Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-02 / 207. szám

MEGY A GŐZ A VAKVILÁGBA — ...ÉS MINDEZT SENKI NEM VESZI ÉSZRE J HEVES megyei EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. SZEPTEMBER 2. SZERDA HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA Hl. ÉVFOLYAM 207. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT V VÁSÁR! Vásároljon nálunk 20-30-50 % engedménnyel, amíg a készlet tart! Lapozzon ^ o 3. oldalra! Privatizáció előtt a Hungarocamion Nyereséggel zárta a Hungaro­camion az idei első fél évet. A vállalat szakemberei benyújtot­ták átalakulási tervüket az ÁVÜ-höz, amiről várhatóan a napokban születik döntés. A terv szerint július 1-jétől visszam enőleg rész vény társasági formában működne a vállalat. A teljes privatizáció egy-másfél évig is elhúzódhat. A részvény- társaságban várhatóan 25 száza­lék, plusz egy részvény lesz az ál­lami tulajdon aránya, ami a cég elképzeléseinek is megfelel. A vállalat iránt több külföldi szak­mai és pénzügyi befektető is ér­deklődik. A jövőben a cég vár­hatóan holding formában műkö­dik. Rátámadtak a központosra A főváros IV. kerületében hét­főn késő este két 18 év körüli is­meretlen férfi becsengetett B. I. 41 éves telefonközpontos Ugró Gyula utcai lakásába, s az ajtót nyitó férfit gázspray-vel megtá­madták, majd összerugdosták. A lakásból készpénzt és aranyék­szert vittek el. A telefonközpon­tos olyan súlyos sérülést szenve­dett, hogy a rendőrség még nem tudta kihallgatni. Országos borverseny Sárospatakon Kedden Sárospatakon, a Rá- kóczi-várban megkezdődött az idei országos borverseny. A két nap során négy bírálóbizottság 32 tagja dönt arról, hogy a terü­leti borversenyek 318 aranyér­mes borából melyek azok, ame­lyek az országos megméretés so­rán a legjobbaknak bizonyulnak. Legutoljára 1972-ben, tehát 20 esztendővel ezelőtt rendeztek ott országos borversenyt. Üj főkapitány-helyettes a BRFK-n Beiktatták hivatalába a buda­pesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettesét, Lázár János alezre­dest, aki eddig a II. kerületi rend­őrkapitányságot vezette. Lázár Jánost kinevezése alkalmából ezredessé léptették elő. Heves megyében is a kormány segítségére számítanak Az aszálykár több mint egymilliárdos 300, a napraforgónál száz, a cu­korrépánál negyven, a különféle zöldség- és gyümölcsféléknél le­galább százmillió forintos kárral számolnak. Bár a szüret megkez­dődött a korai szőlőfajták szedé­sével, ott is mintegy százmilliós kárt becsültünk. A meteoroló­giai előrejelzések szerint szep­tember első fele csapadékos lesz. Ez javíthatja a szőlőtermést, de amennyiben lehűlést is hoz, ak­kor a bogyók rothadását is elői­dézheti. Felméréseink szerint a megyében az aszálykár megha­ladja az egymilliárdot, az ország­ban pedig a 30 milliárd forintot. — Komoly gondot jelent, hogy az utóbbi három évben ked­vezőtlenül alakult a mezőgazda­ság jövedelemtermelő képessége. Ezt tetézte most ez a rendkívüli aszály. (Folytatás a 3. oldalon) Kamattámogatások, kedvezményes hitelek A kormány intézkedéscsomagja a károk mérséklésére Az aszálykárok mintegy 25-30 milliárd fo­rintra tehetők. A Földművelésügyi Miniszté­riumban kidolgozták azt az intézkedéscso­magot, amellyel segíteni kívánnak a nehéz helyzetbe került gazdálkodóknak. Nagyok a veszteségek kukoricából, cukor­répából, szőlőből, szójából, s a már betakarí­tott kalászosokból is. Nincs ok nyugtalanság­ra, ám biztos, az alacsonyabb takarmányter­melés, az egyéb őszi betakarítású növények kisebb termese miatt esetleg áremelésekre le­het számítani. Az intézkedések két nagy csoportba sorol­hatók. Az egyik az ország bármely területén gazdálkodó termelőre érvényes lenne. Míg a másik csak a ténylegesen aszálykárt szenve­dettekre. A meghatározás a jelenleg is ér­vényben lévő földadótörvényben pontosan körülhatárolt. A kormány nemrégiben 10 százalékos kamatmérséklésről döntött az őszi munkák támogatásához. Mivel azonban jelenleg a gazdálkodóknak jóval kevesebb a pénze, ezért a kedvezményes kamatozású hi­telek értékét — hektárra vetítve — megemelik. Például: az őszi gabona vetésénél hektáran- ként 6500 forintról 10 ezer forintra. A búza vetésénél a felvett hitelek jelentős részére — 50-75 százalékos mértékben — állami garan­ciát is szeretne elérni a szaktárca. A hitelhatá­rok kitolását javasolják az egyéb őszi szántó­földi és kertészeti talaj-előkeszítés érdekében végzett munkákra is. Az aszálykárosnak minősülő termelőknél további kedvezmények megadását javasolja az FM. így további 10 százalékos kamattá­mogatást; a tavasszal felvett, a munkák elin­dítását szolgáló hitelek még nem törlesztett részére további 10 százalékos kamattámoga­tást. Az intézkedések együttes anyagi hatása várhatóan az idén elérné az 500 millió forin­tot, míg jövőre 2 milliárd forintot tenne ki. Az informatikai rendszer fejlesztésére Tajvani hitel az egészségügynek A magyar egészségügy infor­matikai rendszerének fejlesztésé­hez 85 millió USD összegű, ked­vező kamatozású hosszú távú hi­telt ajánlott fel az Acer Incorpo­rated tajvani cég és a mögötte ál­ló szintén tajvani EXIM Bank — tájékoztatta az MTI-t kedden az Acer magyarországi képviselője. A rendkívül nagy fontosságú hitel — a távirati iroda értesülései szerint — a háziorvosok számító­géppel való felszerelésére, regio­nális, illetve megyei adatköz­pontok létrehozására, az orvo­sok, a kórházak, a társadalom- biztosítás országos rendszerben való összekapcsolására lenne fordítható. Az Acer cég magyarországi partnere, a Számaik Rt. már megkezdte a vázolt rendszer koncepciójának kidolgozását. (MTI) A Munkástanácsok Országos Szövetsége elfogadhatatlannak tartja azt a kormányzati javasla­tot, hogy a jelenlegi 5 plusz 1 szá­zalékról összességében 9 száza­lékra emeljék a munkanélkülisé­gi járulékot, ezzel fedezve a Szo­lidaritási Alap jövő évi mintegy 60 milliárd forintos hiányát. A szövetség azt is visszautasítja, hogy a másfél éves járadékfizeté­si időt egy évre, illetve a járadé­kösszeget a minimálbér kétsze­rese helyett annak másfélszere­sére csökkentsék. A MOSZ javasolja, hogy a kormány átfogó foglalkoztatás­politikai koncepciót dolgozzon ki inkább, összhangban egy min­ciális törvénnyel, mely valameny- nyi állampolgár számára bizto­sítja a minimális ellátást, a mini­mális megélhetési feltételeket. A szövetség szerint a kor­mánynak az adórendszer átfogó ellenőrzési rendszerének létre­hozásával kellene stabilizálnia a költségvetést, így biztosítva a nagy elosztórendszerek finanszí­rozását, ezek között a Szolidari­tási Alap hiányának pótlását is. Pénzügyi eszközökkel kell ösztö­nözni több új munkahely létesí­tését, szigorú felelősségrevonást alkalmazni az indokolatlan és nagyarányú létszámleépítések