Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-28 / 254. szám

HÍRLAP, 1992. október 28., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3. SZDSZ-megyegyűlés Az országos küldöttgyűlésre készülnek a Heves megyei sza­baddemokraták holnap délután 18 órakor, az egri városháza dísz­termében. Az eseményen a párt különböző platformjainak kép­viseletében részt vesz az egyik el­nökjelölt. Pető Iván, valamint Varga Márton, Bauer Tamás, Szabó Béla István, Mécs Imre és Podkoniczky István. Emlékezett az MDF Ünnepi ülést és megemléke­zést tartott a napokban az MDF hevesi szervezete. Az 1956-os forradalmat felidéző eseményen részt vett dr. Salamon László, a parlament alkotmányjogi bizott­ságának elnöke is. A köztisztviselői törvényről Intézményvezetők és a telepü­lések polgármesterei vettek részt azon a konzultáción, amelyet tegnap délelőtt tartottak Eger­ben, a megyeházán. Ezen dr. Horváth István, a Belügyminisz­térium főosztályvezetője tartott előadást a köztisztviselői tör­vényről. SZETA-fogadóóra A rászorulók és az adakozók számára tart fogadóórát minden héten kétszer a Szegényeket Tá­mogató Alap Egerben. A Tele- kessy utca 2-ben, az első emeleti 117-es szobában Mátra Ibolya várja az odalátogatókat minden hétfőn 16-18 és minden pénte­ken 13-15 óráig. Szívesklub A koszorúér-megbetegedé­sekről lesz szó holnap délután 16 órakor a Szívesklub soron követ­kező rendezvényén. A Megyei Művelődési Központban rende­zett eseményen 16 órától beszél erről dr. Kerkovits Gyula címze­tes egyetemi docens, a kardioló­giai kollégium elnöke. Ecset-elő A gyerekek rajzkészségét kí­vánja fejleszteni az a sorozat, amely ma délután fél hatkor in­dul az egri Ifjúsági Házban. Az Ecset-elő című program során a diákok megfigyelik a természeti formákat és jelenségeket Fekete Mária vezetésével, aki a rajzte­remben várja az általános iskolá­sokat. Gombatermesztési nap Új termesztőházakkal és űj el­járásokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők a III. országos gombatermesztési napon, ame­lyet ma rendez az egri Technika Házában a kerecsendi telephelyű Korona Gombatársulás. Az ese­ményen elhangzik előadás a kali­forniai tapasztalatokról is, majd hazai szakemberek számolnak be a csiperkékkel és a laskákkal kapcsolatos időszerű kérdések­ről is. Az óvoda szerepe Az óvoda szerepe és helye a közoktatási rendszerben címmel tart előadást PethőÁgnes, a Mű­velődési és Közoktatási Minisz­térium munkatársa holnap dél­előtt kilenc órától Gyöngyösön, a Platán úti óvodában. Árubemutató a Mátra Szállóban Mintegy száz kereskedőre, kisvállalkozóra számítanak azon a csütörtök délelőtti árubemuta­tón, amelyet a gyöngyösi Mátra Szálló éttermében tart a Martini, a Stollwerkés a Tsibo cég, a Mát­ra Füstért Rt. közreműködésé­vel. A várható üzletfelek által a helyszínen leadandó megrende­lőlapok egyben egy nyeremény- sorsolás tikettjei is lesznek. EPVILIT építő És villamosipari szolgáltató ÉS KERESKEDELMI KFT H-3300 EGER. KOHÁRY U. 19 Telefon: 36/320-607 Hőtárolós kályhák beüzemelése, garanciális időn túli javítása, k karbantartása a Győr stávír ász-baj nokság, cserkészekkel Először vettek részt cserkészek a megyei gyorstávírász-bajnoksá- gon. A morzéző kerecsendi fiatalok az egri rádióklub elnökétől, Korepta Györgytől egy kazettás magnetofont is kaptak ajándékba. A vetélkedésre egyébként a korábbiaknál kevesebb, mindössze 24 nevezés érkezett, ami jellemzi az amatőr klubok nehéz helyzetét. Különösen nehéz technikai körülmények között készültek a már említett cserkészek, akiket emiatt külön kategóriában bíráltak el. (Fotó: Horváth Tibor) Heves megyei alapítvány Vállalkozásokat fejlesztő szervezet Ebben a térségben sincs köny- nyű dolguk a vállalkozóknak, se­gítség nélkül nehezen bontanak szárnyat — hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet teg­nap délután rendeztek a megye­házán, a Heves Megyei Önkor­mányzati Hivatalban. A Heves Megyei Vállalkozás- és Terület- fejlesztési Alapítvány azért jött létre, hogy támogassa a kis- és közepes méretű vállalkozások alapítását és működését, így já­ruljon hozzá új munkalehetősé­gek teremtéséhez. Ehhez elengedhetetlen a helyi munkaerő szakmai és vállalko­zási ismereteinek fejlesztése. Kedvező feltételeket kell terem­teni a befektetések ösztönzésé­hez, a működőtőke vonzásához is. Fel kell tárni a hazai és külföl­di pénzügyi forrásokat, illetve segítséget adni a helyi önkor­mányzatok vállalkozási prog­ramjának kialakításához. Mint Molnár Miklósné dr., a megyei közgyűlés alelnöke, az i lapít vány nöke és Kun Zoltán ügyvezető igazgató elmondta, három ön- kormányzat — a megyei, az egri és a hatvani -, illetve a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány fogott össze. Rajtuk kívül még csatlakozott a kezdeménye­zéshez több pénzintézet, ipartes­tület, s más gazdasági szervezet is. A törekvésekhez jelentős mértékben hozzájárul az úgyne­vezett Phare-program, amely évente tekintélyes összeggel tá­mogatja a törekvéseket. Hároméves üzleti programot alakítanak ki, amely alapul szol­gál a gazdaság élénkítéséhez. Ja­nuár elsejétől kezdenek az ala­pítvány irodái munkához, s már­ciustól állnak „teljes fegyverzet­ben” a célok szolgálatába. Az el­képzelések kimunkálásában fel­használták az INSEAD francia intézet üzleti tervét is, amelynek szakértői megismerkedtek a me­gye helyzetével és lehetőségei­vel. Önkéntes ápolónőket képeznek Novemberben kéthetes ön­kéntes ápolónői tanfolyamot tartanak Hatvanban. A Vörös- kereszt városi vezetősége, vala­mint a polgári védelem helyi törzsparancsnoksága által szer­vezett képzésben olyan nők ve­hetnek részt, akik még nem töl­tötték be a 32. életévüket, s ked­vet éreznek az idősek önkéntes gondozásához, ápolásához. Az ingyenes tanfolyam másik felté­tele a nyolc általános iskolai vég­zettség, de mindenképpen elő­nyös, ha a jelentkező érettségivel rendelkezik. Az eredményesen végzők a kurzus után megfelelő igazolást kapnak a felkészültsé­gükről, amelynek alapján a Vö­röskereszt önkéntes ápolónői lesznek. Az érdeklődők mind a Vörös- keresztnél, mind pedig a polgári védelemnél bővebb információ­kat kaphatnak a tanfolyam­ról. Jövőre a FAO is segít A Tisza-tóra szükség van Tegnap Sarudon tartotta so­ron következő ülését a Tisza-tó környéki települések által létre­hozott önkormányzati bizottság, amelyen az érintett 14 település polgármesterén kívül részt vett többek között Zelnik József, a Magyar Kulturális Kamara elnö­ke, dr. Nagy István, a Közép-Ti- szavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője is. A tanácskozáson sok aktuális kérdést tárgyaltak. így például felmerült a Tisza-tó Ala­pítvány létesítésének a gondola­ta, illetve a Tisza-tó Tanácsának a megalakítása. Ebben az ügy­ben öttagú küldöttség keresi majd fel a belügyi államtitkárt, mert a tó szakszerű üzemelteté­sét, fenntartását, megóvását csak az állammal közösen együttmű­ködve tudják biztosítani. A Tisza-tóra szükség van. Kormányrendelet és felhatalma­zás kell, mert az érdekeltek közül önállóan senki sem képes a fel­adatok ellátására. Szabályozásra szorul a tó egységes horgászati, halászati rendje, a szivárgón be­lüli területek vadászati rendje, a vízi közlekedés, a gáton való közlekedés, a csónakkikötők lé­tesítésének és használatának a rendje, a sátorozás általános sza­bálya, stb. Létre kell hozni olyan szervezeteket is, amelyek felelő­sen tudják ellátni a vihaijelzést, a vízmentő szolgálatot, a szúnyog- irtást, az idegenforgalmi propa­gandát és információt. Halász Károly, Poroszló pol­gármestere, a testület titkára el­mondta, hogy a körülményekhez képest jól halad a szennyvízháló­zat tervezése, kiépítése a környé­ken. A gáton télen-nyáron hasz­nálható kerékpárutat terveznek, s a környékbeli szeméthalmazt eltakarítják. Elhangzott az is, hogy Tisza­füreden korszerűen felszerelt in­formációs iroda nyílt: munkatár­sai a tóról rendszeres tájékozta­tót adnak a környékbeli önkor­mányzatoknak. A tél folyamán a vízszintet csökkentik, hogy a víz és a halállomány levonulását biz­tosítani tudják: méretéről még szakmai vita folyik. A kiskörei víztározó félbemaradt állami be­ruházás — nagyon sok felszólaló külön is hangsúlyozta -, további fejlesztése elengedhetetlen. A nyári aszály idején aranyat ér a tó vize. A lágy, iszapos lerakódású talajt átforgatni, de legalábbis tárcsázni kellene a közeljövőben. Az ENSZ FAO-bizottsága jö­vőre segítséget nyújt a Tisza-tó fejlesztéséhez, mert megítélésük szerint Borsod, Heves és Szol­nok megye létérdeke ez a tározó. (fazekas) Létrejött az univerzitás Hétfőn délelőtt ünnepélyes körülmények között írták alá Miskolcon az Észak-magyaror­szági Univerzitás alapító okiratát és társasági szerződését. Az uni­verzitásba a sárospataki Come- nius Tanárképző Főiskola, az eg­ri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, a Herman Ottó Múze­um, a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola miskolci tagozata, a Miskolci Egyetem, az MTA Bá­nyászati Kémiai Kutatólabora­tóriuma, az MTA Miskolci Aka­démiai Bizottsága és az Orvosto­vábbképző Egyetem Egészség- ügyi Főiskolai Kar miskolci ta­gozata lépett be. Az egyesülés célja a társult intézmények okta­tási, kutatási, gazdálkodási és szervezeti együttműködésének megteremtése az egyetemi okta­tás megvalósítása érdekében. Mint dr. Orbán Sándortól, az egri főiskola főigazgatójától megtudtuk, a szenátus által is fel­vetett problémás kérdésekben si­került megegyezni, így nem volt akadálya annak, hogy Eger is csatlakozzon az univerzitáshoz. Megegyeztek a társult intézmé­nyek képviselői abban, hogy ok­tatási kérdésekben csak oktatási intézmények szavaznak, a hall­gatói létszám arányát tükröző súllyal. Olyan ügyekben, melyek az egyes intézmények autonómi­áját érintik, csak azok vezető tes­tületéinek meghallgatása után döntenek. Az ünnepélyes aláírás után következik az érdemi tevékeny­ség: az elkövetkező egy évben igyekszenek megteremteni a tar­talmi munkát legjobban szolgáló szervezeti formát. Az első meg­beszélés éppen Egerben lesz, várhatóan november végén. Nagyrédén is áldozatokat kell hozni (Folytatás az 1. oldalról) — Palackozott bort is vettek tőlünk, ahogyan folyó bort is. Keletre egy liter bort sem adtunk el. — Ennyire kedvező a nyugati piac? — A gond csak az, hogy nyo­mottak az árak, és nem fizetnek azonnal. A partnerek korrektek, megbízhatóak, de ennek alapfel­tétele a mi termékeink kifogásta­lan minősége. — A szőlő és a bor mellett van egy nagy üzemáguk, a mirelit­üzem. Mi van ezzel? — A mirelit termékeket a ko­rábbi években is teljes egészében a nyugati piacokon értékesítet­tük, illetve egy kis részüket a ha­zai boltokban. Váltást nem kel­lett végeznünk. Az idén felvásá­rolt termékeket már eladtuk. A felvásárlási ár — főként a málna esetében — jelentősen emelke­dett. Indoklás is volt ez, mivel a málnatermesztési kedv az utóbbi években nagyon alábbhagyott. Ezt az áremelést a mi eladási ára­inkban nem tudtuk teljes mér­tékben érvényesíteni. — Nézzük az állattenyésztést. Annak alakulása milyen? — Az állattenyésztésünk jö­vedelmezősége 1987 óta folya­matosan romlott. A vesztesége 1991-ben már elérte a tizenki- lencmillió forintot. A tehénállo­mányt már tavaly értékesítettük. A növendékállomány felszámo­lása ennek az évnek a végére fe­jeződik be. — Mi lesz az épületekkel? — A hasznosításukat tervez­zük. Külső partnereket kere­sünk, akikkel különböző terme­lői tevékenységeket szeretnénk megvalósítani. Szóba jöhet kö­zös vállalat alapítása vagy bérleti szerződés. Eladni ezeket az épü­leteket egyelőre nem akaijuk. Lehetséges az is, hogy raktárak­ká alakítjuk át az épületeket. — Hogyan hasznosítják a gé­peiket? — A racionális gazdálkodás következtében a gépi kapacitás kihasználtsága romlott. Bizo­nyos eszközöket értékesítenünk kell. Gond az, hogy a piacon nagy a kínálat gépekből. — Mi lesz a felszabadult em­berekkel? — Nagy részüket különböző helyekre csoportosítottuk át. Előnyugdíjazást is alkalmaz­tunk. Vannak olyanok is, akik a felkínált munkahelyet nem vál­lalták. Ők munkanélküliek let­tek. Az is igaz, hogy a foglalkoz­tatás lehetősége egyre csökken a szövetkezetünkben. Ezért sze­retnénk a kertészet területén a vállalkozásokat erősíteni. — Nem beszéltünk még az olt­vány term elésről. — Szőlőoltványból még majdnem hatszázezer darab van az iskolákban. Ebben az évben már egy szálat sem oltottunk. Az Alföldön ma is vannak vállalko­zók, akik telepítenek szőlőt. Az oltványainkat náluk szeretnénk értékesíteni. — Leállnak teljesen az olt­ványtermesztéssel? — Egyelőre szüneteltetjük. Saját magunknak is szükségünk van még a rekonstrukciókhoz oltványra. A piac azt is elfogadja, hogy bizonyos fajtaváltás követ­kezzék be a szőlőtermesztésben. — Szabad-e vetni manapság a szántóföldön? — Ha csak a gazdaságossági szempontokat vesszük figyelem­be, azt kell mondani: a földeket parlagon kellene hagyni. Radi­kálisan azonban ez a felfogás nem tartható. — Egykori kiváló hírnevük hogyan alakult? — Az utóbbi években is to­vább erősödött, mert sikerült pi­aci kapcsolatainkat fejleszteni. G. Molnár Ferenc Ludasi összefogás Kis község me­gyénkben Ludas, s meglehetősen ki­csiny így a pénzösz- szeg is, amiből évről évre gazdálkodik. A költségvetés forintja­iból úgyszólván alig jut valami felújítá­sokra, fejlesztésekre. Érthető az öröm, ha valamennyit is sike­rült a településnek előbbre lépnie. Az idén a Móricz Zsig- mond út egyik felét — a temetőtől a Kassai útig terjedő szakaszát — tudták jobb bur­kolattal ellátni. Ugyanekkor a Fő úton, azABC-árudá- tól a vasút irányában járda is épült. Még­hozzá úgy, hogy a szükséges munkák­hoz az önkormányzat csak az anyagot biz­tosította, a feladato­kon pedig társadalmi munkával osztoztak a falubeliek. Szívderítő volt a közelmúltban az ösz- szefogást ismét — még mindig —• ta­pasztalni. Ahogy ha­ladtak a járdával, úgy fogadták sorra-rend- re az építőket a há­zaknál, hogy a kedves vendéglátással is de­rűsebbé tegyék az él­ményt, amit a sár el­leni hadjárat hozott. A polgármesteri hivatalt reményekkel tölti el a ludasiak ál­dozatvállalása, ön­zetlensége. Meggyő­ződés, hogy a lakos­ságra a továbbiakban is lehet számítani, s ez a segítség újabb hiányzó forintokat pótolhat a település vonzóbbá tételében. Akció a hatvani belvízveszély leküzdésére Avagy: miről is dönt csütörtö­kön a képviselő-testület Hatvan város képviselő-testü- lete e héten sem áll könnyebb fel­adat előtt, mint ahogyan az eddi­giek során megszoktuk. Csütör­tökön délután ugyanis 25 külön­böző témájú előterjesztésben kell állást foglalnia, illetve dön­tenie. Szóba kerül például az Észak- magyarországi Tüzép Vállalat telephelyének privatizá­ciója, majd tájékoztatót vitat meg a testület a városi strandfür­dő 1992. évi üzemeltetésének ta­pasztalatairól. Ennek kapcsán megtudhatjuk, hogy jó hatással volt a látogatottságra a termálkút teljes felújítása, a felnőtt- és diákjegyek, valamint a parkolók dijainak szinte felére csökkenté­se, továbbá az a tény, hogy az Aqua Kft. — kihasználva a lehe­tőségeket — a tél folyamán jég­pályát létesített a strandfürdő te­rületén. Tájékozódhatnak a képvise­lők a nevelési tanácsadó helyze­téről, az itt, valamint a Szálkái utcai általános iskolában folyó munkáról, amely elsősorban a részképesség-zavarokkal küzdő gyermekek szellemi készségének normalizálását célozza. De szó lesz az önkormányzati vagyon felméréséről és a hasznosítás ed­digi tapasztalatairól is, ami ko­moly bevételi forrása lehet a vá­ros vezető testületének. Mint a tájékoztatóból kitűnik: az ön- kormányzat vagyoni értéktulaj­dona a jelenlegi állapot szerint megközelíti a hétszázmillió fo­rintot. Zavaró momentum vi­szont, hogy nem éppen felhőtlen a város kapcsolata az Állami Va­gyonügynökséggel, amit igen célszerű lenne rendezni. Helyi viszonylatban, különö­sen esős, csapadékos időszakon­ként komoly problémát jelent a Zagyva folyó menti településrész belvízveszélye. Ennek megszün­tetése érdekében egy olyan ter­vezettel is foglalkoznia kell a csü­törtöki testületi ülésnek, amely az említett veszélyhelyzet felszá­molását, s ezáltal a lakosság lét- biztonságát szolgálja az elkövet­kező évtizedekben. (m. gy.) A KATEDRA PLUSZ Oktatási Kft. külkereskedelmi idegen nyelvű levelező tanfolyamot indít. A tanfolyam egyéves, és felsőfokú végzettséget nyújt. Jelentkezési feltétel: érettségi, alapfokú angol nyelvvizsga vagy angol nyelvből érettségi. 7—8. osztályos tanulóknak felvételi előkészítő levelező tanfolyamot indítunk matematika és magyar nyelvtanból. Érdeklődni, jelentkezni lehet október 31-ig minden nap 14-16 óráig a KATEDRA PLUSZ Kft.-nél az Egri Közgazdasági Szakközépiskolában. Eger, Klapka Gy. út 7. Telefon: 310-939, 312-304. \-----------------­Már megvásárolhatja az osztrák STRIESSNIG cég téli „pihekönnyű” sálait, a nyár színeiben pompázó vállkendőit, és tisztaselyem férfinyakkendőit az EAST-WEST üzletekben, Egerben: az ARANYP0K és a NAPSUGÁR Áruházban. Gyöngyösön: a FENYŐ Áruházban ésaCIAO RAGAZZÓ-ban. „STRIESSNIG-sállal színesebbé teheti ruhatárát”.

Next

/
Thumbnails
Contents