Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-10 / 214. szám

HÍRLAP, 1992. szeptember 10., csütörtök m.GVF.l KÖRKÉP Színházbérlet még kapható Megkezdődött az új évad az egri Gárdonyi Géza Színházban, ahol még vásárolhatók különféle bérletek az előadásokra. Az ér­deklődők a jegypénztárban vá­sárolhatnak bérletet, további fel­világosítást a 10-026-os telefon­számon lehet kérni. Nosztalgiabál Szeptember tizenkettedikén, szombaton a parádfürdői szana­tórium dísztermében nosztalgia­bált rendeznek. Az este nyolc órakor kezdődő rendezvényen a 3+2 elnevezésű együttes szol­gáltatja majd a muzsikát a szóra­kozni vágyóknak. Az est dísz­vendégeként részt vesz a bálon Kadlott Károly, az ismert nép­dalénekes is. Jegyek elővételben a szanatóriumban, valamint a parádsasvári ifjúsági táborban kaphatók. Rendszámtulajdonos kerestetik Rosszul rögzítette föl rend­számtábláját az az autós, akit ez­úton keres a becsületes megtalá­ló. Egerben, a kórház környékén találták meg a táblát, amelynek száma: AXV-240. Szelei Lász- lónénál vehető át az egri Kilián út 13/B alatt. Érdeklődni a 22- 085-ös telefonszámon lehet. Nyugdíjas-találkozó A Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezete szeptember 14-én, hétfőn délután öt órától taggyű­lést tart a Megyei Művelődési Otthonban. A fórum fő napiren­di pontja a miskolci körzeti nyugdíjas-találkozó megbeszé­lése, az arra való felkészülés lesz. Legenda egy zsoldos­kapitányról Ma este nyolc órakor a Megyei Művelődési Központ dísztermé­ben egy olasz művészeti együttes lép színre. Baldacca Anghiari lesz az előadásuk címe, amely egy zsoldoskapitány történetét, legendáját eleveníti föl. Liberális klub Szeptember tizenegyedikén, pénteken délután hat órakor ke­rül sor az egri liberális klub újabb rendezvényére a városháza pin­ceklubjában. A „Biztonságpoli­tika és honvédelem” című elő­adást hallgathatják meg majd az érdeklődők, amelyen részt vesz dr. Pick Roberte.zredes, főhadse­géd, a Magyar Köztársaság elnö­ke katonai irodájának vezetője, valamint Réti János ezredes, a köztársasági elnök szárnysegéd­je is. Az est házigazdája Jobb László ezredes lesz. Bővítik a halállományt Nagyobb fogásra számíthat­nak a jövőben a Recskre látogató horgászok. Ugyanis a község mellett lévő búzás-völgyi tóba a hét végén, szombaton a helyi horgászegyesület tagjai jelentős mennyiségű, körülbelül tíz-ti­zenöt mázsányi méretes pontyot telepítenek. Borakadémia alakult Bizonyára sok Heves megyei szőlészt, borászt érdekel, hogy a bor ügyének legmagasabb szintű védelmére és képviseletére ma alakult meg a Magyar Bor Aka­démia Budapesten. A szervezet, amelynek a francia akadémiához hasonlóan 99 rendes tagja lesz, támogat minden szőlő- és borter­meléssel foglalkozó művet és ki­adványt, az ezzel kapcsolatos te­vékenységet pedig erkölcsi és anyagi díjakkal, valamint diplo­mákkal, oklevelekkel jutalmaz­hatja. Keresik az átjárót... Azt mondják az Egri úton la­kó felnémetiek, hogy „bezárta” őket az építkezés... Az történt ugyanis — panaszolták —, hogy az úgynevezett „főút” záróvona­lában elkezdték kiásni a leendő gázvezeték mély árkát. A hímek es az eseménynek örültek ugyan, de arra nem számítottak, nogy ezzel — mintegy demarkációs vonalként — elválasztják egy­mástól az utca két oldalát. Gond lett hát átmenni a szemközti üz­letbe kenyérért, napi cikkekért az idősebbeknek, a buszmegál­lóba a munkába igyekvőknek, mert ott az a „fránya árok...”, amely miatt vagy az építkezés város