miatt. Magyar—román belügyminiszteri találkozó Kitoloncolási egyezmény Boross Péter belügyminiszter román kollégájának, Vidor Ba- biucnak a meghívására kedden Bukarestbe utazott. A román fél korábbi kérésének megfelelően a két miniszter egyezményt ír alá a személyek államhatáron való átvételéről (kitoloncolás), a mi­nisztériumok közötti együttmű­ködésről, valamint új határátke­lőhelyek megnyitásáról. A magyar delegáció — amely­nek munkájában részt vesz No- váky Balázs határőr vezérőr­nagy, a határőrség országos pa­rancsnoka, Túrós András rendőr vezérőrnagy, az ORFK vezetőjé­nek bűnügyi helyettese és Nagy Károly rendőr vezérőrnagy, a Belügyminisztérium rendészeti főosztályának vezetője is — meg­beszéléseket folytatott a két or­szág határőrségének, rendőrsé­gének és bűnügyi szolgálatának, valamint idegenrendészeti, me­nekültügyi szervezetének együttműködéséről. Vigyázat: hidegfront! Megviselhet mindenkit, de rövid ideig tart A meteorológiai ősz első napján ha­zánkon átvonuló hi­degfront hirtelen és nagymértékű lehű­lést hozott, az időjá­rás-változás korra és egészségi állapotra való tekintet nélkül mindenkit nagyon megviselhet — mondta az MTI ér­deklődésére kedden Bártfai Erzsébet, az Országos Meteoro­lógiai Szolgálat mun­katársa. A hosszan tartó kánikula után bekö­vetkezett drasztikus változás szédülést, fejfájást, rosszullétet okozhat, és dekon- centráltsággal páro­sulhat. A balesetek elkerülése érdekében éppen ezért a szo­kottnál is nagyobb fi­gyelem szükséges a veszélyes munkahe­lyeken, illetve az uta­kon — mutatott rá az orvosmeteorológus. A kellemetlen ha­tásokkal járó időjárá­si front várhatóan rö­vid idő alatt átvonul az országon. Nyomá­ban viszont az elmúlt hetekhez képest 10- 15 fokkal hűvösebb levegő érkezik térsé­günkbe. Szerdán és csütörtökön a hő­mérséklet még alatta is marad a sokévi át­lagnak, azt követően azonban végre az év­szaknak megfelelő lesz az időjárás. (MTI) Kárpótlási jegyek: kivételek a földárverések A címlet szerintinél magasabb érték A kárpótlási jegyek szeptem­ber 1-jei értéke a címlet szerinti névérték 119,1 százaléka. Esze­rint az ezerforintos címlet meg­növelt értéke 1191, az ötezer fo­rintosé 5955, a tízezer forintosé pedig 11.910 forint — tájékoztat­ta az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal illetékese kedden az MTI-t. A kárpótlási törvény értelmé­ben bármilyen elfogadáskor ezt az értéket kell figyelembe venni. Ez az érték úgy alakul ki, hogy a törvény hatálybalépésétől — 1991. augusztus 10-től — számít­va a jegybanki alapkamat 75 szá­zalékát kitevő kamattal növelik a kárpótlási jegyek értékét. A je­gyek három évig kamatoznak. A kamattal megnövelt névértéket veszik figyelembe azoknál, akik kárpótlási jegyeiket önkormánya zati bérlakás megvásárlására for­dítják, akik az Egzisztencia-hitel felvételénél a saját rész fedezeté­re használják az értékpapírjukat, illetve, akik állami tulajdon meg­vásárlásánál használnak kárpótlá­sijegyet. A fő szabály alól kivételt képeznek a földárverések, amelye­ken az úgynevezett negyedik kár­pótlási törvény értelmében a cím- iet szerinti értéket veszik figye­lembe. Természetesen kamattal növelt érték nem vonatkozik azokra az esetekre sem, amikor tu­lajdonosaik szabadon átruházha­tó értékpapírokként kezelik kár­pótlási jegyeiket, ezek értéke ilyenkor az eladó és a vevő szabad megállapodásától függ. A kormány vezet 60:1 arányban Kell egy ombudsman Az Országgyűlés keddi ülésén napirend előtt kért szót többek között Palotás János, aki a kor­mány hatáskörének alkotmá­nyos gyakorlásáról nyújtott be újabb indítványt. Bejelentette: mivel tudomása szerint a koalíci­ós pártok visszavonták a köztár­sasági elnökkel kapcsolatos ha­tározati javaslatukat, ezért ő is visszavonja előterjesztését. A vi­tában azonban kiderült, a koalí­ciós pártok javaslata továbbra is él, a három frakció még nem döntött Kónya /wrejavaslatáról. Ezért Palotás János sem lépett vissza indítványától. Elmondta, az Alkotmánybíróság határoza­tai szerint a kormány 60 alka­lommal sértette meg az alkotmá­nyosságot, így ha Antall József miniszterelnöknek „véletlenül igaza lenne” abban, hogy az ál­lamfőnek alá kellett volna írnia a médiaelnökök felmentéséről a javaslatot, akkor is 60:1 lenne az alkotmánysértések aránya a kor­mány javára. Két évvel a benyújtása után el­kezdődött az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról, az om- budsmanról szóló törvényterve­zet általános vitája. A késedel­met Szabad György Házelnök szerint nem a munkarend vagy a tervezet másodlagosnak vélt fontossága okozta, hanem az, hogy más, e témával összefüggő jogszabályok megszületéséig nem volt célszerű megkezdeni az ombudsman-törvény tárgyalá­sát. Az ombudsman feladata az, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomásara jutott visszásságokat kivizsgálja, ki­vizsgáltassa és orvoslásukra kü­lönböző intézkedéseket kezde­ményezzen. A biztos egyedül a Parlamentnek felelős. Személyé­re a köztársasági elnök tesz ja­vaslatot, majd az Országgyűlés kétharmados többséggel választ­ja meg. Hiányzik az átfogó koncepció A MOSZ elfogadhatatlannak tartja a járulékemelést Ebből az esztendőből eltelt nyolc hónap, és a lehullott csapadék mennyisége 120-150 millimétert tett ki Heves megyében. Ez a sok­évi átlagnak a harmada, a szűk fele csupán. Ebben ü negyedszázad­ban ilyen még nem fordult elő. Augusztusban afrikai hőség köszön­tött rank, és ez nemcsak az alföldi részen, hanem a hegyvidéki kör­zetben, a Mátra-Bükk térségében is nagyarányú aszályt okozott. Igen súlyos helyzet alakult ki. A Heves Megyéi Földművelésügyi Hivatal szakemberei felméréseket végeztek az aszálykárokról, amelvet a szaktárcának továbbítottak az intézkedés érdekében. A kialakult helyzetről, a teen­dőkről, a betakarításról kérdez­tük Kocsis Gyulát, a hivatal ve­zetőjét: — Milyen eredményekre jutot­tak a felmérés során? — Nem végleges adatok sze­rint megyénkben a kalászosga- bonafélekből mintegy 400 millió forintnyi aszálykár keletkezett. A gazdaságok a tavalyi 4,8-deI szemben hektáronként 3,5 ton­nás búzatermést takarítottak be. Az aszálv hatására a felvásárlási ír hétről hetre emelkedik. Mc nár tonnánként eléri a hétezei forintot. A gazdaságoknak sike­rült értékesíteniük a termést. A2 5szi árpából az idén 2,5 tonm :ermett egységnyi területen, a ta­valyi 4 tonnával szemben. A ta­vaszi árpa 3,1 tonnát adott ímely megközelítette a műit év 3,7 tonnát hektáronként. A ta- carmánynövényeknél — a szá- as- és silótakarmányoknál — cétszázmilliós a kár. A becslések izerint a kukoricánál minteg) Az andornaki Egervölgye Tsz-ben is „megsült” a napraforgó — mutatja az öreg-hegyi termést Kovács Márton növénytermesztő (Fotó: Gál Gábor)

Next

/
Thumbnails
Contents