Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-24-25 / 251. szám
HÍRLAP, 1992. október 24—25., szombat—vasárnap 7. Kolumbuszról keveset tudunk Azt már az általános iskolában tanítják, hogy Kolumbusz Kristóf 500 évvel ezelőtt felfedezte Amerikát. De ennél sokkal többet nem lehet biztosan tudni arról a tengerészről, aki megnyitotta az utat Európa számára nyugat felé. Személyét — tények híján — legendák és találgatások veszik körül. Minél több könyv és tanulmány jelenik meg róla, annál változatosabb és ellent- mondóbb a kép, amelyet róla festenek — állapítja meg a DPA német hírügynökség. Az amerikai Kirkpatrick Sale történész például 1990-ben arra a következtetésre jutott, hogy Kolumbusz kapzsi, destruktív és notórius hazug volt. Még a prémiumot sem fizette ki, amely annak járt, aki először pillantja meg a szárazföldet. Rodrigo de Tria- na matróz, aki 1492. október 12- én jelt adott a láthatáron feltűnő földről, egy fillért sem kapott. Augusto Mascarenhas Barreto portugál kutató négy évvel ezelőtt megjelent könyvében azt az elméletet fejti ki, hogy Kolumbusz a portugál uralkodó titkosügynöke volt, s azt a feladatot kapta, hogy vezesse félre a spanyolokat az Indiába vezető útról. Valóban: elsőként portugál hajók jutottak el Ázsiába, a Jóreménység fokán át, s biztosítottak maguknak kereskedelmi monopóliumot. Salvador de Madariaga spanyol történész ezt írta: a nem világos, sőt eltorzított képből, amelyet kortársai rajzoltak róla, három jellemző tényt lehet kiemelni: személyét titok övezte; önhittség adott neki erőt; földi küldetésébe vetett mélységes hit hajtotta előre. A történészek 1451. augusztus 26. és október 31. közti időszakra teszik születésének dátumát. A posztószövő Domenico Colombo és felesége, Suzanna Fontanarosa három fiának egyike volt. 1476-ig semmit sem tudunk róla, ekkor a portugáliai Sao Vicente-foknál hajótöröttként lép partra. Lisszabonban, az óceáni kalandorok akkori központjában valószínűleg térképrajzolóként kereste kenyerét. Ott is nősült 1479-ben. Felesége, Felipa Prestrello e Moniz egy fiúval, Diegóval ajándékozta meg, mielőtt meghalt. 1483-ban II. János portugál királyt hasztalan próbálta meggyőzni, hogy meg kellene keresni az Indiába vezető tengeri utat. A durva elutasítás után csalódottan települt át fiával Spanyolországba, ahol új élettársa, Beatriz Enriquez de Arana 1488-ban második fiát, Femandót hozta világra. Mint tudjuk, hétévi keserű, nehéz élet után, 1492-ben bízta meg a két katolikus spanyol uralkodó, Castíliai Izabella és Aragóniái Ferdinánd, hogy nyugati irányban keresse meg az Indiába vezető utat. Az Újvilág felfedezőjéről nincs olyan rajz vagy festmény, amely életében készült volna. Azóta minden művész saját elképzelése és korának ízlése szerint készítette el portréját. Fernando fia szerint középtermetűnél magasabb, jó testalkatú férfi volt, keskeny arccal, magas arccsontokkal, sasorral és világos szemekkel. Harmincéves korában szőke haja őszesre változott. Amit még tudni lehet róla: nem volt könyörgő típus, hanem követelő. Mind a portugál királynak, mind a spanyol uralkodópárnak kemény feltételeket szabott sikere esetére: kinevezést nagyadmirálissá, a felfedezett területek alkirályi címét, és minden nyereség tíz százalékát. Jakob Wassermann foglalta össze a legrövidebben egy biográfiájában Kolumbusz történetét: „A semmiből kiemelkedő, Olaszországból bevándorolt kalandorból Spanyolország nagyadmirálisa, mérhetetlen gazdag alkirály lesz, hét éven át tartó fénykoráért példátlan megaláztatással fizet, s újbóli rövid fellángolás után, mint csaknem teljesen elfeledett ember, magányosan hunyja le szemét”. Az ünnepelt felfedező csillaga akkor hanyatlott le, amikor második utazásáról sem hozta a megígért kincseket. 