Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-29 / 255. szám
HÍRLAP, 1992. október 29., csütörtök 7. Figyelő Változó társadalom Munkanélküli pályakezdők — Intézetünkben pályaválasztással, a gyermekek adottságainak, tehetségének, készségeinek felmérése utáni pályára irányítással foglalkozunk. Ám az egyre növekvő munkanélküliség okán szinte percről percre szembesülünk azokkal a tényekkel, amelyek közvetlenül befolyásolják a hozzánk forduló gyerekek jövőjét. Hiszen hiába is mutat érdeklődést, tehetséget mondjuk egy nyolcadik osztályt most elvégző fiú a díszműlakatos szakma iránt, le kell beszélnünk szándékáról, el kell tanácsolnunk a pályától, hiszen ha lenne is képzés ebben a szakmában, szinte biztos, hogy a szakmunkás-bizonyítványa mellé a pályakezdő a „munkanélküli státust” is megszerezné — mondja Kárpáti György szociológus, a Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó igazgatója. A szakemberek azért bizakodnak. A kvalifikáltabb szakmákba szabadabbnak tűnik az út. Égető igény lenne egy olyan országos nyilvántartási rendszerre, amelyből kitűnik, milyen tudást, előéletet feltételező foglalkozásokban van hiány, hol érdemes gyors, operatív átképzési rendszereket létrehozni. Természetesen ilyenek készülnek, léteznek már, ám nemcsak a munkaügyi szakemberek kezében kellene hogy legyenek, hanem a munkájukat elvesztették, vagy ettől fenyegetettek körében is reklámozni, propagálni kellene. — Ami a munkanélküliség növekedésének megtorpanását illeti, pesszimista vagyok. Új munkahelyek sem jönnek létre kellő számban. Az is intő jel, hogy az értelmiségi foglalkozások körében dinamikusabban nő a munkanélküliség, és ezeknek az embereknek csak azért sikerül alacsonyabban kvalifikált, rosszabbul fizetett munkát kapniuk, mert nagyobb a tudásuk azokénál, akik eddig betöltötték ezeket az állásokat. A példa okán: egy munkanélkülivé vált és elhelyezkedni nem tudó gépészmérnök — ma még — kaphat csoportvezető szerelői állást, amely még több pénzt is hozhat a konyhájára, ám lassan megöli a műszaki értelmiségi életét. — Visszatérve a pályaválasztási szakemberek dolgára: ma csak olyan iskola-foglalkozás választási tanács, életvezetési program adható, amely a gyakori váltásra, olykor a munka, olykor a tanulás, továbbképzés „sorba kapcsolására”, és a „munkaerőpiaci alkalmazkodásra” készít fel. A régebben bűnnek számító pályakorrekció ma létforma, sőt az akadályokat könnyebben átlépők az igazi sikeremberek. A pályaválasztási tanácsadók, pszichológusok, pedagógusok, informátorok újszerű szerepe éppen ebben áll: segíteni — az „átlépést” — mondja Kárpáti György. (FEB) Munkanélküliek megoszlása megyénként és a fővárosban 19911. fél éví992.S.Í év Budapest 10.008 48.353 Baranya m. 8.304 23.194 Bács-Kiskun m. 11.835 38.051 Békés megye 10.822 25.688 Borsod-AbaújZemplén m. 23.662 66.331 Csongrád m. 7.687 21.825 Fejér m. 6.199 22.354 Győr-Sopron m. 4.433 15.643 Hajdú-Bihar m. 10.098 30.419 Heves m. 7.538 21.226 Jász-NagykunSzolnok m. 10.887 30.550 KomáromEsztergom m. 4.539 19.064 Nógrád m. 8.685 20.141 Pest m. 11.685 40.781 Somogy m. 6.108 14.330 Szabolcs-Szatmár-Bereg m. 21.927 50.825 Tolna m. 6.937 16.831 Vas m. 2.853 10.042 Veszprém m. 6.538 19.584 Zala m. 4.638 11.844 Damoklész kardja az újgazdák felett Mit jelent a „művelési kötelezettség”? Megkezdődtek a földárverések, a kárpótlási jegyükért földet vásárlók közül egyre többen válnak végre igazi tulajdonosokká. Az érvényben lévő rendelkezések azonban igen szigorúak, kikötik, hogy „a föld használója köteles a termőföldet megfelelően hasznosítani, és termékenységének fenntartásáról gondoskodni”. Akik e kötelezettségüket megszegik, elveszíthetik tulajdonjogukat is. — Mit jelent e szigorú fogalmazás? — kérdeztük a Földművelésügyi Minisztérium illetékesétől. — Ez a fogalom, amelyiket egy 1987-es törvény írt elő, bizonyos értelemben nehezen értelmezhető, ezért két évvel később egy másik jogszabályban a hasznosítás fogalmát is értelmezni kellett. Eszerint nem jelenti a hasznosítási kötelezettség elmulasztását, ha valaki nem folytat ugyan termelést, de a földet termőképes állapotban tartja. — Mit jelent ez a kötelezettség? — A termőképesség a természeti adottság és az agronómiái ráhatás együttese, a termesztésre való felkészítettség mértéke. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a föld tulajdonosának el kell végeznie minden szükséges talajművelési feladatot, védenie kell birtokát a talajpusztulás ellen, amit megtehet növényekkel, műszaki létesítményekkel egyaránt. És persze pótolnia kell a megfelelő tápanyagokat. A jövő gazdálkodóiban, föld- tulajdonosaiban azt kellene tudatosítani, hogy semmilyen jogszabály nem ír elő haszonnövény-termesztési kötelezettséget, de előírja a termőtalaj védelmét, a gyommentesítést. Ez utóbbi nem feltétlenül jelent vegyszeres beavatkozást, gondoljunk csak eleinkre, akik zöld ugarral gondoskodtak a termő- képesség fenntartásáról. Olyan területeken, ahol a természeti erők talajpusztító ereje nagy, vagy ahol az a lejtők, az esőzések miatt elkerülhetetlen, gondoskodni kell a kellő növénytakaróról. Különösen nagy figyelmet kell szentelni az ültetvényeknek, ahol az átlagosnál nagyobb veszélyt jelentenek a kártevők, mert ha elhanyagolják a növény- védelmet, térségeket pusztító járványok keletkezhetnek, (s) Amit a végkielégítésről tudni kell A törvény szerint végkielégítés a munkáltató részéről történt rendes felmondás esetén illeti meg a munkavállalót. A munka- vállalónak akkor is jár a végkielégítés, ha munkaviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg. Ä végkielégítés mértéke a munkaviszonytól függ: 3 évi munkaviszony esetén egyhavi 5 évi munkaviszony esetén kéthavi 10 évi munkaviszony esetén háromhavi 15 évi munkaviszony esetén négyhavi 20 évi munkaviszony esetén öthavi 25 évi munkaviszony esetén hathavi átlagkereset összege. A végkielégítés összege további háromhavi átlagkereset összegével emelkedik akkor, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása, vagy a cég jogutód nélküli megszűnése miatt öt évvel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt szűnik meg. — Mikor nem szüntetheti meg a munkáltató a dolgozó munka- viszonyát rendes felmondással? — Nem lehet felmondani a dolgozónak a keresőképtelenség ideje alatt, a betegszabadság lejártát követő egy évig, gümőkó- ros betegnek két évig, valamint az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti kereső- képtelenség alatt, és a táppénzre jogosultság teljes idején. — Nem szüntethető meg annak a munkavállalónak a munkaviszonya sem, aki beteg gyermekével táppénzes állományban van, továbbá, aki közeli hozzátartozóját otthon gondozza, és ezért fizetés nélküli szabadságot kap. — Nem lehet felmondani az anyának terhesség alatt, a szülést követő hatodik hónap végéig, valamint a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság ideje alatt. Ugyanez a tilalom vonatkozik a sorkatonai, a tartalékos katonai és a polgári szolgálatot teljesítőkre mindaddig, amíg a szolgálati idejük le nem jár. — Csak különösen indokolt esetben lehet felmondani a munkavállalói viszonyt az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül. A munkaadó köteles igazolást kiállítani a munkahelyéről végleg távozó dolgozónak az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb a felmondás lejártakor. Az igazolásnak tartalmaznia kell a munkahelyen töltött munkaviszony időtartamát, a levonandó tartozást és az utolsó év betegállományban töltött idejét. Nem jár végkielégítés, ha a munkaviszony nyugdíjjogosultság vagy korengedményes nyugdíjazás miatt szűnik meg, és akkor sem, ha a dolgozónak a másodállása szűnik meg. A késedelmesen kifizetett végkielégítés után a munkáltató kamatot köteles fizetni elbocsátott munkavállalójának éppen úgy, mint a késedelmesen kifizetett munkabér után. Ez a szabály az új Munka Törvénykönyve szerint is érvényes. Adóbevalláskor a munkaviszony megszűnésével összefüggő végkielégítést az állami végkielégítéssel azonos módon lehet bevallani úgy, hogy — a törvényben meghatározott mértékű- — vég- kielégítésnek egy hónapra eső részét legalább annyiszor kell figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig eltelik. Például ha valaki júliustól kapott végkielégítést, akkor a személyi jövedelemadó bevallásakor az adott évre hathavi összeget kell bevallania, és ezzel szemben hat hónapra eső adóelőleg számolható el. A végkielégítésből a kifizető 20 százalékos adóelőleget von le. (FEB) Vállalkozni pedig szükséges Kunágotától Gyöngyösig Az Orczy-kertet mindenki ismeri Gyöngyösön. Ennek egy részét elvették, és ott alakították ki a kézművesek utcáját. Hangulatos rész ez, mutatós épületekkel, műhelyekkel, üzletekkel. Olyasfajta hangulata van, mintha a középkorból maradt volna itt, a Mátra kapujának nevezett településen. A legjobban látható részén van Nagy Zoltán cukrászdája. Élőkért, terasz tartozik hozzá. — Van ennek a cukrászdának valami neve? — kérdeztem a mestertől. — Volt olyan elképzelésem, hogy valamilyen fantázianevet kellene kitalálni. Még jutalmat is tűztem volna ki annak, aki valami jó ötlettel előáll. — Mióta van itt, ezen a helyen ? — Öt éve. Annak idején, amikor eldöntötték a város vezetői, hogy itt kézművesek üzletsorát alakítják ki, engem is megkerestek a régi helyemen. Azt mondtam, jövök én is, de csak akkér, üíí illőiét «»CM3 / a HEVES «'HÍRLAP -SX. jSHTk minden Ne feledje: a legjobb befektetés a HIRLAP-hirdetés! OlVGSOJU OZ EGER, Barkóczy u. 7. sz. 33C1.(PF.:23) T.:36/13-644 Fac 36/12-333 szól! ha az utcai frontra, a placcra jöhetek. Barátaim és ismerőseim le akartak beszélni róla, mondván, ez itt egy teljesen kihalt terület. Ide nem jönnek majd a vendégek. Tönkre fogok menni. — Megbánta? — Azt mondhatom, én életet hoztam ide. Amikor szünnapo- sak vagyunk, akkor itt minden ki van halva. — Átmenő vendégei vannak, vagy csak helybeliek? — Nagyon sok átmenő és visz- szatérő vendégem van, akik a Mátrába mennek az ország minden részéből. De jönnek ide Hollandiából is, évente öt-hat alkalommal. Előre megírják, hogy mikor érkeznek, és hányán lesznek. — Van olyan specialitása, amire nagyon büszke? — A legkedveltebb a somlói. Nem mondom, hogy galuska, mert ezt én másképpen készítem el. Büszke vagyok a Danubine- kockára, aminek a receptúráját Pestről kaptam. — Mikor kezdte tanulni a mesterségét? — Kunágotán kezdtem 1947- ben, Ronyecz István mesternél, a színművésznő nagybátyjánál. Falusi gyerek vagyok. Édesapámnak volt hat hold földje. Egyeltük a cukorrépát, amikor a bátyám megemlítette, hogy Ro- nyecznál ki van írva: „Ügyes fiút tanulónak felveszek.” No, mondom, csak legalább ne lenne ott az „ügyes” szó, akkor megpróbálnám. Említettem az apámnak is, aki rögtön leintett. A parasztgyerek maradjon nyugton, De a hét végén rám szólt: „Öltözz, megyünk Ronyeczhez.” így kezdődött. — Megbánta az elhatározását? — Nem bántam meg. Igaz, hogy az ünnep- és a vasárnap olyan volt, mint a hétköznap, de a szakmát csak így lehet elsajátítani. De úgy, mint ma, hogy kéthetenként három félnapban...? Az kevés. — Mi történt magával, amikor segéd lett? — Felmentem Pestre szerencsét próbálni, háromszázötven forinttal a zsebemben. A szállásért kifizettem két hétre húsz forintot. Utóbb derült ki, hogy ágyrajáró voltam. Munkát két hét alatt nem kaptam. Enni csak akkor ettem, ha már nagyon éhes voltam, hogy a pénzem kitartson. Az utolsó nap jöttem le a munkaközvetítőtől, amikor egy férfi megszólított: Tudnék-e valakit a munkanélküliek közül, aki cukrász? Belecsíptem a kezembe. Ébren vagyok? A szerencse rám mosolygott. így kerültem Dorogra. Éttől kezdve szépen alakult az életem. Hogy mi minden történt vele, amíg Dorogról Gyöngyösre vezetett az útja, hosszú lenne elbeszélni. Eljött az ideje a nősülésnek is. Egyszer Gyöngyösre látogattak, és akkor úgy érezte, szívesen telepedne le ebben a városban. így is történt. Több helyen volt állásban, amíg önálló nem lett. Majd eljutott a mostani cukrászüzembe, az Orczy-kert sarkán. — Elégedett embernek tartja magát? Mindig azt tartottam szem előtt, hogy a vendégek elégedettek legyenek. Hosszú távra gondolkodom. Nem teperek. — Ez, meglátszik a készítményeinek az árán is? — Eddig még a tavalyi árakkal dolgoztam. De most olyan áremelések történtek a nyersanyagokban, hogy kénytelen voltam egy-két forintot hozzátenni az eddigi árakhoz. — Meddig lehet ezt a mesterséget folytatni? — Két éve rokkantnyugdíjas vagyok. De ebből a szakmából nincs kiszállás. — Úgy tudom, hivatalos elismerésben is részesült. — Igen, 1989-ben. Két oklevelet kaptam. — Nem kellemetlen ez a mostani időkben? — Büszke vagyok rá, mert a szakmai munkámat ismerték el az oklevelekkel. G. Molnár Ferenc Belföldi államadósság Az MNB helyett hitelezzen a polgár! A belföldi államadósság eléri a 2136,7 milliárd forintot az év végére. A múlt esztendő végén a belföldi államadósság 1835,9 milliárd forint volt, és 1990. december 31-én még 1357,2 milliárd forintra rúgott. Az év végére számított több mint 2100 milliárd forintot meghaladó államadósságból 1708,9 milliárddal a Magyar Nemzeti Banknak tartozik a Pénzügyminisztérium. Az államkötvényekben megtestesülő adósság 276,2 milliárdot képvisel, a kincstárjegy-állomány pedig 108,7 milliárd forint. A fennmaradó 24,2 milliárd forinttal a költségvetés a kereskedelmi bankoknak tartozik. Annak ellenére, hogy 1991 óta a költségvetési deficit finanszírozásában egyre nagyobb szerepet kapnak a piaci eszközök, még mindig igen nagy az aránya az adósságfinanszírozásban az MNB-hiteleknek. Az 1990 előtt nyújtott MNB-kölcsönök kamarása ráadásul csupán a jegybanki alapkamat 40 százaléka. Ez veszélyezteti a Magyar Nemzeti Bank nyereséges működését.
