Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1992-11-14-15 / 269. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. november 14-15., szombat-vasárnap Sinead O’ Connor új albuma Az ír származású Sinead O' Connor most fejezte be új albu­mát, aminek a címe: „Am I not A NASA felkészül your girl?” (Nem vagyok a Te lá­nyod?) Az album dalaival világ körüli turnéra indul. Az új album a régi, magasfokú művészi színvonalat üti meg, csendesen szól mindenkihez. Bensőségessége csak kis kon­certtermekben érvényesül. Kar­rierje két évvel ezelőtt indult, mégpedig a filmvilágban. Ő ját­szotta a főszerepét és komponál­ta a zenéjét a „Hush a-bye-baby” című filmnek. Új filmet is forgat, melyben Emily Bronte szerepét alakítja. Dublinban született, és ott is nőtt fel. Énekelni 14 éves korá­ban kezdett. Néhány évvel az­után Londonba költözött, foly­tatva énekesi pályáját. Ötéves kisfia van, Jake. Régen csak a hercegek, grófok gyönyörködhettek benne, nö­vényházaikban. Rómáig kellett utaznunk, hogy láthassuk. Ma már a balkonok, teraszok, szo­babelsők kedvelt dísze lehet, me­diterrán kertek hangulatát árasztva, miután egyre több cit­rusféléhez juthatunk hozzá hazai faiskolákból. Jóllehet, a termése nem olyan gazdag és bőséges, mint hazájában, és az íze, zamata is elmarad az üzletekben vásárolt gyümölcsök ízétől, mégis, deko­ratív formája, szép, sötétzöld lombja és illatos virágai miatt na­gyon sok növénykedvelőnek okoz örömet. A könnyen kezelhető, szobai körülményeket jól elviselő cit­rusfélékhez tartozik az úgyneve­zett „háromlevelű narancs” (Poncirus trifoliáta). Mint általá­ban minden növénynél, itt is az igénytelenség és a gyümölcs mi­nősege között egyenes arányos­ság van. Valamivel több ápolást kíván a mandarin, a citrom. En­nek ellenére elég jól terem, még teraszon tartva is. A grapefruit, valamint a citrom és narancs ke­resztezéséből származó „cit- rancs” a legkényesebb, nekik in­kább télikertek felelnek meg. Ha azt akarjuk, hogy a citrusféléink jól fejlődjenek, akkor a szárma­zási helyeiknek megfelelő kör­nyezeti feltételeket a lehetséges mértékig meg kell közelíteni. Nemcsak a napot és a meleget kedvelik, hanem a szél-, illetve huzatmentes helyet is megkíván­ják. Déli fekvésű télikertek, tera­szok, balkonok a legkedvezőb­bek. Nyáron, amikor szabadba vihetjük, tegyük szélvédett déli falak mellé. Ha több példányunk van, úgy kell elhelyezni, hogy egymást ne árnyékolják. A növe­kedési (vegetációs) idő alatt rendszeresen öntözzük. Az edé- nyes növények nyáron a déli ol­dalakon nagyon hamar kiszárad­nak. Ugyanakkor az is káros le­het, ha az edény alján a tartóban a víz pang. Ez általában akkor fordul elő, ha dupla edényben tartjuk (a virágcserepet még egy dekoratívabb „diszcserépbe” tesszük). Ilyenkor rendszeresen ellenőrizni kell, és a felgyűlt vizet ki kell önteni. A legtöbb citrusféle tápanyag­igényes. Tavasz kezdetétől au­f usztus végéig hetente trágyázni ell. Több tápelemet tartalmazó összetett műtrágyákat válasz- szunk erre a célra. A mikroele­mek hiányát a citrusfélék szinte azonnal jelzik. Sajnos, legtöbb­ször a levelek elvesztésével, ami­ben ha a növény nem is pusztul el, de a dekoratív