Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-29 / 255. szám

HÍRLAP, 1992. október 29., csütörtök PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ 9. Költségvetési ABC Áfa és jövedelemadó 1. A nyolcvanas évek végén szü­letett adóreform lényegét — nyil­ván sokan emlékeznek rá — té­vésorozatban magyarázta el a nézőknek egyik „bábája”, bizo­nyos Kupa Mihály... Azóta a gyakorlatban is bebizonyoso­dott, hogy indokolt és szükséges volt a reform. Korábbi adórend­szerünk ugyanis nem felelt meg a piacgazdaság követelményei­nek, s nem tette lehetővé a gaz­dasági, pénzügyi összehasonlí­tást a velünk legélénkebb kap­csolatban álló országokkal. Es ami talán még ennél is fonto­sabb: egyik stabilizáló pillére le­hetett a költségvetési források­nak. Az új adórendszer és a költ­ségvetés e „kapcsolata” tette le­hetővé azokat a kereskedelmi kedvezményeket is, amelyeket a nemzetközileg elfogadott mér­tékben csak akkor adtak meg a partnerek, ha világos volt szá­mukra: az adózás révén nem tor­zulnak ügy az áraink, hogy ezál­tal piacaikon mesterséges előnyt szereznek termékeink és szolgál­tatásaink. Szakmai körökben ismert, hogy az adórendszer-reform mintájának az Európai Gazda­sági Közösség egységesülő adó­rendszerét fogadtuk el. Ennek lényeges eleme a nálunk általá­nos forgalmi adónak nevezett adónem. (Tartalmát azonban hí­vebben fejezi ki a „hozzáadott- érték adó” elnevezés). Lényege, hogy a termelés minden szaka­szában csak az ottani termék ér­tékét gyarapító költségek — az amortizáció, a bérek és bér-köz- terhek, továbbá a nyereség — után kell adót fizetni. Export esetén ezt az adót az áru előállí­tásának résztvevői visszakapják. A jövedelemadónak szintén Nyugatról erednek a gyökerei. Olyannyira, hogy az európai és az amerikai kontinensen lénye­gében azonos az adóztatás gya­korlata: összesítik a család jöve­delmét, amivel persze a több dol­gozót számláló család magasabb adókategóriába kerül, ám az el­tartottak után kedvezményeket kap. Mi egy olyan változatot fo­gadtunk el, amely nem vonja ösz- sze a több kereső jövedelmét — nem süjtja tehát magasabb adó­kulccsal a többkeresős családo­kat, azaz „család-barát”. Ezt a vonását erősíti az a tény, hogy nálunk már eleve a családi pótlék szolgálta a nem kereső gyerme­kek eltartásához való hozzájáru­lást, nem pedig az adókedvez­mény. Szakmai körökben vissza-visz- szatérő igény — és egyben köz­vetett kritika —, hogy ne másol­juk mechanikusan a nyugati adó­rendszereket; helyesebb, ha va­lami gyökeresen újat alakítunk ki. Megfogalmazódik ez napja­inkban is, noha — mint az előző­ekből is kitűnik — az adóreform korántsem jelentette a nyugati minták egy az egyben történt át­vételét. Születtek és születnek ugyanakkor teóriák gyökeresen új adórendszerekre, nálunk és Nyugaton egyaránt vitatott el­méletek gyakorlati alkalmazásá­ra. Közöttük vezető helyen áll a jövedelemadó eltörlését javasoló elgondolás. Bácskai Tamás Ferenczy-Europress A kárpótlásról Az élet és szabadság elvesztéséért nyújtott kárpótlás Az élet és szabadság elveszté­se címén azok a sérelmet szenve­dettek jogosultak kárpótlásra, akik jelenleg magyar állampol­gárok, vagy a sérelem elszenve­désekor magyar állampolgárok voltak. Jogosultak azonban azok a nem magyar állampolgárok is, akik 1992. július 2-án, illetve el­halálozásukig életvitelszerűen hazánkban éltek. Az élet elvesztése címén akkor jár kárpótlás, ha a halál okozásá­ban az állam közvetlen büntető­jogi felelőssége megállapítható. Kárpótlásra az elhunyt szülei, gyermekei, özvegye, illetve test- véreijogosultak. A kárpótlás ösz- szege 1 millió forint, amit egy ösz- szegben fizetnek ki a jogosult­nak. A törvény a jogosultakat cso­portokra osztja, s a kárpótlás fel­osztásakor az egyes csoportokat azonos összeg illeti meg. Az öz­vegy, a szülők és a gyermekek al­kotnak egy-egy csoportot. (Ha a néhainak a kárpótlásra jogosult gyermeke meghalt, az ő leszár­mazottja már elveszti jogosultsá­gát.) Ha egy csoporton belül több jogosult van, a pénz egyenlő arányban oszlik meg köztük. Öz­vegy, szülő vagy gyermek hiá­nyában a testvért illeti meg a kár­pótlás: 500 ezer forint, amit több testvér esetén egyenlő arányban oszlik meg. Ha a sérelmet szenvedett há­zassági tilalom (cölibátus) alá eső egyházi személy volt, akkor az 500 ezer forintot az egyház­megye kapja, ahol halála előtt a néhai szolgált. A jogosult részére a kárpótlás összegét a Nyugdíjfolyósító Inté­zet fizeti ki. Szabadságelvonás miatti kár­pótlásra a sérelmet elszenvedett jogosult. Halála esetén a kárpót­lás összegének fele a túlélő há­zastársat illeti. Nem jogosult vi­szont ezen a címen a gyerek és a testvér. A kárpótlás módját illetően a jogosult választhat. Ha egy ösz- szegben kéri a pénzt, akkor min­den szabadságelvonásban töltött hónap után 11 ezer forint értékű kárpótlási jegyet kap. Ha havi életjáradékban kéri, akkor úgy számolják ki az össze­get, hogy a szabadságelvonásban töltött időtartamot elosztják a sé­relmet szenvedett — hónapokban számolt — várható élettartamá­val, és az így kapott hányadossal szorozzák meg a havi alapössze­get. (A kinél például a szabadság- elvonásban töltött időtartam és a várható élettartam hányadosa 0,05 vagy ennél kisebb, annak esetében a kárpótlás összege minden szabadságelvonásban töltött hónap után 11 ezer forint. A kárpótlást két egyenlő részlet­ben, két év alatt kell részére kifi­zetni. Ha jogerős ítéletben halálbün­tetést szabtak ki, de nem hajtot­ták végre, akkor a szabadság- vesztés időtartamára járó kárpót­lás összegét 20 százalékkal kell megemelni. (Újvári) Bankeredmények A kereskedelmi bankok és szakosított pénzintézetek össze­sített mérlegfőösszege az első fél évben reálértékben csökkent. Növekedés csak nominálérték­ben alakult ki, ez is csupán 4,5 százalékos volt az előző év ha­sonló időszakához képest — álla­pítja meg a Magyar Nemzeti Bank most közzétett jelentése. A jelentés szerint a 29 keres­kedelmi bank és a hat szakosított pénzintézet tevékenységének fejlődését jellemző mérlegfőösz- szeg elérte a 2203,7 milliárd fo­rintot. A pénzintézetek jelentő­sen differenciálódtak. Húsz pénzintézetnél a mérlegfőösszeg növekedett, mégpedig 142 milli­árd forinttal, tizenötnél azonban nominálértékben is visszaesett, 48 milliárd forinttal. Elsősorban azok a pénzintézetek fejlődtek, amelyek kiterjedt hálózattal ren­delkeznek, és képesek széles körben a háztartásokból, a vál­lalkozásokból betéteket gyűjte­ni. A bankok üzletpolitikájában az üzletmenet biztonsága került előtérbe. Az adós- és hitelminő­sítés a korábbiakhoz képest szi­gorúbbá vált. A bankok saját tőke- és céltar­taléka január elsejéhez képest je­lentős mértékben nőtt. Ezek nagysága a félév végén 243 milli­árd forint volt, részarányuk az összes forráson belül a félév so­rán 9,9 százalékról 11 százalékra emelkedett. Az első fél évet 18 pénzintézet zárta veszteséggel. A bankok mintegy 6,5 milliárd forint nyereséget és 10,5 milliárd forint veszteséget mutattak ki. Országos Foglalkoztatási Alapítvány született A kritikus körzetekben — segély Mégsem vámköteles a bérmunka Augusztusban — főként a könnyűipari cégeknél — nagy, s máig sem egészen lecsillapult ri­adalmat okozott a hír, miszerint egyes határállomások vámpa­rancsnokságai a Magyarországra bérmunkában való feldolgozásra érkező anyagokat az új rendelet­re hivatkozva vámkötelesnek nyilvánították, és készpénzfize­tés vagy biztosíték felmutatása ellenében engedték csak behoz­ni. A zömmel külföldi megren­delésre bérmunkában termelő cégek — a ruha- és cipőiparban ez a többség — úgy látták, ha ezt az intézkedést bevezetik, ők vég­képp a padlóra kerülnek. De so­kakban felmerült, hogy tévedés­ről lehet szó. Sokféle hír kering, noha azóta a vám fizetését a bér­munkák esetében valamennyi vámparancsnokság megszüntet­te. De meglehet, január 1-jeután ismét fizetni kell majd. Galambos Attila, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM) miniszteri tanácsosa sze­rint a zavart a 20/1992. (VII. 7.) PM-NGKM rendelet okozta. Ebben két paragrafus foglalko­zik a szóban forgó kérdéssel. Az egyik szerint: vámot kell fizetni a behozatali előjegyzéssel behoz­ható áru után — ilyen a bérmun­ka —, ha a vámkezelést kérő cég­nek vámtartozása van. A másik paragrafus a bérmunkára vonat­kozóan ezt az előírást az 1992. december 31. után behozott árukra vonatkoztatja. A rendel­kezés így félreérthető. Érvénybe lépése után több vámparancs­nokság úgy értelmezte, hogy bankgaranciát kell kérnie, s ezt meg is tette. Amint erről az IKM értesült, a Nemzetközi Gazdasá­gi Kapcsolatok Minisztériumá­val közösen azonnal tisztázta a vámhatóságnál, hogy a bérmun­kára e rendelet semmiképpen sem vonatkozik. Néhány nap alatt elintézték, hogy megszüntessék a vám be­hajtását a bérmunka-feldolgo­zásra érkező tételeknél. Hama­rosan a rendelet zavart okozó pa­ragrafusainak módosítására is sor kerül. Pesszimista becslések szerint a munkanélküliek száma az év vé­gére elérheti az egymilliót is. Ezek az emberek nemcsak a munkahelyüket vesztik el, ha­nem kikerülnek a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek látó­szögéből is. Más szóval, az állás­talanok érdekvédelem nélkül maradnak. Ezt a hiányzó érdekvédelmet vállalják fel a munkanélküliek önszerveződései révén sorra ala­kuló egyesületek és foglalkozta­tási célú nonprofit jellegű alapít­ványok. szociológus, a Munka­ügyi Minisztérium osztályveze­tője az egyesületek létrejöttéről szól: — Érdekes módon ezek a szer­vezetek nem elsősorban a mun­kanélküliség által legjobban súj­tott, kritikus térségekben alakul­tak meg, Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében például csak Mis­kolcon létezik ilyen egyesület. A Hajdú-Bihar megyei a legaktí­vabb: a Munkanélküliek és Ál­láskeresők Egyesületeinek Or­szágos Szövetsége Debrecenből szervezi a munkanélküliek or­szágos mozgalmát. Az egyesületek állásközvetí­téssel, tanácsadással, szociális segélyezéssel foglalkoznak, de felvállalják az átképzést és a munkahelyteremtést is. Szeret­nének bekapcsolódni a megyei, illetve az Országos Érdekegyez­tető Tanács munkájába is, azért, hogy közvetlenül részt vehesse­nek a munkanélkülieket érintő gazdasági és foglalkoztatási dön­tések meghozatalában. A Mun­kanélküliek és Álláskeresők Egyesületeinek Országos Szö­vetsége tavaly augusztus óta tag­ja a munkaerőpiaci albizottság­nak. E szervezetek anyagi háttere Bajó József szerint is meglehető­sen bizonytalan. Az alapítványo­kat — amelyek között mintegy félezer foglalkozik a munkanél­küliekkel — anyagilag támogat­hatja a minisztérium, az egyesü­letek esetében azonban erre nincs módjuk. Márpedig — véle­kedik a szociológus — ha a non­profit szféra rövid időn belül nem erősödik meg, akkor fennáll a veszélye annak, hogy széthul­lik. Talán ezt is figyelembe véve döntött az idén úgy a munkaerő­piaci bizottság, hogy a Foglal­koztatási Alapból Országos Fog­lalkoztatási Alapítványt hoz lét­re. Az alapítvány feladata lesz azoknak a foglalkoztatási társa­ságoknak a kialakítása, amelyek alkalmi és közhasznú munkák szervezésével, munkaidőben és munkaidőn kívül történő átkép­zéssel kapcsolódnak majd be a munkaerőpiac élénkítésébe. A jövőben az Országos Foglalkoz­tatási Alapítvány anyagilag tá­mogatja a munkanélkülieket is­tápoló helyi alapítványokat és egyesületeket is. A foglalkoztatási alapítvá­nyok elsősorban a kritikus kör­zetekben jönnek létre. Tevé­kenységük során az alapítványba befolyó pénzekből korrigálják az állami elosztást, segélyt adnak, munkahelyteremtésre vállalkoz­nak és munkaközvetítéssel is foglalkoznak. A munkaügyi tárca tavaly pá­lyázatot hirdetett a munkanélkü­liség enyhítésére. 61 pályázó kö­zül 21-en kaptak anyagi támoga­tást. Az idén 154 pályázó közül az első körben 25 alapítvány ke­rült a támogatottak listájára. A kimaradottak részére új pályáza­tot írtak ki. (FEB) A munkaerőpiacon Minimális változás Szeptemberben némi csökke­nés mutatkozott a munkanélkü­liek számát tekintve a megyében — tartalmazza a Heves Megyei Munkaügyi Központ legutóbbi összegzése. Ez több tényezővel magyarázható. Egyrészt közel kilencszáz állástalan kapcsoló­dott be a különféle képzésekbe, átképző tanfolyamokba, s a je­lenlegi statisztikai számítás sze­rint ők már nem tartoznak a munkanélküliek táborába. (Per­sze, az igazi az lenne, ha a kurzu­sok elvégzése után tényleges munkahelyet találnának maguk­nak.) Másrészt szeptemberben két kirendeltségen, az egrin és a hevesin beindult az úgynevezett háromszintű ügyintézési rend­szer, melynek előnyei már abban a hónapban mutatkoztak. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az elmúlt hónapban kevesebb új munkanélkülit re­gisztráltak a központ munkatár­sai, mint a korábbi hónapokban. Ez azzal is magyarázható, hogy a munkanélküli pályakez­dők az idén már nyáron, tehát fo­lyamatosan jelentkeztek a mun­kaügyi kirendeltségeken, nem úgy, mint tavaly, amikor szinte minden, állás nélkül maradt fia­tal szeptemberben „rohamozta” meg az irodákat. Heves megyében szeptember­ben összesen 23.467, munkáját vesztett embert tartottak nyil­ván. Az egri körzetben él a mun­kanélküliek közel egyharmada, a munkanélküliségi rátát figye­lembe véve pedig a hevesi körzet a legkritikusabb. Szeptemberben kevesebb mint ezer munkahelyet kínálhat­tak fel, mintegy húsz százalékkal kevesebbet, mint egy hónappal azelőtt. A munkaerőpiacon to­vábbra is a szakmunkások iránt a legnagyobb a „kereslet”, az egészségügyi, kereskedelmi és vendéglátóipari területen pá­lyáznak legtöbb eséllyel az állás­talanok. Munkanélküli-segélyben, il­letve -járadékban 20.680-an ré­szesültek, szociális segélyt 989- an kaptak. A januárban alakult Pelle és Pelle Kft., amelynek immár Gyöngyösön, Cegléden, Gyu­lán és Nagykátán is nyíltak üzle­tei, az idén igen jól szerepelt a tavaszi és az őszi BNY-n. A há­rom olasz padló- és falburkoló anyagot gyártó céggel, a Cae­sarral, a Sant Agostinoval és a Marca Coronával együttműkö­dő cég mintegy' 900 féle, külö­nösen esztétikus kerámiát kí­nál, a kiválasztott árut rekord­idő, 1-3 hét alatt beszerzi a ve­vőknek, akik messzebbről is felkeresik az egri Pelle Péter Nagy-eged utcai boltját. Az em­lített kelet-magyarországi lánc- tagjainál decemberben vásárlá­si akció is várható, s ez alkalom­mal — a nemzetközi bemutató óta megnövekedett kereslet igé­nyeinek megfelelően — széles választék várja majd az igényes közönséget. (Fotó: GáúQtihmk Az egri Stella Kerámiában Válogatott olasz csempék

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents