alatt kialakult és ma is élő felvételi gyakorlat szerint négy tantárgyból — matematikából, fizikából, biológiából és kémiából — már eddig is közös írásbeli érettségi és felvételi vizsgát tettek a jelentkezők. Mit lehet már most tudni az idei érettségi gyakorlatáról? Az összevont írásbeli vizsgákra 1993. május 24-26-án kerül sor. Azok, akiknek csak érettségizniük kell, mert mondjuk, tanulmányi versenyen már „megváltották” belépőjüket az egyetemre, a hagyományos érettségi vizsgát teszik az idén is. Az érettségit és felvételit egy időben író diákok a dolgozatot karbonpapírra készítik, az egyik példányt az iskola, a másik példányt a felsőoktatási intézmény kapja meg. Nem kell a három kiemelt nyelvből összevont dolgozatot írniuk azoknak, akik legalább C fokozatú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkeznek. A két anyanyelvű gimnáziumokban minden tanulónak az írásbeli érettségi és a felvételi dolgozatot egyaránt meg kell írnia. A magyar nyelv és irodalom egységes írásbelijének kidolgozására is megtörténtek az előkészületek. A követelmények az egyes iskolatípusok között azonban annyira eltérőek, hogy az átmenethez bizonyos időre van szükség. Első lépésben megmarad a három tétel, amelyből egyet szabadon választva, karbonpapírra kell majd kidolgozni. A dolgozatot a középiskolai tanárokjavítják ki, és ők is értékelik, de egyik példányát megküldik a felsőoktatási intézménybe. Fenntartja a leszármazás elvét Állampolgárság — 8 év után? A kormány az elmúlt héten megtárgyalta és az Országgyűlés elé terjeszti a magyar állampolgárságról szóló törvénytervezetet. Az előterjesztés az 1957 óta érvényben lévő szabályozástól némiképp eltérően rendelkezik az állampolgárság keletkezéséről és megszűnéséről. A tervezet fenntartja a leszármazás elvét - melynek alapján mindenki magyar állampolgár, akinek szülője is az —, ugyanakkor jelentősen átalakítja az állampolgárság megszerzésének feltételeit: növeli annak súlyát, státusát. így a honosítási kérelmek esetében az előterjesztés 8 évre javasolja emelni az eddig 3 éves várakozási időt. Ugyanakkor kedvezményeket biztosít a magyar származásúaknak, vagyis azoknak, akiknek felmenője valamikor magyar állampolgár volt. Ők várakozási idő nélkül kérhetik honosításukat, illletőleg visszaho- nosításukat. Hároméves időt indítványoz viszont a tervezet a házasságkötéssel járó állampolgárság megadására, megszüntetve az eddigi, várakozás nélküli gyakorlatot. A legjelentősebb változást az állampolgárság megszűnésével kapcsolatosan irányozza elő a törvénytervezet. A jelenlegi gyakorlat szerint az érintettek kérik állampolgárságuk megszüntetését, amelyet — elbocsátásként — a köztársasági elnök hagy jóvá. A javaslat viszont a lemondást kívánja jogi fogalommá emelni, pontosan meghatározva annak feltételeit. A kérelmezőnek az elképzelések szerint a belügyminiszternél kell lemondó nyilatkozatát megtennie. A leendő törvényben törölnék a magyar jogrendből az állam- polgárságtól való megfosztást. Egyben kedvezményeket adnának azoknak, akiket megfosztottak, vagy akiknek 1948. január elseje után — gyakran kényszer hatására — tett elbocsátási kérelmét elfogadták. Ők egyszerűsített eljárással, közvetlenül az államfőhöz intézett kérelemmel visszaszerezhetik állampolgárságukat. Honosítani és visszahonosíta- ni csak azokat lehet, akiknek állandó lakhelye a kérelem benyújtásának idején Magyarországon van. (MTI) A kertmüvészet remekei a mesterséges labirintusok Megfejthetetlen rejtély Szent Ágnes szigetén Azt írják az újságok, hogy Szent Ágnes szigetén a labirintus rejtélyét talán sohasem fogják megfejteni. Talán ez így is van, mert micsoda szenzáció lenne, ha a rejtélyt már meg tudták volna oldani. Legalábbis olyan nagy, mint a Loch-Ness-i. Arról is mindig írnak, de bizonyosat eddig még senki sem tud. Az évszázad elején Hollandiában találtak sok útvesztőt, főként a játékkertekben, amit a gyerekeknek készítettek. Manapság ott már megcsappant a számuk, azonban Angliában az útvesztők száma meglehetősen magas. Járjuk körül ezeket az útvesztőket, amit nemcsak a gyerekek látogatnak szívesen, hanem a felnőttek sem tudnak ellenállni a csábításnak. Ők is örülnek, ha bemehetnek a labirintusba, és szándékosan eltévednek a kertművészet csodálatos alkotásában. A Hampton Court-i híres útvesztő A legismertebb labirintus kétségtelenül a Hampton Court-i parkban van. Nos, talán ez volt mindenkinek a példaképe, és ez után próbálták építeni a kertművészet csodálatos remekeit. Valóban remekművekről van szó. Sokan feltették már a kérdést: lehet-e ilyen csodálatos kertekben remekműveket alkotni? Én erre megmagyaráztam az érdeklődőknek, ha már Angliában vannak, akkor nem szabad kihagyni Hampton Court-ot. Ugyanis ez a kert ma is ezrével vonzza a látogatókat. Bizony, évente 300 ezer látogatója van, és ez óriási szenzáció. Hátha még azt is számításba vesszük, hogy a belépti díj nem kevés. A legtöbb látogató, amikor megváltja a belépőjegyet, rögtön kéri a leírt kulcsot a helyes útról, de az őrök azt mondják, valóban létezik kulcs, azonban a látogatóknak kell megtalálni a helyes, a kivezető utat. Nekem személy szerint óriási szerencsém volt, mert mielőtt bementem volna az útvesztőbe, az egyik ismerősöm tanácsokkal látott el, hogyan tudok 10 perc alatt kijutni belőle, és hogyan érek el pár perc alatt annak a közepébe. A jó tanács sokat ért, azonban engem elkeserített, mert az igazi élmény az, ha az ember eltéved, több boldogtalannal, akik keresik az igazi kivezető utat. A legtöbb ember reménytelenül elveszti az igazi kijáratot. Fáradságos útkeresés után úgy belebonyolódik az útvesztőbe, hogy órák múlva is ott vannak, ahonnan elindultak. Most jön a megmentő, ugyanis ha az őröknek jó humoruk van, akkor kiszabadítják az eltévedt felnőtteket és gyerekeket. A kert közepén találtam egy négyszögletes terecskét, ott néhány gesztenyefa állt padokkal, ahol a fáradt vándor megpihenhet. Nagyon sok ember, aki itt járt, beírta a nevét a padokba. Főként a fiatalok, természetesen leányneveket. Az ok talán az, hogy a leányok szívesen büszkélkednek, ha nevük ott látható a pádon vagy a fa törzsén. Az útvesztőt Hampton Courtban, amelynek magassága két méter, szélessége pedig 70 cm, több mint 200 évvel ezelőtt készítették, amikor III. Vilmostvá- lasztották Anglia királyává. Tulajdonképpen mi inspirálja az embereket, hogy ezeket a kerteket elkészítsék? A helyes képet mind a mai napig még senki sem tudta teljesen tisztázni. A történészek még ma is keresik az útvesztők eredetét... Hallottunk már olyan magyarázatot is, hogy ezek kis zarándokútokat pótoltak, hiszen nem minden ember tudott elzarándokolni a szent országba. A labirintus talán szimbóluma volt az igazi zarándoku- taknak. Angliában a legtöbb labirintusba ingyen lehet bemenni. Főleg a gyerekek látogatják őket szívesen. Néhány magas rangú nemesembernek saját labirintusa van, az óriási parkokban. Labirintus-rejtvény A legrégibb angliai labirintus Szent Ágnes szigetén található, Corn wall nyugati partján. Ott az emberek olyan labirintusokat találtak, amelyeket valamikor kovakőből csináltak. Eddig senki sem jött még rá, hogy ki készítette, és hogy azok milyen célt szolgáltak. Bizony, az nagyon kétséges, mert a kis szigetecskének nagyon régi története van. Valóban ez egy kevésbé ismert, s megoldhatatlan rejtvény. A Szent Ágnes szigetén található labirintus pontosan beleilleszkedik a ködös múltba. Eddig nem sikerült a történészeknek megfejteniük a titkát, s nagyon valószínű, hogy talán sohasem fogják megoldani a rejtélyét. E kis kitérő után téijünk talán vissza a Hampton Court-i labirintushoz. Nagyon sok ember valóságos önbizalommal megy be, hogy megmutassa, lám én milyen hamarosan kijutok a helyes úton. Feljegyezték, hogy egy fiatalember azt mondta a menyasszonyának: „Értelmetlen dolog a kertet útvesztőnek nevezni. A dolog egészen egyszerű, mindig csak jobbra kell menni. Várj csak 10 percet... / ” S a fiatalember be is ment, és eltévedt. Amikor 5 óra múlva visszajött, a menyasszonyának csak hűlt helyét találta, ugyanis örökre eltűnt... Eszperantóból fordította: id. Zakar János
