Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-15 / 244. szám

Figyelő HÍRLAP, 1992. október 15., csütörtök 7. Kárpótlási jegyért is kaphatók a Röltex- üzletek A Röltex Rt. október folya­mán versenytárgyaláson értéke­síti 14 boltj ának bérleti jogát, en­nek során a névérték 75 százalé­káig kárpótlási jegyet is elfogad­nak. Az üzletek kikiáltási ára ösz- szesen 40 millió forint. Vásárolni is lehet majd kárpótlási jegyért ezekben az üzletekben. (MTI) Noszrvaj várja a vendégeit A világkiállításra készülődő helységek sorában idegenforgal­mi szempontból egyre jelentő­sebbé válik az Eger mellett festői környezetben fekvő Noszvaj. Nem mindennapi szálláslehető­séget biztosít az ide látogatóknak a környék egyik legszebb műem­léke a de la Motte kastély. A kastélyt báró Szepessy Sá­muel építette 1755-79 között, súlyos adósságai miatt azonban az építést teljesen befejezni nem tudta, ezért eladta Vécsey Anná­nak, akinek második félje volt gróf de la Motte Antal császári ezredes. (Innen ered a napjaink­ban használatos elnevezés.) Az ő halála után a birtokot és a kas­télyt az első félj leszármazói, az Almásyak örökölték. Az U alakú épület stílusa a ké­ső barokk klasszicizáló irányát követi. A termek közül négyben freskódísz érdemel figyelmet. Különösen érdekes az emeleti előcsarnok, melynek falán fes­tett szoborfülkékben hat antik is­ten geometrikus formákból ösz- szeállított figurája látható. 1958-60 között a háborús ká­rok helyreállítása során a kastély összes freskóit restaurálták. Ma ez az egyik leggondozottabb, mintaszerűen berendezett és fenntartott kastélyunk. A Heves Megyei Vagyonáta­dó Bizottság az ingatlant a Ma­gyar állam tulajdonjogának változatlanul hagyásával a Bor- sod-Abaúj-Zemplén és Heves Megyei Köztársasági Megbízott Hivatala kezelésébe adta. Itt mű­ködik a KMB Hivatal szeptem­ber 1. napjával alapított Oktatási és Továbbképző Intézete. Az in­tézmény célja, biztosítani a bel­ügyminiszter és a köztársasági megbízott önkormányzatokkal, a közigazgatási szakemberek képzésével kapcsolatos feladata­inak gyakorlását. Az alaptevékenység ellátása mellett az intézmény üdültetési, szálláshely-értékesítési tevé­kenységet is folytat. Ennek kere­tében 2-3 ágyas szobák, kiválóan felszrelt appartmanok, kifogás­talan kiszolgálás, remek konyha, házias ízek biztosítanak itt kelle­mes pihenést. Az épületben uszoda és szauna áll a vendégek rendelkezésére, a kastély melletti angolpark a sétálókat várja. Éj­szakai bár teszi teljessé a szóra­kozási lehetőséget. A de la Motte kastély tehát szeretettel váija vendégeit. A tengerentúlon is gond a bortenger? A látványosan emelkedő tengerentúli borkereslet immár a múl­té, csak a drágább minőségi borok iránt maradt változatlan az ér­deklődés. A helyi és szövetségi adóktól amúgy is növekvő mérték­ben sújtott USA-beli borforgalmazók figyelme így várhatóan mind­inkább a külföldi piacok felé fordul. Az elmúlt öt évben az egy főre jutó évi borfogyasztás 9,1 literről mintegy 7 literre csökkent az USA-ban. Romló anyagi helyze­tükön kívül az amerikaiakat az alkohol okozta betegségektől va­ló fokozott félelmük is a borivás mérséklésére sarkallta. (A bo­rospalackok címkéin ugyanis újabban az alkohol káros hatá­saira is fel kell hívni a figyel­met....) A nehezebbé vált piaci feltételeket sok gazdaság meg­sínylette. így ebben az évtized­ben már 16 üzem csődbe jutott, és több borászatot kellett áron alul értékesíteni. A kaliforniai termelők életét a gyökérkárte­vők elleni küzdelem is megkese­rítette, ami egyes becslések sze­rint mintegy 1 milliárd dollár többletköltséget okozott. Ez a kereslet-visszaesés — so­kak meglepetésére — tavaly még nem igen látszott a kereskedelmi mutatószámokban, hiszen a bel­földi borokból 174,4 millió kar­tont (kartononként 12x0,75 liter palack) forgalmaztak, ami csak 1,5 százalékos csökkenés. Igaz, a borimport (25,8 millió karton) ennél nagyobb mértékben — 8,7 százalékkal — esett vissza, így összességében az előző évhez ké­pest közel 13 millió kartonnal kevesebb bor fogyott a belföldi piacokon. Az importcsökkenése főleg az olcsóbb olasz (12,1 szá­zalék) és francia (5 százalék) bo­rok behozatalát érintette. A már­kás külföldi habzóborok és pezs­gők iránt ugyanakkor változat­lan nagy volt a kereslet. Az értékesítésen belüli hang­súlyeltolódást viszont már jelzi, hogy a külföldi értékesítés tavaly markánsan megnőtt, és az összes borforgalomban az előző évek 3-5 százalékáról 10 százalékra emelkedett az export részará­nya. 1991-ben 13 milliós kartont (+17,8 százalék) szállítottak külföldre mintegy 164 millió dollár értékben (+22 százalék). Az exportteljesítmény növeke­dését elsősorban a minőség to­vábbi javulására és a versenyké­pes árakra vezetik vissza. (Ebben azonban a jó reklámkampány is minden bizonnyal szerepel. Erre kitűnő példa a kaliforniai borok­nak a tavalyi bordeaux-i borkiál­lításon történt reprezentatív fel­vonultatása. — A szerk.) Az USA-borok legfőbb fogyasztója (3,5 millió kartonnal, illetve 27 százalékos részesedéssel) Kana­da volt, ahol az amerikai expor­tőrök jól hasznosították a két or­szág közötti kereskedelem libe- ralizásából származó előnyöket. A jelentős vevők közé számított még Japán (17 százalékkal,) és Nagy-Britannia (16 százalékkal) is. Az 1,8 milliárd liter éves kapa­citású bortermelés földrajzi szer­kezetében figyelemre méltó Ka­lifornia súlyának csökkenése, amelynek részesedését — leg­újabb Los Angeles-i értesülés szerint — jelenleg már „csak” 76 százalékre becsülik. Ez meglepő hír, hiszen tavaly még Kaliforni­ából származott a bel- és külföldi forgalomba kerülő amerikai bo­rok mintegy 90 százaléka. Jócs­kán eltörpült mellette New York állam, amely a forgalmazott bo­rok 5 százalékát termelte. Ezen­kívül Virginiában volt említésre méltó borgazdálkodás. Ez utób­bi régió mindazonáltal dinami­kusan fejlődik. Több új szőlőte­lepítést sikerült megvalósítani, ahonnan máris jelentősebb meny- nyiségű (főleg fehér) bort expor­táltak külföldre. Az amerikai bo­rok közül kiemelkednek a char- donnay, a cabernet sauvignon és a rizlingborok, amelyeknek kar­tononként! nagykereskedelmi ára 24 és 30 dollár közötti. Az 1996-os expo pályázatához Információk és tervek, tények Heves megyéről A szak-világkiállításhoz kapcsolódó hazai ren­dezvények pályázati kiírása a Borsod-Abaúj- Zemplén és Heves Megyei Köztársasági Megbízott Egri Hivatalában, Eger, Kossuth L. u. 9. szám alatt, a „C” épület 173. sz. szobájában vehető át. Ha vala­ki több rendezvénnyel óhajt pályázni, akkor a pluszpéldányokért 500 forintot kell befizetni. Gya­korlatilag a pályázati kiírások munkanapokon 8-16 óra között kiválthatók, egészen 1994. február 15- ig, mivel ez a lehetséges utolsó határidő. A Magyar Nemzet „gazdasági — expo-fórum” melléklete „A Világkiállítási Tanács Tájékoztató­ja” címmel folyamatosan és teljes terjedelmében is­merteti a pályázati kiírást, így azt nem részletezzük. Mindezek mellett kiemeljük a pályázók jogait és ér­dekeltségét: a Világkiállítási Tanács által elfogadott rendezvények bekerülnek a világkiállítás idegen­forgalom-szervezését is szolgáló információs rend­szerébe, és szervezőik alanyi jogon vehetik igénybe a programiroda azon információit, tájékoztatásait, amelyek rendezvényükkel kapcsolatosak. A Világ- kiállítási Tanács által elfogadott rendezvények ren­dezői a jelen pályázati kiírás és a Világkiállítási Programirodával megkötendő szerződés feltételei­nek megfelelően jogosultak a világkiállítási szim­bólumok, valamint az „Expo'96 Budapest elő-, utó-, kiegészítő rendezvény” megjelölés használa­tára. A rendező tudomásul veszi, hogy a világkiállítási szimbólumok, valamint az említett megjelölés a Vi­lágkiállítási Programiroda kizárólagos tulajdonát képezik, és ennélfogva ezen szimbólumok, illetve megjelölés továbbadása, átruházása, illetve ezek hasznosítása, hasznosításengedése csak és kizáró­lag a tulajdonos írásbeli beleegyezésével lehetséges. A rendezvény szervezője (amennyiben a Világ- kiállítási Tanács pályázatát elfogadta) a megadott minősítést feltüntetheti minden egyeb, hatályban lévő jogszabály alapján igényelhető kedvezmény (támogatás) elnyerésére irányuló pályázatában, il­letve kérelmében. Az elfogadott és bejegyzett rendezvények meg­valósulását és működését a Világkiállítási Program- iroda a Világkiállítási Társadalmi Tanács által kije­lölt szakmai bizottságok segítségével folyamatosan ellenőrzi. A nevezettek javaslatot tesznek a leg­eredményesebben megvalósult rendezvények elis­merésben részesítésére. Az elő- és kiegészítő ren­dezvények legjobbjait a főbiztos javaslata alapján a Világkiállítási Tanács elismerésben részesíti. Heves megyét, megyénk adottságait tekintve az első gondolatjelben leírtakat, az idegenforgalom szervezését szolgáló lehetőséget tartjuk a legfonto­sabbaknak, a pályázóknak ezt kellene kihasználni­uk. Gondolunk itt a következőkre: az 1996-os né- gyesfogat-hajtó világbajnokság rendezési jogának a megpályázása, megszervezése Szilvásváradon. Ba­rokk fesztivál Egerben: az 1996-os világkiállításra pedig már valódi nemzetközi attrakciónak (!?) szánják a barokk fesztivált. Négy megye összefogá­sával — köztük Heves megye — rendezvénysorozat Tokajban, szintén az expó jegyében; az Agria-játé- kok újjáélesztése, gyógy-idegenforgalmi befektetői konferencia a Flóra Hotelben; országos borkiállítás Gyöngyösön; tiszai vízikamevál; a palóc napok folytatása; Parádsasváron az üvegfúvók európai versenye stb. Mindezek olyan tervezgetések, amelyek burkol­tan vagy nyíltan kapcsolódnának a világkiállítás­hoz, mint vidéki, Heves megyei rendezvények, ka­cérkodnak a világkiállítás gondolatával. A Hanns- Seidel Alapítvány, a Világkiállítási Programiroda, valamint a Köztársasági Megbízotti Hivatalok köz­reműködésével, közös rendezésében önkormány­zati nyílt napok rendezvénysorozat megtartására kerül sor 1992. október 12. és október 28. között, országos szinten, „A világkiállítás kapcsolódó ren­dezvényeinek hatása a régiók településeinek fej­lesztésére” címmel. A Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyék te­lepüléseit érintő önkormányzati nyílt nap 1992. ok­tóber 21-én lesz Noszvajon, a Borsod-Abaúj- Zemplén és Heves Megyei Köztársasági Megbízott Oktatási és Továbbképző Intézetében. Az önkormányzati nyílt napon Barsiné Pataky Etelka, az expo kormánybiztosa „a Budapesti Expo és a vidék rendezvényeinek összefüggése” címmel és Loydl Tamás főosztályvezető „Az expo-pályáza- tok célja, a szervezés és lebonyolítás módszerei” címmel fognak tájékoztatót, előadást tartani a két megye városi önkormányzatainak képviselői és az érdeklődő vállalkozók, pályázók részére. Vállalkozni pedig szükséges „Megfertőzte” a régiség Van Gyöngyösön, a Pampuk- sarkon egy kis üzlet. Előtte ak­kora kis terecske, hogy a vevő­csalogatónak szánt érdekesebb darabokat ki lehet pakolni. Ami­kor ott jártam, akkor éppen haj­danvolt Singer varrógépek ön­töttvas vázaira szerelt üveglapok fogták meg a szemlélődő tekin­tetét. Aki közelebb ment, az üvegajtónál annyi minden „öreg” dolgot látott meg, hogy nem tudott ellenállni a csábítás­nak. Be kellett nyitnia. — Mi az üzlet profilja ? — kér­deztem meg Erdélyi Ferencnétől, az üzlet tulajdonosától. — Megmaradtam a Tonett- antikvitásnál. — Hogyan jutott hozzá az üz­lethez? — Privatizáció révén, licittel. — Sokan akarták megvenni? — Voltunk vagy tízen. Elég nehéz licit volt, de hogy mennyi­ért vettem meg, azt ne kérdezze. Felvettem a Start- és az Egzisz­tencia-hitelt is. Vissza kell tör- lesztenem'97-ig. A kamat jelen­leg tizenhat és fél százalék. Ne­gyedéves törlesztéssel kell visz- szafizetni a kölcsönt. — Nem kell ehhez egy nagyfo­kú önbizalom ? — Ez igaz. De én ezt a szakmát nem most kezdtem. Már tizenhét éve csinálom. Az antikvitás mel­lett van egy modern bútort árusí­tó részlegem is. Azt egy külön raktárban értékesítem. — Könnyű ma hozzájutni an­tik bútorokhoz és egyéb tárgyak­hoz? — Egyáltalán nem. Mert az emberek, bármilyen romos álla­potú, csekély értékű holmijuk van, ami régi, azt gondolják, az milliókat ér. — Maga honnan tudja meg­ítélni, melyik az „igazi” régiség? — Én elvégeztem egy mű- tárgybecsüs-tanfolyamot Pes­ten. Vizsgáztam, és kaptam egy oklevelet. A vizsgabiztos minisz­tériumi szakember volt. A tanfo­lyam szakmát adott. Tanultam a drágakő és ékszer, az órák, vala­mint a képzőművészet szakága­zatát. — Milyen az itteni vevőköre? — Tulajdonképpen kialakult vevőköröm van, külföldiekből is. De még viszonteladók is meg­fordulnak nálam. — A gyűjtők a nagyon gazdag emberek? — Nálunk a gazdagok a nyu­gati kocsikat és a villát veszik. — Maga a régiségek közül mit kedvel leginkább? — Most hozzám legközelebb a festmények állnak, és a régi antik ékszerek. De ez változik. Volt olyan időszak, amikor a szőnye­geket szerettem, aztán olyan is, amikor a bútort. AXEL SPRINGER-MAGYARORSZÁG KIADÓI KFT HEVES MEGYEI HÍR1AP 3300 Eger, Borkóczy u. 7. Telefon: (36) 31 £644 (OVOW) Telefax: (36) 312-333 Telex: 036-350 AS-M SßljHd££i6 foxbiíot U nyexAeleH! Ha elsftxehíi — Megkérdezhetem, mielőtt ezt a szakmát elkezdte, mivel fog­lalkozott? — Érettségiztem, majd külön­böző adminisztratív munkát vé­geztem, aztán az ingatlankezelő vállalatnál voltam műszaki ügy­intéző. A munka mellett közép­fokú gépészvégzettséget is sze­reztem. — Miért hagyta ott az ingat­lankezelőt? — Nem elégített ki az a mun­kakör. Mást akartam. — Mikor jutott eszébe először a régiségkereskedés? — Engem a keresztanyám „ol­tott be” a régiségek iránti vonza­lommal. Ő vitt el múzeumokba, és magyarázta meg a látottak ér­tékét. Ez még gyerekkoromban kezdődött. Valószínűleg ben­nem is volt valami hajlam. — De ehhez a szakmához nem csak vonzalom kell, hanem tőke is. Nincs igazam? — Szerintem, ha valaki vállal­kozó akar lenni, nem a tőke az el­sődleges. A szellem. Hogy valaki ebben a mai helyzetben is fenn­maradjon, a becsületesség a fon­tos. A szavahihetőség. — Azt szokták mondani, hogy a kereskedőnek a legfőbb célja az, hogy minél jobban becsapja az embereket. Nem? — Becsapni a vevőt nem sza­bad. Mindenkit csak egyszer le­het becsapni, mert utána soha többet nem jön vissza. Nagyon fontosnak tartom, hogy a szavam is elegendő legyen, ne kelljen írásba foglalni a megállapodást. Ma már sokfelé hívnak az or­szágban szakmai becslésre. — Voltak olyan percei, amikor megbánta, hogy ezt a szakmát választotta? — Nem. Én nagyon szeretem a régiséget. Örömet lelek a mun­kámban. Ha ezt az üzletet bérbe kiadnám, nagyon szép jövedel­mem lehetne. Mégis maradok az antik tárgyak mellett. Mert csak így találkozhatom ezekkel a gyö­nyörű szép dolgokkal. — Még egy kérdés: jobban áll anyagilag, mint volta régi állásá­ban? — Azt tudom mondani, nin­csenek filléres gondjaink. G. Molnár Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents