Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-28 / 254. szám

8. PF. 23 HÍRLAP, 1992. október 28., szerda Üzen a szerkesztő „Társasház” jeligére írják: „Évek óta nincs köz­gyűlés, nem is tudjuk, hogyan van ez rendezve, mert csak azt a papírt kaptuk meg, ami azt bizo­nyítja, hogy a földhivatalnál a nevünkre bejegyezték a tulaj­dont, meg azt, hogy OTP-köl- csön terheli ezt a jogot. Suttog­nak arról is, hogy a közös képvi­selő üzletet csinált abból, ami a miénk, de igazán nem is tudjuk, meddig terjed a mi jogunk, mert arról sincs okiratunk. A közös költségeket néha drasztikusan emelik, de van olyan vélemény is a házban, hogy a közös képviselő — ha így hívják hivatalosan — megegyezett a hátunk mögött a vizesekkel, hogyan fizessünk mi. Mit kellene itt tenni, hogy ez az áldatlan helyzet megváltozzék, hogy ennek az „egykezesnek”, ennek az érezhetően parancsno­ki helyzetnek vége legyen? Meny­nyi joga van a közös képviselő­nek, és — főleg — mennyi joga van a tulajdonosoknak, azok­nak, akiknek a pénzéből épült ez a többlakásos épület, és hogyan is kellene ennek a közösségnek az életét irányítani? Nem biztos, hogy jól tettük fel a kérdéseket, de hátha segítséget kapunk önöktől...” Évek óta sok a panasz ezek­ben a társasházi közösségekben, ahol a régi jogszabályok szerint folyik minden. Nem mintha azok a szabályozások használhatatla­nok lennének, de kijátsszák az előírásokat, nem hajtják végre azokat a rendelkezéseket, ami­ket a közösség érdekében — a társasház társtulajdonosaival együtt — kellene a közös képvi­selőnek végrehajtani. A jogokat és a kötelezettségeket az alapító okirat tartalmazza. Más pana­szokból is értesültünk már, hogy az okiratot ki sem kézbesítik a tulajdonosoknak, így azok nem is értesülhetnek arról, milyen előírások léteznek a közös érde­kek megóvása érdekében. Ez az alapító okirat rögzíti azt, hogy a tulajdonosok közös akarata foly­tán lesz valaki közös képviselő. Jogai a megbízás általános sza­bályai szerint alakulnak, felelős­séggel tartozik minden intézke­déséért annak a közgyűlésnek, amelyet minden évben meg kell tartani, ahol a megbízottnak be kell számolnia tevékenységéről, okirati bizonylatait be kell mu­tatnia a közösségnek, s egyálta­lán: a közös képviselő az egész tulajdonosi közösség szolgálatá­ban és ellenőrzése alatt áll. És nem megfordítva! Szemmel lát­hatóan az önök esetében a közös képvieslő — saját elképzelése folytán, vagy néhány tulajdonos támogatásával — kivonta magát az ellenőrzés alól, és valóban azt tehetett évek hosszú során, amit elgondolt, noha minden egyes, a társakat érintő lépésről el kellett volna számolnia a teljes közössé­gi nyilvánosság előtt mindazzal, amit tett. Nem lehet egyszerűen bejelenteni azt sem, hogy most emelem a közös költségeket, egy évben kétszer is, és nem is akár­milyen mértékben, hiszen az emelésről — megfelelő indokok alapján — a közgyűlés dönt. Azt ajánljuk, hogy mielőbb szerezzék be valahonnan — ha a közös képviselő erre nem hajlan­dó, akár a földhivataltól, akár a kölcsönöket folyósító OTP-től — az alapító okiratot, és az ab­ban foglaltak szerint szorítsák arra a közös képviselőt, hogy számoljon el eddigi tevékenysé­gével. Indítványozzák néhányan a rendkívüli közgyűlés összehí­vását, megfelelő indokokkal és tárgysorozattal, ahol mindent részletesen vizsgáljanak meg, hozzanak döntéseket, és ha úgy találják, mentsék fel a közös képviselőt a megbízatás alól. Mert nem hatalmi helyzet, ha­nem megbízatás, amit önöktől kapott, és az önök ellenőrzése alatt áll. Tudjuk, hogy a közgyűlés megtartása — helyhiány miatt — milyen nehézkes. Tudjuk azt is, ha szabálytalanságokat tapasz­talnak, netán olyat is megállapí­tanak, ami mélyebben — esetleg büntetőeljárás keretei között — vizsgálandó, nehezen szánja rá magát bárki is, hogy a hóhér sze­repét betöltse. Erre a félszre több helyen és több alkalommal is hi­vatkoztak panaszosaink, akik odáig elmerészkedtek, hogy leír­ták nekünk fájlalt helyzetüket, de amikor a tettekre került volna a sor, meghátráltak. Pedig hát valahol mégiscsak el kell kezdeni a rendcsinálást! Utánajártunk... Miért nem megy házhoz a háziorvos? A házicipő az a mamusz, amit a szobában viselünk, a házikoszt az a finomság, amit anyu főz, s házibarát az az illető, aki lakásán keresi fel a nagyságos asszonyt. Ezzel szemben a háziorvos nem tévesztendő össze azzal a joviális öregúrral, aki hajdanán sztetoszkóppal a nyakában, gégetükörrel a homlokán megjelent a családoknál, lavórt és meleg vizet kért, s pió­cát tett a nagypapára, avagy világra segítette az újszülöttet. A házior­vos mai fogalmaink szerint a körzeti rendelőben — általában napi négy órában — fogadja a betegeket. Közel kétezer páciense van, ren­delési időben csak igen kivételes esetekben hagyhatja el irodáját, azt követően nehéz őt meglelni, éjszaka kettőkor pedig illetlenség kiug­rasztani az ágyából. Polgár Ferencné (kézírása alapján: idősebb olvasónk) levelében éppen azt feszegeti, mire jó ez az elnevezés, egyáltalán: a háziorvosi rendszer. Ki látja el sürgős esetben a beteget? Kétségbeesetten még azt is megkockáztatja: „aki nem találja meg háziorvosát, az haljon meg?” Továbbítottuk felvetését az egri polgármesteri hivatalhoz. Az egészségügyi és szociális iroda vezetőjétől, Lénárt Pálnétól a követ­kező választ kaptuk. A rendelet megalkotói valóban azt szeretnék, ha a háziorvos a csa­lád doktora volna, s a bölcsőtől a koporsóig otthonukban gyógyítaná a hozzá fordulókat. Természetesen ez napjainkban — sajnos — kivite­lezhetetlen. A beteg azonban nem maradhat segítség nélkül, ezt nem­csak a jogszabályok garantálják, hanem a hippokratészi eskü is. Ren­delési időn túl bizalommal fordulhatunk másik orvoshoz és az ügye­lethez. Idegen városban is kérhetünk, s kapunk elsősegélyt. A házior­vos „füttyentésre” nem megy ki a lakásra, mert ha ezt tenné, a való­ban súlyos esetekhez nem juthatna el. Javulás — személyesebb kapcsolat a gyógyító és a beteg között — akkor várható, ha kisebbek lesznek a körzetek. Csak reménykedhetünk, hogy az orvosok száma nő, s nem a páci­enseké csökken... (né-zi) Testünk-lelkünk harmóniája Törődjünk lelkünk egészségével is! Ha belázasodunk, fáj a tor­kunk, és érezzük, hogy utolért az influenza, természetes, hogy a háziorvosunkhoz fordulunk, és beszedjük a felírt gyógyszereket. De ha rossz álom után izzadtan ébredünk, ha ébren is szorongás kínoz, ha olyan szomorúság te­lepszik ránk, hogy szinte felállni sincs kedvünk — mit teszünk, ki­től kérünk segítséget? Ideggyó­gyászhoz szégyellünk menni, megbélyegzőnek érezzük. Ba­rátnőnk talán megértő, de nem igazán tud segíteni mélyebb lelki problémáinkon. így hát vonszol­juk tovább a gondjainkat, amíg ki nem csordul az a bizonyos po­hár. De lehet, hogy akkorra már nagyon elhatalmasodott a baj... Gyakran megtörténik, hogy a lelki feszültség nemcsak a nyu­galmunkat, a hangulatunkat za­varja meg, hanem — ha hosszabb időn át nem talál kiutat — szervi betegségek formájában tör elő, és lassan-lassan kialakul a pszi­choszomatikus betegség (a nyombélfekély, a magas vérnyo­más, esetleg a szívizominfark­tus). A „pszichoszomatika” kife­jezés a lélek (psziché) és a test (szómáj görög szavakból ered, és e kettőnek a rendkívül szoros kapcsolatát, állandó kölcsönha­tását fejezi ki. Kialakulásához önpusztító életmódunk és fel Bosszúságaink Ki gondol az ügyfelekre? Meglehetősen sok egri lakos számára okoz bosszúságot hó­napról hónapra az a sajátos mód­szer, ahogy az ÉMÁSZ díjbesze­dő alkalmazottai közül többen — amellett, hogy teljesen kiszámít­hatatlan időpontban jönnek — gyakorlatilag csak „végigfutják” a körzetüket, és adott ügyfeleik (nemegyszer még az odahaza épp rájuk várakozók(!) is) csu­pán utólag, a kapu alá csúsztatott „fizetési felszólításból” értesül­nek ottjártukról. A tisztelt fo­gyasztó ilyenformán arra kény­szerül, akár sorozatosan is, hogy személyesen járjon be áram­számláját kiegyenlíteni, mégpe­dig — a hivatal akaratából — nem akkor, amikor ráérne, ha­nem csakis egy kijelölt, szűk idő- intervallumban. (A díjbeszedők állítólag máskor nem hajlandók tartani „fogadóórát”...) Ügy vé­lem, megérne az Önök részéről egy személyes tapasztalatszer­zést is, látni ilyenkor az ÉMÁSZ-portán sorban álló gyülekezet tagjait, amint a feles­leges járkálástól — adott esetben a munkából való kényszerű mu­lasztás miatt — ingerülten, szit­kozódva araszolgatnak a díjbe­szedői ablakok felé, hogy ott végre kegyeskedjen valaki a pén­züket átvenni! Tekintve, hogy többünk ilyen irányú megkeresése az ÉMÁSZ- illetékeseknél eddig eredmény­telennek bizonyult, sőt többnyi­re kioktató vagy éppen arrogáns válaszokat kaptunk, ezért kerem az Önök segítségét. Ha már ez a díjbeszedési gyakorlat „változ­tathatatlan”, legalább azt tegyék lehetővé, hogy pénztári napokon — a munkába járó ügyfelek el­térő műszakbeosztása szerint — délelőtt is, délután is ki lehessen egyenlíteni a számlát. Sasi Péter Eger nem dolgozott lelki problémáink együttesen nyitnak utat. Mitől vagyunk ennyire feszül­tek? Az anyagi gondok, a haj- szoltság, létünk fokozódó bi­zonytalansága éppen elég ok er­re. A gyerekek iskolai dolgai, a családtagok betegsége, netán egy haláleset, a kényszerű ma- ány mindezt betetézi. Minden­inéi előfordulhatnak hasonló körülmények, így aztán rossz- kedvűbbek, türelmetlenebbek a munkatársak, házastársunk, a járókelők... Nemsokára „ördögi körré” duzzad a sok kölcsönös es — talán akaratlan — bántás. Ta­lán túlságosan érzékenyek va­gyunk, és néha bennünk sincs elég tapintat, alkalmazkodó­készség vagy akarat. Talán ne­künk is tenni kellene valamit... az első lépést, amelyre a másik fél másképp válaszolna, mint eddig. Törődjünk lelkünk egészségé­vel is! Az sem baj, ha nem tudjuk egyedül megoldani a legégetőbb problémáinkat, nem szegyen, ha ehhez szakember segítségét kér­jük, hiszen a mégoly ügyes se­bész sem képes saját magát meg­operálni. A szakemberek megta­níthatnak olyan módszerekre, melyekkel aztán majd egyedül is elboldogulunk. A testi betegségeket és a lelki bajokat is könnyeob lenne meg­Ha azt mondom: Nap TV, Pri­vát Profit, Össztűz, Ballantines Club — bizonyára sokan tudják: Forró Tamásról van szó. Igen, valóban róla, hiszen mint ismert újságíró, gyakran találkozha­tunk vele. A Manager Club első őszi összejövetelén (a Hotel Avarban) ő beszélt a résztvevők­nek egy seregnyi izgalmas kér­désről. Lássuk, milyen gondola­tokat is fogalmazott meg... Nos — mint elmondta —, a ’80-as évek vége felé szép lassan megteremtődtek annak a feltéte­lei, hogy valamiféle piacgazda­ság felé elinduljon az ország, azaz, hogy itt a magántőke, a ma­gánvállalkozó, az eredeti ötlet — ha az életképes — létre tudjon jönni, talpon tudjon maradni. Ezeket a vállalkozásokat azon­ban nem mindig azok kezdték el, akik erre készültek. Hiszen a mi iskolarendszerünk nem arra ne­velt minket, hogy gazdaságos­ságban gondolkodjunk, hogy eb­ben a mai, „vad kapitalizmus­ban” eligazodjunk. Ennek a kor­nak mégis hihetetlen nagy ered­ményei vannak, mégpedig az, Adó, óh... Adófelügyelő: — Uram! Ön a jövedelembevallása alapján csak havi 3000 forint jövedelemadót fizetett. Ellenőreink megállapí­tása szerint rendszeresen ebédel a gyorsbüfében, ruházata ugyan nem divatos, de nem is rongyos, dohányzik, és vasárnaponként egy üveg sört is megiszik. Méltá­nyosságból a büntetéstől eltekin­előzni, mint kezelni. A neurózis, az alkoholizmus, a depresszió, a gyermeki beilleszkedési nehéz­ségek és a felnőttkori párkapcso­lati zavarok megelőzésének is megvan a módja. A legfélelme­tesebb testi betegségek — a ha­zánkban a legtöbb ember halálát okozó szívinfarktus, az agyvér­zés, meg a rosszindulatú dagana­tok — megelőzéséről is sokat tud már az orvostudomány és a pszi­chológia. Ezekről a kérdésekről szeret­nénk Bimbóné Mészáros Judités dr. Ignácz Piroska segítségével „elbeszélgetni” olvasóinkkal ezen az újságoldalon kéthetente, egy-egy új témáról. írunk a be­tegségek és a hétköznapi emberi problémák okairól, igyekszünk gyakorlati tanácsokat adni a ba­jok kezeléséhez és megelőzésé­hez. „Ép testben ép lélek”: a meg­felelően táplált, gondozott, edzett test segít megteremteni a lelki nyugalmat és derűt. A saját magunk által megteremtett lelki harmónia pedig visszahat szer­vezetünk működésére és életere­jére. Hatással van emellett szű- kebb-tágabb környezetünkre, így — ha akarunk — hozzájárul­hatunk mások egészségéhez, boldogságához is... hogy a magántőke — minden küszködés, vergődés, ellenszél ellenére is — lábra állt, s néhány éven belül ebben az országban meghatározó lesz. Ám addig még sok nehézségen kell átlábal­nia. Miközben a Privát Profit ké­szül, s megpróbál a magyaror­szági vállalkozóknak közvetíteni mindent, amit fontosnak tart, a saját bőrén is tapasztalja — mint minden vállalkozó — az új jog­szabályok, intézkedések hatása­it. A lapkiadásnál is érvényesül­nek a piac szabályai, hiszen olyan lapok mentek tönkre, mint az Európa, az Üzlet, s nem azért, mert a szakmailag mérhető ér­téknek nem feleltek meg, hanem azért, mert a piac értékítéletével nem estek egybe. Nem véletlen, hogy a most zajló médiavita a rádió és a tv kö­rül dúl, s nem a Népszabadság és a Népszava háza táján. Tény az, hogy a közvéleményt a legjob­ban befolyásolni a tv-vel, illetve a rádióval lehet. S csak utána jön a többi... Hogy a ’94-es választá­soknál kinek lesz meghatározó tünk, de a továbbiakban havi 13.000 forintjövedelemadót kö­teles fizetni. Ne forgassa kérem a szemét, mert a forgalmi adót is rögtön előírom! Beszámolások idején Miniszter: ... a piacgazdaság megteremtésére irányuló erőfe­szítéseink eredményeképpen az üzletek tömve vannak áruval, kialakult a kínálati piac... Köszön­jük... A gyöngyösi Bugát Pál Kórház nyugdíjas dolgozói ezúton köszönik meg Kővá­ri Ferenc gazdasági vezető­nek és Nagyfejű Józsefné konyhafőnöknek, valamint minden alkalmazottjának azt a szíves és figyelmes fo­gadtatást, amelyet az idős embereknek szereznek. Kö­szönjük továbbá a klub mű­ködéséhez szükséges segít­séget, amely mindig megfe­lelő programot kínál az egyedülálló és a munkában megfáradt embereknek. Sőti Sándorné Gyöngyös * * * Az egri kórház ortopédiai osztályának és külön dr. Pócs Alfrédnak köszönete- met fejezem ki gyermekem sikeres műtétjéért. Rajta kí­vül hálás vagyok még a gyógytornásznőnek, vala­mint a nővéreknek, akik gyermekemet buzdították és vigasztalták, gyors gyó­gyulását segítették. Kormos A ndrásné Bélapátfalva befolyása a médiákra, az még nem nyilvánvaló... A Ballantines Clubban számí­tógépes adatbank található üzle­ti információkkal, tudnivalók­kal, emellett a klub tagjainak pénzügyi, jogi, gazdasági ismer­tetőket rendeznek neves szak­emberek részvételével. A klub egy éve működik, vannak nehéz­ségek, gondok, mert hát nem le­het kiszakadni abból a környe­zetből, ahol élünk, s ez a környe­zet ma még ezer módon hátráltat és visszahúz. Forró Tamás előadása után a Samsonite magyarországi képvi­selője mutatta be cégük termé­keit. Hadd tegyem hozzá mindkét fentebb említett program kap­csán: e klub életre hívása nagyon jó ötletnek minősíthető, hiszen a mai korban szükség van az ilyen szerveződésre, ahol a gyors in­formációcsere, esetleg a gazda­sági problémák megbeszélése könnyebbé teheti az eligazo­dást... így hát: novemberben újra, ugyanitt! Sziráki Márta Gyöngyös Vállalkozók közgyűlésének előadója: ... a lakosság elszegényedésé­nek egyre látványosabb mércéje az, hogy növekszik az eladatlan készletek mennyisége, és egyre több vállalkozó kénytelen cső­döt jelenteni... Deli István Eger Üzletemberek klubja a Hotel Avarban A környezet ma még ezer módon hátráltat SzösszeneteH Hasznos elfoglaltság Az Andornaktályai Szociális Szolgáltató Intézet vezetői évek óta azon fáradoznak, hogy a felnőtt értelmi fogyatékosoknak meg­felelő elfoglaltságot, ezáltal pedig némi kere­seti lehetőséget teremtsenek. Október 15-én indult a legújabb vállalkozásuk, mégpedig Spitzmüller Sándor egri üzletemberrel együttműködve. Hétszáz négyzetméter alap- területű, fűthető fóliasátras növényházat ala­kítottak ki, amelvben fátyolzöld elnevezésű növényt telepítenek, termesztenek és gon­doznak a fiatalok. A bevétel ötven százaléka jut az intézet kasszájába. (Fotó: Gál Gábor)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents