Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-14-15 / 269. szám

HÍRLAP, 1992. november 14—15., szombat—vasárnap SPORT 15. Lala csapata Abonyi kötelékrepülés Az a pillanat, amikor az edző is védekezik. A füzesabonyi kézis lá­nyok edzőjének némi afférja támadt a játékvezetőkkel. A legutóbbi bajnokságban bi­zony nem egy imát el kellett mondani a Füzesabony NB Il-es női kézilabdacsapatáért, hogy megmeneküljenek a kieséstől. Úgy osztották nekik a veresége­ket az ellenfelek, mint falusi bú­csúban a pofonokat szokás, bár igaz, a bajnokság vége felé már rájött a csapat, hogy jobb adni, mint kapni. Aztán jött a nyári va­káció. No nem tengerparti üdü­léssel, könnyed nyáresti szórako­zással, hanem a tiszacsegei egy­hetes kőkemény alapozással. És ahogy elkezdődött a bajnokság, egyik ámulatból a másikba es­tünk. Aztán ahogy teltek a hetek, már nem is kérdeztük a csapat trénerét, hogy na, mi újság, győ­zött-e a csapat, mert ez termé­szetessé vált. Gyakorlatilag az őszi szezon utolsó meccse is pa­pírforma-eredményt ígért, hi­szen az FSC a sereghajtó Egri TK-val játszott, ám a tanárjelöl­tek leckét adtak a füzesabonyi lá­nyoknak. Igaz, még ezzel a vere­séggel is megőrizte listavezető pozícióját az együttes. De vajon mi áll e teljesítmény mögött, hogyan lehetett néhány hónap leforgása alatt bajnokesé­lyes gárdát kovácsolni egy szürke kis együttesből? Ezekre a kérdé­sekre is választ szerettem volna kapni azon az estén, amikor fel­kerestem az abonyi kézilabdáso- kat. Még néhány kapuralövés, egy utolsó labdás játék, és vége az az­napi penzumnak. A csapat fél­körben leül a pálya közepén, s mivel edzőjük pár pillanatra ki­lépett a teremből, megragadom az alkalmat, hogy róla faggassam a játékosokat. — Ha jól tudom, Lalának be­cézitek a trénert. Csak így egysze­rűen Lala, vagy netán Tündér Lala? — Mikor hogy — töri meg a kuncogós csendet Kovács Ildi. — Eléggé engedékeny, amit szerin­tem mindenki ki is használ. — Meg aztán van, hogy igaz­ságtalanul veszekszik — mondja Bene Beáta. — De mi ezzel úgy vagyunk, ha nem kiabál, már- már hiányzik. — Ért a lányok nyelvén — te­szi hozzá Gál Rozália —, érzi, hogy mikor mit kell tenni, hogy helyén legyen a csapat. — Edzőnek is jó —így Nagy né Katona Andrea —, de ugyanak­kor a lelkivilágunkkal is legalább annyit foglalkozik, mint a szak­mai dolgokkal. S mivel ennél a pontnál betop­pant az edző, Atkári Lajos, más témára terelődött a szó. Többek között arra, hogy a kézilabdában is igaz az a mondás: végy egy jó kapust. Szűcs Noémi az ÉSC egyik hálóőre, az egri főiskola matematika-fizika szakos hall­gatója. Egy év kihagyás után tért vissza a csapathoz, mert hiánya zott a mozgás, és mert szeretett volna segíteni az akkor épp utol­só helyezett FSC-nek. — Legtöbbször az első lövé­seknél megérzem, hogy milyen napot fogtam ki. Már előfordult, hogy szóltam az edzőnek, cserél­jen le, mert szinte remegett a lá­bam, nem lett volna értelme to­vább állnom a kapuban. Egyéb­ként rengeteget „veszekszem” a társaimmal, ha nem úgy véde­keznek, ahogy kellene, egysze­rűen nem tudom tartani a szám. De én már csak ilyen maradok. Rozi, merthogy Egerben és Füzesabonyban mindenki így hívja, külön kategória. A Lendü­letben focizik, Abonyban kézi­zik. Volt, hogy befejeződött Egerben a meccs, ahol már kocsi várta, és repítette Füzesabonyba, a kézilabda-mérkőzésre. Az au­tóban öltözött át, és az első félidő tizenötödik percében már újból harcra kész volt. Mondani sem kell, hogy Egerben gólt lőtt, Abonyban gólt dobott. — Vezetni tanultam, amikor a rutinpályán találkoztam Lajossal — emlékszik vissza Gál „Rozi”. — Korábban az ESE-ben kéziz- tem, így nem esett távol tőlem a játék, s igent mondtam a hívó szóra. Bevallom, a Lendületnél nem nagyon szeretik ezt a kettős életet, de ha választani kéne, na­gyon nagy gondban lennék. Kovács Ildikó az egyik „ide­genlégiós”, ő Hevesről jár át Abonyba. Előtte Sírokban ját­szott, majd három hónapos kiha­gyás után tavasszal húzott fü­zesabonyi mezt. Mint mondja, az eltelt idő a jó választást igazolja, noha élvonalbeli csapathoz is hívták. — Nincs mit tagadni, mind­nyájunkat foglalkoztat az NB I/B gondolata, bár ezért még rengeteget kell izzadnunk. Sze­(Fotó: Szántó György) rintem erővel bírnánk a maga­sabb osztályt, de eléggé szétszór­tak vagyunk, márpedig idegileg is fel kell nőni a feladathoz. Igen, az NB I/B. Ha csak a csapaton múlik, képes kivívni a feljutást, de az a bökkenő, hogy a városban nincs olyan terem, ahol meg tudnák rendezni a meccse­ket. Ezen morfondírozik Petővá- ri József szakosztályvezető is, bár azt örömmel újságolja, hogy az önkormányzat döntött egy 60- 70 millió forintos tornaterem megépítéséről, amely két-három éven belül elkészülne, s amely méltó környezetet biztosítana a női csapat mellett a férfi kézisek- nek is. (A legfrissebb informáci­ók szerint ugyanakkor az igent nemre változtatta a testület, és egy lényegesen kisebb termet tart megvalósíthatónak, ahol nem lehet mérkőzéseket rendez­ni. A szerk.) A szakvezető, Atkári Lajos évek óta dolgozik a csapat gerin­cével, s úgy érzi, a száznyolcvan fokos fordulat több dologgal is magyarázható. Egyrészt a játé­kosok felnőtt fejj el gondolták vé­gig a a lehetőségeket, okosodtak, többen átértékelték eddigi tény­kedésüket. Előrelendítette a csa­patot az a tény is, hogy sikerült erősíteni, felépültek a sérültek — köszönet dr. Miksi Gyulának és az egri kórház ortopédiai osztá­lyának —, újra formába lendült a szülés után visszatért Nagyné Katona Andrea, s mindezek együttes hatására megjelent egy segítőkész szponzori háttér. Nos és még egy hajtóerőről ne feledkezzünk el: — Nem szeretnénk lemaradni a futballisták mögött, hiszen ők is listavezetők — mondja mintegy végszóként az edző. Sajátos kötelékrepülés ez lab­darúgók és kézilabdások között. A csattanó az lenne, ha tavasszal mindkét csapat előrelépne egyet. Budai Ferenc Asztalitenisz NB I. Egri győzelmi esélyek A remekül szereplő SeM- KSE férfi asztaliteniszezői a nagy múltú, többszörös magyar bajnok Bp. Spartacushoz láto­gatnak a hét végén. Sidó Ferenc utódai nem a legjobban állnak mostanában, mindössze egy győzelmet szereztek, és a me­zőny második felében tartóz­kodnak. Vagyis nagy lehetőség előtt van az egri gárda, amit nem szeretnének elszalasztani. A Győri Elektromos elleni siker megmutatta az egriek erejét, s amennyiben a fővárosban is si­kerülne megszerezni mindkét pontot, akkor módosíthatnák eddigi szerény célkitűzéseiket. Esélyeiket nagyban növeli, hogy legjobb összeállításukban vehe­tik fel a küzdelmet Wei Sin Csiu- ék. Az Egri Áfész női gárdájára három hét szünet után kettős for­duló vár, vagyis jócskán gyara- íthatják pontjaik szamát, zombaton az eddig még veret­len Tolna Il.-nél vendégesked­nek. Tavaly hazai környezetben az egriek nyertek, s ha ezt az eredményt újra hoznák, az ide­genben komoly fegyverténynek minősülne. Vasárnap 11-korajó képességű Győri Bercsényit fo­f adják a Dr. Ruttkay Vilmos portcsarnokban Beniczkyék. A találkozón minden bizonnyal sor kerül majd a még újoncnak szá­mító Inancsik Ágnes játékára is. Jelenleg az együttes öt mérkő­zésből nét ponttal a 3-4. helyen tanyázik, s egy jól sikerült hétvé­ge ezt a pozíciót stabilizálhatná, esetleg még feljebb is kapasz­kodhatnának. Vízilabda OB I. Szolnokra — Vidumansky nélkül Az egri pólósok a Cegléd fö­lött aratott győzelemmel az ősz­szel befejezték hazai szereplésü­ket. Még három idegenbeli ösz- szecsapás van hátra, és meg lehet vonni az őszi mérleget. Ma 11 órakor Szolnokon, a Damjanich-uszodában folytat­ják a bajnoki szereplést — remél­jük, a pontgyűjtést is — az ESE vízilabdázói. A feladat nem akármilyen, hiszen Gyulavári Zoltán emlékezete szerint az utóbbi két-három évben nem si­került nyerniük a Tisza-parti vá­rosban. Általában szoros mécs­eseket játszanak, tavaly például az utolsó másodpercekben esett góllal veszítettek. A mostani helyzetet az jellem­zi, hogy megbomlott a csapat szerkezeti egysége, hiszen a re­mek szélső Vidumansky azOpa- tija együtteséhez igazolt át. He­lyét a junior Európa-bajnok Pe­tik Attilaveszi át. Tóth Péter már vízbe szállhat Szolnokon, Kato­na József játéka viszont kérdé­ses. Sportműsor Szombat Fallabda: Eger város bajnoksága, Törvényház utcai terem, 9. Labdarúgás: Apella ISZE — Petőfíbánya, megyei II. osztályú mérkőzés, Eger, 13. Vasárnap Asztalitenisz: Egri Áfész — Győri Bercsényi, NB I/B-s női mérkő­zés, Eger, Dr. Ruttkay Vilmos Játékcsamok, 11. Labdarúgás: Pétervására — Atkár, megyei másodosztályú mérkő­zés, 13. FUTBALL ­FOCI — LABDARÚGÁS ­FUTBALL ­FOCI­LABDARÚGÁS ­FUTBALL A listavezetőnél a Hatvan Nehéz hétvége előtt állnak NB Il-es csapataink, hiszen ilyen vagy olyan szempontból pontot, pontokat kellene szerezniük. Ráadásul idegenben. Az FC Hatvan a listavezető otthonában lép pályára, s mivel a Tiszavasvárinak is biztos ami biztos alapon győzelemre van szüksége az első hely megtartá­sához, nem adja egykönnyen magát. A hatvaniak szívós, takti­kus védekezéssel képesek lehet­nek a döntetlenre, s ezt már Tóth Dénes edzői sikerként könyvel­né el. Mint mondta, már egy hete is látszott a játékosokon a szezon végi fáradtság, így a hét második felétől olyan edzeseket tartottak, amelyek a frissítést célozták. Hogy tavasszal kedvező pozíció­ban folytathassák, nemcsak erre, hanem az utolsó meccsre is gon­dolniuk kell — a Budafok látogat majd Hatvanba —, s a két talál­kozón legalább kettővel kellene gyarapítaniuk eddigi pontjaikat. A három már bravúrnak számí­tana. A csapat játékosai egészsége­sek, kiveve Mogyoróst, aki ideg- becsípődésben szenved. Egerben több változás is lesz a csapatban. Mint azt Zsidai Jó­zsef megbízott edzőtől megtud­tuk, a heten kétjátékost két mér­kőzésre kölcsönkaptak a Diós­győrtől. Az ukrán Parhomenko rutinos, labdabiztos labdarúgó, míg Nagy Attilára beállósként, emberfogó védőként lehet szá­mítani. Vadicska hatodik sárga lapja miatt a hátralévő két talál­kozón már nem szerepelhet, Kormos pedig fegyelmi vétség miatt marad ki a keretből. Az történt ugyanis, hogy hétfőn egyórás késéssel jelent meg a gyúráson, mondván, hogy el­aludt. Erről Zsidainak az a véle­ménye, hogy aki ilyen helyzet­ben nyugodtan tud aludni, nem való egy létéért küzdő közösség­be. Berecz húzódása rendbe jött, így már ő is csatasorba állítható. A szakvezető bízik abban, hogy a héten nemcsak létszámát tekintve egyenesedett ki a csa­pat, s ezt már a Bag elleni mécs­esén is bebizonyítja. Szerinte az dönti el a mérkőzést, hogy me­lyik együttes teszi túl magát azon, nogy fontos meccset ját­szik, és az akaráson kívül melyik csapat gondolkodik majd a pá­lyán. Az elsőnél a második A labdarúgó NB III. Mátra- csoportjának tizennegyedik for­dulóbeli mérkőzései közül feltét­lenül kiemelésre kívánkozik a Füzesabony — Dunakeszi rang­adó. Az első és második helyezett összecsapásának eredményétől nagyban függ majd az, hogy az őszi szezon végén ki kerül a cso­port élére, ahol hosszú hetek óta tanyázik a mostani pályaválasz­tó. Az abonyiak nagyon értékes ontot szereztek legutóbb Rá- ospalotán, ami a csapat ki­egyensúlyozottságát dicséri, de a Dunakeszi együttese sem vélet­lenül tartózkodik rendre az él­mezőnyben. Az előzményekből következően aligha lesz gólzápor a találkozón, hiszen mindkét ol­dalon szilárdak a védelmek, és nincsenek félelmetes támadók. Akár egyetlen kihagyás is döntő lehet, ami csak növeli a feszült várakozást. Vélhetően nem fognak unat­kozni a Heréd-Gyöngyös mér­kőzés nézői sem. A két szom­szédvár összecsapásai minden­kor bővelkednek izgalmakban, hiszen a csapatok tekintélyének nem közömbös, hogy mi lesz a végeredmény. A szakvezetők meglehetősen szűkszavúan nyi­latkoztak az esélyekről. Péczely Szabolcs (Heréd): — A rangadók mindig háromesé­lyesek. A GYSE legutóbb jó já­tékkal nyert, mi mégis győzni akarunk ellenük. Ács János (Gyöngyös): — A döntetlennel Kiegyeznénk, hi­szen azzal ott tudnánk maradni közvetlenül az élmezőny mö­gött. A két csapat játékosai nagy­részt közelről ismerik egymást. Összecsapásuknak van olyan tétje is, nogy a kissé hullám­völgybe került herédiek selypi otthonukban képesek-e élvezni a hazai pálya előnyét a Gyön­f yössel szemben. Rangja lesz a ajóbábony-Bélapátfalva mér­kőzésnek is, de más helyzetből következően. A Tisza-csoport utolsó és utolsó előtti helyezett­jének összecsapása a kiesés elle­ni küzdelem fontos állomása. Azt mindkét csapat háza táján jól tudják, hogy csak pontszerzé­sekkel menthetnek at valós re­ményeket a tavaszra. A veretlen Nagyrédén A megyei bajnokságban va­sárnap egy órától kerül sor arra a mérkőzésre, amely akár az egész őszi szezon slágertalálkozója le­het. A második helyen álló Sám­son SE a még veretlen recskieket fogadja, s a házigazdák győzelme esetén még izgalmasan alakulhat a bajnokság. Ha viszont a Recsk elviszi a két pontot, akkor már jelentős lépéselőnyre tehet szert. Kristyán István, a rédeiek edzője még csak néhány hete ül új csapata Kispadján, de nagyon elégedett a fiúk hozzáállásával, és az eredményekkel is. Ami gondot okoz, az a csekély számú hadra fogható játékos. Az igazán jó erőnléttel rendelkezők épp egy csapatot tesznek ki, a cserék nem állnak, mindig feladatuk magaslatán. így történt ez a múlt héten Felsőtarkányban is. A gondok azóta csak szaporodtak, mert a gólerős Pápai eltiltása és Bágyi bedagadt bokája érzéke­nyen érinti a Sámsont. Ráadásul a rédeiek fél szemmel már a Haj­dúnánás elleni Magyar Kupa­meccsre tekintenek, ami persze nem jelenti azt, hogy a vasárnapi rangadót nem veszik komolyan. Az éllovas mindenkinek veszé­lyes ellenfél, főképp a góllövőlis­ta élén álló Lechnert semlegesí­tése lesz nehéz feladat. A vendégek részéről Szobo- nya Tamás szakosztály-igazgató nyilatkozott, méghozzá egészsé­ges önbizalommal. A csapatnál senki sem betegeskedik, es na­gyon úgy néz ki, ha sikerül egy pontot elhozniuk, már semmi sem „menti meg” őket az őszi el­sőségtől. Ugyanis az utolsó for­dulóban a sereghajtó Felsőtár- kány látogat el Recskre, a rédei­ek viszont Apcra utaznak. Sum­ma summárum, az egyik pontért vasárnap Nagyrédére utazik Kiss Tibor csapata, de ha kettő lesz belőle, akkor sem eresztik búnak a fejüket. Abban mindenképpen reménykednek, hogy megőrzik a veretlenségüket. Tippjeink: Selyp — Kompolt 1, Novaj — Tarnalelesz 1, Sírok — Tarnaörs 1, Felsőtárkány — Domoszló 1, Nagyréde — Recsk X, Gyöngyöshalasz — Ape X, Poroszló — Heves 2, Tenk — Be­senyőtelek X. Pályáról — pályára Labdarúgó NB /., szombat: Békéscsaba — Vide­oton, 12, Rába ETO — Diósgyőr, 12.30, Kispest- Honvéd — Veszprém, 12.30, Csepel — Nyíregyhá­za, 13, Siófok - BVSC, 13, Pécs - MTK, 13, FTC - Vác, 14.30, UTE - Vasas, 17. Labdarúgó NB II., Keleti-csoport, szombat: DVSC—Gödöllő, 13. Vasárnap (13): Bag — Eger SE, Horváth O. (Hanacsek, Vámos), BMTE Tör­ley — Kazincbarcika, Tiszavasvári — Hatvan, Ha- nyecz (Németh L., Zvolenszky), Kiskőrös — Baja, Szarvas — Kaba, Szeged — Hajdúnánás, SBTC- Salgglas - III. Kér. TVE. Labdarúgó NB III., Mátra-csoport, szombat (13): St. Kohász — Szolnoki Cukor, Pásztó — Jászapáti, Törökszentmiklós — Rákóczifalva, Füzesabony — Dunakeszi, Inges, Jászberény — Balassagyarmat. Vasárnap (13): Karcag — Rá­kospalota, Heréd — Gyöngyös, Jancsó, Szolnoki MÁV MTE - Monor. Megyei labdarúgó-bajnokság, szombat (13): Selyp—Kompolt, Ducsai, Novaj — Tarnalelesz, Je­néi, Sírok — Tarnaörs, Menyhárt. Vasárnap (13): Felsőtárkány — Domoszló, Szabó S., Nagyréde — Recsk, Szolnok m. jv., Gyöngyöshalász — Apc, Pest m. jv., Poroszló — Heves, Györgyfi, Tenk — Besenyőtelek, Borsod m. jv. NB II-es serdülő és ifjúsági mérkőzések, szom­bat: Hatvan — Tiszavasvári, 11, ill. 12.30. Éger SE — Bag, Északi sportpálya, 11, ill. 12.30. Ropd a táncot! Nagyszabású rendezvénynek ad otthont ma délután két órától az egri körcsarnok. A Kenguru rock and roll klub szervezésében bonyo­lítják le az akrobatikus rock and roll magyar bajnokságot, és a résztve­vők a Boogie Woogie tánctudásukat is bemutatják. Százhetven ver­senyző ropja majd a parketten a táncot, s emellett százhetven kezdő és haladó egri rokis lép még a közönség elé. Két órától az elődöntőket kísérheti figyelemmel a publikum, hattól pedig előbb az elődöntők, majd a finálé következik. A napot az éjsza­kába nyúló bál zárja. Tizenhatos Eb-döntő? Elképzelhető, hogy az 1996- os angliai Európa-bajnokság döntőjében az eddigi gyakorlat­tól eltérően már nem nyolc, ha­nem tizenhat futballválogatott venne részt. Ezt a lehetőséget is figyelembe veszi az Európa-baj- nokságot előkészítő bizottság, amely Frankfurtban ülésezett. A résztvevő válogatottak szá­mának emelését az indokolja, hogy az elmúlt években jelentő­sen megnőtt az UEFA-tagorszá- gok száma. A Szovjetunió, Jugo­szlávia és Csehszlovákia meg­szűntével rengeteg új nemzet labdarúgó-szövetsége jelentke­zett az európai futball színpadán. Ehhez még hozzájárul a konti­nensviadal népszerűsége, amit a legutóbbi, svédországi Európa- bajnokság sikere is bizonyított. Egy esetleges 16 csapatos torná­ról tett említést Glen Kirton is, az Euro ’96 igazgatója. A szervezők elképzeléseiket az UEFA Végrehajtó Bizottsága elé terjesztik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents