Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-24-25 / 251. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. október 24—25., szombat—vasárnap Kertész leszek Árvácska és társai Az árvácska és azon társai, amelyekről most szó lesz, a két­nyári dísznövények táborába tartoznak. Kétnyárinak nevez­zük azokat a növényeket, ame­lyek a magvetésüket követő év­ben adják viráguknak zömét. Közöttük a sztár az árvácska. Nyár közepén végzett magveté­sekből, ha a növények fejlődése erőteljes, már ősszel virágzó pél­dányokat kapunk, sőt enyhe te­leken ez a virágzás folytatódik, ha szórványosan is. A kerttulaj­donosok gyakran választják eze­ket az egyedeket anyanövényül, annak reményében, hogy jövőre az egész állományuk ilyen folya­matos virágzású lesz. A vető­magboltokban kapható fajták zömét különböző francia, né­met, holland nemesítő cégek ál­lították elő Európában es Kö- zép-Azsiában honos fajták ke­reszteződéséből. Tehát a házi „magfogásból” már nem várha­tunk a szülőre hasonlító, teljes értékű kultúrát. Ha árutermelés a cél, megbízható, fémzárolt ve­tőmagot használjunk, csak így lesz piacképes a palántánk. A kertünkbe ültetett árvácska ön­magát veti el, elhullajtott magjai kikelnek, a következő évben vi­rágot hoznak. De ez már „elfaj­zott” növény. Új fajták előállítá­sával ma leginkább Hollandiá­ban foglalkoznak, elsősorban korai, nagy virágú, élénkebb szí­nű újdonságokat hoznak piacra, Amerikából pedig nagy, hullá­mos, fodros virágú fajtákkal ejtik ámulatba a kertbarátokat. A virág színe lehet fehér, sár­ga, piros, barna, halvány- és sö­tétkék, a virág rajzolata pedig csíkos, kisebb-nagyobb szemfol­tos. Parkokban, kertekben, vi­rágládákban az egyik legkedve­sebb, legdekoratívabb díszítő­elem. Sűrűn ültetve mutat a leg­jobban (20x15 cm). Egészséges talajba tegyük, mert érzékeny az edénynyaláb-betegségekre. Önálló kiültetésben is dekoratív, de jól társítható kora tavaszi hagymásokkal, egyéb kétnyári­akkal. Az árvácska mellett leg­gyakrabban a százszorszép és a nefelejcs található. A százszor­szép Európa mérsékelt égövén, így hazánkban is őshonos. Va­don élő rokonai kedves, szerény virágjaikkal kora tavasszal díszí­tik rétjeinket. Termesztett fajtái többnyire telt virágúak. Szegé­lyezésre, nagy színfoltok képzé­sére, balkonládák beültetésére, sírok díszítésére használhatjuk. A nefelejcs kissé érzékenyebb, biztonságosabb, ha csak tavasz- szal ültetjük ki. Ha az őszi palán­tázás mellett döntünk, talajtaka­rással (lombbal, faforgáccsal) védjük a téli hidegtől. Hazánk­ban a nefelejcsnek inkább a kék virágú fajtái kedveltek. Pedig van (és az is szép) fehér, rózsaszín változata is. Felhasználási, alkal­mazási lehetősége hasonló a százszorszépéhez, de van vágott virágként termeszthető fajtája is. Ez azért előnyös, mert akkor vi­rágzik, amikor még más, töme­gesen jelentkező szabadföldi vá­gott virág nincs a piacon. Ráadá­sul kék színe van, amiből kevés a választék. Érdemtelenül hanya­goltuk el — ma már alig van a kertekben — a század elejének egyik közkedvelt szabadföldi és hajtatott vágott virágát, a sárga violát. Virágjai — fajtánként vál­tozóan — szimplák vagy teltek, sárgák vagy barnásbordók. Vé­dett fekvésben kora