Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-02 / 207. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. szeptember 2., szerda Változást akar a bolgár elnök Gyökeres és gyors változtatá­sokat sürgetett a Filip Dimitrov- kormány politikájában Zselju Zselev bolgár köztársasági el­nök. A hatalmon levő Demokra­tikus Erők Szövetségének (DESZ) egykori alapítója és ve­zetője megállapította: elhibázott politikai stratégiát követ a tavaly októberi választások után hiva­talba lépett DESZ-kormány. Felhívta a figyelmet arra, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatá­si adatok szerint ha ma tartaná­nak parlamenti választásokat, a választók 30 százaléka az ellen­zéki szocialista pártra, míg 26 százalékuk a kormányzó De­mokratikus Erők Szövetségére adná a szavazatát. Nem óhajt lemondani a brazil államfő Fernando Collorde Mello bra­zil elnök visszautasította az elle­ne felhozott korrupciós vádakat, és közölte: addig nem mond le, amíg a kongresszus nem hagyja jóvá gazdasági reformjait. Az el­nök, akit egy parlamenti vizsgá­lóbizottság korrupció vádjában bűnösnek talált, rádióbeszédé­ben alaptalannak és választási fogásnak minősítette az ellene felhozott vádakat. Az ügyvédi kamara előreláthatólag kedden javasolni fogja a képviselőház­nak az elnök lemondatását, amelyhez kétharmados többség­re van szükség. A brazil sajtó ál­tal végzett vasárnapi közvéle­mény-kutatás szerint az 503 kép­viselőházi tag közül 337 — egy- gyel több a szükséges többségnél — támogatná az elmozdítását. Felmentett miniszterelnök Rahman Nabijev tadzsik el­nök vasárnap felmentette hiva­talából a köztársaság miniszter- elnökét, Akbar Mirzojevet — je­lentette az ITAR-TASZSZ. A felmentést a kormányfő kérte. További részleteket nem közöl­tek. Harcok Szarajevóban A szerb erők kedd hajnalban támadást intéztek Szarajevó Hrasno elővárosa ellen. A Reu­ter jelentése szerint aknavetőket, tüzérségi fegyvereket és nehéz­géppuskákat vetettek be. Helyi újságírók szerint a szerb erők lu- kovicai bázisukról tüzérséggel lőtték Dobónja és Alipasino Polje külvárosokat is. Dobrinjé- ben a támadás következtében két személy meghalt és huszonöt másik megsebesült. A szarajevói védelmi minisztériumból szár­mazó forrás szerint a bosnyák erők előrenyomultak a főváros­tól délnyugatra fekvő Hadzici és Ilidza felé. Ilidizából hétfő este heves utcai harcokról érkeztek jelentések. A civilizált kiutazás érdekében A kárpátaljai magyarok nyílt levele az ukrán elnökhöz A Kárpátaljai Magyar Kulturá­lis Szövetség elnöksége nyílt le­vélben fordult Ukrajna elnöké­hez az országból való kiutazás megkönnyítése érdekében. Je­lenleg ugyanis komoly gondo­kat jelent a kiutazás Ukrajna ál­lampolgárai, de különösen a kárpátaljaiak számára, akiknek pedig sok rokonuk él külföldön. Az országból való kiutazás mind a mai napig engedélyhez van kötve; ez egyfajta „kifelé ví­zum” formájában ölt testet. Ilyesmire az európai gyakorlat­ban nemigen lehet példát találni. — A gyakorlatban az útlevél megszerzéséhez a meghívókon és a hatóság szeszélye áltál meg­kívánt dokumentumon kívül hosszú utánajárás szükséges, ami csupán a törvénytelen haszon- szerzésnek kedvez — szögezi le levelében a KMKSZ. — E jog bürokratikus feltételekhez való kötése megkérdőjelezheti, hogy az ország elhagyása Ukrajna pol­gárainak egyik alapvető személyi szabadságjoga. Fokozottan sújt­ja ez a különböző nemzetiségek­hez tartozó polgárokat, akik ez­által akadályoztatva vannak a sa­ját nemzetükkel való kapcsolat- tartásban, amelyet egyébként a nemzeti kisebbségek jogairól szóló ukrán-magyar közös nyi­latkozat is hangoztat, s az Ukraj­na nemzeti kisebbségéről szóló törvény is garantál számukra. Ebből kiindulva a KMKSZ el­engedhetetlennek ítéli a kiutazási jog érvényesíthetőségének mara­déktalan biztosítását, amelynek feltétele: az állampolgárok ren­delkezzenek világútlevéllel. A levél szerint a KMKSZ tisztában van azzal, hogy a különböző gaz­dasági természetű problémák megjelenésétől ez fokozott ter­het róhat a határfelügyeleti szer­vekre, ám néhány kishatárátkelő nemzetközivé nyilvánításával, főleg az azokon folyó munka ra­dikális átszervezésevei e gondok nagymértékben enyhíthetők len­nének. A Kárpátaljai Magyar Kultu­rális Szövetség kéri Leonyid Kravcsuk ukrán elnököt, hogy hatalmának súlyával járuljon hozzá a megfelelő törvények el­fogadásához, és ahhoz, hogy mindenki európai, civilizált mó­dón kelhessen át az ország hatá­rain. Külügyi szóvivői tájékoztató Értékelés a londoni konferenciáról A magyar diplomácia összes­ségében előrelépésként értékeli a londoni Jugoszlávia-konferenci- át, amely — bár önmagában nem hozhatott áttörést — új távlato­kat nyitott a rendezést szolgáló nemzetközi erőfeszítések előtt. Ezt Herman János külügyi szó­vivő jelentette ki szokásos keddi sajtótájékoztatóján. A Külügyminisztérium nevé­ben elítélte azokat a kísérleteket, hogy a szerb menekülteket a vaj­dasági magyarlakta települések­re, különösen az elmenekült ma­gyarok házaiba telepítsék le, és ezzel a szerbek javara módosít­sák a tartomány etnikai arányait. Rámutatott, ezzel a szerb ható­ságok kétségbe vonják a londoni konferencia megállapodásait. Hajózás vízlépcső nélkül Bősnél Segít a holland kormány A holland kormány mintegy 1,2 millió gulden segélyt biztosít ahhoz, hogy Magyarország hol­land szakintézményekkel — a vízlépcső nélküli helyzetet ala­pul véve — hajózhatósági tanul­mányokat készíttessen a Duná­ra. Elsőként a Budapest-Ipoly közötti, majd pedig az Ipoly-Raj­ka közötti szakasz tanulmányai­nak finanszírozását hagyta jóvá a holland kormány. Ezen a szaka­szon viszont csak a szlovákok közreműködése esetén dolgoz­hatnak a holland szakembe­rek. A Budapest és a déli határ kö­zötti harmadik szakasz hajózási viszonyainak vizsgálatára PHA- RE-program keretében, kíván segítséget kérni hazánk. A hollandok figyelembe ve­szik a nagymarosi körtöltés el­bontásának előkészületeit. Mint ismeretes, 5 millió köbméter sziklát, homokos kavicsot kell megmozgatni jövőre ahhoz, hogy Nagymarosnál elbontsák a körtöltést, illetve kialakítsák az új partszakaszt. A Vituki ehhez 20 megoldási változatot vizsgált számítógépes modell segítségé­vel, hat javasolt megoldást kicsi­nyített fizikai modellekkel is ele­meztek. Ilyen modelleket építet­tek egy öt kilométeres, illetve egy 20 kilométeres folyószakaszra. Azt elemezték, hogy a különféle helyreállítási módozatok milyen partrendezési, árvízvédelmi, jég­elvezetési, illetve hajózási viszo­nyokat tesznek lehetővé. Elfogatóparancs Németországban Hazaáruló biztonságiak A német szövetségi törvény­szék az egykori keletnémet biz­tonsági minisztérium (MfS) négy magas rangú tisztje, valamint a nyugatnémet katonai elhárítás, a MAD egyik munkatársnője el­len hazaárulás vádjával elfoga­tóparancsot adott ki. A karlsruhei szövetségi ügyészség különösen súlyosnak minősítette Günter Kratsch altá­bornagy ügyét. Kratsch 1976-tól 1989-ig a minisztérium 2. számú kémelhárítási főosztályának ve­zetője volt. Kratsch-nak minde­nekelőtt egy időközben —1988- ban — elhunyt Bundeswehr-ez- redes, a MAD helyettes vezető­je, Joachim Krase hazaárulási ügyével kapcsolatban kell felel­nie. Krase 1979-80-ban a nyu­gatnémet katonai hírszerző szol­gálat riadóztatási tervéről és az NSZK területén állomásozó ösz- szes atomfegyver-hordozó rend­szerről információt szolgáltatott az NDK-nak. Krase tevékenysé­ge nyomán gyakorlatilag tíz évre megbénult a nyugatnémet