Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-05-06 / 210. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. szeptember 5-6., szombat-vasárnap Innsbruck ’92 nyarán (Fotó: Szántó György) gBÍAURAM (KíSíU* * n:i wumt i % . um íj>h Cvr:tMv jHim (Mikii ¥>im\ ■ Mindennapi nyelvünk „Folytatódik a kánikula...” A nagyapa válasza Az idei nyári időben gyakran hallhattuk és olvashattuk a címbeli nyelvi formát, s a benne ulcsszerepet vállaló kánikula ót. Egy olvasónk arra kért, ■ )gy a nyár legforróbb időszakát cgnevező szó életútját mutas- uk be magyar nyelvi szóhaszná- runkban. Eredetét tekintve szervesen il- zkedik bele a latin eredetű jö- ényszavak sorába, s az egyre vakoribb használatban szócsa- dja is bővült, színesedett. A szó ; sználati értéke és alapjelentése 'változott. A nyár legforróbb iszakát megnevező szerepe re tágult, s hogy milyen átvitt :elműhasználati és fogalmi érékkel, arról életútjának tűkén kapunk tanulságos adato\ latin eredetű kánikula a ca- (kutya) szócsaládjába tarto- s azt a csillagképet nevezték. \ vele, amely a nyár legmele- időszakában „uralkodott.” illagkép „uralkodásának” ■n, július és augusztus 25. itt gyakoribbak a forró és égnapok, ezért a kánikula szó ^jelentése a következő átvitt elmeket is megnevezte: hő- •g, forróság, hőhullám, száraz, dien, fullasztó meleg. Régi kalendáriumainkban a latin eredetű szóalak a magyar megfelelőket háttérbe szorította. Lassan azonban a magyarító buzgalom a latin jövevényt igyekezett magyar megfelelőkkel felcserélni, s naptárainkban megjelentek a Hévhó, a Hőség hója elnevezések. Ugyanakkor érdekes jelenség a kánikula szó szerepvállalásának bővülése, elsősorban bizonyos művelődéstörténeti, iskolatörténeti szempontból. Nagyapáink gyakran emlegetik a ká- nikuláris szünet j elzős szerkezetet akkor, amikor iskoláskorukra emlékeznek. A falusi tanítómesterek fizetését kiegészítették a kánikuláris csirkékkel. Mivel az iskolai szüneteket a legforróbb időszakban adták ki, a kánikula nyelvi forma jelentéstapadással az iskolai szünet általános fogalmának megnevezésére is szolgált. Több nyelvben, így az oroszban is a ca- nicula szó ebben az átvitt értelmű jelentésben vállal közlő, kifejező szerepet. Régi iskolai értesítőinkben hivatalosan a kánikulai szünet jelzős szerkezettel emlegették a mai nyári nagyszünetet. Azt sem tartjuk véletlennek, hogy napjaink kánikulás időszakában ez a nyelvi forma a sajtóban megjelent közleményekben szokatlanabb nyelvi mezőben is jelentkezett. Erről példálóznak a kánikulai elmélkedések, a kánikulai élmények, kánikulai mozaikok, kánikulai bohóságok, kánikulai sokk az utakon, nyakunkban szakadt a kánikula, stb. A kánikula szó versbeli szerepéről is illik szólnunk. E szerepkörében kulcsszóként nemcsak informál bennünket, hanem képzet- és gondolatkapcsolásunk hatástényezőit is mozgásba hozza, és a költemény hangulati értékeinek kiemelésében is sajátos szerepet vállal. Mindezt érzékelhetjük Ady Endre Párizsban járt az ősz című versének olvasásakor: „Párizsba tegnap beszökött az ősz/ Szent Mihály útján suhant nesztelen/ Kánikulában halk lombok alatt/ S találkozott velem.” Latin eredetű jövevényszavunk életútjának ismeretében levonhatjuk azt a tanulságot, hogy ma már változatos szerepvállalásai révén a veretes magyar szavaknak kijáró minősítésre is rászolgált. Dr. Bakos József A nagypapa 100 születésnapját ünnepli, melyhez mindenki gratulál, és kérdik, hogy érte meg ilyen jó egészségben ezt a magas kort. — Hát, gyermekeim, elárulom nektek egészségem titkát: 75 évvel ezelőtt, amikor megnősültem, megállapodtam a feleségemmel abban, hogy minden veszekedés után az, akinek nem volt igaza, sétálni megy. A nagypapa szavainak folytatását lásd a vízsz. 1. és függ. 30. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1 A nagypapa további szavainak első része (zárt betűk: N, V, L) 14. A telet követő évszak kezdetéig. 15. Francia férfinév. 16. Levéltávirat, röv. 17. Beteget táppénzre vesz. 18. Szorító az ökölvívásban. 19. A fordítottjával: női név. 20. Vége — angolul. 22. Káté! 23. A szarvasmarha hímje. 24. Összevisz- sza lök! 25. A legmelegebb évszak. 27. A farkasvezér neve A dzsungel könyvében. 29. Képlékeny üvegszigetelő anyag ritkábbik elnevezése. 30. Szűkmarkú. 32. Szó a Halotti beszédből. 33. Téli sporteszköz tartozéka. 34. Tarló része! 35. Liechtenstein fővárosa. 37. Róma folyója. 38. Mátyás király híres ármádiája. 40. Készpénzfizetéskor adott engedmény. 42. Mexikói kerékpárversenyző (HernandoL 43. Rosszallást kifejező szócska. 44. Köny- nyezne. 45. Bírósági ügy. 46. Galambfélemadár. 48. ...vértes (Haj- dú-Bihar megyei település). 49. Nógrád megyei népcsoport tagja. 51. A siker megnyilvánulása. 52. A máj termeli. 53. Becézett Pál. 54. Szintén ne. 56. Melyik ember tulajdona? 57. Római hatos. 58. Viktória egyik becézése. 59. Balkezes. 61. Hidrogén és vanádium. 62. Néprajz közismert idegen szóval. 64. Nógrád megyei település lakója. 66. Költeményt messze- hangzóan előad. FÜGGŐLEGES: 1. Evés nélkül, korgó gyomorral. 2. Csökevényesebbé válik. 3. Esztendő. 4. Részesrag. 5. Környezetétől elütő színű sáv. 6. Rosta. 7. ... mail (légiposta). 8. Kilogramm, röv. 9. Elbeszélő költészet. 10. A Nem élhetek muzsikaszó nélkül c. darab egyik női szereplője. 11. Sebhely. 12. Az erbium vegyjele. 13. Mezőgazdasági erőgép. 18. Kolostoráról ismert helység Bulgáriában. 21. Dácia őslakója. 23. Az alkatrészt berendezésbe építi. 24. Könnyedén ideoda hajladozik. 26. Olasz város. 28. Menekülési lehetőség vészhelyzetből. 29. Házból a szabadba kísér. 30. A vízsz. 1. sz. sor folytatása (zárt betűk: I, G, T). 31. Helyezte. 33. Ármádia. 36.... gratias (Hála Istennek). 37. Részben átemel! 38. Filmeket gyártó vállalat hazánkban. 39. Könnyező. 41. Útvonalat, hálózatot létrehozó. 43. Elül, lecsendesedik. 45. Tetőfedő anyag. 47. Helyez. 49. Szarvas- marha recés gyomrából készült étel. 50. Tárgyak egymással való felváltása. 53. Játékvasútmárka. 55. Női név. 58. Karddal küzd. 59. Szintén nem. 60. Emészt, gyötör (pl. a méreg). 63. Az ismeretlen adakozó névoetűi. 64. Tantál. 65. Kicsinyítő képző. Báthory Attila
