Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-11 / 215. szám
4. ‘ A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1992. szeptember 11., péntek A magyar tudománytörténetben kiváltságos hely illeti Hell Miksát, a XVIII. század második felének kiváló csillagászát. Az európai hírű szaktekintély kétszáz esztendeje hunyt el, de munkásságának eredményeit ma is hasznosítják. Bécsben, Nagyszombatban, Egerben, Budán, Kolozsvárott és Gyulafehérváron irányításával létesítettek obszervatóriumokat. Kiváló szervezőképessége mellett földméréstani és térképtani munkássága is értékes módszerekkel gazdagította a tudományt. Az északi sarkkörön túl figyelte meg A Nap tányéiján mint „sötét kis korong vonult át...” A XVII. század végétől világszerte egyre nagyobb figyelmet fordítottak a csillagászati-földrajzi helymeghatározások pontosságának növelésére. Az első nagy francia fokmérés megkezdése 1860-ban, majd az ezt követő földmérések — amelyek Földünk méretének megbízható ismerete mellett a méterrendszer kialakításához vezettek — elsősorban a földrajzi szélesség és hosszúság meghatározásának pontosságán alapultak. Ugyancsak csillagászati úton megnatá- rozott alappontokat igényeltek az átfogó és részletes térképező munkák is. Mivel technológiai eszközökkel a mérés pontosságát nem sikerült fokozni, a kor számos kutatója a mérési elvek tökéletesítésére törekedett. Ezek közé tartozott a XVIII. század második felének európai hírű csillagásza, a magyarországi születésű Heti Miksa. Bajor eredetű családból származott, aki a Selmecbánya melletti Szélaknán látta meg a napvilágot 1720. május 15-en. Édesapja az ottani bányák főgépmestere volt. Valószínűleg cseh földön át vándorolt Bajorországból Magyarországra. Hell Miksa mindig magyarnak vallotta magát. 1/56-ban saját kezű bejegyzésben a bécsi Szűz Mária Angyalok Királynője-templomban mint „selmeci magyar” írta alá a nevét. Két évtizeddel később, az egri csillagásztorony szervezésével kapcsolatban azt írta Eszter- házy Károly egri püspöknek, hogy „hazájának kíván szolgálni... Több hasonló nyilatkozata ismert. Az ifjú Hell Miksára nagy hatással volt édesapja, így érthető, hogy korán a mechanikai találmányok kötötték le a figyelmét. Lelkesen tanulmányozta a korszak gépeit, és a szerzett, tapasztalt élmények hozzájárultak pályafutásának alakulásához. Az alsóbb iskolai osztályokat szülővárosában, a felsőbbeket Besz- tercebányán végezte, majd 1738- ban belépett ajezsuiták rendjébe. A kötelező próbaévek után három évre Becsbe helyezték, ahol bölcsészeti tanulmányokat folytatott. Alkotókészsége ezekben az esztendőkben is kitűnt. Bölcsészeti tanulmányai után matematikai előadásokat hallgatott, és ez időben került a bécsi jezsuita csillagvizsgáló intézet főnöke mellé segédalkalmazottnak. Változatos életútjának következő állomása szülővárosa volt, ahol vállalkozókat tanított matematikára és bányászati ismeretekre. Ezután Lőcsén a latin nyelv oktatásában jeleskedett. 1747 végén már Bécsben találni, ahol kiadta az elteriedten használt és több nyelvre lefordított Jeles történet chronológia című kézikönyvét. Az 1750-es évektől folyamatosan megbízták a nagy- szombati, a kolozsvári, az egri és a budai csillagvizsgáló tervezésével és berendezésevei. Kolozsvárott többek között a villamossági jelenségek leírásával foglalkozott, összeállított egy iskolai számtankönyvet, és szándékában állt a matematika összes ágazatának kidolgozása is. Alig töltötte be a 35. évét, amikor egy megtisztelő meghívás Bécsbe szólította. 