felőli, vagy pedig a tárká- nyi elágazásnállévő végéig kell gyalogolniuk. S ez bizony távol­ság! — bizonygatták. Találtak ugyan megoldást: itt-ott letettek egy-egy „maszek” pallóhidat, ám egy-kettőre elhajították on­nan az építőmunkások. Mond­ván: .....tilos, mert balesetveszé­l yes!” — Igazuk van...! — erősítette meg a, tilalmat Bíró István, az Egri Útépítő Rt. területi főmér­nöke. — Égy négysávos útról van szó, s hiába kellett lezárnunk eb­ből két sávot, megnehezítve ez­zel a közlekedést, áthidalót csak ott helyezhetnénk el, ahol erede­tileg is zebra volt. Nem szívtelen­ség ez, nem az ott élőket akaijuk akadályozni, de ez a szabály... A panasz nyomán utánanézett a dolognak az Egri Közúti Igaz­gatóság forgalomtechnikai mér­nöke, Húsvéti Iván is. — Az építkezés miatt forga­lomkorlátozást kellett bevezetni az említett részen, ahol valóban rendkívül nagy a balesetveszély, ezért még ideiglenesen sem lehet megoldani a gyalogosok átjárá­sát az egyik oldalról a másikra. Egyébként ezen a szakaszon so­ha sem volt zebra, korábban te­hát szabálytalanul keltek át az úttesten... Sajnos, nincs más megoldás, mint hogy a távolabbi boltnál lévő átjárót kell használ­niuk. Ehhez még csak annyit, mind­két informátorunk megerősítet­te: október közepére — s addig türelem — elkészülnek a munká­latokkal, akkorra eltűnik az árok. Ám nem „tűnik el” az út­testen való átmászkálás — szigo­rú tilalma...! M Kinek mi köze a Tisza-tóhoz? Az elmúlt évekhez képest a négy-ötszörösére növekedett a Tisza-tó mellett a vadkempinge­zők és a horgászok száma. Az eredmény már most szemmel látható: mind a part, mind a tó olyan szemetes, hogy egyes riasz­tó előrejelzések szerint itt öt év múlva nem lesz víz— tudtuk meg Szepesi Imrétől, a poroszlói ön- kormányzati hivatal környezet- védelmi felelősétől, aki elmond­ta azt is, hogy habár a legtöbb hasznot a MOHOSZ, valamint a vízügyi igazgatóságok „csapol­ják le” a tóból, azonban a szemét eltakarítására és a part rendbeté­telére már nincsen gondjuk. A MOHOSZ-nak csak a horgász­engedélyek utáni bevétele 800 ezer forint évente, s csupán — Poroszlón...! A vízügy a gátfel- hajtási engedélyek árát „rakja zsebre”. De a környezetvédelem már bizonyára elvinné a nyeresé­get, mert arra nem sokan gon­dolnak. A poroszlói önkor­mányzat tájékoztató táblákat he­lyezett el szerte a vízparton arról, hogy a területen jogszabály tiltja a vadkempingezést. Ennek elle­nére még egy vadkempingező rendőrnővel is meggyűlt a baja a környezetvédelmi felelősnek, ugyanis a hölgy az igazolványa felmutatása mellett jelentette ki, hogy őt úgysem büntetik meg, mert ő rendőr, ő tehát marad to­vább... A helyi önkormányzat kuká­kat és egyéb szeméttároló edé­nyeket helyezett el a parton, de fölszereltek vízöblítéses WC-ket is zuhanyzóval, ám ez — úgy tű­nik — kevés. Szepesi úr szerint hatékonyan csak úgy lehetne fel­lépni a terület szépségének meg­óvása érdekében, ha az központi irányítás alá kerülne, sok bába között ugyanis elvész a gyerek. (kácsor) Szőlőtermelőknek Ma a Szőlészeti és Borászati Kutatóállomáson borversenyt tartanak az egri gazdáknak. Éz már a 6. egri szüreti napok ha­gyományos szakmai rendezvé­nye. Pénteken, szeptember 11-én délelőtt 11 órakor a megyeszék­hely volt piacterén, a Szúnyog közben várják a szőlő- és borter­melőket. Mint minden évben, most is a kereskedelmi cégek mutatják be a szőlőtermelésben használatos szerszámokat, kis­gépeket és növényvédő szereket, s a borkészítéshez szükséges pré­seket, hordókat. Pénteken délután két órakor az egri városháza dísztermében szakmai fórumra váiják a gazdá­kat, s az érdeklődőket. Dr. Ma- gyarfalvy Krisztina, a Heves Megyei Kárrendezési Hivatal ve­zetője a földrendezésről tart is­mertetést. Nagyjánosi Gyula, a Postabank egri fiókjának vezető­je pedig a vállalkozók hitellehe­tőségeiről tájékoztatja az egybe­gyűlteket. Információk a hazai alapítványokról az alapítványok adminisztráció­ját végzi, és a napi gondok meg­oldásához igyekeznek segítséget nyújtani. Elmondta, hogy ügyfe­leik Zalaegerszegtől a fővárosig, illetve Debrecenig az egész or­szágból felkeresik őket, tanácso­kat, útmutatásokat kérve. Kö­szönetét mondott az MTESZ Heves Megyei Szervezetének, az ügyet felkaroló Zsirai Sándor igazgatónak az egri iroda létre­hozásáért, amely minden bizony­nyal jól szolgálja majd az alapít­ványokat létrehozó, működtető és ezekről információt kérő cé­geket, magánszemélyeket. Végezetül bemutatta azt a szá­mítógépes adatkezelő rendszert, amelyet tegnaptól működtetnek Heves megye székhelyén. Az MTESZ Heves Megyei Szervezete a Kontó Kft.-vel kö­zös erőfeszítéssel Alapítványi Információs Irodát nyitott teg­nap Egerben, a Technika Házá­ban. A háziünnepségen dr. Ja­kab István, a megyei közgyűlés elnöke tartott rövid megnyitót. Elmondta, hogy az első ilyen jel­legű vidéki irodát hozták létre a megyeszékhelyen, amely a kü­lönféle szervezeteknek, önkor­mányzatoknak, magánügyfelek­nek a hazai alapítványokkal kap­csolatos információkat, szolgál­tatásokat nyújt. Jogtörténeti pél­dákkal illusztrálta az utóbbiak szerepét, jelentőségét, amelyek a tudományos kutatásoktól a szo­ciálpolitikáig sokféle területre terjednek ki. Rámutatott, hogy az elmúlt negyven esztendőben nem volt lehetőség alapítványok létrehozására és működtetésére hazánkban, csupán 1987-től állí­tották vissza azokat önálló jogi személyekként. Az egri iroda 6800-7000 alapítvány adatait tárolja most az induláskor, ame­lyek természetesen tovább bővül­nek majd. Nem csupán adatokat szolgáltat, hanem kísérő anyago­kat is biztosítanak, például az alapító okirat szerkesztésétől a mérlegbeszámoló elkészítéséig. Ezzel az iroda beléphet az erre létrehozott országos hálózatba. Ezután Csillag Péter, a Kontó Kft. ügyvezető igazgatója szólt arról, hogy 1989 végén hozta lét­re a korlátolt felelősségű társasá­got az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. A szakértői gárda Kedves Előfizetőnk, Ön is lehet HEVESÉ HÍRLAP milliomosa! Sorsolás: 1992. december 10-én Hogyan juthat bruttó egymillió forinthoz? Aki előfizeti a Heves Megyei Hírlapot 1992. október, november, december hónapokra (akár külön-külön, vagy együtt a negyedévet), és a befizetést igazoló szelvényeket december 4-ig levelezőlapra felragasztva címünkre (3301 Eger, Pf. 23.) elküldi, azok között közjegyző jelenlétében kisorsoljuk azt a boldog nyertest, aki bruttó egymillió forintot kap, és ezzel akár életpályát is változtathat! Előfizetni a helyi postahivatalokban, valamint a hírlapkézbesítőknél lehet minden hónap 24. napjáig. Halálos vita... (Folytatás az 1. oldalról) A társaság csevegéssel és iszo- gatással múlatta az időt, amikor késő este megjelent a szórakozó­helyen Kelemen Sándor 52 éves egri polgár. A vizsgálat eddigi megállapításai szerint Rácz az újonnan érkezettet is szerette volna meghívni egy pohárkára. Kelemen azonban ezt kikérte magának, mondván, van őneki pénze, nem szorul mások kínálá­sára. Ézen az udvariatlan gesztu­son azután összevitatkoztak, s nemsokára elhangzott a bűvös felszólítás: gyere ki az ajtó elé! Ahogy az lenni szokott, egymás­nak esett a két úriember, s a fiata­labbik úgy megütötte vitapartne­rét, hogy az kifeküdt. Kelement kórházba is szállították, ahol nemsokára elhunyt. Minden va­lószínűség szerint — a boncolás­kor derült erre fény — elesése közben beverhette a fejét, s ez okozta végül a halálát. Rácz Lajos németországi uta­zás helyett itthon járhat a rend­őrségre, ahol vele szemben testi sértés kísérlete bűntettének ala­pos gyanúja miatt folytatódik az eljárás. Szeptember 7-én, este 8 óra tájban Szentdomonkoson, az italboltban is többen elégedet­lenkedtek egymással. A vizsgálat eddigi adatai szerint Hamar András 42 éves helyi polgár és Utassy Béla 48 esztendős szent- domonkosi lakos jócskán becsics- csantottak. Veszekedni kezdtek, majd a hatásosabb érvelés követ­kezett: bicskájukat mutogatták egymásnak. Addig-addig hado­násztak, míg végül is Utassy „be­ledőlt” a Hamar kezében tartott késbe. A sértettet súlyos, életve­szélyes sérülésekkel szállították az egri kórházba. Állapotára mi sem jellemzőbb, mint hogy két nap múlva sem tudták még meg­hallgatni. A járőr egyébkent ha­marosan elfogta Hamar And­rást, aki elismerte tettét. A He­ves Megyei Rendőr-főkapitány­ság vizsgálati osztályán életve­szélyt okozó testi sértés bűntetté­nek alapos gyanújával folytatják az eljárást. (-lay) Élelmiszer-nagykereskedőnek adta ki magát Álneveket használt a csaló A képen látható fiatalember jelenleg előzetes letartóztatásban várja az eljárás folytatását, ugyanis ügyében az Egri Rend­őrkapitányság munkatársai nyo­moznak, csalás bűntettének ala­pos gyanúja miatt. A férfi, Oláh Jenő 22 éves csemelyi lakos, élelmiszer-nagy- -kereskedőnek adta ki magát több helyen, s azzal ámította ügyfeleit, hogy export-import tevékenységgel is foglalkozik. Vállalkozóként járta az ország különböző településeit, az áru­házakban nagy tételekben bé­lyegzőre különféle árukat vásá­GOND AZ ASZALY? kwtIshet >NEW'M VVV W IZRAEL CSEPEGTETŐ- ÉS MIKROÖNTÖZÉS, IDEÁLIS MŰTRÁGYÁK a csepegtető öntözéshez: Peters műtrágyák, kálium-, kalcium- és magnéziumnitrát, vas-osmocoto Képviseleteink az ország több pontján. Felvilágosítás: Óbuda Kertészet, 1039 Bp., Királyok útja 208. Tel.: 168-4268,188-7592,188-8322 Fax:180-4560 • Telex: 22-4702 rolt, ám azok ellenértékét már el­felejtette leróni. Midőn komoly vevőként jelentkezett, több álne­vet is használt, így volt, amikor Szalmás Sándorként, máskor Fi- lipcsényi Lászlóként, illetve Fo­dor Csabaként ismerhették meg. *** Az Egri Rendőrkapitányság kéri azok jelentkezését, akik a fénykép alapján felismerik Oláh Jenőt, akivel korábban bármi­lyen üzleti kapcsolatban álltak, s később nem jutottak hozzá áruik ellenértékeihez. Jelentkezni le­het személyesen az Eger, Klapka út 3. szám alatt, illetve telefonon a 06-36-12-555-ös számon, s a 13-27-es melléket kell kérni. A földművelő feléli a vagyonát (Folytatás az 1. oldalról) — Az eltelt időszakban abban a hitben éltem, hogy a dolgozó­inknak juttatott vagyonjegy le­hetőséget biztosít a vagyon egy részének megvásárlására, vagy társaságban működő üzletrész megszerzésére. Ám a vagyonje­gyekkel kapcsolatos jogi szabá­lyozás csak a gazdaság társaság­gá történő átalakulása után teszi lehetővé az ingyenes vagyonje­gyek üzletrésszé való beváltását. Ä decentralizációs program vé­géig — sajnos — a vagyonjegyek lehetőséget nem jelentenek. A mi gazdaságunkban ezen va­gyonjegyek értéke 42 millió fo­rint. A vagyonhoz jutás másik le­hetőségét hitelek igénybevételé­vel tartom lehetségesnek. Ismer­ve a felvehető hitelek kondícióit, egyetlen emberünket nem biz­tatom kezdeményezésre, mivel az agrárgazdaság jövedelmi viszo­nyai a tőke megtérését sem biz­tosítják. A működés ára a va­gyonfelélés. Ha ez belátható ide­ig így marad, hitelt kamatával vállalni egyenlő a tönkremene­tellel. Bízom benne, hogy a pri­vatizációs lízing jelenti kollektí­vánknak a túlélési megoldást és az élettér megteremtését a jövőre vonatkozóan. E kijelentésemhez nagy optimizmus kell, erről a formáról még csak beszélünk. A lehetőséget a jövőben az ÁVÜ- vel történő megegyezés jelenti, miközben a gazdálkodás műkö­désének feltételei óráról órára lehetetlenebbek. — Hol tart a gazdaság a kár­pótlással, és mi a helyzet a dolgo­zóknak a törvény szerint járandó 20 aranykorona-értékű földek kiosztásával? — A térségünkben közigaz­gatási régiók szerint megalakul­tak a fórumok, amelyekkel mindvégig korrekt, konfliktu­soktól mentes hangnemben tud­tunk dolgozni. Meghatároztuk a kárpótlásra kijelölt táblákat, a gazdaság szántóterületének több mint felét, mintegy 42 ezer aranykorona-értékben. Várjuk az árveréseket. Ami a 20 arany­koronás földeket illeti, az utóbbi időben a sajtóban többször is le­hetett róluk olvasni. Meg kell mondanom, ezekben van némi „csúsztatás”, mert úgy tűnik: egyes döntésképtelen vezetők — akik kormányintézkedésre vár­tak — magatartása miatt osztot­ták ki azokat. Ez így nem igaz! Gazdaságunkban a törvény adta lehetőséget követően azonnal kijelölésre kerültek a területek. A kijelölés tényéről, az érintet­tek köréről már januárban tájé­koztattuk a megyei kárpótlási és a megyei földhivatalt is. A 20 ko­ronás földek használatbavételét viszont a szakhatóság, az FM nem engedélyezte. Birtokomban van véletlenül az ÁVÜ-illeté- kesnek a levele, melyet a ME- DOSZ főtitkárához írt. Ebben 1992. augusztus 11-i keltezéssel határozták meg a jogosultak kö­rét. Én mint gazdasagvezető, er­ről a mai napig hivatalos infor­mációhoz nem jutottam. Ha megkapom, 24 órán belül intéz­kedem, és dolgozóink saját dön­tésük alapján hasznosíthatják a szerény földterületet. — Hogyan látja mindezek függvényében a mezőgazdaság helyzetét? — A kárpótlás, a szövetkeze­tek és állami gazdaságok átala­kulása megkezdett folyamat, s ha zökkenőkkel is, de előbb-utóbb befejeződik. Ebben együttgon­dolkodásra, toleranciára van el­sősorban szükség. Türelmetlen­ségnek, kapkodásnak nincs he­lye. Egészen más a véleményem a gazdálkodási feltételrendszer­ről. Minél előbb jut el a kor­mányzat oda, hogy a mezőgaz­daság sajátosságait kezelni tudja, és nem normatív alapon rendezi a népgazdaság egyéb ágazatai mellett, annál gyorsabban lehet­séges a kibontakozás. Pozitív je­leket fedezek fel napjainkban a válságkezelésben. Bizonyára ezek eredménye megjelenik a gazdálkodás finanszírozásának feltételeiben (pl. adóelengedés, üzemanyagár visszatérítése), amelyek csak a kezdetét jelent­hetik az intézkedési sorozatnak. Sajnálatos, hogy ezekhez olyan súlyos aszályt is meg kellett érni, mint a mostani. Annak, hogy az említett intézkedéseket egy átfo­gó csomagterv követi, garanciája a Parlament őszi munkatervében szereplő agrárpiaci rendtartás is, a hozzá elválaszthatatlanul kap­csolódó törvényekkel. Fazekas István „Bezárt” felnémetiek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents