Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-07 / 237. szám
HÍRLAP, 1992. október 7., szerda HEVES ÉS KÖRZETE 5. A hevesiek hallották először Nagy sikerű hangversenyt tartottak Hevesen, a zenei világnap alkalmából. Ezen tudhatta meg a közönség, hogy az egyik előadó- művész, Kovács Etele operaénekes — a pécsi társulat tagja — októberben részt vesz az itáliai Milánóban, a nemzetközi Caruso tenorversenyen. Az erre az alkalomra összeállított anyagát a hevesi közönség hallhatta először. A magyar napokon Párizsban A múlt hét végén kezdődött és október 8-án zárul Párizsban, az Unesco által a világörökség értékeit bemutató kiállítás keretében tartott magyar napok. Ennek részeként bemutatkozik hírneves termékeivel a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet is, a hollókői, mezőkövesdi, kalocsai alkotókkal együtt. Állatvásár Tiszanánán A hét végén — szombaton — egész napos állat- és kirakodóvásárt rendeznek Tiszanánán. A polgármesteri hivatal ezúton is kéri az ide érkező kiskereskedőket és kisiparosokat, hogy igazolványukat hozzák magukkal. Érvényes orvosi papírral mindennemű állatot felhajthatnak az érintettek az országos állategészségügyi szabályzatnak megfelelően. Szövetkezetben maradnak... Pénteken tartja közgyűlését Hevesen — a Móricz Zsigmond Művelődési Központ nagytermében — a helyi Népművészeti és Háziipari SzövetkezetVágságn. Ezen az átalakulás körülményeit vitatják meg, és megválasztják az új tisztségviselőket. A tagság — az előzetes tájékozódás alapján — a szövetkezés mellett döntött, így a jövőben is együtt kívánnak dolgozni. Új, rövid lejáratú hitelforma A zálog: arany Újdonsággal jelent meg október I-jétől a pénzpiacon a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet. Az alföldi városban, valamint a budapesti egységükben bővítették a személyihitel-formákat. Ezentúl rövid lejáratú — három hónapra szóló — kölcsönt is biztosítanak, amelynek jelzálogaként aranyat fogadnak el. Mint Godó Pálné elnök elmondta, amennyiben a kölcsönt igényelő ügyfeleik negyedév múltán megfizetik tartozásukat, akkor újból visszakapják a zálogba adott aranyat. Amennyiben viszont határidőre nem teljesítik, akkor — harminc nap türelmi idő után — a takarékszövetkezet a hitelfedezeti biztosítékként átvett aranyat értékesíti. Ezáltal visszakapja a kölcsönként kihelyezett pénzét. Értesülésünk szerint ezt a személyi hitelt kiváltó zálogformáta Füzesabony és Vidéke Takarék- szövetkezet Egerben levő fiókjánál már bevezette. így most a hevesiek is éltek ezzel a lehetőséggel. Szavazhat a nép Heves: az önkormányzat új rendelete Egy régebbi — népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló — törvény hatályon kívül helyezésével most mód nyílt arra, hogy a helyi képviselő-testületek a helyi érdekek figyelembevételével maguk határozzák meg az idevágó szabályokat. Az önkormányzati törvény pontosan meghatározza azokat a tárgyköröket, amelyekben lehet, illetve tilos kiírni a népszavazást. Az önkormányzat azonban saját döntéseinek megerősítésére is elrendelheti azt, így ellenőrizve, hogy a lakosság elfogad- ja-e határozatait. Ez azért is fontos, hogy a település vezetése megismerje egy-egy kérdésben az emberek véleményét, vagy akár a hangulatát is. Az úgynevezett népi kezdeményezés mindenképpen közvetítő szereppel bír. Célja az — ha ezt más csatornán nem lehet elérni —, hogy az emberek egy meghatározott százalékának kérésére egy-egy témát a képviselő-testület napirendre tűzzön, és azt megtárgyalja. Az új rendeletről tudni kell, hogy a helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben való részvételre csak az a választópolgár jogosult, akinek Hevesen állandó vagy ideiglenes lakóhelye van. Kötelező népszavazást kiírni például a város és a vele egybeépült község egyesítésével kapcsolatban, területrészek átadása, átvétele és cseréje esetén, valamint akkor, ha egy településrész lakossági közösségét önkormányzati jogokkal ruházzák fel. Ugyanakkor nem rendelhető el szavazás költségvetésről, adóról vagy a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi kérdésről. A helyi szavazást a polgármesternél kezdeményezheti a testület legalább egynegyede — ez Heves városban minimum öt képviselőt jelent —, az önkormányzat bármely bizottsága vagy a választópolgárok közül legalább ezer ember. A népszavazás eredménye aztán kötelező jelleggel bír a képviselő-testületre. A népszavazás egyébként akkor érvényes, ha a város vagy településrész választópolgárainak legalább 70 százaléka érvényes vok- sot adott le, és azok kétharmad része a megfogalmazott kérdésre azonos választ ad. A népi kezdeményezéssel kapcsolatban azt kell tudni, hogy ilyen úton a városatyák elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése az ő kompetenciájukba tartozik. Ilyen a város hagyományosan elkülönült részét érintő ügyben is benyújtható (például Pusztacsász vagy Alatka-csárda esetében). A rendelet részletesen rögzíti az eljárási szabályokat. Ebbe tartozik bele az is, hogy munkahelyen, fegyveres erőknél, tömeg- közlekedési eszközön, de az egészségügyi intézmény betegellátó részlegében is tilos aláírásokat gyűjteni. Megjelent a Kömlő Népe Szociális ügyek... Megjelent a Kömlő Népe, a helyi önkormányzat községpolitikai folyóiratának legfrissebb száma. Az orgánum írásaiból ezúttal is érződik, hogy a település súlyos szociális gondokkal küzd, s a környék falvaihoz hasonlóan ők is a hátrányos kategóriába tartoznak, hiszen sok a munkanélküli és a szegény ember. A vezércikk — „Meddig terjedhet a szociális védőháló?” címmel — számol be erről az élő problémáról, mégpedig abból a nézőpontból, hogy mostanság több oldalról is bírálat éri az önkormányzatot. A cigány lakosság azért protestál, mert egyre kevesebb pénzt utalnak ki segélyként számukra, a magyarok pedig még ezt is sokallják. A téma kapcsán a cikk arra figyelmeztet, hogy — bár a körülmények egyre nehezebbek — mégsem szabad utat engedni az indulatok és a primitív ösztönök felülkerekedésének. A híroldalon több apró írás számol be a helyi történésekről, az „Olvasóink írják” rovatban pedig többek között a postai szolgáltatásról fejti ki valaki személyes tapasztalatait. Ebben a számban is olvashatnak visszaemlékezéseket, folytatódik az a második világháborús napló, amely a szemtanú hitelességével eleveníti fel az akkori eseményeket. Érdekes bűnügyi tudósítás is szerepel a lapban, s ezúttal is jelentkezik az anyakönyvi rovat, amelyben megtudhatják, hogy az elmúlt időszakban hányán születtek, kik kötöttek házasságot, és mennyivel lett kevesebb az itt élők száma. Családi összefogással Autómosásra vállalkoztak Igazi autósfamília a hevesi Ötvös család. A két fiú autószerelő szakmát választott, édesapjuk pedig korábban taxis volt a városban. Nemrég összefogtak, és telket vásároltak a Gyöngyösi útról nyíló Blaha Lujza út sarkán. A területen modern csarnokot építettek, és január elsején autómosót nyitottak. — Családilag vállalkoztunk... — mondja a fiatal tulajdonos, Ötvös Péter. — Miután a szakmámban — amelyet egyébként nagyon szeretek — nem sikerült elhelyezkednem, valami újat akartam. Az itteni 331 négyzet- méteres területet az önkormányzattól vásároltuk 331 ezer forintért. Ezután egymillióért alakítottuk ki a csarnokot, amelyet folyamatosan berendeztünk gépekkel. Ezekre több mint félmillió forintot költöttünk. Vásároltunk egy úgynevezett „gőzborotvát” a kocsik mosásához, azután kárpittisztítót, polírozógépet, valamint autóemelőt is. A nyitást követően eltelt immár háromnegyed év. Különösen a nyáron fordultak meg sokan az Uniroyalban, miután a környéken ez az egyedüli autómosó. — Sokan jöttek külföldiek is — erősíti meg Ötvös Péter —, főként azok közül, akik itt üdültek a városunkban, és a kempingben laktak. Arra törekedtünk, hogy reális árakat kérjünk szolgáltatásainkért, miután nemcsak lemossuk az autókat, hanem polírozzuk is a külső festésüket, sőt igény szerint a kárpitjaikat is kitisztítjuk, és olajcserét is végzünk. Az első tapasztalatok szerint úgy tűnik: megélünk belőle. Szeretnénk, ha később is ezt mondhatnánk. A családommal abban bízunk, hogy vállalkozásunk hosszú távra szól, miután jelenleg csak mi foglalkozunk ezekkel a speciális szolgáltatásokkal Hevesen. A kerítésre szerelt tábla a szolgáltatást jelzi A Gyöngyösi útról jól látni a modern csarnokot Az emelőn levő FIAT alvázát gőzborotvával tisztítják (Mentusz Károly felvételei) Szakmai nap Hevesen Napirenden a tanulási zavarok A hevesi nevelési tanácsadó — alapfeladatán túl — arra is figyelmet fordít, hogy szolgáltatásaival, rendezvényeivel segítséget nyújtson azoknak a szakembereknek, így nyilván elsősorban a pedagógusoknak, akik gyerekekkel foglalkoznak. E rendezvények sorába tartozik az a szakmai nap, amelyet nemrégiben rendeztek meg Hevesen, az Arany János úti óvoda épületében. A találkozó résztvevői a tanulási zavarok okait keresték közösen, mégpedig előadás és konzultáció keretében. Dr. Gósy Mária, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete Fonetikai Laboratóriumának vezetőhelyettese tartott e témával kapcsolatban színvonalas előadást, amelynek címe a Beszédészlelés és beszédértés volt, s amelyben többek között szólt a tanulási zavarok ösz- szefüggéseiről is. Az MTA előadója egyébként az olvasási nehézségek okait kutatja, s ebben a témakörben ő számít az egyik legrangosabb szaktekintélynek. A szakmai napon részt vettek a hevesi és környékbeli óvodák és iskolák képviselői, mégpedig mintegy félszázan. Többen is megfogalmazták azt a véleményüket, hogy a most felvetett téma élő probléma praxisukban. Az előadás valóban gyakorlati gondok megoldását segítette, és olyan ötleteket adott, amelyeket a résztvevők a mindennapi munka során hasznosíthatnak. Sajnos, helyszűke miatt csak igen kevesen vehettek részt ezen a találkozón, s valószínűleg ezért született meg az az ötlet, hogy a rendezvényről készült videofelvételt a jövőben szélesebb körben mutatják majd be. Elkészült a város programja Az üdülés és idegenforgalom terve Mint lapunkban beszámoltunk róla, Hevesen elkészült a város általános rendezési tervének felülvizsgálata, valamint az a programjavaslat, amely meghatározza a dél-hevesi település elkövetkező éveit, sőt évtizedeit is. Az anyag — több más terület mellett — foglalkozik az üdüléssel és a helyi idegenforgalom helyzetével, valamint az ezzel kapcsolatos fejlesztési javaslatokkal. Azt a helybeliek, de az olvasók is tudják, hogy a város legfontosabb idegenforgalmi adottsága az a termálvizű strand, amely már a második világháború előtti időkben is működött. A strandot ellátó kút vízhozama megfelelő, de a kapacitást bővíteni is lehet. Bár a teijeszkedés- nek némileg gátat szab, hogy a szomszédban Kertek vannak. A strand bővítésére tanulmányterv készült, a fürdőtől délre a város szélén fekvő Vicán-tó rendezésével úgy a helybéliek, mint a turisták számára, pihenő- és kirándulóhely alakítható ki. A tó melletti területen egy tágasabb új kemping — sőt motel vagy panzió — is létesülhetne, amely nemcsak a szezonban nyújthatna igen jó szolgálatot. A déli városrész rendezése azonban csak akkor képzelhető el, ha megszűnik a közeli szeméttelep. Igen híres és nevezetes a térség palóc szőttes népművészeti hagyománya, amelyet a helyi háziipari szövetkezet ápol, mégpedig gondosan. Ugyancsak az idegen- forgalom érdeklődésére számíthatnak az alatka-bernáthegyi kavics- és homokbányatavai és környezetük. Ezekre a területekre később — részletesebb vizsgálatok után — területfejlesztési és -hasznosítási tervet dolgoznak ki. A fejlesztési terv számol azzal is, hogy az M3-as autópálya közelsége erősíteni fogja a Tisza-tó és a Közép-Tisza felé áramló turistaforgalmat, s ez azért lényeges, mert Heves a tranzitforgalom fontos pihenőhelyéül szol- álhatna. A már létező országos erékpárút-hálózat megvalósulása esetén is számolni lehet a város szerepével, hiszen a Mátra — Tisza-tó közötti vonalon kapcsolódhat be az átmenő turizmus pihenő- és ellátóhelyeként. A termálvizű strand a város legforgalmasabb idegenforgalmi adottsága Ahol a jövő évi kenyerre gondolnak Az aszály sújtotta hónapok után sincs megállás a hevesi földeken. Aki a város határában jár, már az elmúlt hetekben is ekéket húzó traktorokkal találkozhatott. Azóta pedig a szépen előkészített földeken vetőgépeket is lát. — Talán soha nem volt még ilyen nagy szárazság ezen vidéken — mondta Szakái Péter, a helyi Rákóczi Termelőszövetkezet termelési elnökhelyettese. — Kevés gabonánk termett az idén, ami váratlan volt nekünk is. A szomorúságot azonban félretettük, és a biológia törvényszerűségeit figyelembe véve végezzük az időszerű munkákat. — Van pénzük ezekre? — Mindent elkövetünk, hogy legyen annyi, amennyivel valamelyest előbbre léphetünk. Tulajdonképpen az elmúlt, viszonylag rövid időszakban 2600 hektáron, 22-25 centis mélységben végeztünk talajmunkát. A földjeink foszfor- és káliműtrágyához is jutottak. Az őszi vetéshez saját szaporításból, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vetőmag-termeltető és -értékesítő Kft.-tői vásároltunk magvakat. — így időben sikerült megkezdeniük a vetést? — Szeptember 15-én juttattuk földbe az első ősziárpa-mag- vakat. Ebből a fontos takarmánynövényből egyébként 350 hektáron vetünk. Nagyobb munkát jelent majd a jövő évi kenyér- nekvaló talajba juttatása. Ügy tervezzük, hogy 1600-1700 hektáron vetünk búzát. Amint már említettem, főleg a homoki területeinken nagy volt az aszálykárunk, így szövetkezetünk is igényli az őszi vetések után a kormány által hektáranként meghirdetett 1500 forintos támogatást. Mindezt a jövő tavaszi vetés előkészítését szolgáló és hamarosan sorra kerülő őszi mélyszántásokra is igénybe vesszük. Ez kétezer hektárat jelent. — Ilyen körülmények között milyen esztendőt zár a növény- termelési ágazat? — Sajnos, veszteségeset, amelyre még nem volt példa szövetkezetünk történetében. Ennek ellenére — a lehetőségeink alapján — a kárpótlásra kijelölt táblákat is művelésbe vonjuk, amelyet egyeztetünk a polgár- mesteri hivatalokkal. Ez legalább ezerhektárnyi területet érint Hevesen és a szomszédos Hevesvezekényben. (m. k.)