1506. május 20-án halt meg szegénységben „köszvénytől, más betegségektől és attól a bánattól gyötörve, hogy olyan magasról olyan mélyre zuhant” — jegyezte fel fia, Fernando. Hatvankilenc nap a víz alatt Egy amerikai kutató rekordot javított állóképességből: 69 napot és 20 percet töltött víz alatt. A 33 éves Richard Presley a közelmúltban érkezett vissza a napfény világába a floridai Key Largo egyik lagúnájának mélyéből. A több mint két hónap alatt egy 6x15 méteres építményben lakott, amelyet eredetileg Puerto Ricóban használtak tengeri kutatásra, majd átalakítottak „víz alatt szállodává” a floridai part mentén. Presley részben állami megbízást teljesített, másrészt azonban személyes céljául tűzte ki, hogy rekordot állítson fel. Az előző rekordot egy csoport tartotta, amely a NÁSA (az amerikai űrkutatási hatóság) számára végzett megfigyeléseket 1969-ben. Ez a csoport 59 napot, 9 órát és 13 percet töltött víz alatt. Áz első 30 nap alatt Presley két társával együtt szintén a NASA részére végzett kísérleteket, amelyek a hosszan tartó elkülönítésből fakadó stressz megértéséhez szolgáltattak adatokat. A víz alatti élet ugyanis hasonló hatást fejt ki az emberi szervezetre, mint a hosszabb tartózkodás egy űrállomáson — véli a NASA. Két kollégája egyhavi munka után visszatért a felszínre. Presley ettől fogva tenger alatti növénytermesztéssel kísérletezett. Feladata volt, hogy friss zöldséget termeljen — talaj helyett — folyadékban. Tudományos és kereskedelmi szponzoraitól más megbízásokat is kapott. így például azt is meg kellett figyelnie, hogyan reagálnak különböző gázok a tengervízre, s miként lehet biztonságosan csomagolni élelmiszereket. Olyan volt az egész, mintha Verne Gyula álmait éltem volna át — mondta Presley, aki a kísérlet kedvéért felhagyott a dohányzással, és 8 kilót hízott, mialatt 10 méterrel a vízfelszín alatt élt. — Sohasem éreztem, hogy be lennék zárva, mivel körülúszhattam a lagúnát, és búvárkodhattam. Persze, hiányzott a családom, a barátaim és a biliárd. Víz alatti tartózkodása idején hang- és video-összeköttetésben állott a parttal, de munkatársain kívül más személyekkel nem teremthetett kapcsolatot a 69 nap alatt. UFO-lesen A speculated a csillagászati múzeumig Hell Miksa Eger városát bármerről is közelíti meg az idegen, rögtön a szemébe tűnik az ódon város- központ kilenc emelet magasságú zömök tornya, amely szorosan kapcsolódik egy nagy épületegyütteshez, amely nevét alapítójáról, Eszterházy Károlyról kapta. Eszterházy Károly húszéves korától folytatott teológiai tanulmányokat Rómában. Hazatérvén, olasz egyetemek és csillagvizsgálók példájára építtette meg élete nagy álmát, az „univerzitást”. Ma itt székel az országos hírű tanárképző főiskola, ami már néhány éve méltán viseli megálmodója nevét. Az épület 6. emeletén egy csillagászati múzeumot tekinthet meg a látogató. Ennek érdekessége és értéke az, hogy egy XVIII. századi csillagvizsgáló felszerelését láthatjuk eredeti formájában. A XVIII. század második felében épített csillagvizsgálók közül az egri csillagásztorony vált a legjelentősebbé, mert Európa legkorszerűbb csillagászati műszereit kapta. Ebben nagy érdeme volt a magyar származású bécsi csillagásznak, Hell Miksának, aki bécsi és londoni optikusoktól és műszerészektől szerezte be a legjobb megfigyelőeszközöket. Hell 1774. november 24-én keltezett levelében írja Eszter- házynak: „Semmit sem óhajtok jobban, mint hogy munkámmal hasznára legyek hazámnak, de Excellenci- ádnak is. Kívánom, hogy az egri specula és az egri egyetem a legcélravezetőbb tudományossággal felszerelve legyen hasznára a csillagos ég kutatásában.” 1776-ra — a kupolát leszámítva — készen áll a torony. A specula vezetője Madarassy János paptanár, aki tanulmányait a bécsi királyi csillagvizsgálóban végezte. Hell a püspök meghívására 1776. május 17-én érkezik Gyöngyösön át Egerbe. Eszterházy Károly nagy szeretettel fogadja. Másnap meglátogatják az obszervatóriumot és az épülő egyetemet. így ír Hell erről az eseményről: „Megcsodáltuk az épületeket, tantermeket, a püspök által megnevezett alkalmas beosztást, melyben az egyetemi tanulmányok teljes elvégzését kívánja lehetővé tenni. Megszemléltük a tanárok hálószobáit, melyek ugyanezen épületben, mégis elkülönített helyen fekszenek. A tágas könyvtárhelyiséget és mindazon épületrészt és berendezést, mely kényelmet, szépséget áraszt magából. Őszinte meghatottsággal gratuláltam hazámnak, Magyarországnak ehhez a tudományos fellegvárhoz.” Hell 1776. május 18-án a csillagda nyugatra néző, tágas helyiségében megtette előkészületeit a délvonal kijelöléséhez. Ugyanis a korabeli csillagvizsgálók nélkülözhetetlen berendezéseihez tartozott a díszes — pontosan észak-déli irányba tájolt — meridiánvonal. A bécsi csillagász kívánságára a nevezetes vonalat az északi hosszúság 20 fok 22 ívperc és 30 ívmásodperc mentén, carrarai fehér márványból rakatták ki. A márványlapok kalandos úton érkeztek Olaszországból az Alpok hágóin át Bécsbe, majd hosszú dereglyén a Dunán úsztatták le Budára, ahonnan szalmával megrakott szekereken egri fuvarosok szállították tovább rendeltetési helyükre. A délvonal három keskeny sávból áll. A középső sáv 12 darab márványlapot tartalmaz. A másik két sáv egy része carrarai márvány, másik része tályai kristályos mészkő. A meridiánvonal segítségével 0,1 percnyi pontossággal meg lehet állapítani a valódi dél időpontját. Valódi dél akkor van, amikor a Földnek az a pontja, ahol vagyunk, szemben áll a Nappal. A déli irányban, a meridián fölött lévő 5 milliméteres nyíláson a Nap fénye délben, illetve előtte és utána néhány percig besüt a terem kövezetére. A kb. 8 centiméter átmérőjű fénykoron- gocska lassan — a meridiánt keresztezve — átvonul a márványlapokon. Amikor a középső márványlap közepére ér, akkor van pontosan valódi dél Egerben. A valódi dél a zónaidőhöz viszonyítva minden nap más időpontban következik be. Ennek az okozója az, hogy a Föld a Nap körül nem szabályos körpályán kering, hanem ellipszisen. A Nap az ellipszis egyik fókuszpontjában áll. Az örökösen változó Föld-Nap távolság miatt télen, amikor közelebb vagyunk a Naphoz, a bolygónk — a Kepler-törvények értelmében — nagyobb sebességgel halad. Nyáron, amikor messzebb vagyunk a Naptól, bolygónk lassabban halad pályáján. Ez okozza a valódi dél és a zónaidő időbeli változásait. Egerben sokáig a meridián segítségével jelezték a valódi delet, vagyis figyelték azt, hogy a Nap fénykorongja mikor ér a márványlap közepére. Ekkor az ügyelő csillagász felkiáltott a nyolcadik emelet teraszára, ahol egy ügyeletes diák teljesített szolgálatot, aki a jeladás pillanatában meghúzta a torony sarkán csüngő kis harangot. Ezután Eger többi templomában is meg- kondították a harangokat. 1890- ben — a vonatközlekedés megindulása miatt — elrendelték, hogy az órák ne a helyi időt mutassák, hanem alkalmazkodjanak a zónaidőhöz. Azóta városunkban nem a valódi dél idején harangoznak. Hell Egerben jelentős csillagászati megfigyeléseket végzett. A néhány napon keresztül folytatott napmagasság-mérésekből ki tudta számítani Eger földrajzi szélességét ívperces pontossággal. Méréséinél természetesen jelen volt számos egri előkelőség is. Ennek nemcsak Hell személye volt az oka, hanem az is, hogy a csillagvizsgáló ekkortájt Európa legmodernebb obszervatóriumai közé tartozott. Erre minden egri előkelőség méltán büszke lehetett. A korabeli csillagászat legfőbb munkaterületéhez tartozott az égitestek helyzetének pontos meghatározása. Ezt a célt szolgálta a nagy fali kvadráns, amellyel a zenittől egészen a déli látóhatárig lehetett mérni az égitestek delelését. A falikvadránst Sisson londoni műhelyében készítették. A kor legjelentősebb műszerei az ún. Dollond-féle távcsövek voltak, melyekből itt, a múzeumban is találunk néhányat. Dollond a távcsövet két különböző törés- mutatójú üvegből — korona és fiint — készítette. Erre azért volt szükség, mert az egy üvegdarabból csiszolt lenesek színes, szi- várványos képet adnak. Ennek az a magyarázata, hogy az egytagú lenesek másképpen törik meg az ibolyaszínű fényt, mint a vöröset. Dollond rájött, hogy ha két törésmutatójú üvegből készíti a lencsét, akkor javítható a lencse színhibája. Ezek a — színhibától mentes — Dollond-lencsés távcsövek akkoriban a legmodernebbeknek számítottak. De jó szolgálatot tettek a fából készült, tükrös távcsövek is. Ezek közül kettő készült Londonban, de egyiknek csak a 13 centiméteres, homorú fémtükre maradt meg. A csillagvizsgáló műszerei közé tartozott még néhány kisebb kvadráns, egyéb lencsés távcső, ingaórák, barométer, hőmérők, esőmérő, nedvességmérő és szélzászló. Az időmérést segítette a két, pontos ingaóra, amelyeket a híres óraműves, John Arnold készített. A megfigyelőeszközök és az egyéb berendezések összes értéke 15.000 aranyforint volt, ami akkoriban óriási vagyonnak számított. Fénykorában Eszterházy jól képzett szakemberekről gondoskodott. Madarassy tehetséges csillagásznak bizonyult. Segítséget kapott Dubitzky János adjunktustól — ő volt a társcsillagász —, valamint Kótucs matematika-professzortól és Litzner János földmérőtől. Legfontosabb feladatuk volt az obszervatórium földrajzi helyzetének minél pontosabb meghatározása. Ezt egy Hell Miksa által kidolgozott módszer segítségével, a négy fényes Jupiter-hold fogyatkozásainak megfigyelésével határozták meg. Néhány év alatt megfi- yeltek 93 Jupiter-holdfogyat- ozást és egy napfogyatkozást. Emellett még a Hold csillagfedéseit is rendszeresen regisztrálták. Történt még egy sarkifény-meg- figyelés is, ami földrajzi szélességünkön meglehetősen ritka. Az 1782. év végén megszűntek a rendszeres adatközlések. II. József császár két évvel később gimnáziummá minősítette az intézetet. így a specula csillagvizsgáló tudományos jellege is megszűnt. Lassan a világhírű obszervatórium előbb fizikaszertár, majd raktár lett, s a későbbi tehetségek sem tudtak segíteni a szomorú helyzeten. 1809-ben ugyan Tittel Pál elvállalta a csillagvizsgáló vezetését, de a műszereket elavultnak találta. Felújításukra nem kapott segítséget. Az idő múlásával a műszerek egyre inkább muzeális értékké valtak. Az államosítás után — a nagy fali kvadráns kivételével — felújítás céljából a műszereket Budapestre szállították, az Uránia Csillagvizsgálóba. A csillagászati múzeum kialakítására 1967-ben került sor. Azóta megszakítás nélkül működik... V. Tana Judit A Pénzintézeti Központ felszámolásból az Eger, Klapka u. 1. sz. alatt lévő irodaház V. emeletét. Lift, fűtés, telefon, telex kiépítve. * A több helyiséget magában foglaló alapterület: 500 m2. Érdeklődni lehet: Gál Dénes felszámoló megbízottnál a 39/41-830 telefonon, vagy személyesen a Vetőmagüzemben, Kál, Főút-felső 104. sz. alatt. y J OLCSÓN, ELEGÁNSÁT! Kedves Vásárlóink! Üzletünk, a Szezám Souvenir (Eger, Almagyar út 1.) október 27-től, keddtől rendkívüli ajánlattal váija Önöket: minden ruházati termékünkből 40 %-kal olcsóbban vásárolhat! Nyitva tartás: 10-18 óráig k. ________________________________________________J