hatást tönkre­teszi. Enyhén savanyú (5,5 pH — 6,5 pH) kémhatású talaj, illetve föld szükséges számára. A koronás fácskákat metszeni is szükséges. Kora tavasszal még a hajtásfejlődés megindulása előtt minden hajtás egyharmadát vághatjuk le. A többinél elegen­dő csak koronaalakítást végezni. A befelé, keresztbe növő ágakat, a tűi sűrűeket szükséges kivenni. A citrusfélék teleltetése szep­tember vége, október elejétől kezdődik. Világos, hűvös (5-10 C-fok) helyen tartjuk tavaszig. Ez alatt az idő alatt az öntözést is szünetelteni kell. Néhány faj — mint pl. citrom — teleltetés alatt a lombját hullajtja. Ettől nem kell megijedni, mert természetes folyamat. Sokan ilyen tünet lát­tán öntözni és trágyázni kezde­nek, ami egy helytelen reakció. A legtöbb citrusféle önbepor­zó, de aki ezt a folyamatot előse­gíteni kívánja és ha teheti, tegyen egymás mellé két azonos időben virágzó, különböző fajtájú nö­vényt. A nemesítők a mi éghajlati kö­rülményeinket télen is elviselő „télálló” egzótákat is előállítot­tak. Kapható (megrendelve pos­ta útján is) több faiskolából a tél­álló Poncirus trifoliáta kerti cit­rom (ára kb. 300 forint). A Musa Busjoo (fagytűrő banán) állító­lag némi takarással a legkemé­nyebb teleket is átvészeli. V. Pénzes Judit Mit válaszoljunk a földönkívülieknek? Mi történik, ha „ET” nem hazatelefonál, hanem felhívja a Földet? A tudósok ezt a „ komoly esetet” nem akarják átengedni Steven Spiel­berg hollywoodi filmrendezőnek, hanem dolgoznak a földönkívüli lények üzenetére adandó megfelelő válaszon. — Sokan azt hiszik, hogy ez ostobaság, de nekünk alaposan meg kell fontolnunk a feleletet — mondja Joghn Billingham a NASA tu­dományos központjában. — Ez nemcsak a tudósokat és mérnököket érintő kérdés, mivel a válasz az egész Föld bolygót fogja minősíteni. A híradás intelligens élőlényekhez menne egy olyan bolygóra, amely ta­lán billió és billió kilométerre van a Földtől. A kutatók már keresik a világűrből érkező jeleket. Ha valamikor is a Földre irányítanának egy üzenetet, az feltehetően válaszként érkez­ne olyan elektronikus információkra, amelyek a földi hírközlés kez­dete óta jutottak ki az univerzumba. Legyen az a Titanic segélykéré­se, vagy egy televíziós műsor. Elméletileg ezeket a jelzéseket foghat­ják olyan élőlények, akik elég intelligensek és kíváncsiak is ahhoz, hogy válaszoljanak rá. „Erre az esetre kell felkészülnie a Földnek” — véli Billingham professzor. Az első rádióhullámok már elérhették a Naprendszerünk közelé­ben lévő csillagokat, a válasz tehát elméletileg már úton lehet felénk. A Titanic segélykérésére a reagálás természetesen egy kicsit már ké­sőn jönne, de valamilyen földönkívüli vélemény a földi televíziók szórakoztató műsorainak szerkesztéséről még idejében befuthat­na. Ősi ösztönök — mai reakciók Ösztönösen megérezzük, ha a másik ember hazudik. De a kuta­tók ennél pontosabb magyaráza­tot keresnek. Svéd tudósok sze­rint az orrunk közvetíti szá­munkra a legfontosabb informá­ciókat, hiszen ha valaki nem mond igazat, izzad, és ezt a szag- lószervünk észleli. A megmaradt ősi ösztön jele sok ember őszi költözési vágya is. Ennek a magyarázata, hogy Gyermekeink beszédkörnyezete a családban Beszédműveltségünk és nyelvhasználatunk minőségét az is meghatározza, hogy gyermek­korunkban milyen beszédkör- tlyezet vállalja az alapozó szere­det. A család, a szülői ház az egészséges beszédkészség kiala­kításában meghatározó szerepet játszik abban, hogyan találkozik a gyermek először anyanyelvé­vel. Elsősorban az édesanyák és a nagymamák tehetnek legtöb­bet a gyermekek beszédkészsé­gének fejlődésében. Ők segítik e(ő, hogy a gyermek ne maradjon magára a szótlanság és a magá­nyosság csapdájában. Beszédkészsége és érzelmi vi­lága együtt fejlődjék. Sajnos, éppen napjainkban — tisztelet a kivételeknek — egyre kevesbednek a családi környe­zetben a beszélgetés alkalmai, le­hetőségei. A szülők elfoglaltak, hiányzik az emberi hang, s a csendet a nagy erővel megszólal­tatott gépi hang töri csak meg. Pedig nagy a gyermekek „be­szédéhsége”, s ha nincs lehetősé­ge a beszéd gyakorlására, később kezd el beszélni, s erről nem ő te­het. A hallgatásra kényszerített hallgatag gyerek füle és hallása is kárát vallja annak, hogy hangél- ménye is szegényedik. Kodály Zoltán szerint nem mindegy, hogy a gyerek már csecsemő ko­rában milyen hangélmény birto­kában kap lehetőséget, hogy ezek a nemkívánatos beszéd­hangzási jelenségek, beszédza­varok jelentkezzenek; a selypí­tés, a raccsolás, a nyafka magán­hangzókkal motyorékolás, a gü­gyögés stb. Vannak, akik a gyere­kek korai beszédhibáit természe­tes fejlődési folyamatnak tekin­tik, sőt még elő is segítik, s a fel­nőtteknek tetszik ez a gyermeki hibás hangzásmód, s maguk is gügyögnek, selypegnek, düdög­neka gyermeknek, s teszik mind­ezt nem természetes hangnem­ben, és tart mindaddig, míg a kis­gyerek éveinek szaporodtával a tiltások, a korholások, a „rászó- lások” időszaka be nem követ­kezik. A hangnem is megválto­zik. Az idegeskedő, megemelt szülői beszédhangzás már nem- kívánatos beszédhelyzetet te­remt, ami a beszédgátlások ki­alakulásának okozójává válhat. Mindezt elkerülhetjük, ha a csa­ládi beszédkömyezetben a ter­mészetes beszédhang válik ural­kodóvá. A csecsemőkori gyerek egész­séges beszédfejlődesét akadá­lyozza a lármás, zajos családi be­szédkörnyezet, annál is inkább, mert kikezdi a gyerek idegrend­szerét, és zavarok mutatkoznak a légzésvételben, az egyes beszéd­hangok képzésében. A családi nyugtalan légkör gyengíti a gyerekekkel való be­szédkapcsolatok hatásfokát. Az édesanyák, az édesapák, a test­vérek alkalmazkodókészsége is kárát vallja abban, hogyan iga­zodjanak a gyerek értelmi és nyelvhasználati szintjéhez. A család minden tagja fontos té­nyező abban is, hogy a gyerek hogyan indul el az „anyanyelv ösvényén”. Legyen tehat némi ismeretük arról, hogy a gyerek egyes életszakaszaiban mi jel­lemzi beszédét, különösen ab­ban a szakaszában, amikor kevés hanganyaggal, könnyen és meg­ismétlődő nyelvi elemekből al­kotja meg és használja fel ezeket a gyermekszókat: mama, papa, baba, bibi, cici, pupa, tente, oppá (vegyél fel), tütü, zsizsi, pacsi, csecse, pipi stb. A következő fejlődési sza­kaszban a felnőttek szóalkotási módját utánozva kezdi felhasz­nálni ezeket a szóformákat: jóal­kodik, a felnőttektől gyakran hallható