kato­nai elhárítás — írta az ügyről szó­ló cikkében még 1990 októberé­ben a Die Welt. Kérdőjelek A válás a család életében sem könnyű: ha pedig vagyonmegosztási vitákkal, netán gyermekelhelye­zési ügyekkel súlyosbodik, igazi pokoljárássá fajul­hat a dolog. Ha a „boldogító nemet” kimondó két fél nem férj és feleség, hanem két állam, amely évti­zedekig együvé tartozott, nyilvánvalóan még sok­kal bonyolultabb a helyzet. Mégis, a jelek szerint északi szomszédunknál megszületett a végleges döntés: Csehszlovákia jelenlegi formájában január 1-jétől megszűnik. Létrejöhet-e „politikai vákuum”? Mennyiben kell átrendezni a mindeddig inkább Prágára kon­centráló magyar külpolitikát? Létfontosságú kérdések ezek, hisz közvetlen szomszédról van szó, méghozzá olyan országról, ahol több százezres magyar kisebbség él. Világos, hogy a csillagászatban használt „fekete lyuk” kife­jezés a politikában nem alkalmazható: a továbbiak­ban a nemzeti öntudatot vélhetőleg fennen hirdető Szlovákiával az eddiginél mélyebben és szélesebb körben kell számolnunk, hiszen nem lehet más cé­lunk, mint hogy a lehető legjobb viszonyok között éljünk egymás mellett. Meg kell találnunk azt az összhangot, amely az ottani magyaroknak optimá­lis közérzetet biztosítana, akárcsak a hazánkban élő szlovákoknak emitt. Prága helyett Pozsony kerül előtérbe?Természe­tesen nem ilyen merev a sorrend, mégis örvendetes, hogy gyors egymásutánban — még a héten — Po­zsonyba látogat Jeszenszky Géza, jövő szerdán pe­dig Vladimir Meciar, az első számú szlovák vezető lesz Budapest vendége. Külügyminiszterünk a na­pokban a londoni Jugoszlávia-konferencián a nyi­tottabb határok és a bizalomerősítés útját említette helyes irányként. Ez az alapelv észak felé fokozot­tan is érvényesülhet. „ , J Szegő Gábor Ferenczy- Europress Megkezdődött az el nem kötelezettek csúcsértekezlete Az ékes szónoklatok fóruma Az el nem kötelezett országok mozgalma kedden Dzsakar- tában megkezdte hatnaposra tervezett 10. csúcsértekezle­tét, amelynek fő feladata az lenne, hogy új életet leheljen a hidegháború utáni korszakban jelentéktelenségbe süllyedt mozgalomba. Az előjelek azonban igen kétségessé teszik, hogy a több mint 50 állam- és kormányfő részvételével zaj­ló találkozó meg tud-e felelni hivatásának. Valószínűnek látszik, a mozgalom felemelésének szándéka megfeneklik a roppant heterogén szervezet belső ellentétein. közös céljait. A napirendi előter­jesztésekből kirajzolódnak a le­hetséges közös követelések: a nemzetközi politikában ez min­denekelőtt „az.ENSZ demokra­A hidegháború tetőpontján létrejött eklektikus csoportosu­lás — amely a kommunista Ku­bától kezdve az éhező Szomálián és Mozambikon át a virágzó ka­pitalista Szingapúrig terjedően 108 roppant különböző országot fog egybe — névleg azzal a céllal keletkezett, hogy megóvja tagjait a szuperhatalmak önkényeske­déseitől. Hallgatólagosan azon­ban benne volt ebben a szövetke­zésben az a feltételezés is, hogy így összefogva, a fejlődő orszá­gok jobban ki tudják aknázni a kelet-nyugati vetélkedést saját fejlődésük érdekében.. Ez a re­mény nem vált valóra. A dzsakartai csúcs feladata az lenne, hogy áthidalja a belső el­lentéteket, konszenzust éljen el a legfontosabb világpolitikai és vi­lággazdasági kérdésekben, vilá­gosan megszabja a mozgalom tizálása” lenne. Számos fejlődő ország javaslata szerint csökken­teni kellene a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának a hatáskörét, el kellene venni a vétójogukat. Ezzel szemben növelni kellene az ENSZ főtitkárának és köz­gyűlésének a jogkörét, hogy a vi­lágszervezet tagállamainak két­harmadát kitevő el nem kötele­zett országok szavának nagyobb súlya legyen. Egy vezető indonéz diplomata szerint „most, amikor a BT állandó tagállamai minden eléjük kerülő kérdésben egyetér­tenek, nincs semmi beleszólá­sunk a legfontosabb ENSZ-ha- tározatokba”. Gazdaságilag a mozgalom legfontosabb közös követelése az lehet, hogy a gaz­dag Nyugat ne kösse le magát tel­jesen saját gondjaival és Kelet- Európa problémáival, hanem folytassa a Dél segélyezését, csökkentse annak súlyos adós­ságszolgálati terheit. A mozgalom szervezeti ne­hézkessége, ideológiai, vallási és egyéb megosztottsága miatt azonban valószínűleg ez a csúcs- értekezlet is belefullad az ékes szónoklatokba, kevés konkrét határozatot szül. A közös célokról alighanem el is fogja terelni a résztvevők fi­gyelmét a mély megosztottság néhány aktuális politikai kérdés­ben, leginkább Jugoszlávia és Irak ügyében. Ezt tükrözte a csúcsot előkészítő külügyminisz­teri értekezlet is, amelyen a részt­vevők már-már szakításig menő­en összekülönböztek a délszláv háború megítélésében, és emiatt nem maradt idejük a csúcs napi­rendjének kialakítására, sem pe­dig a zárónyilatkozat tervezeté­nek megfogalmazására. Az iszlám konferencia szerve­zetéhez tartozó országok Malaj­ziával az élen a Szerbiából és Montenegróból álló Kis-Jugo­szlávia kizárását követelték a mozgalomból, s szorgalmazták, hogy a zárónyilatkozat élesen ítélje el a boszniai muzulmán la­kosság ellen elkövetett szerb bű­nöket. A vallásilag és etnikailag megosztott fekete-afrikai orszá­gok azonban keményen ellensze­gültek, mondván, hogy Jugoszlá­via kizárása és megbélyegzése „veszélyes precedenst” teremt­het. Attól tartanak, hogy ez a precedens egyszer ellenük for­dítható lesz, mivel maguk is ha­sonló cipőben járnak. A másik kényes és megosztó kérdés: Irak. Az el nem kötele­zettek egy része, köztük például Malajzia elítélte az erő alkalma­zását Bagdad ellen, és most sem helyesli, hogy az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia és Francia- ország kitiltotta az iraki katonai repülőgépeket saját légterük egy részéből. Más el nem kötelezett országok kerülik Irak nyílt támo­gatását, ezért nem hangoztatják, hogy helytelenítik az „Irak szu­verenitását sértő lépéseket”. Vé­gül vannak olyanok is, amelyek úgy vélik, hogy a Kuvait elleni iraki agresszió provokálta és in­dokolttá tette a Bagdad-ellenes nemzetközi fellépést. Barta György Benzinhiány Mind súlyosabb a benzinhi­ány Jugoszláviában az olajszállí­tásokat is érintő nemzetközi szankciók nyomán. Az üzemanyag-fogyasztást már június végétől erősen korlá­tozták Kis-Jugoszláviában: a személyautók havi fogyasztását 20 literben állapították meg. A múlt hétre azonban ez is soknak bizonyult a csupán vergődő kí­nálat mellett: pénteken például Belgrádba mindössze 50 ezer li­ter benzin érkezett, ami alig 5 százaléka a megszokott kereslet­nek. A tiszt végül mégsem sütötte el fegyverét A KGB merénylete Jelcin ellen Évekkel ezelőtt, amikor még a Gorbacsov-korszakban az állami építésügyi bizottság élén állt, a KGB merényletet tervezett Tádzsikisz­tánban Borisz Jelcin jelenlegi orosz elnök ellen — írja a Komszo- molszkaja Pravda című moszkvai lap keddi száma. A tadzsik sajtójelentésekre hivatkozó tudósítás szerint Vlagyimir Krjucskov, a KGB akkori elnöke (aki a puccsban való részvételéért jelenleg vizsgálati fogságban van) utasította a köztársasági állambiz­tonsági szolgálat vezetőjét, Petkeljtábornokot, hogy gyilkoltassa meg Jelcint, amikor látogatást tesz a szangtudinszki vízi erőműnél. A moszkvai lap írása szerint az események egészen az utolsó pillanatig az előre megírt forgatókönyv szerint játszódtak, ám a gyilkos lövés végül is nem dörrent el. Az elnök sértetlenül visszatért Moszkvába, az a KGB-tiszt pedig, aki végül megtagadta a parancs végrehajtását, rács mögé került; még ma is büntetését tölti. A Komszomolszkaja Pravda megjegyzi, hogy a tadzsik állambiz­tonsági szervek sajtószolgálata mind ez ideig nem volt hajlandó kom­mentálni a helyi sajtó értesüléseit. Mint a moszkvai lap munkatársai­val közölték, a köztársasági állambiztonsági szolgálatban „egyelőre nem vizsgálták ezt a kérdést, következésképpen sem megerősíteni, sem pedig cáfolni nem tudják az értesülést”. A Komszomolszkaja Pravda szerint az egyik tadzsik lap hamaro­san interjút közöl azzal az emberrel, aki parancsot kapott Borisz Jel­cin meggyilkolására. Politikai kislexikon „Acél-lady” Itália legveszélyesebb posztján Az olasz sajtó egybehangzó véleménye, hogy a legendás Lili­ana Ferraro bírónő Itália legve­szélyesebb posztját vállalta el, amikor elfogadta kinevezését a maffia által nemrég meggyilkolt Giovanni Falcone bíró helyére az igazságügy-minisztériumban. A 48 éves, gyermektelen jogász — akinek házassága is minden jel szerint a maffia ellen vívott há­borúja miatt ment tönkre — hat éve vasbeton erődnek beillő la­kásban él, néző-figyelő lyukak helyettesítik az ablakokat: a maffia által első számú ellenség­ként kezelt Falcone legközvetle­nebb munkatársa volt, s annak halála után, feltűnés nélkül ő ve­zette tovább az irodát. Mostantól hivatalosan is az a feladata, hogy végrehajtsa azt a programot, aminek elindításáért végzett a maffia az elődjével, és nem sok­kal később a hasonló úton járó Paolo Borsellinóval. „Nem tudom, mi nagyobb, a megtiszteltetés, vagy pedig a megtiszteltetés óriási terhe” — nyilatkozta Ferraro, aki nem hi­vatalos címeit — az „acél-lady” és „vulkán” jelzőket — a „ke­mény krimi” frontján szerezte. A délolasz szegénységben született Liliana első feladatként a szerve­zett bűnözés legkegyetlenebb szervezeteként ismert Camorrá- val szembeni akció lebonyolítá­sát kapta. Már egy évvel később Rómaba helyezték át, s az igaz­ságügy-minisztériumban egyre befolyásosabb posztokon dolgo­zott az olasz terrorizmus leghír- hedtebb „fekete éveiben”, ami­kor többek között meggyilkolták Aldo Mórát is. Falcone mellé az 1982-83-as emlékezetes paler­mói monstre maffia-per idején került, s attól kezdve azonos szakmai úton jártak. „Megesküdtem magamnak, hogy úgy dolgozom tovább, aho­gyan Giovanni folytatta volna a munkáját. Örökül hagyta ránt a maffia elleni harc stratégiai ter­vét. Mindent megteszek, hogy megvalósítsam ezt a tervet” — hirdette meg kinevezése órájá­ban, annak a tudatában, hogy ez­zel talán saját halálos ítéletét írta alá. Hiszen azzal, hogy vállalta a maffia elleni háború legveszélye­sebb posztját, tudomásul kellett vennie azt is, hogy a világ legna­gyobb nemzetközi bűnszövetke­zete minősítette most őt első szá­mú közellenségévé. Az olasz „Panoráma” című hetilap most közzétett felmérése csak meg­erősítette, amit hónapok óta sej­teni lehetett: a családi alapon szerveződő szicíliai maffia vezeti immár a világ bűnözésének top­listáját, amelynek jövedelme csak Olaszországban megfelel az ország bruttó társadalmi termé­ke 12 százalékának. Titkosszol­gálati jelentésekből kiderült, 1922 óta pedig mindenütt ott van Európában. Fölényesen uralja a világ kábítószer-kereske­delmét, s csak ebből évi 300 mil­liárd dollár bevételre tesz szert, ami — az ENSZ becslése szerint — meghaladja az olaj mágnások jövedelmét is. Európában főként a biztosítási és bankszakmában érdekeltek, amelyeken keresztül soha nem tapasztalt mennyiség­ben mossák tisztára a bűnözés­ből származó „piszkos” pénze­ket. Most egy asszony elhatározta, hogy megpróbálja útját állni mindennek — az élete árán is. „Összeszorított fogakkal léptem a ringbe.” Ferenczy-Europress Észak felé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents