Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1992-11-14-15 / 269. szám
HÍRLAP, 1992. november 14—15., szombat—vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 11. • • um ’CH^tronoimm t^cwdwfcmk Levesek Bableves dalmát módra Hozzávalók: 300 g fehérbab, 100 g húsos szalonna, 2 zöldpaprika, 1 dl tejföl, só. A szalonnát csíkokra vágva kiolvasztjuk, és zsírjában megpároljuk az ugyancsak csíkokra vágott paprikát, majd ráöntjük az előző este beáztatott babot (levével együtt), és puhára főzzük. Tejföllel tálaljuk. Gesztenyeleves dalmát módra Hozzávalók: 800 g gesztenye, 1 evőkanál cukor, 60 g vaj, 2 tojássárgája, 8 dl csontleves. A gesztenyét héjastól tizenöt percig főzzük, majd néhány percre hideg vízbe tesszük, meghámozzuk, és a csontlevesbe téve, a cukor és a vaj hozzáadásával puhára főzzük. Tizenkét egész szemet félreteszünk, a többit szitán áttörjük. Az áttört gesztenyét elkeveijük a tojások sárgájával, majd kevergetve visz- szaengedjük a levesbe, hozzáadjuk az egészben hagyott gesztenyéket, és még egyszer felfőzzük. Saláta Feketeretek-saláta Hozzávalók: 2-3 fekete retek, só, köménymag, olaj. A meghámozott retket vékonyra szeljük, meghintjük sóval, köménymaggal, és meglocsoljuk olajjal. Előétel Cukkini dalmát módra Hozzávalók: 250 g cukkini, 1 Dalmát konyha evőkanál ecet, 2 tojássárgája, 70 g vaj, 2 dl tejföl, 50 g reszelt sajt, só, bors. A cukkini két végét levágjuk, a cukkinit héjastól legyaluljuk vagy vékony szeletekre vágjuk, és sós, ecetes vízben egy percig főzzük. Tűzálló tálba tesszük. A tojások sárgáját, az olvasztott vajat, a tejfölt és a reszelt sajtot ösz- szevegyítjük, a cukkinira öntjük, és tíz-tizenöt percre forró sütőbe tesszük. Húsételek Dalmát húsgombóc Hozzávalók: 250 g marhahús, 250 g sertéshús, 50 g füstölt szalonna, 1 tojás, 250 g hagyma, petrezselyemzöld, só, bors, paprika, 1 dl olaj. A kétfajta húst és szalonnát együtt megdaráljuk, hozzáadjuk a tojást, a fűszereket, és nedves kézzel kis gombócokat formálunk belőle. Az olajban megpároljuk a nagyon vékony karikára vágott hagymát, megszóljuk sóval és paprikával, beletesszük a húsgombócokat, öntünk rá 2 dl vizet vagy bort, és kis lángon addig pároljuk, míg a hagyma teljesen szét nem főtt. Addigra a hús is megpuhul. Raznjici Hozzávalók: 350 g boíjú- és ugyanennyi sovány sertéshús, 200 g füstölt szalonna, 2 zöldpaprika, 2 paradicsompaprika, só, bors, erős pirospaprika, 2 nagy hagyma. A húst és a szalonnát egyenlő kockákra vágjuk, és a hozzávalókat felváltva húzzuk négy nyársra. Erősen fűszerezzük, és grillsütőben vagy faparázson megsütjük. Finomra vágott nyers hagymával tálaljuk. A raznjici különleges zamatát attól kapja, hogy a faparázsra szőlőleveleket tesznek. Vannak vidékek, ahol hús helyett — vagy éppen a hússal együtt — boíjúmájat és -vesét is tűznek a nyársra. Sütemények Dalmát pite Hozzávalók: 6 tojássárgája, 3 tojásfehérje, 140 g cukor, 140 g liszt, 140 g vaj, 3 evőkanál kristálycukor, 4 evőkanál mandula, 1 citrom reszelt héja. A tojások sárgáját a cukorral, az olvasztott vajjal habosra keverjük, hozzáadjuk a reszelt citromhéjat, a lisztet, végül 3 tojás habbá vert fehérjét. Zsírpapírral bélelt sütőbádogba öntjük, kristálycukorral kevert, gorombára vágott mandulával hintjük meg, és 15-20 percig sütjük. Sültalma-krém Hozzávalók: 1000 g alma, 100 g cukor, 30 g vaj, 2 tojásfehérje, fahéj, citromlé. Az almát meghámozzuk, kis kockákra vágjuk, és 2 evőkanál cukorral egy kevés vízben péppé főzzük. Hozzáadjuk a vajat, egy fél citrom levét, egy késhegynyi fahéjat, tűzálló tálba tesszük, a tetejére halmozzuk a maradék cukorral felvert tojásfehérjét, 10 percre forró sütőbe tesszük, majd az eloltott sütőben hagyjuk kihűlni. Részeges kenyér Hozzávalók: személyenként 2 vékony szelet fehér kenyér — esetleg kalács —, málnaíz, fehérbor, liszt, tojás, morzsa a panírozáshoz, valamint