Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-15 / 244. szám

Figyelő

HÍRLAP, 1992. október 15., csütörtök

7.

Kárpótlási jegyért is kaphatók a Röltex- üzletek

A Röltex Rt. október folyamán versenytárgyaláson értékesíti 14 boltj ának bérleti jogát, ennek során a névérték 75 százalékáig kárpótlási jegyet is elfogadnak.

Az üzletek kikiáltási ára ösz- szesen 40 millió forint. Vásárolni is lehet majd kárpótlási jegyért ezekben az üzletekben.

(MTI)

Noszrvaj

várja a vendégeit

A világkiállításra készülődő helységek sorában idegenforgalmi szempontból egyre jelentősebbé válik az Eger mellett festői környezetben fekvő Noszvaj. Nem mindennapi szálláslehetőséget biztosít az ide látogatóknak a környék egyik legszebb műemléke a de la Motte kastély.

A kastélyt báró Szepessy Sámuel építette 1755-79 között, súlyos adósságai miatt azonban az építést teljesen befejezni nem tudta, ezért eladta Vécsey Annának, akinek második félje volt gróf de la Motte Antal császári ezredes. (Innen ered a napjainkban használatos elnevezés.) Az ő halála után a birtokot és a kastélyt az első félj leszármazói, az Almásyak örökölték.

Az U alakú épület stílusa a késő barokk klasszicizáló irányát követi. A termek közül négyben freskódísz érdemel figyelmet. Különösen érdekes az emeleti előcsarnok, melynek falán festett szoborfülkékben hat antik isten geometrikus formákból ösz- szeállított figurája látható.

1958-60 között a háborús károk helyreállítása során a kastély összes freskóit restaurálták. Ma ez az egyik leggondozottabb, mintaszerűen berendezett és fenntartott kastélyunk.

A Heves Megyei Vagyonátadó Bizottság az ingatlant a Magyar állam tulajdonjogának változatlanul hagyásával a Bor- sod-Abaúj-Zemplén és Heves Megyei Köztársasági Megbízott Hivatala kezelésébe adta. Itt működik a KMB Hivatal szeptember 1. napjával alapított Oktatási

és Továbbképző Intézete. Az intézmény célja, biztosítani a belügyminiszter és a köztársasági megbízott önkormányzatokkal, a közigazgatási szakemberek képzésével kapcsolatos feladatainak gyakorlását.

Az alaptevékenység ellátása mellett az intézmény üdültetési, szálláshely-értékesítési tevékenységet is folytat. Ennek keretében 2-3 ágyas szobák, kiválóan felszrelt appartmanok, kifogástalan kiszolgálás, remek konyha, házias ízek biztosítanak itt kellemes pihenést. Az épületben uszoda és szauna áll a vendégek rendelkezésére, a kastély melletti angolpark a sétálókat várja. Éjszakai bár teszi teljessé a szórakozási lehetőséget.

A de la Motte kastély tehát szeretettel váija vendégeit.

A tengerentúlon is

gond a bortenger?

A látványosan emelkedő tengerentúli borkereslet immár a múlté, csak a drágább minőségi borok iránt maradt változatlan az érdeklődés. A helyi és szövetségi adóktól amúgy is növekvő mértékben sújtott USA-beli borforgalmazók figyelme így várhatóan mindinkább a külföldi piacok felé fordul.

Az elmúlt öt évben az egy főre jutó évi borfogyasztás 9,1 literről mintegy 7 literre csökkent az USA-ban. Romló anyagi helyzetükön kívül az amerikaiakat az alkohol okozta betegségektől való fokozott félelmük is a borivás mérséklésére sarkallta. (A borospalackok címkéin ugyanis újabban az alkohol káros hatásaira is fel kell hívni a figyelmet....) A nehezebbé vált piaci feltételeket sok gazdaság megsínylette. így ebben az évtizedben már 16 üzem csődbe jutott, és több borászatot kellett áron alul értékesíteni. A kaliforniai termelők életét a gyökérkártevők elleni küzdelem is megkeserítette, ami egyes becslések szerint mintegy 1 milliárd dollár többletköltséget okozott.

Ez a kereslet-visszaesés — sokak meglepetésére — tavaly még nem igen látszott a kereskedelmi mutatószámokban, hiszen a belföldi borokból 174,4 millió kartont (kartononként 12x0,75 liter palack) forgalmaztak, ami csak 1,5 százalékos csökkenés. Igaz, a borimport (25,8 millió karton) ennél nagyobb mértékben — 8,7 százalékkal — esett vissza, így összességében az előző évhez képest közel 13 millió kartonnal kevesebb bor fogyott a belföldi piacokon. Az importcsökkenése főleg az olcsóbb olasz (12,1 százalék) és francia (5 százalék) borok behozatalát érintette. A márkás külföldi habzóborok és pezsgők iránt ugyanakkor változatlan nagy volt a kereslet.

Az értékesítésen belüli hangsúlyeltolódást viszont már jelzi, hogy a külföldi értékesítés tavaly markánsan megnőtt, és az összes borforgalomban az előző évek 3-5 százalékáról 10 százalékra

emelkedett az export részaránya. 1991-ben 13 milliós kartont (+17,8 százalék) szállítottak külföldre mintegy 164 millió dollár értékben (+22 százalék). Az exportteljesítmény növekedését elsősorban a minőség további javulására és a versenyképes árakra vezetik vissza. (Ebben azonban a jó reklámkampány is minden bizonnyal szerepel. Erre kitűnő példa a kaliforniai boroknak a tavalyi bordeaux-i borkiállításon történt reprezentatív felvonultatása. — A szerk.) Az USA-borok legfőbb fogyasztója (3,5 millió kartonnal, illetve 27 százalékos részesedéssel) Kanada volt, ahol az amerikai exportőrök jól hasznosították a két ország közötti kereskedelem libe- ralizásából származó előnyöket. A jelentős vevők közé számított még Japán (17 százalékkal,) és

Nagy-Britannia (16 százalékkal) is.

Az 1,8 milliárd liter éves kapacitású bortermelés földrajzi szerkezetében figyelemre méltó Kalifornia súlyának csökkenése, amelynek részesedését — legújabb Los Angeles-i értesülés szerint — jelenleg már „csak” 76 százalékre becsülik. Ez meglepő hír, hiszen tavaly még Kaliforniából származott a bel- és külföldi forgalomba kerülő amerikai borok mintegy 90 százaléka. Jócskán eltörpült mellette New York állam, amely a forgalmazott borok 5 százalékát termelte. Ezenkívül Virginiában volt említésre méltó borgazdálkodás. Ez utóbbi régió mindazonáltal dinamikusan fejlődik. Több új szőlőtelepítést sikerült megvalósítani, ahonnan máris jelentősebb meny- nyiségű (főleg fehér) bort exportáltak külföldre. Az amerikai borok közül kiemelkednek a char- donnay, a cabernet sauvignon és a rizlingborok, amelyeknek kartononként! nagykereskedelmi ára 24 és 30 dollár közötti.

Az 1996-os expo pályázatához

Információk és tervek, tények Heves megyéről

A szak-világkiállításhoz kapcsolódó hazai rendezvények pályázati kiírása a Borsod-Abaúj- Zemplén és Heves Megyei Köztársasági Megbízott Egri Hivatalában, Eger, Kossuth L. u. 9. szám alatt, a „C” épület 173. sz. szobájában vehető át. Ha valaki több rendezvénnyel óhajt pályázni, akkor a pluszpéldányokért 500 forintot kell befizetni. Gyakorlatilag a pályázati kiírások munkanapokon 8-16 óra között kiválthatók, egészen 1994. február 15- ig, mivel ez a lehetséges utolsó határidő.

A Magyar Nemzet „gazdasági — expo-fórum” melléklete „A Világkiállítási Tanács Tájékoztatója” címmel folyamatosan és teljes terjedelmében ismerteti a pályázati kiírást, így azt nem részletezzük. Mindezek mellett kiemeljük a pályázók jogait és érdekeltségét: a Világkiállítási Tanács által elfogadott rendezvények bekerülnek a világkiállítás idegenforgalom-szervezését is szolgáló információs rendszerébe, és szervezőik alanyi jogon vehetik igénybe a programiroda azon információit, tájékoztatásait, amelyek rendezvényükkel kapcsolatosak. A Világ- kiállítási Tanács által elfogadott rendezvények rendezői a jelen pályázati kiírás és a Világkiállítási Programirodával megkötendő szerződés feltételeinek megfelelően jogosultak a világkiállítási szimbólumok, valamint az „Expo'96 Budapest elő-, utó-, kiegészítő rendezvény” megjelölés használatára.

A rendező tudomásul veszi, hogy a világkiállítási szimbólumok, valamint az említett megjelölés a Világkiállítási Programiroda kizárólagos tulajdonát képezik, és ennélfogva ezen szimbólumok, illetve megjelölés továbbadása, átruházása, illetve ezek hasznosítása, hasznosításengedése csak és kizárólag a tulajdonos írásbeli beleegyezésével lehetséges.

A rendezvény szervezője (amennyiben a Világ- kiállítási Tanács pályázatát elfogadta) a megadott minősítést feltüntetheti minden egyeb, hatályban lévő jogszabály alapján igényelhető kedvezmény (támogatás) elnyerésére irányuló pályázatában, illetve kérelmében.

Az elfogadott és bejegyzett rendezvények megvalósulását és működését a Világkiállítási Program- iroda a Világkiállítási Társadalmi Tanács által kijelölt szakmai bizottságok segítségével folyamatosan ellenőrzi. A nevezettek javaslatot tesznek a legeredményesebben megvalósult rendezvények elismerésben részesítésére. Az elő- és kiegészítő rendezvények legjobbjait a főbiztos javaslata alapján a Világkiállítási Tanács elismerésben részesíti.

Heves megyét, megyénk adottságait tekintve az első gondolatjelben leírtakat, az idegenforgalom szervezését szolgáló lehetőséget tartjuk a legfontosabbaknak, a pályázóknak ezt kellene kihasználniuk. Gondolunk itt a következőkre: az 1996-os né- gyesfogat-hajtó világbajnokság rendezési jogának a megpályázása, megszervezése Szilvásváradon. Barokk fesztivál Egerben: az 1996-os világkiállításra pedig már valódi nemzetközi attrakciónak (!?) szánják a barokk fesztivált. Négy megye összefogásával — köztük Heves megye — rendezvénysorozat Tokajban, szintén az expó jegyében; az Agria-játé- kok újjáélesztése, gyógy-idegenforgalmi befektetői konferencia a Flóra Hotelben; országos borkiállítás Gyöngyösön; tiszai vízikamevál; a palóc napok folytatása; Parádsasváron az üvegfúvók európai versenye stb.

Mindezek olyan tervezgetések, amelyek burkoltan vagy nyíltan kapcsolódnának a világkiállításhoz, mint vidéki, Heves megyei rendezvények, kacérkodnak a világkiállítás gondolatával. A Hanns- Seidel Alapítvány, a Világkiállítási Programiroda, valamint a Köztársasági Megbízotti Hivatalok közreműködésével, közös rendezésében önkormányzati nyílt napok rendezvénysorozat megtartására kerül sor 1992. október 12. és október 28. között, országos szinten, „A világkiállítás kapcsolódó rendezvényeinek hatása a régiók településeinek fejlesztésére” címmel.

A Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyék településeit érintő önkormányzati nyílt nap 1992. október 21-én lesz Noszvajon, a Borsod-Abaúj- Zemplén és Heves Megyei Köztársasági Megbízott Oktatási és Továbbképző Intézetében.

Az önkormányzati nyílt napon Barsiné Pataky Etelka, az expo kormánybiztosa „a Budapesti Expo és a vidék rendezvényeinek összefüggése” címmel és Loydl Tamás főosztályvezető „Az expo-pályáza- tok célja, a szervezés és lebonyolítás módszerei” címmel fognak tájékoztatót, előadást tartani a két megye városi önkormányzatainak képviselői és az érdeklődő vállalkozók, pályázók részére.

Vállalkozni pedig szükséges

„Megfertőzte” a régiség

Van Gyöngyösön, a Pampuk- sarkon egy kis üzlet. Előtte akkora kis terecske, hogy a vevőcsalogatónak szánt érdekesebb darabokat ki lehet pakolni. Amikor ott jártam, akkor éppen hajdanvolt Singer varrógépek öntöttvas vázaira szerelt üveglapok fogták meg a szemlélődő tekintetét. Aki közelebb ment, az üvegajtónál annyi minden „öreg” dolgot látott meg, hogy nem tudott ellenállni a csábításnak. Be kellett nyitnia.

— Mi az üzlet profilja ? — kérdeztem meg Erdélyi Ferencnétől, az üzlet tulajdonosától.

— Megmaradtam a Tonett- antikvitásnál.

— Hogyan jutott hozzá az üzlethez?

— Privatizáció révén, licittel.

— Sokan akarták megvenni?

— Voltunk vagy tízen. Elég nehéz licit volt, de hogy mennyiért vettem meg, azt ne kérdezze. Felvettem a Start- és az Egzisztencia-hitelt is. Vissza kell tör- lesztenem'97-ig. A kamat jelenleg tizenhat és fél százalék. Negyedéves törlesztéssel kell visz- szafizetni a kölcsönt.

— Nem kell ehhez egy nagyfokú önbizalom ?

— Ez igaz. De én ezt a szakmát nem most kezdtem. Már tizenhét éve csinálom. Az antikvitás mellett van egy modern bútort árusító részlegem is. Azt egy külön raktárban értékesítem.

— Könnyű ma hozzájutni antik bútorokhoz és egyéb tárgyakhoz?

— Egyáltalán nem. Mert az emberek, bármilyen romos állapotú, csekély értékű holmijuk van, ami régi, azt gondolják, az milliókat ér.

— Maga honnan tudja megítélni, melyik az „igazi” régiség?

— Én elvégeztem egy mű- tárgybecsüs-tanfolyamot Pesten. Vizsgáztam, és kaptam egy oklevelet. A vizsgabiztos minisztériumi szakember volt. A tanfolyam szakmát adott. Tanultam a drágakő és ékszer, az órák, valamint a képzőművészet szakágazatát.

— Milyen az itteni vevőköre?

— Tulajdonképpen kialakult vevőköröm van, külföldiekből is. De még viszonteladók is megfordulnak nálam.

— A gyűjtők a nagyon gazdag emberek?

— Nálunk a gazdagok a nyugati kocsikat és a villát veszik.

— Maga a régiségek közül mit kedvel leginkább?

— Most hozzám legközelebb a festmények állnak, és a régi antik ékszerek. De ez változik. Volt olyan időszak, amikor a szőnyegeket szerettem, aztán olyan is, amikor a bútort.

AXEL SPRINGER-MAGYARORSZÁG KIADÓI KFT

HEVES MEGYEI HÍR1AP 3300 Eger, Borkóczy u. 7. Telefon: (36) 31 £644 (OVOW) Telefax: (36) 312-333 Telex: 036-350

AS-M

SßljHd££i6 foxbiíot U nyexAeleH! Ha elsftxehíi

— Megkérdezhetem, mielőtt ezt a szakmát elkezdte, mivel foglalkozott?

— Érettségiztem, majd különböző adminisztratív munkát végeztem, aztán az ingatlankezelő vállalatnál voltam műszaki ügyintéző. A munka mellett középfokú gépészvégzettséget is szereztem.

— Miért hagyta ott az ingatlankezelőt?

— Nem elégített ki az a munkakör. Mást akartam.

— Mikor jutott eszébe először a régiségkereskedés?

— Engem a keresztanyám „oltott be” a régiségek iránti vonzalommal. Ő vitt el múzeumokba, és magyarázta meg a látottak értékét. Ez még gyerekkoromban kezdődött. Valószínűleg bennem is volt valami hajlam.

— De ehhez a szakmához nem csak vonzalom kell, hanem tőke is. Nincs igazam?

— Szerintem, ha valaki vállalkozó akar lenni, nem a tőke az elsődleges. A szellem. Hogy valaki ebben a mai helyzetben is fennmaradjon, a becsületesség a fontos. A szavahihetőség.

— Azt szokták mondani, hogy a kereskedőnek a legfőbb célja az, hogy minél jobban becsapja az embereket. Nem?

— Becsapni a vevőt nem szabad. Mindenkit csak egyszer lehet becsapni, mert utána soha többet nem jön vissza. Nagyon fontosnak tartom, hogy a szavam is elegendő legyen, ne kelljen írásba foglalni a megállapodást. Ma már sokfelé hívnak az országban szakmai becslésre.

— Voltak olyan percei, amikor megbánta, hogy ezt a szakmát választotta?

— Nem. Én nagyon szeretem a régiséget. Örömet lelek a munkámban. Ha ezt az üzletet bérbe kiadnám, nagyon szép jövedelmem lehetne. Mégis maradok az antik tárgyak mellett. Mert csak így találkozhatom ezekkel a gyönyörű szép dolgokkal.

— Még egy kérdés: jobban áll anyagilag, mint volta régi állásában?

— Azt tudom mondani, nincsenek filléres gondjaink.

G. Molnár Ferenc