Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-09 / 239. szám
4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1992. október 9., péntek Univerzális ember volt Segner János András. Egy személyben orvos, matematikus, fizikus, akit a tudománytörténet a „turbina atyja”-ként tart számon. A 215 esztendeje elhunyt tudóst és kiváló feltalálót a szlovákok és a németek is magukénak vallják. Ez szorosan összefügg a pályafutásával, életének főbb állomásaival, ahol csak tevékenykedett. Szerteágazó irodalmi munkásságot folytatott. Könyvei, publikációi és a róla szóló megemlékezések ma is értékes ritkaságoknak számítanak a hazai és a külföldi könyvtárakban. A Hold egyik kráterét róla nevezték el A turbina előfutárát alkotta meg A mai Szlovákia fővárosának, Pozsonynak a szülötte volt Segner János András. 1704. október 9-én — 288 esztendeje — látta meg a napvilágot. Családja a XV-XVI. század fordulóján a vallásüldözés elől menekült az akkori Magyarországra, és telepedett le Pozsonyban. Apja, Segner Mihály tekintélyes kereskedő és városgazda hírében állt. A fiatalember szülővárosában végezte iskoláit, az ősei által alapított és a nagy hírű Bél Mátyás igazgatása alatt állt líceumban. Később Győrben és Debrecenben folytatta az ismeretszerzést. Pályafutására óriási hatással voltak a tanárai, így a már említett Bél Mátyás, Szilágyi Márton, de különösen a század kimagasló mérnök-polihisztora, Mikoviny Sámuel. Tanulmányait kétszer is félbe kellett szakítania: az 1712-es pestis, illetve a tífuszos megbetegedése miatt. Valószínű, hogy ez vezette a metematika és a természettudományok iránt érdeklődő ifjút az orvosi és a gyógyszerészeti tudományok felé. Ezért a debreceni filozófiai tanulmányok után a németországi Jénába ment a medicinát megismerni. Korán feltűnt önálló gondolkodásával, a tények elfogulatlan vizsgálatával. Ezek miatt gyakran összetűzésbe is került a körülötte lévő porosz szellemmel. 1730-ban szerzett orvos-doktori oklevelet, és a honvágya visszahozta Magyarországra. Pozsonyban, majd Debrecenben gyakorolta hivatását, ám egy év műltán újból Jénába ment. Előbb magiszteri címet, majd rendkívüli tanári kinevezést kapott 1733-ban. Miután megélhetési gondja nem volt, így feleségül vette egykori professzora és barátja, Teichmeier udvari tanácsos lányát, Carolina Sophiát. Akkoriban szervezték a göttin- geni egyetemet, amely a német természettudomány kutatóközpontjává vált. Ott kapott kinevezést Segner 1735 augusztusának végén. Alapítója lett annak a matematikai iskolának, amely később — Gauss, Dirichlet, Rie- mann, Clebsch, és Klein működése nyomán — kiemelkedő szerephez jutott. Kereken két évtizedet töltött Göttingenben, amely életének legtermékenyebb szakasza volt. A meteorológiatörténet például őt tekinti a matematikai időjárástan megteremtőjének. Ugyanakkor eljutott ahhoz a felismeréshez, hogy a csillagászati megfigyelések a matematika és a fizika oktatásának, illetve művelésének fontos eszközét jelentik. Ezért szervezte meg 1748-1754 között a göttingeni egyetem csillagvizsgáló intézetét, amely később — többek között — a világhírű matematikus, Gauss működésének színhelyéül is szolgált. Ötvenévesen — 1754-ben — Göttingenből a hallei egyetemre került, miközben visszautasította a nagy hírű pétervári akadémia meghívását. Az akkor már európai hírű tudóst nagy megbecsüléssel fogadták, miközben a londoni, a berlini és a pétervári akadémia tagjává választották. A nyugodtabb hallei időszak hasonló eredményeket hozott Seg- nernek, mint a göttingeni. Kiadta korábbi matematikai és fizikai tankönyveinek átdolgozott és kibővített változatait, és ott írta csillagászati munkáit. Csiszolta, tökéletesítette több évtizedes felhalmozott pedagógiai tapasztalatait, amelyeket rögzített és közre is adott. Egész életetét hivatásának — mint mondta: „embertársai hasznának” szentelte -, és még hallei halálos ágyán is — 1777. október 5-én, 73 évesen korában hunyt el — könyvet diktált, és szemléltető oktatási eszközt szerkesztett. Gazdag élete irigylésre méltóan harmonikus és tökéletes volt. Nemcsak tudományos eredményekben volt gazdag, hanem — bár nem kereste — munkájának gyümölcsét is élvezhette, az ennek járó elismerés végigkísérte pályáján. Ezt szellemi képességei mellett elsősorban erkölcsi értékeinek, rendkívüli egyéniségének, emberiességének, önzetlenségének köszönhette. Kortársai — elsősorban a kollégái és tanítványai — életét, magatartását, hivatásszeretetét egyaránt példának tekintették. Két gyereke volt, egy lány és egy fiú. Segner János Vilmos tudományos téren is átvette apja örökét: lefordította latin nyelvű matematikakönyvét németre, és kiadta A perspektíva alapjai című befejezetlen munkáját. Segner János András oktatói és tankönyvírói tevékenysége már önmagában is elegendő lett volna, hogy helyet biztosítson magának az egyetemes tudománytörténetben. Emellett azonban alkotó tudós és gyakorlati érzékű feltaláló is volt. A fizikában legjelentősebb eredményeit a folyadékok és a merev testek dinamikájában érte el. Ezekre figyelt fel barátja és pártfogója, Leonhard Euler, aki Segner munkáira alapozva fogalmazta meg a folyadékok és a merev testek mechanikájának alaptörvényeit, az Euler-féle egyenleteket. Segner nevét a tudománytörténet elsősorban a reakciós turbina előfutárának tekinthető Segner- kerékről ismeri. Találmányát a gyakorlatban is kipróbálta. A Göttingen melletti Nörtenben olyan malmot épített, amelynek hajtószerkezete a Segner-kerék, azaz a vízturbina volt. Ennek elvét először 1747-ben megjelent összefoglaló tanulmánygyűjteményében ismertette geometriai alapon, és kiszámította a várható teljesítményt is. Ugyancsak sikeresen foglalkozott a pörgettyű fizikájának elméletével, valamint felfedezte a három, egymásra merőleges szabad tengelyt, amely indítékot adott a forgó merev test már említett, Euler- féle mozgásegyenletének megfogalmazásához. A kémiában kimondottan a gyakorlatot képviselte. Segner ajánlotta először a vetőmagvak fertőtlenítésére a kén-dioxidot, és trágyázásra a fahamut. Sokoldalúságát jelezte, hogy foglalkozott a cukor-, a szesz- és a puskapor- gyártás technológiájával is. Emlékét híven őrzik külföldi állomáshelyein, valamint Debrecenben. Sőt, a Hold egyik krátere a nevét viseli. (mentusz) Fontos láncszem Kevesen tudják, hogy 1819- ben az akkori magyarországi hodrusi bányában építettek egy nagy teljesítményű Segner-kere- ket. Valószínűleg Kempelen Farkas tervei alapjan, amelynek leírását és műszaki rajzát Schitkó József Selmecbányái akadémiai tanár kézikönyve őrizte meg az utókornak, amelyet Bécsben adtak ki 1833-34-ben. A technikatörténészek szerint ez — és egy korabeli, franciaországi hasonló ép — bizonyítja törtenetileg és onstrukciós szempontból azt a feledésbe merült láncszemet, amely a Segner-keréktől a turbinához vezetett. Mellőzni a téveszméket A XVIII. század tudományos forradalma szükségessé tette a társadalom felhalmozott ismeretanyagának felülvizsgálását, s ezek átadására új módszerek kialakítását. Segner 1755-ben a hallei egyetemen előadásait meghirdető programot ismertetett: „Kezdettől fogva, amióta egyetemen oktatok — írta -, célom volt, hogy ...gondosan felülvizsgáljam azt, amit a hallgatóknak előadhatok, és hogy a téveszméket mellőzzem... Keresni fof om a felesleges anyag kiküszö- ölésének lehetőségét, és arra fof ok törekedni, hogy azokat, akiét a tudásszomj hozzám vezetett, minél rövidebb úton célhoz juttassam... Először mért áramlási sebességet A Segner-kerék megvalósításáról a feltalálója írt először a Hannoverische Anzeigen 1753. évi 60. számában. Tanulmányából kitíínik, hogy a gépet egy olajütőben építették meg. A berendezés tulajdonképpen egy zűzómű volt, amely az olajos magvakat roncsolta szét. Állandó üzemben csak nyolc zúzó volt. amelyeket egy vízszintes, bütykös tengely emelt. A hidraulikus gép tengelyére egy’ kis hajtóművet szereltek, a büty kösre pedig egy fogazott tárcsát. A működtetéséhez másodpercenként körülbelül hetven liter vízre volt szükség. Érdekességnek számít, hogy a géppel kapcsolatos kísérletek során Segner volt az első, aki folyadékáramlási sebességet is mért. Euler 1750-ben tartotta első ismertetését a berlini akadémián a Segner-ke- rékről. A másodikat két évvel később, 1752. szeptember 28-án ugyanott, amikor a következőket mondta: „Ezt a gépet a szokásos gépekkel hasonlítottam össze, hogy kimutathassam nagy előnyeit, amelyek képessé teszik arra, hogy a többieket megelőzze. Ugyanis azonos folyadékmennyiség és csúcsmagasság alkalmazásánál Seg- ner gépének effektusa a legjobb másfajta gép effektusának négyszerese...” Euler rajzban is közölte Segner hidraulikus gépét, és tőle személyesen megkapta annak méreteit. 