tavasszal — szinte ahogyan a hó elmegy — már nyílik. Élénksárga színe, friss, intenzív illata némileg fe­ledteti a téli sáros, szürke na­pok egyhangúságát... V. Pénzes Judit A legdivatosabb a „miniárvácska”. Virága apró, de bőséges, emellett sokáig tart Az egri borok világa a költői vallomások és az egri bornevek tükrében Közleményünk címe tömören arra hívja fel az olvasók figyel­mét, hogy nemcsak a szőlészeti szakirodalom emlegeti a legjobb magyar borok között az egri bor­fajtákat, hanem költőink lantján is elhíresedett az egri fehér- és vörösborok neve, ereje, íze, színe, tüze, fűszerszámossága. Az egri öorjelzős szerkezettel nevezték meg Eger szőlőtermő hegyeinek „finom levét,”az „Eg­ri bércek jó borát” (Petőfi). Az egri bor szókapcsolaton alapuló jelentésátvitellel gyakran az egri jelző a bor jelzett szó jelentéstar­talmát és használati értékét is megnevezte: „Önts le egy pohár jó egrit!”, azaz „Eger áldott ned­vét”. Arany János sem véletlenül emlegeti az egri bor jelzős szer­kezetet a Toldi szerelme e vers­részletében: „ Csapon öreg hor­dók egri bora lüktet.” Az Eged hegyén termett szőlőből szűrt bor nemcsak a költők lantján hí­reseden el, a megfelelő szakiro­dalom is a legjobb borok között emlegeti „Egerpiros borát. A ki­váló szakember, Görög Demeter szerint „Eger termi a legjobb egri bort, mely egészséges, erős, igen édes, fűszerszámos. Az egri borok világában a fejér és a vörös borok öregbítették az egri bor hírét és nevét. Különö­sen az egri veres vagy vörös bor országszerte híres és keresett borfajta volt. A mélytüzű veres bort az egriek a bika véréhez, an­nak színéhez hasonlítgatták, s ez adott alapot a bikavér elnevezés megjelenésének. Az 1800-as évek elejétől kezdve vannak ada­taink a bikavér életútjáról. A bi­kavér színű bor nyelvi forma rö­vidült: bikavér bor, bikavér. Aü- loxéra utáni években már olyan cikkek jelentek meg, amelyek ar­ról értesítik az olvasókat, hogy „Egert újra gazdag szőlőhegyek veszik körül, melyeken ismét szűrik a kitűnő egri bikavért” (Vasárnapi Újság, 1902. 43. sz.) A költők vallomásainak hosszú sorát az egri poéta, Zalár József nyitja, s büszkén vallja, hogy „kapós volt Eger bikavér bora.” Vörösmarty Mihály ugyancsak e borfajta színére utalva emlegeti a törökvér megnevezést: „Ittanak a hősök, s az egyik így pendítve: „Török vér!/ Hagy folyjon, mondá hévvel az egri Dobó /S folyt az azóta határ nélkül, s a barna pogány vére s lelke Dobó­nak forr lángboraidban, Eger”. (Egri bor). Hogy az egri borok világa a költői vallomások tükrében „egy korty magyar történelem ’’tükör­képét is elénk vetítheti, tanúsít­hatja Pákozdy Ferenc költemé­nye, amelyben az őszinte vallo­más szülte költői motívumok az egri borok dicséretét zengik: „Bikavér. Egri bor, Pirosbor. So­se jöhetett volna jobbkor,/ ál- dassék, aki hozta: /illata,... íze. Egy korty magyar történelem /Ha még egyszer arra járnék, /a pincéiben/ Csak megállnák, /Nem mulatni, nem dőzsölni /Csak leülni, üdvözölni /Csak egy korty borral, bikavérrel, /De leginkább az egri névveT (Al­föld, 1974. 5. sz.) Az egri fejér bor híre, neve is állta a versenyt számával és mi­nőségével egyaránt. A legjobb fehérfajták: a sárga furmint, a fe­jér, a juhfarkú frankos, fehér go- hér, somgohér, galyas fejér. Az Egerbe látogató turisták szíve­sen kóstolgatják az egri leányka borfajtát is. A megnevezés ere­detére vonatkozólag több, egy­mástól eltérő véleményt isme­rünk. Vannak, akik a leány sza­vunk kicsinyítő képzős alakját látják benne, és a leány-, lány­szőlő megnevezéssel hozzák kapcsolatba. Van olyan véle­mény is, hogy „a leánycsecsű szókapcsolatból rövidült leány, leányka annak a borszőlőfajtá­nak is nevet adott, melynek bo­gyói fehéressárgák, a napsütötte oldalon rozsdás színűek. Ebből a szőlőfajtából szűrik a jó erős, ízes és illatos egri leányka elnevezésű csemegebort. A szőlőtermelő egriek ajkán és az egri borfajtákat lajstromozó szakemberek leírásaiban elma­radhatatlan az egri minősítő jel­ző, ezzel a külön megjegyzéssel megerősítve: Egerből való szőlő­ből szűrt bor: Az „Egerben ho­nos” szőlő- és borfajták között gyakran emlegetik ezeket a meg­nevezéseket: egri kadarka, egri szemelt furmint, egri vörös, egri fejér, egri bikavér, egri leányka. Az egri köznép, a hóstyai ka­pás nemzetség szókészletének jellemző sajátsága, hogy igen gazdag az olyan szavak használa­tát tekintve, amelyek az egri bo­rok világával is kapcsolatba hoz­hatók. A kiforrt bort a meghig- gadtjelzővel emlegették. A pely­hes szőlő nyelvi forma sajátosan egri. így minősíti az 1871-ben megjelent borászati szótár: „Pelyhes szőlő, ez a neve Eger­ben annak a tömött gerezdű, édes és jó bort adó szőlőfajtá­nak.”. S végül szóljunk arról is, hogy költőink szinte a látvány rangjára emelik az egri szüretek, szedések történéseit: „Zeng sá­ros városunk ostorpattogástól /Iszonyú zörgés az abroncsozás­tól/ Nyugta nincs senkinek nagy kiáltozásoktól/ Tsá, Hajsz hor­dókád hordástól / Vérszínű ta­karmányt húznak szekereken / Amott már kinyomott levet tse- berekben /töltenek, szurkos kézzel hányják pincetokban/ Ez kádra fordítja a megszedett sző­lőt /Ez töri, ez szűri, ez hozza, ez viszi hegyekről szedőköt”. (Orczy Lőrinc) Dr. Bakos József Sokféle módszert alkalmaznak A faj dalomkliniliák faj dalonibetegei Michael Ben Menachem neve ismerősen cseng a hazai közön­ség előtt is. A magyar származá­sú svéd klinikai pszichológus fe­leségével, Elinorral közösen ma­gánklinikát tart fenn Svédor­szágban. Klinikájuk azok egyike, amelyek Nyugaton széles kör­ben „fájdalomklinika” néven is­mertek. E klinikák munkájáról és ta­pasztalatairól kérdezzük Micha­el Ben Menachemet. — A fájdalom rejtélyes jelen­ség, noha az ember ősidők óta szeretné megérteni a fájdalom okát, és gyógyírt találni rá. Ma még a tudomány sem tud magya­rázatot adni, jóllehet, anatómu­sok, fiziológusok, farmakológu­sok, valamint pszichológusok kutatják szerte a világon a fájda­lom titkát, a betegágyaknál kere­sik a gyakorlati megoldásokat a belgyógyászok, a sebészek, az aneszteziológusok, továbbá az ideggyógyászok. — Nem segítenek a különböző fájdalomcsillapítók ? — A dolog nem ilyen egysze­rű, különösen nem a krónikus fájdalmak esetében. Jó, ha nem felejtkezünk meg arról, hogy a fájdalomcsillapítók az egész szervezetre hatnak, nemcsak ar­ra az idegpályára, amelyik a fáj­dalommal kapcsolatos. Hátfá­jásnál például nemcsak annak okait szünteti meg, hanem az idegrendszerre hatva, az idegpá­lyákon közlekedő impulzusokat is csökkentik vagy megállítják. Akiknek az agyába nem érkez­nek fájdalomimpulzusok, azok­nak nincs fájdalomérzetük. A probléma ott van, hogy a gyógy­szerek a beteg idegrendszerében általános tompulást idéznek elő, ami leszűkíti az életfunkcióit, nem is beszélve a gyógyszerek egyéb melfékhatásairól. — Akkor viszont óhatatlanul felmerül az emberben a kérdés: mit lehet tenni? — Modern és komplex keze­lési módszerekre lehet és kell számítani. Már az ötvenes évek­ben, főleg az Egyesült Államok­ban a tudósok rámutattak arra, hogy olyan speciális klinikákra van szükség, ahol az idült fájdal­mak diagnosztikájával és kezelé­sével tudnak foglalkozni. Jó tíz év elteltével kezdték meg műkö­désüket az úgynevezett fájda­lomklinikák. Először csak né­hány létesült, ma már széles kör­ben elterjedtek a nyugati orszá­gokban. — S mi ezeknek az intézmé­nyeknek a „specialitása”? — Ezeken a klinikákon a fáj­dalom nemcsak valamilyen gyó­gyítandó betegség tünete, ame­lyet minden egyes szakorvos a saját szakterületének megfelelő, sajátos szempontok szerint mi­nősít, hanem itt már maga a fáj­dalom a betegség, amit elem­zőnk, és összehangolt munkával kezelünk is. A beteget „fájda­lombetegként” fogjuk fel. A fáj­dalomklinikákon általában szak­orvosok mellett más specialisták is dolgoznak: klinikai pszicholó­gusok, gyógyszerészek, szocio­lógusok, gyógytornászok. A mi svédországi fájdalomklinikán­kon gyógymasszőrök, sőt még gyógykovács js dolgozik. A fáj­dalomklinika a fájdalom leküz­désére szolgáló eljárások gazdag eszköztárát képes bevetni és eredményesen alkalmazni: a gyógyszeres, a szenzoros és — nem utolsósorban — a pszicholó­giai módszereket. Ezek nem zár­ják ki egymást, sőt megfelelő kombinációjuk lehetővé teszi a kínzó fájdalmak enyhítését, gyakran megszüntetését. — Milyen módszert, eljárást alkalmaz a leggyakrabban ? — Húsz éve foglalkozom fáj­dalombetegekkel. Természete­sen ahány beteg, annyiféle a probléma, és annyiféle megoldás lehetséges. Mégis.vannak bevált módszereim, amelyek az esetek többségében eredményre vezet­nek. — Említene néhány konkré­tumot? — Tapasztalatom szerint na­gyon jó hatásúak a relaxációk és a lazítási gyakorlatok. Ezeket a páciensnek megtanítjuk, aki az­után odahaza saját maga is tudja alkalmazni. Ezek a gyakorlatok, mint például a progresszív rela- xáció vagy más, önszuggesztiós, önhipnotikus módszerek, jó ha­tásúak más tekintetben is: erősí­tik az önbizalmat, az önértéke­lést, a szellemi teljesítményt fo­kozzák. A relaxációs gyakorla­tok eredményét maga a beteg is mérni tudja egy nagyon egysze­rű, de elmés műszerrel, az úgy­nevezett bio-fedback kártyával, amelyet stresszkártyának is ne­vezünk. Mondanom sem kell, hogy végtelen türelem, figyelem szükséges a fájdalomterápiához, a betegnek állandóan éreznie kell, hogy az őt kezelő szakem­berek törődnek vele, érdekli őket a páciens sorsa, megértik, és segíteni akarnak rajta. B-vitamin — már fogamzás előtt A B-vitamin segíthet abban, hogy a gyermekek egészségesen jöjjenek a világra. Az ÜSA egészség- ügyi hatósága javasolja azoknak a nőknek, akik gyermeket akarnak, hogy időben szedjenek B-vita- mint a születési hibák, így például a nyitott gerinc­oszlop elkerülésére. Az USA-ban, Angliában, Magyarországon, Ku­bában és Ausztráliában végzett különböző vizsgá­latok alapján a washingtoni egészségügyi hatóság azt tanácsolja, hogy ezek a nők naponta 0,4 milli­gramm, a vérszegénység bizonyos fajtáinak enyhíté­sére szolgáló folsavat vegyenek be. Ezt tartalmaz­zák a leveles konyhakerti növényekből készült fő­zelékek, a citrusgyümölcsök, a kenyér vagy a müzli. Túl sok azonban a szervezetbe juttatott B-vita- minból is ártalmas lehet: a napi legnagyobb dózis se haladja meg az egy milligrammot. Az amerikai ja­vaslat szerint az asszonyoknak több héttel a fogam­zás előtt kellene a B-vitamin rendszeres szedését el­kezdeni. Válóper után A bíró a bontóper után így szól a férjhez: — Az Ön elvált fe­leségének havi 1200 frank tar­tásdijat ítélek meg! — Ez igen kedves magától — örvendezik a volt férj — ... Sza­vainak folytatását lásd a vízsz. 1., valamint függ. 6. és 30. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része (zárt be­tűk: M, É, L) 14. Ruha hegyes tárgyon való rögzítődése 15. Férfinév 16. Gyógynövényként termesztett félcserje 17. Szelíd erdei állatok 19. Jó a szemed 20. Női név 21. Vanádium és nitro­gén 22. Babilon városának másik neve 24. A titokzatos lovas neve 25. Rövidítés orvosok neve előtt 26. Villanófény 28. Székesegy­ház 29. Betegség 30. A kapuig vele megy 33. Valamit rosszul, hibásan csinál 34. Fiatal nőstény szarvas 35. Menekülésszerűen futott 37. ... mars! (Takarodj!) 38. Lengyel város 40. Kender­megmunkáló eszközök 42. Díj­ként adott fémkorong 44. Má­zsái 45. Levestésztát csíkokra vág 47. Orosz város 48. A slam- buc másik népies neve 51. Az ut­cáról szűrődik be 53. A sertés hímje 54. Épp ellenkezőleg 56. Szükséges 57. Luxemburg és Németország gk-jele 58. Rövidí­tés idegen számok előtt 59. A tá­volabbi tárggyal 61. A jelenlegi napon 62. Női név 64. Maga­sabbra tartja 66. Nagyobb meny- nyiségű 68. Forma 69. Művészi torna eszköze 71. Sürgeti. FÜGGŐLEGES: 1, Alvásból magához tér 2. Nagyon kicsi elemi részecske 3. Állati végtag szaruképződménye 4. Részben bekap! 5. Igen —oro­szul 6. Az idézet második részel. Légnemű anyag 8. „A” sérülés 9. Asztácium 10. Életre keltett mi­tológiai agyagszobor 11. Szalon­nát főz 12. Micsodát 13. Valakit rendre utasít 18. Fürdőszoba kel­léke 21. Dunántúli megye lakója 23. Hízelgésként mondott dicsé­ret 26. Római hatos 27. Férfiak udvarias megszólítása 29. Vizet fertőtlenít 30. A volt férj szavai­nak befejező része (zárt betűk: D, I, S) 31. Régies felsőkabát 32. Jó modor 33. A személyét meg­előző helyre 36. Szlovák népcso­port tagjai 39. Vsszanéz! 4L Meghatározott számú személy 43. Álomba ringató 46. Női név 49. Hajnalban lecsapódó ned­vesség 50. Ételt készít 52. Rudas László monogramja 54. Indiai vallás híve 55. Hajó része 59. Női név 60. Sárgás talaj 62. Férfinév 63. Amely személyt 65. Erika becézve 67. Bizmut és fluor 68. Megkevert tan! 70. Az arany vegyjele 72. Tantál. * * A megfejtéseket október 29- ig küldjék be címünkre. A nyer­tesek névsorát szombati lapszá­munkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény”! Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents