Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-29 / 255. szám

10. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. október 29., csütörtök Már csak emlék... A Tower Bridgc-tűl a Teni/.e tor­kolatáig daruerdő nyúlik az ég felé. A dokkokban sürgő-forgó embe­rek rakodják ki a hajókat, melyek a Föld minden tájáról hozzák terhü­ket a világkereskedelem központ­jába, Londonba... De mindez már csak emlék. Viktória királynő birodalma vég­leg szétesett. Az Egyesült Király­ság fővárosa megszűnt kikötőváros lenni. A rakodómunkások soroza­tos sztrájkjai miatt a hajótársasá­gok Rotterdamba helyezték át székhelyüket. Ma a Londoni To- wertől Greemvich-ig kihalt dok­kok, üres raktárházak szegélyezik a hajdan szebb napokat megélt Temzét. Ám a város igyekszik el­fedni a recesszió, a gazdasági ha­nyatlás ütötte sebeket. Az ide ér­kező turistának ma is viktoriánus arcát mutatja. (eb) A St. Katharine's Dock a Tower- Rridge lábánál jacht-kikötő, turis­talátványosság és szórakozóhely egyben Dover fehér sziklái fogadják a brit szigetekre hajóval érkezőt A legendás Cutty Sark ma már csak kiállí­tási tárgy Greenwich-ben A parlament előtt is csendes a Temze Elfogadta az amerikai szenátus a külföldi segélyprogramot Az amerikai szenátus törvényt fogadott el, amely a most kezdő­dő pénzügyi évben 14,1 milliárd dollárt irányoz elő külföldi segé­lyekre. A 87-12 arányban meg­szavazott törvény tartalmazza az Izraelnek nyújtandó 10 milliárd dollár összegű kereskedelmi hi­tel felett vállalt kormányzati ga­ranciát is, ez azonban nem jelent költségvetési kiadást. Az elfogadott törvény 417 millió dollar pénzügyi támoga­tást irányoz elő a volt szovjet köztársaságoknak, ezt azonban ahhoz a két feltételhez köti, hogy kivonják az orosz csapatokat a balti köztársaságokból, és be­szüntetik az iráni fegyverszállítá­sokat. Az összegből egyebek kö­zött 50 millió dollárt pedig ösz­töndíjakra és képzési programok támogatására fordítanak. Ma­gánszervezetek támogatására 10 millió dollárt szánnak. A szenátus a kormány kérésé­re 12,3 milliárd dollárral megnö­velte a Nemzetközi Valutaalap­nak (IMF) fizetendő kvótát. A szenátus áltál megszavazott tör­vényt — mielőtt elküldik Bush elnöknek — össze kell hangolni a képviselőház döntésével. A tör­vény szerdai vitája során a szená­tus a szerbek boszniai atrocitá­sairól szóló hírekre való reakció­ként ügy döntött, felhatalmazza az elnököt: 50 millió dollárt for­dítson boszniai fegyverszállítás­ra. Ennek megvalósítása azon­ban csak akkor lehetséges, ha az ENSZ feloldja a fegyverszállítási tilalmat, és ha az Egyesült Álla­mok szövetségesei is bekapcso­lódnak a segítségnyújtásba. A törvény egyébként 25 millió dol­lárt irányoz elő a boszniai, hor­vátországi és szlovéniai mene­kültek megsegítésére. Kelet-Eu- rópát és a balti államokat együtt 400 millió dollárral segítik, de az Európai Újjáépítési és Fejleszté­si Bank (EBRD) nem kap a tá­mogatásra szánt pénzből. A sze­nátus 20 millió dollárt irányzott elő az ENSZ Népesedési Alapja számára, ezt azonban Bush el­nök minden bizonnyal meg fogja vétózni a nemzetközi szervezet abortuszpárti tevékenysége mi­att. (Reuter) Rijekai vámszabad terület Nagy beruházások előtt Az elkövetkező öt évben 1,4 milliárd márkát fektetnek be a rije­kai (fiumei) vámszabad terület bővítésébe, korszerűsítésébe. A 7,5 millió négyzetméteren fekvő létesítmény éves forgalmát — a beru­házási időszak letelte után — 1,8 milliárd márkára tervezik. A rijekai kikötőhöz tartozó „szabad övezet” (a horvát tör­vény nem él a szabadkereskedel­mi vagy a vámszabad terület meghatározásokkal) 1964 óta működik látványos eredmények nélkül. Tevékenysége jelenleg egy olasz cég megbízásából tör­ténő készruhagyártásban merül ki. Tárgyalnak a FIAT-tal egy gépkocsi-összeszerelő üzem lét­rehozásáról. Ilyen helyzetben döntött a beruházások mellett az övezet 28 alapító vállalata. A szabad övezetbe szállított külföldi áru is vámmentes, csak nyilvántartási illetéket kell utána fizetni. Ez az élelmiszerre is vo­natkozik, amennyiben az övezet szükségleteit elégíti ki, vagy nyersanyagként dolgozzák fel. Az övezetből kiszállított áru sem kerül elvámolásra, kivéve, ha a termék a hazai (horvát) piacon marad. Ebben az esetben csupán a késztermék behozatali összete­vőinek értékére szabnak ki vá­mot. A rijekai kikötő kedvező fek­vése és jó összeköttetései adot­tak. Most az infrastruktúra kor­szerűsítése kerül sorra. Feltehe­tőleg hamarosan más is történik majd a rijekai szabad övezetben azonkívül, hogy a dokkmunká­sok olasz öltönyöket varrnak, és várják a hajót. Behajthatatlan kintlévőségek Nyolcmilliárd a lakosság adóssága A Települési Önkormányza­tok Országos Szövetségében számvetést készítettek azokról a tartozásokról, amelyek a lakos­ságot a díjbeszedő vállalatoknál terhelik. Elsősorban a közüzemi dijak törlesztését és a lakbérfize­tést vizsgálták. Dr. Kölner Feren­cet, a szervezet főtitkárát kérdez­tük a vizsgálat tapasztalatairól: — Sajnos szembe kell nézni a tényekkel, a megemelt lakbérek, a közüzemi szolgáltatások nö­vekvő díjai meghaladják a lakos­ság fizetőképességét. A legfris­sebb adatok szerint jelenleg ez a kintlévőség meghaladja a nyolc- milliárd forintot, és az adósságál­lomány egyre növekvő tendenci­át mutat. Példaként hadd említsem a fő­várost: a díjbeszedő vállalatok nyilvántartásai szerint 1990-ben még csak az érintettek 1,7 száza­léka nem tudott fizetni, 1991-re 4,9 százalékra ugrott ez az arány, az idén pedig már 8 százaléknál tartunk. Ez év végéig várhatóan eléri a 10 százalékot. — Mitől várnak ebben válto­zást? — Szeretnénk, ha a szociális védőháló valamilyen formában kiterjedne erre a problémára is, de ismereteink szerint az 1993-ra tervezett lakáscélú szociális tá­mogatások összege a már fennál­ló tartozások töredékét sem fe­dezi. A hátralékok növekedési üteme tehát jövőre sem csökken. A szolgáltató szervezetek közül az önkormányzati alapítású cé­gek vannak igazán bajban, mert nyomott árakon dolgoznak. A kintlévőségeik már a szolgáltatá­sok biztonságát veszélyeztetik. — Egyre gyakrabban hallani újabb áremelésekről, amelyek egyaránt érintik majd a közüze­mi díjakat és a lakbéreket. Mi lesz a kintlévőségek sorsa? — Az áremelések elkerülhe­tetlenek. Egy részüket éppen a kintlévőségek magas összege gerjeszti. A hátralékok bizonyos részét — akarva-akaratlanul is — azokkal fizettetik meg, akik ed­dig is eleget tettek fizetési kötele­zettségeiknek. — Várható-e cserébe legalább a lakáskörülmények javulása? — Aligha. Az áremelések el­lenére is romlani fog a lakásállo­mány minősége, mert már ami­kor önkormányzati tulajdonba kerültek, legalább 400 milliárd forintnyi felújítást kellett volna elvégezni az épületeken. Ugyan­akkor a lakásokat fenntartó és üzemeltető, szolgáltató vállala­toknál nem jönnek létre azok a pénzügyi alapok, amelyek fede­zetet nyújtanának a nélkülözhe­tetlen korszerűsítésekre, vagy a szolgáltatások kapacitásbővíté­sére. Ezért e téren is további UJJ A November 2-án, hétfőn 10 órakor Eger, Mátyás király u. 87. sz. alatt (Bástya ABC-vel szemben) megnyitjuk IMPORT BÁLÁS ruházati üzletünket, 54 m2-en, nagy áruválasztékkal, extra minőséggel, minden nap feltöltött árukészlettel várjuk kedves vásárlóinkat. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 10—17 óráig, szombaton 10—14 óráig. Tel.: 06-36/320-418. V TUR-KER KKT. romlás jegyei mutatkoznak: pél­dául betelnek a nagyváros kör­nyéki szeméttelepek, a kezelet­len háztartási hulladék pedig az ivóvízkészleteket veszélyezteti. — Mi a helyzet a nem fizető gazdálkodó szervezetekkel? — Egyre többen vannak ezek is. A gazdasági szerkezetváltás nagyon sok vállalatot ellehetet­lenített, fizetésképtelenné vál­tak, csődöt jelentettek. Szeret­nénk, ha az ÁVÜ privatizációs bevételeinek egy részét a meg­szűnő gazdasági szervezetek közüzemi tartozásainak ki- egyenlítésére fordítanák. Ahogy a világon sehol, Magyarországon sem vonulhat ki az állam a lakás- és településüzemeltetés anyagi támogatásából. Vállalatokról Batex A lengyel-holland Batex ve­gyes vállalat szerezte meg 1,1 millió dollárért a Proamed állami alapítású kft. részvényeinek 80 százalékát. A Varsóban aláírt szerződéssel megtörtént az első állami tulajdonú tervezőiroda privatizálása. Yacimientos Petroliferos Fiscales Az argentin kongresszus hoz­zájárult a Yacimientos Petrolife­ros Fiscales (YPF) állami olaj- vállalat privatizálásához. A cég Argentína legnagyobb vállalata, tavalyi forgalma mintegy 5 milli­árd dollár volt. Argentína az első latin-amerikai ország, amely haj­landó magánkézbe adni allami olajvállalatát. A területi önkor­mányzat 39 százalékos érdekelt­séget tart meg a cégből — ez lé­nyegében a szövetségi kormány által felhalmozott veszteség át­vállalása —, 10 százalékot pedig az alkalmazottaknak kínálnak fel. A fennmaradó 51 százalékot kisebb részletekben fogják eladni. / Ft/fm-rel olcsóbban Amía> a Íís tart/ Besenyőtelek Lakbér.Üzlet, Főu.96. Bátonyterenye Saci Üzlet, ózdi u.47. Hatvan Horváth Gyula, Iskola u.2. Heves Fülöp Pálné,Fóu.8. Ludas Tüzép, Fő u.142. Vámosgyörk Mészker Keresk., István kir.u.98. Eger Szöfa Kisáruház, Makiári u.140/a. Szónyegbolt, Servita u.62. Padlóland Bolt, Mátyás kir.85. Prizma Barkácsbolt, Brassói u.1. Eurohome-Evva, Kertész u.25. Verpelét Farkas Dezsóné, Kapás u.18. Textil-ruházat, Ifjúság u.58. Füzesabony Forgács Judit, Arany u.Piaccsarnok Gyöngyös Szuperior Kisáruház, Móricz u.2. IMPORTŐR: PECSI-KER Kft. Új, leendő kereskedőinknek: Tel. (72) 71 -932, Közül eteknek: (72) 71-921

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents