Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-24-25 / 251. szám
HÍRLAP, 1992. október 24—25., szombat—vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 11. Görög konyha Levesek Bableves Hozzávalók: 500 g száraz fehérbab, 1 csésze paradicsomlé, 2 hagyma, 1 zeller, 3 sárgarépa, 1 dl olívaolaj, só, bors, petrezselyemzöld. A babot előző este beáztatjuk, majd másnap másfél liter, sóval és borssal ízesített vízben egy órát főzzük. Hozzáadjuk az ösz- szevágott hagymát, zellert, répát, beleöntjük az olajat és a paradicsomlevet. Kis lángon, lefedve addig főzzük, míg a bab meg nem puhult. Apróra vagdalt petrezselyemzölddel meghintve tálaljuk. Húsleves Hozzávalók: 500 g marhahús, 1 hagyma, 2 burgonya, 300 g fehérkáposzta, 1 evőkanál paradicsompüré, egy fél citrom leve, só, bors, paprika, petrezselyemzöld. Mindent egyszerre kell másfél liter vízben feltenni úgy, hogy a húst és a burgonyát kockára vágjuk, a káposztát vékonyra gyaluljuk. Beletesszük a fűszereket és a sűrített paradicsomot, és kis lángon addig főzzük, míg a hús meg nem puhult. A többi hozzávaló addigra péppé fő. Tálalás előtt bclccsavarjuk a citrom levét. Tyúkhúsleves Hozzávalók: 1000 g tyúkhús, 200 g vegyes zöldség, 1 hagyma, 6 evőkanál rizs, 2 tojássárgája, 1 citrom, só, bors. A tyúkhúst a zöldséggel, az egészben hagyott hagymával, sóval, szemes borssal másfél liter vízben, kis lángon puhára főzzük. Ha a tyúk puha, kivesszük a levesből, és az átszűrt levesben megfőzzük a rizst. Közben a tojások sárgáját elkeveijük a citrom levével, eleinte csak 2-3 kanálnyi levest adunk hozzá, majd a teljes mennyiséget hozzáöntjük. A húst csontjáról lefejtve tesszük vissza a levesbe. Sűrű, szinte főzelékszerű étel. Saláták Brokkolisaláta Hozzávalók: 1000 g brokkoli, só, egy fél csésze olívaolaj, 2 citrom leve. A megtisztított, megmosott brokkolit forró, sós vízzel leöntjük, és lefedve 20 percig állni hagyjuk. Leszűrjük, és ráöntjük a citrom levével elkevert olajat. Narancssaláta Hozzávalók: 3 narancs, 3 alma, 100 g zeller, 3 evőkanál majonéz, 1 citrom leve. A hámozott, kis kockákra vágott zellert egy kissé sós, citromos vízben puhára főzzük. A cikkekre szedett narancsot apróra vágjuk, és kockára a hámozott almát Hozzáadjuk a leszűrt zellert, és elkeveijük a citromos majonézzel. Uborkasaláta Hozzávalók: 500 g uborka, 4 dl joghurt, 1 evőkanál olívaolaj, ecet, só, kapor, fokhagyma. A kockára vágott uborkát leöntjük az olajjal és ecettel elkevert, sóval, kaporral és 1-2 gerezd vékonyra vágott fokhagymával ízesített joghurttal. Előételek Karfiol athéni módra Hozzávalók: 1000 g karfiol, 1 pohár fehérbor, 100 g liszt, só, 2 tojásfehéije, olaj a sütéshez. A karfiolt rózsáira szedjük, és sós vízben 15 percig főzzük. A bort két evőkanál olajjal és a liszttel simára keverjük, hozzáadjuk a tojások kemény habbá vert fehéijét, s ebbe a masszába mártva a karfiolt, forró olajban kisütjük. Sajtgombócok Hozzávalók: 250 g parmezán sajt, 30 g zsemlemorzsa, 150 g vaj, 3 tojássárgája, só, liszt, tojás, morzsa a panírozáshoz, olaj a sütéshez. A zsemlemorzsát a reszelt sajttal, a puha, de nem olvasztott vajjal és a tojássárgákkal elkeveijük. Nedves kézzel gombócokat formálunk belőle, lisztbe, tojásba és morzsába hemper- getjük, és forró olajban kisütjük. Húsétel Báránylapocka Hozzávalók: 1000 g lapocka, 2 hagyma, 2 evőkanál vaj, 2 evőkanál liszt, 2 fejes saláta, 3 tojás- sárgája, 1 citrom leve, só, bors, petrezselyemzöld, kapor. A darabokra vágott húst és az összevágott hagymát a vajban átsütjük, megszóljuk a liszttel, hozzáadjuk a metéltre vágott salátát, a petrezselyemzöldet és a kaprot, fűszerezzük, és öntünk alá 8 dl vizet. Fedő nélkül, kis lángon főzzük egy órát, így levét szinte teljesen elfövi. Elkészítjük a tojás- és citrommártást, lassanként adjuk a húshoz, és keverget- ve egyszer felfőzzük. Tojás- és citrommártás készítése: a tojásokat felveijük a citromlével, és lassanként adjuk hozzá a levest. „Mimóza” „Háromszor is eltéptem a levelet, de végül mégis postára adtam. Lelki bánatom alapja, okozója, hogy rendkívül érzékeny természetű lány vagyok, noha még alig húszesztendős. Ne- báncsvirágnak, mimózának csúfoltak már az iskolában is, mert ha valaki csúnyán nézett rám, máris eltörött a mécses. Tudom, hogy ilyen vagyok, de erről nem tehetek. Azt mondják, hogy a nagymamám volt hasonló természetű, tőle örököltem ezt a „betegséget”. Anyuval már orvosnál is voltunk, ám ott azt mondták, semmi baj, majd kinövöm. Szeretném, ha megvigasztalna...” A legelső, amit mondani szeretnék, hogy a „betegség” gondolatát veije ki a fejéből. A másik: tudnia kell, hogy érzékenységével, sőt túlérzékenységével nincs egyedül manapság. Mit tagadjuk, idegesek, ingerlékenyek, sértődősek vagyunk-lettünk, és könnyen megtaláljuk más szemében a szálkát. Az a tény, hogy ismeri magát, és tudja, hogy túl érzékeny természetű, elegendő arra, hogy figyelje, tudatosan fegyelmezze magát. Vannak csípős szavú emberek, akiknek eszük ágában sincs bántani Önt, kár hát miattuk egyetlen percig is búslakodnia Ha valóban úgy érzi, hogy valaki burkolt célzásokat tesz, kérdezzen rá Ne cipelje magával a gondolatait! Edződnie kell, állóképesebbé tennie az idegrendszerét ebben a forron- góban lévő világban. Ezt nagyon komolyan mondom, mert ha féijhez megy, és belekerül az élet sűrűjébe, akkor e tréning nélkül még többet szenved majd. Éljen tudatosan, szoktassa le magát az érzékenykedésről, viszont adjon frappáns választ azoknak, akik ténylegesen is megbántják. „Ez Is barátság?” Jóval idősebb, de még nagyon is fiatalos kolléganőjével barátkozik, gyakran járnak egymáshoz. s tanácsokat kér tőle ebbenabban. Ő varija a ruháit is, és észrevette, hogy az utóbbi időben — a ruhapróbák során — különösen érdeklődővé vált a teste iránt. Dicséri az alakját, meg is simogatja, és ezek a próbák jóval tovább tartanak, mint eddig. Mit tagadjuk, a sóvárgó szemekből nemcsak barátságot olvas ki. Lehet, hogy a gyanúja nem alaptalan, s ha nem hamarkodja el a reagálást, erre maga is gyorsan rájöhet, s aztán dönthet: fenntartja-e ezután is a barátságot. Ha nem, finoman, udvariasan, de határozottan adja a barátnője értésére, hogy rövidesen menyasz- szony lesz, és minden szabadidejét a vőlegényével óhajtja tölteni. Ám erről a „barátnői” közeledésről ne beszéljen senkinek! Ennyivel tartozik neki az eddigi segítségéért! „Főnyeremény” A világ egyik legszerencsésebb emberének tudhatná magát hatalmas lottónyereményével, ám Ön mégsem az! Az első órák mámora után már azon töprengett, hogy hogyan, miként ossza szét a családban a temérdek pénzt, hogy mindenki elégedett legyen. Legényember lévén, egyedül készített el egy listát, amit húsz, harminc követett, de egyiket sem találta igazságosnak. Ha megengedi, idézek a leveléből: „Se éjjelem, se nappalom nem volt, úgy összezavarodtam, hogy fontos személyeket hagytam, felejtettem ki a „pénzosztásból”, másokat. — egy-két jp barátot — viszont felírtam a listámra. Tanácsot nem kérhettem, óvatosnak kellett lennem, erre hivatalosan is figyelmeztettek! Végre döntöttem, de úgy látszik, mégsem bölcsen! A fél család megharagudott rám, az egyik rokon már nem is köszön, miközben az én pénzemből fejezi be a házát. Még szerencse, hogy a pénz fele a bankban van, és az sem kevés!” A levél még folytatódik, és a legvégén kérdezi meg: mit tett rosszul, mit tegyen ezután? Nos, a kérdése első felére nem válaszolnék; ahogy tett, úgy tett, ezen már úgysem változtathat! Családszere tétéhez, jószívűségéhez mindenesetre nem fér kétség, a pénzhez jutottak reagálása számomra nem meglepő. Jól tette, hogy önmagára is gondolt, elvégre ön előtt az élet, fiatal, nősülni készül. Azt tanácsolom, hogy fejezze be a tépelődéseit, „pénzügyekben” senkivel ne tárgyaljon, elvégre mindenki hálás lehet, Ön pedig büszke nagylelkűségére, önzetlenségére! Ez az intelem akkorra is vonatkozik, ha majd elfogy a pénze a rokonságnak, és megint tartják a markukat. Látja, látja: manapság gazdagnak sem könnyű lenni! Ha még van ereje tovább töprengeni, akkor a saját jövendőbelijével ' közösen tegyék. Ne halogassa tehát a házasságát. Meglátja, ketten könnyebb lesz... Uránus A New York-i tőzsde kétszáz esztendeje Nemrégiben volt kétszáz éve, hogy — egészen pontosan 1792. május 17-én — megnyitotta kapuit a világ egyik legjelentősebb tőzsdéje, a New York-i Wall Street, amikor a 24 alapító ügynök aláírta az úgynevezett buttonwood, azaz platánfa-egyezményt (amely az aláíráskor tinta gyanánt használt növényről kapta a nevét). A szerződésben az aláírók kötelezettséget vállaltak arra, hogy rögzített összegű jutalékért bonyolítanak minden egyes üzletet, illetve alkalmazkodnak a „becsületes kereskedelmi gyakorlatokhoz”. E két fő kitétel közül az első olyannyira időtálló volt, hogy csupán 1975. május 1-jén számolták föl. 1817. május 8-án a tőzsde új szabályozást fogadott el, illetve új cégnevet, a New York Stock and Exchange Board-ot, amely 1863-ban rövidült le a jelenlegi New York Stock Exchange-re. Jellemző a tőzsde fejlődésére, hogy az első időkben — 1868. október 23-tól kezdve — az ügynökök naponta összesen 7-8 ezer dollárt kínáltak eladásra, míg 1987. szeptember 21-én, az eddigi rekordeladást produkáló napon 1,15 millió dollár cserélt gazdát. Ügynöki — alkuszi — feladatokat kezdetben csak az alapítók láthattak el, míg ma már 42 bróker dolgozik a Wall Streeten. A tőzsde első krachját 1871. szeptember 18-án élte meg, amikor csődbe ment a Jay Cooke and Co. vállalat: ekkor 12 napra be is kellett zárni a tőzsde kapuit. 1886. december 15-e újabb emlékezetes dátum a Wall Street életében: ekkor lépte át ugyanis első ízben az egymilliót a gazdát cserélt részvények száma — ösz- szesen 1,2 millió értékpapírt ad- tak-vettek. 1914. július 31-én, az első világháború kitörésekor a tőzsde ismét bezárt, és csak december 14-én nyitott ki újra. 1929. október 29-én újabb krach vette kezdetét: az árfolyamok szinte összeomlottak, a tőzsde legfőbb barométere, a Dow Jones pedig 11,7 százalékot vesztett értékéből. 1932-ben a tőzsdén megforduló tőke értéke 32 milliárd dollár alá esett, míg a krach előtt még meghaladta a 90 milliárd dollárt. Két évvel később aztán elfogadták az első szövetségi szintű törvényhozói szabályozást, amely a mai napig vezérli a pénzpiacok működését. Ezután a Wall Street hosszú-hosszú fellendülést ért meg, amelyet már csak az 1987. október 19-én bekövetkezett újabb krach szakított meg. Ezen a napon a Dow Jones 508 pontot vesztett értékéből, ami rekordnak számított. Ennek ellenére e válság gazdasági következményei nem voltak végzetesek, ámbár így is három év kellett a tőzsde fölépüléséhez. Jelenleg napi 180 millió darab értékpapír fordul meg a Wall Streeten, s az ott jegyzett 1885 vállalat össztőkéje eléri a 3700 milliárd dollárt. A Dow Jones-indexet 1884- ben hozták létre; jelenleg a 30 legfontosabb értékpapír árfolyamának változásából számítják. Kezdetben csupán 12 részvényből kalkulálták, s értékét első ízben hivatalosan 1884. július 3-án tették közzé a The Wall Street Journal elődjében, a The Customer’s Afternoon Letter című szaklapban. Az index 1906. január 12-én lépte át először a 100 pontos küszöböt. 1916-ban 20-ra, 1928 októberében pedig 30 emelték az alapjául szolgáló részvények számát. Az ipari részvények alapján jegyzett Dow Jones ma olyan részvények árfolyamváltozásait mutatja, mint a Disney, a Boeing, vagy a General Motors cégéi. Külön indexet vezetnek a szállítási, és egy harmadikat a közszolgáltatási vállalatok részvényei alapján. 1929. szeptember 3-án, a ’20- as években virágzott spekulációs hullám nyomán a barométer 381,17 ponttal újabb rekordot döntött, hogy aztán két hónappal később, október 28-án egy csapásra 13 százalékot, 38,33 pontot zuhanjon. A visszaesés aztán folytatódott, és 1932. július 8-án, az Egyesült Államok nagy gazdasági depressziójának idején alig 41,22 ponton vesztegelt. Három év alatt így összesen 89 százalékot vesztett értékéből. Innen azonban újabb nagy fölemelkedés vette kezdetét, amelynek során 1956. március 12-én már 500,1972. november 14-én pedig 1000 pont fölött, 1003,16 ponton tanyázott az index. 1974. december 6-án aztán ismét visszaesett, 577 pontra, 1981. április 27-én azonban már újfent 1000 pont fölött jegyezték. 1987. január 8-án újabb fontos küszöböt, a 2000 pontot lépte át a Dow Jones, 1987. január 17-én 2500 pont fölé emelkedett, ugyanez év augusztus 25-én pedig elérte a 2700 pontot. 1987. október 19-én azután ismét jelentősét zuhant — 508 pontot, vagyis 22,6 százalékot: ennél nagyobb esést eddigi történetében még nem jegyeztek föl. Újabb kétévi lassú gyógyulás után visszatért 2700 pont fölé, majd tavaly augusztus 23-án átlépte a 3000 pontos álomhatárt is. Ezt a hirtelen föllendülést az elbukott moszkvai puccs hatásának tulajdonítják. Azóta csupán egyszer, november 15-én mutatott gyöngélkedést az index, azt követően viszont rekordot rekordra halmozott. A legutolsó rekordot alig néhány napja, május 11-én jegyezték föl, 3397,58 ponttal. Félmilliárdan lakják kontinensünket Egy népszámlálási statisztikákkal foglalkozó amerikai intézmény, a Population Reference Bureau közzétett adatai szerint 511 millióan lakján az európai kontinenst, leszámítva az egykori Szovjetuniót és Törökországot. A térségenkénti megoszlás a következő: Észak-Európa (skandináv országok, balti államok, Nagy-Britannia és Írország) — 92,8 millió; Nyugat-Európa (Németország, Franciaország, Belgium...) — 178 millió; Kelet-Eu- rópa — 97 millió, és Dél-Európa (Görögország, Spanyolország, Olaszország, az egykori Jugoszlávia) — 144 millió. Egyébként az egykori szovjet köztársaságokban 67 millió ember él, Oroszországban 149,3 millió, és Törökországban 59,2 millió. A statisztikai adatokból az is kitűnik, hogy az asz- szonyoknak átlagban 1,6 gyermekük van, lényeges eltérésekkel — Törökországban 3,6; Lengyelországban és a balti államokban 2; Izlandon 2,3; Franciaországban 1,8 és Németországban 1,4 ez a szám. Az európai kontinensen a lakosság 20 százaléka 15 éven aluli fiatal, míg a 64 évnél idősebbek aránya 14 százalék. Ezen a téren is igen nagy az eltérés az egyes országok között. A „legfiatalabb” nemzetek: Írország (27 százalék 11-gyel szemben); Izland (26:11); az egykori Jugoszlávia, amelyen belül Bosznia-Hercegovina 28:6, Macedónia 29:7 és Montenegro 27:9 aránnyal szerepel, továbbá az egykori Szovjetunió (Moldávia 28:8, Fehéroroszország 23:10). Az élen Törökország áll a robbanás- szerű népszaporulat terén — a 15 évnél fiatalabbak aránya 35 százalék, a 64 évnél idősebbeké mindösz- sze 4 százalék! Viszont a „legöregebb” nemzetek Nyugat-Euró- pában találhatok: Ausztria (ahol 17 százalék a fiatalok és 15 százalék az idősek aránya); Németország és Svájc (16:15), Belgium (18: Í5) és az európai átlagnak megfelelő Franciaország, ahol a fiatalok 20 százalékos arányával szemben áll az idősek 14 százalékos aránya. Legyen Ön a HEVES MEGYEI HÍRLAP milliomosa! J A LAKISZ felvételt hirdet az alábbi munkakörök betöltésére. Épületgépészeti — raktárvezető — anyagbeszerző kapcsolt munkakörrel. Saját gépkocsi szükséges. Fizetés megegyezés szerint. — Gépkocsivezető AVIA tehergépkocsira Érdeklődni: a szövetkezet elnökénél LAKISZ Eger, Mátyás király űt 56. Telefon: 36/324-826 S ZL—/ Paletta Lakáskerámia Szalon Eger, Kistályai út Paletta Lakáskerámia Szalonunkban nagy választékban kaphatók fürdőszobai elemes bútorok raktárról. Lasselsberger csemperagasztó: 40 kg 750,- Ft 5 kg 150,- Ft értékben. A Zalakerámia padlóburkolói és csempéi széles választékban, olcsó áron — 700,- Ft/m2. Német csaptelepek 3300,- Ft-tól Színes fugázó anyagok 5 kg 650,- Ft Francia ragasztó kisebb kiszerelésben, fára, üvegre, műanyagra használható. HOZZÁNK CSAK BENÉZNI IS ÉRDEMES Paletta Lakáskerámia Szalon Egerben a Tüzép-telepen. Cím: Eger, Kistályai u. Telefon: 320-192.