rosszalkodik, lehízott a lefogyott analógiájára. Egy négy­esztendős gyéréit így szól az édesanyjához: mami ollantsa el nekem ezt a papírkát, s az anya elollantá, azaz ollóval elnyírta, elvágta. Bizonyos életszakasz­ban a gyerek a maga módján igyekszik nevet adni a körülötte való tárgyaknak, történéseknek. Különösen akkor, amikor csa­pongó kérdéseit próbálja megfo­galmazni. Ne intsük le, ha vala­mire rákérdez, sőt bővítsük ki a válaszadás módját. Használjuk fel erre a meséket. Sajnos, ritkul­nak a mesemondás alkalmai a családi beszédkömyezetben, s a gyerekek meseéhségét a televízió bárgyú rajzfilmjeivel próbálják kielégíteni, s nem az édesanyák a gyermeki fantáziát is megmoz­gató, az értelmet és az érzelmet is nevelő élő nyelven elmondott mesemondásaival. Arról is a családi környezet te­het a legtöbbet, hogy ne keves- bedjen a kérdező gyerekek szá­ma, és tréfás, humoros, nyelvi le­leményekben is gazdag gyermeki miérteké s hogyanok jelentkezé­se. A költő József Attila sem vé­letlenül állította, hogy a költő olyan, mint a gyerek. Nyelvi lele­ményeikkel, színes, izgalmas szóhasználatukkal, merész kér­déseikkel ráéreznek édes anya­nyelvűk a képzelőerőt is meg­mozgató hatastényezőire, mint ahogy erről ez a szövegrészlet is tanúskodik: Mitől kacag a patak? — Attól, hogy csiklandozzák a halak. A gyermekkori kérdésekkel és válaszokkal külön is foglalkozni akarunk. Szívesen vennénk, ha a családi beszédgyakorlatban, a környezetben elhangzott példá­ikkal olvasóink is megtisztelné­nek bennünket. Dr. Bakos József Tudományos kaleidoszkóp barlanglakó őseink ilyenkor ke­restek maguknak jobb, biztonsá­gosabb búvóhelyet. Az orvosok gyakran találkoz­nak várandós asszonnyal, akinek félje a szülés előtt autót vásárol. Ezt a kutatók biológiai okokkal magyarázzák: a leendő apa kényszerítve érzi magát, hogy valamilyen módon növelje a szü­letendő gyermek biztonságát. A maguk módján őseink is erre tö­rekedtek. Komputertechnika a rák ellen Egy új, mágneses átvilágító rendszer segítségével még korai szakaszában felismerhető és gyógyítható a mellrák — közöl­ték a dallasi Raylor egyetem gyó­gyászati központjában, ahol több mint 50, mellrákban szen­vedő nőn végeztek vizsgálato­kat. A mágneses rákszűréssel azokat a rosszindulatú dagana­tokat is ki tudják mutatni, ame­lyeket az eddigi vizsgálatok ré­vén nem fedeztek fel. Ennek kö­szönhetően az orvos korábbi stá­diumban és könnyebben tudja eldönteni, hogy el kell-e távolíta­ni az egész mellet, vagy elegendő annak egy részét megoperálni. A Yale egyetemen (New Ha­ven, Connecticut állam) a méh- rák korai felismerését olyan szá­mítógéprendszer segíti, amely az ultrahangjeleket színes képpé alakítja át. így lehetővé válik a betegség korai szakaszában tör­ténő felismerés, illetve gyógyí­tás. A Nap egy törpe? A csillagászok állítása szerint a Nap egy törpe. Ezt nem is gon­dolnánk, hiszen átmérője több mint 1,4 millió km. Ezazt jelenti, hogy a Föld egymilliószor bele­férne a Napba, amelynek ener­giatermelése növekszik. (Jelen­leg egy másodperc alatt több mint 4 millió tonna anyagot ala­kít át energiává, felületének min­den négyzetmétere 65.000 kilo­watt teljesítményt sugároz.) Ez­zel együtt is a Nap egy törpe, ösz- szehasonlítva az óriáscsillagok­kal, amelyek átmérője akár 2000-szerese is lehet a Napé­nak. Két jól ismert óriás található a télen megfigyelhető Orion csil­lagképben. Az alakzat bal felső csillaga, a vöröses fényű Beteige­uze átmérője 500-szorosa a Na­pénak. A kékesfehér Rigel — az Orion jobb alsó csillaga — átmé­rőjével „csak” 20-szorosan múl­ja felül a Napot, de fényerejével 60.000-szeresen. (FEB) Két skót vicc poénja A rejtvényábra fő sorai két skót vicc poénját tartalmazzák: 1. A skot felszáll a gyorsvonat­ra, a jegyellenőrzésnel azonban kiderül, hogy a jegye személyvo­natra szól. — Pótjegyet kell váltania! — mondja neki a kalauz. A skót válaszát lásd a vízsz. 3. sz. sorban. 2. Egy skót már húsz éve hord­ja ugyanazt a kalapot. Hosszú ví­vódás után elszánja magát, hogy újat vegyen. Bemegy a városka kalapüzletébe, és a függ. 60. sz. sorban olvasható szavakat mondja. VÍZSZINTES: 1. A jelenlegi napon 3. Az első vicc poénja (zárt betűk: N, J, S) 14. Egyre jobban kimerülő 15. Piros belű nyári gyümölcs 16. Li­babeszéd 17. Becézett női név 18. Szélhámos, megbízhatatlan 19. A fordítottjával: női név 20. Vannak — angolul (ARE) 22. Az ólom egynemű hangzói 23. Mázolja 24. Felteszi az... a pon­tot 25. A Spanyol szimfónia szerzője (Edouard) 27. Orosz fiú­név 29. Ország Elő-Ázsiában 30. Balaton melletti üdülőhely 32. Nagy értékű kártyalap 33. Repül 34. Gyermekgondozónő 36. Kikötői hullámtörő gát 38. A kén és a nátrium vegyjele 39. Ige­végződés 4L Valakit lakásában meglátogató 44. Szintén 45. Nö­vényi forrázat 47. Tettleg történő bántalmazás 48. Pólus 50. Ba­rázdát húz 52. Mi, micsoda — oroszul 54. Női név és egyben il­latos virág 56. A királynő táma­dása a sakkban 57. Gazda... hiz­lalja a jószágot 59. Nadrágtarto­zék 60. Nyugati személygépko­csi-márka 61. Folyadékot tisztít 62. Ezen a napon 64. Lócsemege 65. Részben odaesik! 66. A cso­port élén 67. A személyével 69. A rádium vegyjele 70. Itt találha­tó (2 szó) 72. Halk, óvatos lép­tekkel távozik a szobából. FÜGGŐLEGES: 1. Szervezet létrehozása 2. Alája helyez 3. Ausztria és Fran­ciaország gk-jele 4. Ajtót csuk 5. Háromtagú előadó-együttes 6. Beszél a majom 7. Becézett Ádám 8. Vés 9. Női név 10. Rö­vid szoknya jelzője 11. Hazai sporttrófea korábbi nevének rö­vidítése 12. A fordítottjával: táp­lálkozna 13. A legmelegebb év­szakban üdülni 18. A földre hint 21. Árut értékesít 23. Kevés se­géddel dolgozó szakember régi­es elnevezése 24. Jegyzetelés 26. Norvég királyok neve volt 28. A tetejére 29. Aroma 31. Erre a helyre telepszik 33. Maró folya­dék, vegyjele: HC135. A legmé­lyebb női énekhang 37. Kukucs­kál 40. Kutatott 42. Alakulóban van 43. Felügyel 46. Áramforrás rövidített neve 49. Szennyező­dés 51. Indíték 53. Omszk folyó­ja 55. Gabonát betakarít 57. Helység Komárom-Esztergom megyében 58. Női név, Álmos fejedelem anyja 60. A második vicc poénja (zart betűk: T, O) 61. Locsolótömlő 63. Bázis vizes ol­data (névelővel) 66. Idegen női név 67. Súrolópor 68. Becézett Erika 71. Televízió, röv. 72. Kö­zép-európai Kupa 73. Középen írni. Báthory Attila Citrusfélék Virágzó citrusféle

Next

/
Thumbnails
Contents