1750 és 1753 között több dolgozatot is közölt erről a témáról. A legtöbbször már tanulmányainak címeiben is megemlékezett Segnerről. Mint például Segner úr gépének alkalmazása mindenféle munkára, és előnyei más hidraulikus gépekkel szemben, amelyeket általában használnak, vagy Egy hidraulikus gép effektusának meghatározása, amelyet Segner, göttingeni professzor talált fel, vagy Kutatások Segner göttingeni profesz- szor úr által javasolt hidraulikus gép hatásfokával kapcsolatban, vagy Mozgó csöveken átfolyó víz mozgásáról és reakciójáról. Eulernek ezek a munkái, amelyek a berlini és a pétervári akadémiák tudományos közleményeiben jelentek meg, nagyban hozzájárultak Segner nemzetközi hírnevéhez. Kereskedők figyelem! Budapesti DIVATÁRU NAGYKERESKEDÉS lerakata nyílt Nagyréde, József A. u. 9. sz. alatt! Minőségi női-, férfi, gyermek divatáru kedvező áron. Nyitva: hétfőn és szerdán 7-13-ig, V szombaton 13-18-ig J y Megkerült ^ a „Heves Megyei Munkaügyi Központ Eger MNB 359-90171 -0144” feliratú körbélyegző. Használata ervenyes. j FELHÍVÁS! V. Hatvan város lakosságához! Hatvan Város Képviselő-testülete 1992. szeptember 30-i ülésén megtárgyalta a Kossuth téren lévő szovjet emlékmű további sorsát. A képviselő-testület úgy foglalt állást, hogy ez ügyben kikéri a lakosság véleményét. Az obeliszk alá levéltári adatok szerint valószínűleg halottak vannak eltemetve. Kérjük a lakosság véleményét az alábbi kivágható kérdőíven: A hatvani Kossuth téri szovjet emlékmű a) elbontását javasolom b) nem javasolom, maradjon a helyén (a támogatott vélemény aláhúzandó) Név: Lakcím: A kérdőív leadható: Ady Városi Könyvtár és Közösségi Ház, Fiókkönyvtár — Újhatvan, Városi Művelődési Központ, Városháza, Ügyfélszolgálati Iroda, Kerekharaszti Tagiskola gyűjtőládái. A leadás határideje: 1992. október 22. TISZTELT GÁZFOGYASZTÓ! Ezúton is értesítjük, hogy 1992. október 10-én szombaton 7 órától 15 óráig Gyöngyös és Nagyréde területén |Tf GÁZSZÜNET LESZ. Kérjük, szíveskedjen a gázmérő előtti és a készülékek előtti csapot ELZÁRT állapotba fordítani a gázszünet kezdete előtt. Ha előbb elutazik, úgy kérjük, hogy az elutazása előtt az elzárást végezze el. A gázszünet meghirdetett időtartama alatt biztonsági okok miatt tilos a gázmérő előtti csapot kinyitni és a gázvételezéssel próbálkozni, mert ez esetben üzemzavart idézhet elő. A gázszünet alatt Gyöngyös ellátását biztosító új fogadóállomás üzembe helyezését végezzük el. Ezért kérjük türelmüket és elnézésüket az esetleges kényelmetlenségekért. A gázszünet alatt és utána állandó ügyeletet adunk, amelyet a 12-481-es telefonon lehet felhívni. Amennyiben a gázszünet után a készülékek üzembe helyezése nem sikerül, akkor szíveskedjen értesíteni a fenti telefonszámon vagy személyesen a Kenyérgyár u. 7/2. sz. alatti telephelyünkön az ügyeleti szolgálatot. A gázszünettel kapcsolatban érdeklődni, információt kérni a 12-481-es telefonon lehet, munkanapokon 7 órától 15 óráig. Megértésüket előre is köszönjük! TI GÁZ GYÖNGYÖSI ÜZEME DR. SZIK / ÁKOS ügyvéd értesíti T. ügyfeleit, bog) a 3300 Eger, Tünénvliáz u. 13-15. sz. alatti irodájának telefonszánia 1992. október 7-től (36) 321 -921 -re változott. r. Figyelem! Visnyei László vállalkozó Tamalelesz, Szabadság u. 46. Adósz.: 72641033-2-30 feliratú bélyegző elveszett. 1992. október 3-tól érvénytelen! j Megjelent a legújabb DALLAS! t* a 'v*»!hUá&ch m » täfle««*? * ! R5o l am« ~ Minden olvasható a lapban, ami nem látható a filmen. Együtt a Ewing és a Barnes család. DALLAS!!! Már kapható a hírlapárusoknál! Hozzájárultak nemzetközi hírnevéhez
