Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-20 / 274. szám
4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1992. november 20., péntek Nevét az Egri Csillagok című történelmi regényével írta be a világirodalomba. Elsősorban erről — de más műveiről is — ismerik az „egri remetét”, Gárdonyi Gézát. A közelmúltban volt halálának hetvenedik évfordulója. Gárdonyiról kevesen tudják, hogy nemcsak tanító-újságíró-író volt, hanem élete utolsó szakaszában különösen élénken foglalkozott a természettudományokkal is. Bár mint írót — s nem mint természettudóst — választotta soraiba őt a Magyar Tudományos Akadémia, mégis érdemes felidéznünk Gárdonyinak ezt — a közvélemény előtt talán kevésbé ismert — tevékenységét is. Az „egri remete” természettudománya A tudósokat is bámulatba Gárdonyi Géza már ismert publicista volt, amikor — az üzleti szellemből, a politikából, a közéletből kiábrándulva — Egerbe menekült, az alkotó nyugalmat keresve. írótársa, az egykoron ugyancsak egri diák, Bródy Sándor ajánlotta neki a várost, ahol valóban megtalálta az annyira óhajtott csöndet. 1897. jünius 22-én hagyta el Budapestet, édesanyjával és két fiával. Eger szélére, a Sáncba költözött, szembe a hősi harcokról regélő vár romjaival. Az író élete ettől kezdve az alkotásé lett, nem bővelkedett eseményekben, és a külső szemlélő szinte szürkének, egyhangúnak láthatta. Változatosságot csak egy-egy művének megjelenése, illetve egy-egy Gárdonyi-darab bemutatása jelentett. Ezek mellett ritkább külföldi, illetve fővárosi utazás törte meg az egyhangúságot. Szinte aszkétaéletet élt, hogy minden idejét az írásnak szentelhesse. Az életrajzírói szerint Gárdonyi egész nap a dolgozószobájában ült, akármilyen szép is volt a kertje, oda csak alkonyaikor lépett ki, hogy babráljon a virágai, fái között, meg hogy némelyeket vendégül láthasson. Egész napja a munkáé volt, csak az est néhány óráját szentelte a kikapcsolódásnak. Nehéz volt bejutni hozzá. Különleges dolgozószobát alakított ki házának hátsó réejtette szében. Vastag párnázással minden ajtót-ablakot berakatott. A tapéták még a harangszót is felfogták, de kirekesztették a napvilágot is. Mint leleményes ember, a szoba plafonjára csináltatott egy furfangosan megszerkesztett ablakot, amelyen a napsugarak bejárhattak hozzá. Körülbástyázta magát könyvekkel. Sokrétű műveltségét bizonyította, hogy ma is látható házában a szekrényekben sorakozó több ezer francia és német nyelvű kiadvány. A német szerzőktől főleg kézikönyveket, történelmi és természettudományi sorozatokat, lexikonokat, szótárakat, útleírásokat forgatott. A negyedszázadra nyúlt egri pályaszakasza a műfajok találkozása és cseréje volt. Munkásságát elismerve, 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, egy évtizeddel később rendes tagjává választotta. Már elismert író volt, amikor a figyelme egyre erőteljesebben a természet felé irányult. A természettudós kortársak nagy megbecsüléssel szóltak Gárdonyi Géza növénytani és állattani érdeklődéséréről, nemegyszer bámulatra késztető megfigyeléseiről és azok tudós szemmel történő, pontos leírásáról. Biológiai érdeklődése, amely Charles Darwin tanításaira támaszkodott — a mikroszkóp használata révén —, elmélyült. Valósággal élvezte a természetet. Nemzedékének egyik fő élménye volt a természettudományok gyors fejlődése, amely nagy hatással volt rá is. Gárdonyit főként a növény- és állatvilág természetrajza foglalkoztatta. Módszeresen tanulmányozta az ehhez elérhető akkori szakirodalmat. Könyvtárában ma is látható a széljegyzetekkel kísért művek sokasága. Jól ismerte például a svéd Linné növénytanát és rendszerezését, a francia Cu vier— az összehasonlító bonctan és az őslénytankutatás megalapozója — elméletét, a német Lamarck és Virchow fejlődéstörténeti, illetve sejtkórtani megállapításait. Az angol Darwin műveihez rendszeresen visz- sza-visszanyúlt, „fagyolvasztó napsugárénak tartotta tanait. Ismerte a darwini elméletet továbbfejlesztő német biológust, Ernst Haeckelt, aki megfogalmazta az egyed- és törzsfejlődés közötti biogenetikai törvényt. Fizikai, csillagászati, geológiai ismereteit Laplace, Helmholtz, Lyell, Flammarion és mások munkáira alapozta. Felfigyelt az olasz Paolo Mantegazza élettankutatóra, akinek kísérletei világszerte komoly érdeklődést váltottak ki. A hírneves orosz zoológus, Ilja Mecsnyikov művei közül elsősorban azok foglalkoztatták, amelyek az emberre vonatkoztak. Gárdonyi lélektani érdeklődése a természettudományos és élettani ismeretek nyomán élénkült meg. Paul Bourget elemző módszere fordította figyelmét az ember belső világa felé. Tőle tanulta a lélektani megfigyelésekre és azok dokumentálására vonatkozó törekvést. Az író a természet iránti szere- tetét tulajdonképpen az anyatejjel szívta magába agárdpusztai szülőhelyén. A természet nyújtotta tiszta, nemes élvezetek felüdítették, felfrissítették fáradt, szeretetre vágyó lelkét. A tudósoktól kapott ötvenszeres nagyítójával és mikroszkópjával maga végzett érdekes megfigyeléseket, új kísérleteket. Optikai műszerével megvizsgálta az egri meleg vízből vett mintát — ötszázszoros nagyítással. Új világ tárult elé, amelyet a tudós pontosságával, a mindent tudni akaró ember kíváncsiságával elemzett. Az 1920-ban megjelent Mai csodák című könyvében — amely A természet mindenségéből alcímet viseli — az olvasó elé tálja a csepp víz különleges világát. Megismertet a benne élők szerveivel, életműködésével. Szórakoztat, tanít, oktat, miközben beleilleszkedik a láthatatlan pa- rányok, az amőbák életébe. Keresi értelmüket, összehasonlítja az ember- és az állatvilágot. Gárdonyi sok olyan jelenséget feltárt az élővilágból, amiről a korabeli szaktudomány sem tudott. Bebizonyította több haszontalannak, sőt károsnak tartott rovar jótékonyságát. Fogságban mozgó őszi bogaraknál nyomon követte a peterakás változatos módszereit, és kiegészítette a már említett egri melegvíz-forrás állatvilágának hiányos felmérését. A Budapesti Hírlap 1898. április elsején közölte írását A csonka pók címmel. Ezt olvasva, a kiváló természettudós, Herman Ottó is elcsodálkozott, aki Gárdonyi Géza közleményét kétkedve fogadta. Bécsbőlsietett Egerbe, hogy megtekintse-a hatszemű „csodapókot”. Nem akart hinni a szemének, s különösen az új generáció létét tartotta kizártnak, és csak degenerációra gondolt. Ám két nap múlva igazolta Gárdonyi feltevéseit, amelyekkel a tudományos világot zavarba ejtette. Budapesten 1898. április 3-án keltezte tréfás hangú levelét a magyar pókászok céhének nagymestere — amely egyébként ma is megtalálható az Egri Vármúzeumban —, hogy írótársa „helyesen írta le a bikapók ritkább faját, jóllehet, a leírást csupán közvetlen megfigyelésre alapíthatta...” Hasonló eset volt az egri gyíké is, amelynek csak Budafok kövein találták meg a párját. Ugyancsak a Budapesti Hírlapban jelent meg 1898. augusztus 28-án A napraforgó című írása, amely egyik izgalmas bizonyítása volt annak, hogy a napraforgó tányérja nem forog a nap után, mint ezt Pliniustól kezdve mindenki állította. Meggyőződéssel hirdette a megismerés nagyszerűségét, annak a fejlődésben, a történelemben betöltött szerepét. Ez tűnik ki A jövő tudományá-b'áx\, amely a Budapesti Hírlapban jelent meg 1898. június 28-án. Ebben a szélesebb körű ismeretterjesztést szorgalmazta, az általános műveltség emelésére tett erőfeszítéseinek felidézésével. Ezért is bírálta több tanulmányában — így a Pesti Hírlapban 1903. december 13-án a Szegény ember könyvtára című írásában, valamint a Népmívelés 1906. évi 12. számában Új szántás, új vetés címmel — az akkor gyermekcipőben j áró népművelést. Feltárta az elmaradottság és a tehetetlenség okait, és javaslatot tett a pedagógusi munka javítására. A félelmet legyűrő, felvilágosult lélek, a természetben és a társadalomban egyaránt otthonosan mozgó ember volt a legfőbb ideálja. A tudós kortársak Gárdonyit — természettudományos eredményeinek viszonzásaként, továbbá „egy olvasható természetrajzhoz” előkészített „céduláiért” — 1898-ban a Természettudományi Társulat tagjává választották. Bár nem vágyott tudósi babérokra, ám a természetben otthonosan mozgó, annak értő és kedvelő képviselője maradt haláláig, 1922. október 30-ig. Erről talán legjobban Sík Sándor költő-tanár sorai tanúskodnak: „A természet megfigyelésére a kert, a lombok, a füvek mozgalmas mikrokozmoszának odaadó, szinte benne felöl vadó átélésére a magyar irodalomban talán senkinek sem volt olyan tehetsége, mint Gárdonyinak. Veleszületetthajlam, a lelki látószervnek ilyen irányú szerkezete, magányosfalusi gyerekkor és a tanítóévek kedvvel űzött megfigyelései: mind ebbe az irányba fejlesztették. Most elvszerű tudatossággal, szén vedélyes valóságkereséssel veti magát a természet világának tanulmányozására... ” (mentusz) A virágok megmutatják az időt Gárdonyi, amikor nyáron megfigyelte a virágok nyílását, a/.okat időrendben rögzítette. Erről ekként számolt be: „Aki ismeri a virágokat, annak júliusban megmutatják, hogy mikor hány óra. Heggel: ötkor nyílik a fekete csucsor, másképpen ebszőlő. Hatkor a kék virágú katáng, a nap után nézőfű. Hétkor nyílik a villás csengettyűke, nyolckor a keresztes tárnics. Délelőtt: kilenckor a piros tikszem, tízkor zárul a cérnaágú virág, tizenegykor az egérfülű virág, tizenkettőkor a mezei csorbóka. Délután egy órakor zárul a ducivá csorbóka, kettőkor a tolvajfű, háromkor a szegletes tárnics, négykora nagy’ virágúlen, ötkör a sárgamályva, hatkora villás csengettyűke. Este hétkor zárul a keresztes tárnics, nyolckor a nagy virágú szulák. Persze, az ilyen óra szerint nem tanácsos a vasútra menni, mert vagy korán érkeznénk, vagy elkésnénk..." AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! Rendkívüli vásár 40-70 % árengedménnyel! Eger és Vidéke ÁFÉSZ 1992. november 20-tól munkanapokon 8 órától 15 óráig, szombaton-vasárnap (november 22. kivételével) 8 órától 13 óráig Eger, Kistályai út 5. sz. alatti raktárában KÉSZLETFELSZÁMOLÁS MIATT rendkívüli kedvező áron: VÉGKIÁRUSÍTÁST RENDEZ a felszámolás alatt álló kft.-k áruiból, valamint egyéb raktárkészletekből, amíg a készlet tart. AJÁNLATAINK: ruhaneműk, játékok, műszaki cikkek, népművészeti cikkek, háztartási cikkek, üveg-porcelán, edényáruk. Jöjjön! Meglátja érdemes! /IMPER r/UZLETHAZYl Kínálatunkból: IC 5128 TV IC 5128 TXT IC 6330 TV IC 6728 TV Szenzációs Qü NOKIA vásár! JWS0Ű~ 41.900 46.900 J&Sttr 61.900 25MWT 51.900 Amíg a készlet tart! Gyöngyös, Szent Bertalan u. 2. Tel.: (37) 12-085 Eger, Dobó tér 1. Tel.: (36) 316-352 ... ahol az árak megrázóan jók. I A Heves Meqyei | Sütőés Édesipari Vállalat megvételre felajánlja IFAW-50 típusú üzemanyagszállító tartály- gépkocsiját. Érdeklődni: Eger, Sas út 60/a. Szlávik Flórián gépkocsi-előadónál. Telefon: 36/312-522 \ / VPÁLYÁZATI FELHÍVÁS^ Hatvan Város Önkormányzati Képviselő-testülete PÁLYÁZATOT hirdet vállalkozók számára a tulajdonát képező Hatvan, Kossuth téren lévő nyilvános illemhely bérbeadás útján történő hasznosítására. A pályázat benyújtásának határideje: 1992. november 30. Pályázat benyújtásának helye: Polgármesteri Hivatal Városüzemeltető Iroda. A pályázatok elbírálására 1992. december 31-ig sor kerül. Bővebb felvilágosítást személyesen vagy a 11 -432 telefonszámon a fenti iroda Vállalkozási csoportja ad. Ingatlan megtekintése előzetes bejelentés, illetve időpont-egyeztetés mellett biztosítható.. •ETfLAU %ereskedeími Karácsonyi meglepetés a Dobó tér 8. sz. alatti Üveg-porcelán boltból! Minden kedves vásárlónk, aki november 20-tól december 31-ig egy alkalommal 10.000 Ft-ON FELÜL VASÁRÓL, NÉVRE SZÓLÓ TÖRZSVÁSÁRLÓI KÁRTYÁT KAP, mellyel 1993-ban egész évben boltunkban 5 % árengedménnyel vásárolhat! A bolt karácsonyi ajándéka 10 %-os árengedmény bronz-, ezüst- és aranyvasárnapon. Mi már készülünk a karácsonyra, nagy választékban kínálunk üveg-, porcelán- és kristálytermékeket a legjobb áron. Üveg-porcelán-kristály Eger, Dobó tér 8. Karácsonyi meglepetés!!! A címmel megjelent kötetben a népszerű Romana legszebb karácsonyi történeteit találhatja meg a kedves Olvasó!