1755-ben ugyanis elhunyt a bécsi udvari csillagász, Marioni, és a megüresedett állás betöltésére Hell Miksát javasolták. A kinevezési okirat szerint — amely Pinzger Ferenc pécsi tanár 1920-ban megjelent, Hell életéről és működéséről írt könyvében olvasható — „az indító ok nevezettnek tudományos felkészültsége”, hozzáfűzve az aláíró Mária Teréziának azt a megjegyzését, hogy előtte a nevezettet „különös módón fölmagasztalták...” így Hell 1755. november 10-én megkezdte működését. Munkatársait jól megválogatta, és intézkedett arról, hogy a tudományokat széles körben terjesszék. Hírnevét hamarosan megalapozta az 1756-tól évenként kiadott csillagászati almanachhal, amelyet folyamatosan szerkesztett. Javasolta olyan naptár kiadását, amely a különböző néprétegeknek szól. Ezt a törekvését az ősi kínai gyakorlattal szemléltette. „A jól rendezett kínai császárságban — írta — a naptárügyet igen fontos állami ügynek tartják, amelyről csak a pekingi csillagászati és matematikai bizottság tárgyalhat. A naptárakat a kínai császári udvar ünnepélyes szertartással osztja szét, és onnét egy jótékony, a népért gondoskodó császár legszebb ajándékai gyanánt elküldik az egész birodalomba...” Hell tervezetét el is fogadták. A már akkor elismert csillagász egyik legkiemelkedőbb tudományos eredménye egy különleges eseményhez fűződött. Dánia akkori királya, VII. Keresztély azzal az ajánlattal tisztelte meg, hogy az északi sarkkörön túl fekvő Vardőben az úgynevezett Vénusz-átvonulást figyelje meg. Ennek a viszonylag ritka égi jelenségnek a csillagászati jelentősége közül kiemelkedik, hogy a Nap-Föld távolság — az angol Halleyigazolása szerint — minden addigi eljárással szemben sokkal pontosabban kiszámítható. A Vénusz átvonulásakor a bolygó mozgása közben a Nap és a Föld köze húzott egyenes vonalba esett, és így a Nap tányérján mint „sötét kís korong vonult át”. Ennek a különleges állásnak a megfigyelése, a pontos idő, hely- és szögértékek meghatározása várt a tudósra. Mária Terézia hozzájárult a Hell által vezetett expedícióhoz. 1768 áprilisában el is indultak. Úttalan utakon jutottak el Throndheimig, majd küzdelmes hajózás után októberben értek a mérés színhelyére. Felépítették és berendezték műszerekkel, eszközökkel az obszervatóriumot, és meghatározták a földrajzi fekvést. Felkészülve vártak 1769. június 3-át, az átvonulás idejét. A kedvező földrajzi fekvés, a kitűnő felszerelés és az alapos szakmai felkészülés eredményeket hozott, amelyeket azonban Hell Miksa a visszautazás viszontagságai miatt csak fél esztendő múltán tehetett közzé. Ex- pedíciós társával, Sainovics Jánossal, aki a magyar-lapp nyelvviszonyt tisztázta, 1770. január 14-én a Dán Tudományos Akadémia tagjává választották. Hell Miksa emberi önzetlenségét és alkotó tudósi magatartását bizonyította, hogy amikor VII. Keresztély dán király a hosz- szú és veszedelmekkel járt munkájáért évi ezer forint járadékot ajánlott fel, a csillagász azzal hárította el, hogy „eredményeinek” dicsősége a megbízóit illeti. A tudós csillagászati megfigyelései mellett értékes földméréstani és térképtani anyagokkal is gyarapította a tudományt. A norvégiai földrajzi mérések sorozata nagyban hozzájárult az ottani tengerpart pontos felvételéhez. Vardő szigetének és Norvégia északi részének szépen kidolgozott térképét maga készítette el, amely 1791-ben jelent meg nyomtatásban. Az expedíciót követően még több minikét, munkával eltöltött gazdag évtizedet élt Hell Miksa. Ezt a nagy számban fennmaradt publikációi, könyvei is bizonyítják. Váratlan halálának körülményei megrázóak. A már említett Pinzger Ferenc által írt emlékező kötetben erre vonatkozó hiteles forrásokra bukkanhatunk: » „A testalkatára nézve viszonylag gyenge tudóst 1792 kora tavaszán hurutos bántalmak támadták meg. Ő, aki Vardő szigetén másokat orvosolt, azt hitte, saját baját is könnyűszerrel kikezeli. Gyöngélkedése súlyosbodott, és a rohamos rosszabbodáshoz a könnyelműsége is hozzájárult. Az történt, hogy a bécsi török követ meg akarta tekinteni a csillag- vizsgáló intézetét. A tudós nem tudott ellentmondani, és saját maga vezette körbe a magas rangú látogatót, lázasan és berekedt hangon mondva el a fontos tudnivalókat. Az előzékenységnek végzetes következményei lettek. Heti Miksa állapota másnap válságosra fordult, és a kétoldali tüdőgyulladás megpecsételte sorsát. Április 14-én délelőtt tíz órakor a tevékeny élet megszakadt...” A Wiener Zeitung április 18-án mindezt így adta hírül: „...71 éves korában meghalt Hell Miksa abbé úr, a csillagászat tanára és a helybeli egyetemi csillagda igazgatója, különféle akadémiák tagja. Benne az itteni egyetem egyik legrégibb és legérdemlegesebb tanárainak egyikét veszítette el, aki különösen a csillagászat terén kiváló hírre tett szert...” (mentusz) Először közölte a Halotti Beszédet 1768-ban Hell Miksa magával vitte Vardő szigetére a nyelvtudós csillagászt, Sajnovics Jánost, aki az erdélyi Tordason született 1733. május 12-én. Jezsuita volt, aki bölcsészeti tanulmányait Nagyszombatban, a hittudományit Bécsben és Győrött végezte. Hell ösztönzésére hozzáfogott a lapp és a magyar nyelvviszony tisztázásához. Az expedícióból visszajövet Koppenhágában, a Dán Tudós Társaság előtt számolt be eredményeiről, és munkáját kinyomtatta, amelynek Magyarországon megjelent kiadásában először közölte a Halotti Beszéd teljes szövegét. A magyar-lapp nyelvrokonságot hirdető tanításait itthon a nemesség felháborodással fogadta. De néhányan, így Pray György (1723-1801) történetíró már az északi rokonság mellett foglalt állást. A sok támadás miatt lemondott további terveinek megvalósításáról. Műve, amely a finnugor-magyar nyelvhasonlítás első jelentős kísérlete volt, a történeti szemléletű és összehasonlító nyelvtudomány terén úttörő jelentőségű, és külföldön is feltűnést keltett. 1785. május 4-én — fiatalon, 52 éves korában — hunyt el Budapesten. A harmadik, pontos időjelzés volt... A hazai késői barokk egyik legkiválóbb alkotása az Eger központjában lévő Líceum, amelynek csillagvizsgálója ma múzeum. 1776- ban gróf Eszterházy Károly püspök kérésére Hell Miksa, a bécsi csillagvizsgáló akkori igazgatója tervezte. Ugyancsak az ő alkotása a Spekula forgatható kupolája is. A legtöbb műszert Angliából Jeremiah Sisson, John Arnold és George Haernclires londoni műhelyéből hozatták. A térképek és a meteorológiai műszerek Bécsből és Németországból származnak. Hell tervei alapján a Spekula tizedik emeletén alakították ki a szobányi nagyságú panoráma-periszkópot, a kor népszerű látványosságát, amely lényegében a fényképezőgép sötétkam- ra-elvén alapul, azzal a különbséggel, hogy itt van olyan nagyméretű elsötétített hely, amelybe egész csoport látogató bemehet. Az optikai rendszer csavarorsóval emelhető asztalra vetíti Eger színes panorámáját. Ehhez hasonló és működő periszkóp Európában csak az angliai Edinburghban látható. Az egri csillagvizsgáló a maga idejében a kor egyik legjobban felszerelt létesítménye volt. A Spekulában kezdődött el először Magyar- országon 1782-ben — 210 esztendeje — a csillagászati úton megállapított déli időpont jelzése. A teraszon — eredeti helyén — ma is látható a meridián, haranggal. Ez volt a harmadik csillagászati pontos időjelzés a világon. A Ferroglobus Vas- és Acél TEK V. VISZONTELADÓ telepei megtalálhatók az ország minden pontján! Időt, energiát takarít meg, ha az általunk ajánlott telepek kőiül az Önhöz LEGKÖZELEBBIT keres! fel! Kápolnai ÁFÉSZ 18.sz. Vastelep 3350 Kál, Főút-alsó 7-9. Telefon: 7 Budapest és Vidéke MÉH Vállalat 2700 Cegléd, Külső-Jászberényi út Telefon: (20) 11-661 Észak-magyarországi MÉH Vállalat 3200 Gyöngyös, Bornemissza u. 5. Telefon: (37) 12-293 3100 Salgótarján, Fülemüle u. 11. Telefon: (32) 14-389 ÉLELMISZER NAGYKER Intézmények, kiskereskedők, vendéglátósok, üzemi és diákkonyhák, magánszemélyek vásárlását, megrendelését, termelők árajánlatát várja. Nagyker áron kaphatók: étolaj, rizs, liszt, száraztészták, sertésmájkrém, üdítők, stb. Nagyobb megrendelés esetén 30 km-es körzetben a kiszállítás díjtalan! Eger, Talizmán u. 4. (Almagyar-domb) Tel/fax: 18-326 Nyitva: 8-17-ig, szombat 8-12-ig, vasárnap szünnap. ^HOLGER ITT NYERI 'Z A Borsodchem Rt. S (Kazincbarcika, Bolyai tér 1.) felajánlja értékesítésre az Eger, Szépasszony-völgy, Disznófősor 43. sz. alatti 26 m2 térmértékű, kb. 70 m2 alapterületű, kéthelyiséges, boltíves kiképzésű, közterületre nyíló, elektromos világítással ellátott panorámás borospincéjét. Érdeklődés: Bordás Zoltánné privatizációs tanácsosnál a 48/10-211 (18-35 mellék) telefonszámon. r KÖZLEMÉNY Értesítjük Tisztelt Fogyasztóinkat, hogy Egerben az alábbi utcákban és időpontokban közép- feszültségű hálózaton végzendő munkák miatt ÁRAMSZÜNET lesz. 1992. SZEPTEMBER 16-ÁN 7.00- TŐL 9.00-IG ÉS 12.00-TŐL 15.00- IG. Endresz út, Rajner K. út, Babó- csay út, Almási P. út, Szépasz- szony-völgy egész területe, Király út 11/a-tól 23-ig és 8-12-ig, Pap-hegy üdülőtelep, Kisfaludy út, Garai út, Móricz Zs. út, Bercsényi út, Váci M. út, Laktanya út, Csokonai út, Vak Bottyán út, Mikes K. út, Hevesi S. út, Gyóni G. út, HM-ltp., Ankli út, Epreskert út, Baktai út 21 -tői végig és 14-től végig, Kisasszony út 37-től végig és Egerbakta község egész területén. 1992. SZEPTEMBER 16-ÁN 07.00-TŐL 15.00-IG Rózsás-dűlő, Petőfi út 23/a-tól végig és 28/a-tól végig, Radnóti út, Tordai út, Bethlen út 38-tól végig, Hétvezér út, Fejedelem út, Honfoglalás út. Az áramszünetért kérjük a lakosság megértését. EMÁSZ RT. Egri Kirendeltsége. (X) r RENDKÍVÜLI " FESTÉKAKCIÓ! A MÁTRA FÜSZÉRT RT. Egri Raktárháza szeptember hó folyamán minden festékáruból 5 % engedményt ad. Várjuk a kiskereskedők, viszonteladók, közületek, felhasználók megrendeléseit. k __________________________!__________________________________Á C Z>3n a mi __mert jó életbiztosí tósi képrviseló.*- legalább kózépfokü ■végzettséggel rendelkezik- megiélenése visszafogott an elegáns- modora, rnegnyerd>, udvarias- íinx/agi helyzete megnyugtató- korábbi és jelenlegi munkáiban sikeres- egészséges- személyes és üzleti ügyeiben megbízható E .z az (Ü> rt világa! __mert 7L50 éves «emzeífcözt m zí /1 tn / r endeZfeezo fto Hand l?í ztosító rt ál z- elsajátíthat egy világszerte elismert szakmát- ónálló üzleti tevékenységet folytathat- sikerorientált munkatársakkal dolgozhat- teljesítményével ónmaga határozhatja meg jóvedelmét- kiemelkedés anyagi és erkólcsi elismerésben részesülhet- biztos ala-pokra építheti fel saját karrierjét Fé n 1/ le ép es, kézzel íro ít levelét az alábbi címre küldj e z 73é>4 Bp. P/. 247 I-íumánpolitikai Fóosztál\/ Nationale-Nedertandei^j^jf N-N Magyarországi Biztosító Rt.