olaj a sütéshez. Két szelet kenyér közé lekvárt kenünk, majd néhány percre borba mártjuk, ezt követően pedig lisztbe, tojásba, morzsába pa- nírozva olajban kisütjük. WHO oltási program hat betegség teljes felszámolására De sikerül-e megfékezni a kolerát? A gyermekbénulás az amerikai kontinensen valószínűleg a múlté: az utolsó esetet 1991. augusztus 23-án Peruban regisztrálták. Most fordul elő először a történelemben, hogy egy teljes féltekén egy év eltelte után sem jelentettek új polio-fertőzéses esetet. A siker annak a hét éve tartó oltási programnak köszönhető, melyet a Pánamerikai Egészség- ügyi Szervezet (PAHO) végez. Valamennyi, öt éven aluli gyermek évente kétszer kapta szájon át az oltóanyagot. „A betegség újabb fellángolása azonban bármikor lehetséges” — figyelmeztet Ciro de Quadros, a PAHO vezetője. Egy betegség hivatalosan csak akkor tekinthető kiir- tottnak, ha három év alatt egyetlen új megbetegedés sem lép fel. Eddig csak a himlő gamely szintén vírusbetegség) tunt el végleg a Föld színéről. Mint a himlővírus, úgy a poliovirus is csak egy élőlényt támad: az embert. Ezért egy következetes oltási programnak jó esélye van arra, hogy a vírussal egyszer s mindenkorra végezzen. A gyermekbénulás elleni oltás része a WHO programjának, amely hat súlyos fertőző betegség ellen irányul. Ezek tartós egészségkárosodást, esetenként halált okozhatnak. Ide tartozik a gyermekbénuláson kívül a kanyaró, a difté- ria, a szamárköhögés, a tetanusz és a tuberkulózis. A legnagyobb veszély most a kolera, amely Dél-Amerikában 1991 óta előrenyomulóban van. 400.000 megbetegedést és 4000 halálesetet okozott a Vibrio cho- lerae 01, ahogy e hasmenéses megbetegedés kórokozóját nevezik. Mivel a kolera elterjedése közvetlenül az ivóvíz higiéniájával függ össze, a szakértők nem oltási programokban gondolkodnak, hanem a higiéniás feltételek erőteljes javításában látják a probléma megoldásának kulcsát. Római légiósok fedezték fel Változatok savanyú káposztára — házi kivitelben Állítólag a Dunántúl területére vezényelt római légiósoknak köszönhetjük a konyhaművészet egyik fontos alapanyagát, a savanyú káposztát. Mint sok nagy „felfedezésben”, ebben is jelentős szerepe volt a véletlennek. A Pannónia felé tartó sereg a hosz- szú menetelésre kellő mennyiségű élelmet, egyebek között jókora halom káposztát vitt magával. Az úton a nagy meleg és a zöty- kölődés nyomán a káposztafejek erjedésnek indultak, és megsa- vanyodtak. Az éhes katonák mindezzel nem sokat törődtek — belekóstoltak a „romlott” káposztába, s fölöttébb ízletesnek találták. Az új étek híre hamarosan eljutott Rómába. A tehetősebb polgárok káposztával telt puttonyokat akasztottak rabszolgáik nyakába, és addig járatták velük a hepehupás utcákat, míg rakományuk kellően megerjedt. A savanyú káposzta karrierje még gyorsabbá vált, amikor kiderült, hogy nemcsak pikáns, kellemes ízéért, hanem magas vitamintartalmáért is érdemes fogyasztani. James Cook kapitány a rettegett skorbuttól védte meg segítségével tengerészeit, de azóta tudjuk, hogy védelmet nyújt tucatnyi más kellemetlen, veszélyes kór ellen is. Azt talán sok tapasztalt háziasszony sem tudja, hogy viszonylag csekély fáradsággal házilag is készíthető savanyú káposzta — méghozzá többféle változatban, attól függően, hogy ki milyen betegségre keres gyógyulást. Fölszerelés sem igen kell hozzá, csupán a boltokban manapság ismét kapható, kifejezetten savanyításra szolgáló néhány cserépedény. (Hiányában azonban megteszik széles szájú befőttes- üvegek is.) Dr. Bukovinszky Julianna természetgyógyász receptje szerint a legyalult káposztát kell legalul- ra tenni, majd arra néhány szántott paprikát, és így váltogatva töltsük meg az edényt vagy az üveget. Legfölülre tegyünk babérlevelet, és egy tisztára mosott kőnehezékkel leszoríthatjuk az érlelődő káposztát. Egy liter vízhez egy evőkanál sót adva öntsük föl az edényt, végül attól függően, hogy milyen betegség ellen fogyasztjuk, tegyünk a káposztához gyógynövényeket, magokat. íme, az alkalmazandó gyógy- fűszerek: torma (hörghurutra), babérlevél (makacs köhögésre), kapor (ideges feszültségre), kömény (bélgörcsre, étványtalan- ságra), fehér mustármag (reumára, különféle fertőzésekre), borókabogyó (gyomor- és epe- bántalmakra), tárkony (magas vérnyomásra). Az otthon savanyított káposztát cukorbetegek is fogyaszthatják. A vérszegényeknek kivált fekete kenyérrel és dióval jó hatású, a renyhe bélműködésben szenvedők pedig káposztalével enyhíthetik panaszaikat. (FEB) Mit tud a technika? Hogy mik vannak, avagy egy jámbor polgár megfigyelései Már gyermekkorom óta szeretek nyitott szemmel és füllel járni, s így az utóbbi napokban olyan eseményekre figyeltem fel, melyeket szeretnék Önökkel, kedves Olvasóink, megosztani. Eleddig abban a hitben éltem, hogy egyszersmind befellegzett az úgynevezett káderpolitikának, melyet úgy jellemeztünk az elmúlt évtizedekben, hogy a jó káder nem vész el, csak átalakul. Hát kérem szépen, imigyen vallom be, hogy alaposan tévedtem. Tévedtem, méghozzá vaskosan! A Pátria Nyomda Rt. a közelmúltban közgyűlést tartott, melyen minden előzmény nélkül leváltották a vezérigazgatót, noha tavaly 177 milliós nyereséget tudott a cég vezetése alatt felmutatni. Az Állami Vagyonügynökség képviselője a vezérigazgató felmentését javasolta, és szavazást rendelt el, melynek kimenetele nem lehetett vitás, mivel 96 százalékának birtokosa az ÁVÜ. A Pátria Nyomda Rt. vezérigazgatói székébe egy gépész- mérnököt ültetett. Amikor az egyik lap képviselője megkérdezte az Állami Vagyonügynökség képviselőjét, hogy „bukkantak” a vezérigazgatóvá avanzsált gépészmérnökre, az imigyen „leplezte le” a titkot: „Az ő(azaz a gépészmérnök úré) neve szerepelt az ÁVÜ humánpolitikai nyilvántartásában, vagyis azoknak a névsorában, akik vezető pozícióba kerülhetnek.” Uraim és Hölgyeim! Kell ehhez egyetlen szó kommentár is? * * * Tanulságosnak ítélt cikket olvastam a Magyar Hírlap október 6-i számában. Boross Péter belügyminiszter úr nyilatkozott bizonyos szélsőséges megnyilatkozásokkal kapcsolatban. „A verbális megnyilvánulások önmagukban kevés veszélyt jelentenek. Alig létező tendenciákat nem értékelhetünk úgy, mintha a nyakunkon lenne a baj... egyelőre nem tanultuk meg, hogy bizonyos megnyilvánulásokra csak legyintsünk egyet...” Mi a helyzet tehát a belügyminiszter úr szerint? Az ilyen-olyan „verbális megnyilvánulásokra... csak legyintsünk egyet...” Hát kérem, ha így áll a helyzet, akkor nap mint nap miért kapnak a kormányzat egyik-másik tekintélyes személyiségeitől fejmosást, kemény dorgatóriumot nem csupán az ellenzékben lévő polgártársaink, de Uram Isten, még a független sajtó is. De úgy látszik, hogy Boross belügyminiszter úr elfeledkezett arról, hogy minden szélsőséges — például szélsőjobb, avagy szélsőbal — politikai mozgalom csupán „verbális megnyilvánulásoK”- kal vette kezdetét. így történt ez az első világháború után Oroszországban, így a német császárság bukása után Németországban, így Magyarországon az 1930-as évek vegén és a ’40-es évek elején. Egyszer Lenin, másszor Hitler, harmadszor Szálasi és társai részéről. Ne vádoljon most engem senki azzal, hogy az ördögöt festem a falra, de igenis jól, nagyon jól tenné Boross belügyminiszter úr, ha disztingvál- na az egyes,, verbális megnyilatkozások” között. Éles szemmel és jó füllel azért csak mégis meg lehet neszelni, hogy itt-ott egyes megnyilvánulásokra igenis zablát kellene tennie, és kérem, a legcsekélyebb romboló célzatú „ verbális megnyilatkozások”-at a tiszta demokrácia szent jegyében kemény kézzelfojtsa el, s ne jámbor kézlegyintéssel intézzen el. Egyes jelenségekre ne ragasszanak szépségflastromot, de más, a kormányzatnak nem tetsző kijelentéseket, tetteket pedig ne minősítsék ellenségesnek! * * * Nem lévén gyermekember, tudtam, hogy voltak titkos rendeletek a múltban, s gyanítom, hogy napjainkban is vannak ilyesfélék. De hogy egy titkos kormányrendelet annak előtte jelenjen meg a szigorúan titkos dossziék mélyén, mielőtt a kérdéses ügy napirendre került volna, még nem hallottam, nem olvastam. De hát kérem, a jó pap is holtig tanul. Mint katolikus ember vallom, hogy az elkonfiskált egyházi javak után kárpótlás jár, elégtétel dukál! De lássuk a tényeket! Pálos Miklós úr, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára egy kormányülésen közölte, hogy a kormány még 1990-ben egy titkos, azaz nyilvánosságra nem hozott rendeletet alkotott; csere- ingatlan-alap létrehozását határozta el. Mit jelent ez a hivatalos közlés? Nem többet, s nem kevesebbet, mint hogy már egy esztendővel az egyháziingatlan-tör- vény meghozatala előtt titkos rendeletet alkotott a kormányzat, hogy a jövőbeni egyházi igények kielégítésére elegendő számú csereingatlan álljon rendelkezésre. S bár a beavatottak szerint ez a bizonyos csereingatlan-alap nem jött létre, de maga a tény igen jellemző, és mivel nem jött létre, joggal merülhet fel a kérdés: miért is hozták akkor nagy titkosan létre? S talán a Kedves Olvasó nem is sejti, hogy ugyanazon az ülésen az államtitkár úr úgy vélekedett, hogy az önkormányzati vagyon nehány százalékát el kell vonni a már tulajdonosi helyzetben lévő helyhatóságoktól, s ebből egy alapot képezni az egyházi ingatlanigények kielégítésére. Mi tehát e fontos kérdésben ma a helyzet? Volt egy nyilvánosságra nem hozott, tehát titkos, de végre nem hajtott kormányrendelet, s ma van egy még talán embrionális stádiumban sem lévő kormányzati elgondolás! Csak kérem, az a nagy kérdés merült fel ezek után: hogyan tovább ebben a mindenképpen fontos, de igen nehéz, s igazán aktuális ügyben — melyet pedig mindenképpen és megnyugtatóan minél előtt sínre kellene tenni. De Uraim! Ne imigyen! Sugárlstván egri polgár Mindennap bekopogunk Önköz! zásánál évente 1,4 millió kilogramm mag keletkezik, melynek megfelelő kezelése 312 ezer dollárba kerül. A „magos” energia viszont segít megtakarítani az áram- és fűtési költségeket, amellett környezetbarát. Az Egyesült Államokban a felhasznait energia 3,5 százalékát már növényi anyagokból nyerik. Szupercsapda, egereknek Csúnya idők köszöntenek a jövőben az egerekre Angliában. Egy brit cég, a Rentokil ugyanis piacra dobta a műszaki fejíődés csúcsán álló egércsapdáját, amely nem a hagyományos sajtcsalival, s nem is egy darab szalonnával csábítja a szürke állatkákat. Ehelyett elektromos hullámok hívogatják az egereket, s ha látogató téved a szupercsapdába, erről infravörös érzékelő tájékoztatja az ellenőrző központot, amely azonnal lezárja a menekülés útját. A találmányt egyébként egereken kívül más négylábú rágcsálók ellen is hasznosítani akarják. A szupercsapdát Angliában egyelőre csak bérelni lehet. Egy darab, 20 egér elfogására „szakosodott” gépezet évi kölcsönzési dija 4 ezer font, azaz 600 ezer forint. Üzemanyag, cseresznyemagból A cseresznyemagokat nem szabad eldobni, értékes energia nyerhető belőle. Traverse City (USA, Michigan állam) mező- gazdasági szövetkezete akarja az első, cseresznyemaggal hajtott gyümölcsfeldolgozó berendezést üzembe helyezni. Az alternatív üzemanyag előállítása során a cseresznyemagokat előbb meg- őrlik, majd megszántják, és bn- ketté préselik. Az ezt követő kokszosítási folyamatban az anyag aktív szénbe és egy metán-, hidrogén-, szén-monoxidf áz keverékbe kerül. E „koktél” atására vízgőz keletkezik, amely turbinát hajt — így a cseresznyemag elektromos energiává alakul at. Az alternatív technológia ötlete úgy született, hogy Traverse City gyümölcstermelői kiszámították: a cseresznye szörppé, lekvárrá stb. feldolgo-
