Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-24 / 226. szám
8. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. szeptember 24., csütörtök A pénzügyesek ügyesek? KSH-felmérés az átlagkeresetek alakulásáról A Központi Statisztikai Hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri, hogyan alakulnak a bruttó átlagkeresetek a gazdaság különböző területein. (A felmérés — a költségvetési gazdálkodók és a mezőgazdasági ágazatok kivételével — átfog minden, 50-nél több személyt foglalkoztató jogi személyiségű szervezetet.) A most közzétett júniusi adatok szerint a megfigyelt ágazatok ösz- szességét egybevetve, az átlagos kereset 22.310 forint — ettől azonban fölfelé és lefelé egyaránt nagyok az eltérések. A kereseti listán „utcahosz- szal” vezetnek a pénzügyi területek dolgozói: havi bruttó átlag- keresetük az első fél év utolsó hónapjában 38.859 forint volt. Elsőségüket a következő időszakban aligha veszélyeztetik más szakágazatok, hiszen előnyük a második helyezett vegyiparral szemben több mint 12.000 forint; ez utóbbi ágazatban ugyanis 26.618 forint volt az átlagbér. Sajátos jövedelmi arányokat tükröz a további rangsor is. A „dobogós” harmadik hely a szállítási ágazaté (26.008 forint), a bányászat pedig (25.077 forint) a 4. helyen áll. A sorban 5. a fa-, papír- és nyomdaipar (24.765), a 6. pedig a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátási ágazat (24.395). Szóvivői közlemény Európa Telecom ’92 A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) és a Magyar Köztársaság Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériuma között kötött megállapodás értelmében 1992. október 12-17. között Budapesten rendezik meg — a közép-kelet-európai régión belül először — az Európa Telecom ’92 Nemzetközi Távközlési Kiállítást és Fórumot. A rendezvényre — melynek házigazdája a Magyar Köztársaság — valamennyi európai ország minisztere hivatalos, de számítunk részvételre más kontinensekről is. A rendezvénysorozat kontinensünk válasza lehet az 1992. április 6-11. között Mexikóban megrendezett „Americas Telecom ’92” hasonló jellegű regionális kiállításra és konferenciára, és folytatása az „Africa Telecom ’91” rendezvényeknek. Az Európa Telecom ’92 kiállítás és fórum jó alkalom arra, hogy a világ távközlési közössége a fejlesztési céljainkkal első kézből megismerkedhessen, és ezzel is ösztönözzük a számunkra oly fontos csúcstechnológia-transzfer gyorsítását. A kiállítás helyszíne a Hung- expo Rt. területe lesz, míg a fórumot, amely politikai, gazdasági és műszaki szimpóziumokból áll, a Pesti Vigadóban és a Grand Hotel Corvinus Kempinskiben rendezik meg. A kiállításon részt vesznek a világ legnagyobb távközlési gyártó és üzemviteli cégei. A teljesség igénye nélkül néhányat megemlítve a 100-nál is több résztvevő cég közül: Motorola, AT and T, Northern Telecom Europe, Alcatel, Deutsche Bundespost Telekom-Provide, Ericsson AB, Eutelsat, Inmarsat, Intelsat, Comsat International Ventures, Digital Equipment Corp., European Space Agency, Fujikura Ltd., GTE Spacenet Corp., Hewlett-Packard, Hughes Network Systems, Marconi Instrument Ltd., NEC Corp., 3M Company, stb. Tekintettel a régión belüli rendkívül gyors gazdasági változásokra, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a távközlési szektor dinamikus fejlődésére is, a fenti esemény kiemelkedő fontossággal bír — tájékoztatta szerkesztőségünket dr. Várhelyi András, a minisztérium szóvivője. Statisztika: Lassan növényevők leszünk? Idén az előrejelzések szerint nem várható húshiány — közölte munkatársunkkal Mike Imre, a Húsipari Szövetség titkára. Bár a kistermelők és a szövetkezetek minden eddiginél kevesebb sertést nevelnek, a belföldi ellátást ez — legalábbis mennyiségi szempontból — nem befolyásolja. Fennakadás inkább jövőre lehet, az idei aszálykárok következményeként kialakuló takarmányhiány miatt. A problémák elkerülésére a szövetség az 1993- 97 közötti időszakra hosszú távú tervet dolgoz ki. Az alapkérdés: ki tudnak-e alakítani reális felvásárlási árat? Ha a termelők diktálta áremelkedést a felvásárlók követnék, belföldön irreális magasságokba szökne a sertéshús ára, exportunkat pedig egyszerűen lehetetlenné tenné. A helyzet kialakulásában nagy szerepe van a termelőszövetkezetek likviditási gondjainak is. Mivel a korábban felvett hiteleket nehezen tudják visszafizetni, a bankok arra ösztönzik őket, hogy pénzzé tegyék forgóeszközeiket. A szövetkezetek esetében a forgóeszköz legtöbbször az állatokat jelenti, amelyek levágásával, értékesítésével próbálnak pénzügyi gondjaikon úrrá lenni. Ez a folyamat azt eredményezte, hogy tavaly év végén már csak hatmillió sertést tartottak számon az országban, míg az azt megelőző időszakban ennek dupláját nevelték. 1991-ben 28 ezer tonnával kevesebb húst vásárolhattak fel a gyárak, mint egy évvel korábban. Az elmúlt négy évben — a meny- nyiségi és az árproblémák miatt — 44 kilóról 31 kilóra csökkent a lakosság egy főre jutó éves sertéshúsfogyasztása. Hogy ez a szám mit jelent? Négy évvel ezelőtt a hazai húsfogyasztás a nyugat-európai átlagnak felelt meg, jelenleg csaknem 13 kilóval maradunk alatta az 1989-es holland és belga szintnek. A jelenlegi magyar húsfogyasztás az 1989- es romániai szintnél csupán 40 dekával magasabb, és 5 kilóval kevesebb, mint amennyit akkoriban Jugoszláviában fogyasztottak. (domi) Szesz nélkül is Jól érzékelteti a differenciálódás mértékét, hogy a 20-24.000 forint közötti bérekkel a középmezőnybe tartozó gazdasági területek (kohászat, élelmiszeripar stb.) mögött a három sereghajtó ágazat: a vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató terület havi 17.026, a hulladék-visszanyerő, -feldolgozó ipar 16.580, és a textil-, ruházati, bőrtermékeket gyártó ipar 14.602 (!) forinttal. A statisztikusok egyébként — összegezve és ágazati bontásban - közreadták a szellemi és fizikai dolgozók bruttó bérének alakulását is. A gazdaság egészére vonatkozó adatok szerint júniusban a kétkezi dolgozóknak átlagban 17.968, a szellemieknek 32.531 forintot számfejtettek. A fizikaiak között az elsőség a bányászoké (21.994 forint), s ebben az ágazatban a legmagasabb (41.449 forint) az irányító, adminisztratív munkakörökben foglalkoztatottak dotációja is. (bolt) lehet cuki Telephelye — üzlete, háza — szépíti is Verpelétet, nemcsak a község s környéke ellátását javítja. A kedves Kis cukrászda olyasféle, mint amit abban a bizonyos „nagy könyvben” megírtak. Vendégmarasztaló. A pultok mögötti műhely a nemrég katonának bevonult segéd nélkül is valóságos üzem: ontja a fagyi- kat, süteményeket. Mégis megvan minden készítménynek az íze, valamennyin sokkal inkább a kéz, mint a gép munkája érződik. Pedig a vállalkozó, Ébel István korántsem örökölte szép szakmáját, sőt annak idején még csak nem is álmodott arról a pályáról, amire lépett. Hentes édesapjától — a gyöngyösi mestertől — legfeljebb a közönség, a fogyasztó szeretetét tanulta, a vevő szolgálatát. S az üldözött „ma- szekság” olyan bélyegét kapta, amivel a továbbtanulásnál könyörtelenül visszafoghatták a valójában vágyott műszaki főiskolától. Úgy lett kukta a mátrai központú regionális szakszervezeti üdülők egyikében, Füreden, hogy nem is nagyon akarta. Ám szerencsére hamar megszokta az előtte addig igencsak ismeretlen világot, s meg is szerette. Sokat tanult mestereitől, s jót tett számára a gyakorlat, aminek jelentős részére már egészen fiatal korában szert tehetet részint Mát- rafüreden, majd Mátraházán, Parádfürdőn és Hajdúszoboszlón, a beutaltak őszinte elismerésére. A további idők pedig még inkább növelték tapasztalatait a körzeti áfész központi, gyön- gyöstarjáni üzemében, amit vezetett is, majd az ecsédi gebin- ben, meg az általa nyitott lőrinci Annában. A budapesti üzemélelmezésben eltöltött büfésévek sem vesztek el számára az ismeretszerzésben, káli bérlete pedig már az igazi önállóságot érlelte. — A lényegében egyetlen kitérőt jelentett bécsi évekis a hivatásommá vált szakmához kapcsolódtak — beszéli, rövid pihenőt tartva munkájában: —, tulajdonképpen ekkor alapoztam meg anyagilag is törekvéseimet. Ha mással is, mint a cukrászattal, nagyrészt akkor sikerült tőkét gyűjteni mostani vállalkozásomhoz, pontosabban az idegenvezetésből átpártolt egri feleségemmel közösen megteremtett iparunkhoz. Álmunkhoz azonban az összegyűlt pénz is kevés volt, magas kamat mellett hitelt kellett felvennünk három esztendeje, hogy elérjük, ami ma is megvan. S tulajdonképpen még így sem tudtuk megvalósítani, amit akartunk: valójában csak a munkahelyünk van készen, a lakásunk befejezetlen. Az üzlet volt az első, hiszen ez segíthet a továbbiakban leginkább. Az elegáns hely méltán lett hamar népszerű a községben, s korántsem véletlen, hogy még Domoszlóról, Egerből is felkeresik gyakran. S a kovácsmúzeum turistacsoportjai sem igen hagyják ki útjukból. — Mi a látogatottság titka? — Iparkodunk széles választékkal fogadni vendégeinket, megelégszünk a szerényesebb, a harmadosztályú besorolással, s szolidabb áraink bevételét véletlenül sem próbáljuk szeszes italból gyarapítani. Kényesen vigyázunk cukrászdánk klasszikus jellegére, az a legnagyobb örömünk, ha visszatérő fogyasztókkal találkozunk. A szép ház, üzlet — látszik — hosszú távra épült. — Ez az utolsó állomás? — Az ötvenen túl — mondja búcsúzóul a mester — már nem szívesen vándorol az ember. S reméljük, hogy jó helyet választottunk a maradásra. — igy — Időben felkészülni... Még forró augusztusi délután volt, amikor a mezőkövesdi ön- kormányzat összehívta az üdülőtulajdonosokat Mezőkövesd- Zsóri fürdő éttermébe. A polgármester és a városi főépítész beszámolója után még forróbb lett a levegő a tulajdonosok „panaszáradata” után. Nem tartották megfelelőnek a fürdőn belüli állapotokat, de a nyaralótelep ellátásának gondjai is felmerültek. Nincs megoldva, csak május és szeptember között az élelmiszer-, zöldségellátás. Ha a telepen gyors orvosi segítség kell, csak mentőt lehet hívni, a Reumakórház nem jogosult sürgős ellátásra. A nyaralótelepen csak a főbb utak épültek ki, esős időben az utcák gépkocsival járhatatlanok az évek óta mélyülő kátyúk miatt. Mindezek rányomják az amúgy is negyedére visszaesett vendégforgalomra a hatásukat. Valamit tenni kell — ez volt a megjelent üdülőtulajdonosok véleménye is. Adót, üdülőhelyi dijat évek óta fizetnek, de úgy érzik: érdekképviselője, gazdája nincs a telepnek. Tudjuk, hogy most minden mozgásban, változásban van, maga a fürdő is eddig a vízművek kezelésében volt. Ez év végére az önkormányzat és a vízművek talán meg tud egyezni a közös üzemeltetésben a jövő évtől. Külön probléma ehhez kapcsolódva, hogy a megyehatár csak egy híddal választódik el a fürdőtől. A szihalmi önkormányzat kevés anyagi feltétellel rendelkezik az ottani település fejlesztésére. A majdani Expónak ebben a régióban nagy szerepet szánnak, de hogy ez valóra is válhasson, közösen kellene elindítani a két városnak az ide irányuló fejlesztéseket. Eger annyira közel van, és idegenforgalmi szempontból ez a terület és a környező fürdők a kiemelt gyógyövezethez tartoznak. Közös összefogással a meglévő adottságokat az Expóra való felkészülés jegyében kellene fejleszteni. Bízzunk benne, hogy ez nem kerüli el a két város arra illetékes vezetőinek figyelmét. Szaniszló Julianna Mercedes-csúcs Magyarországon Edzard Reuternek, a cég elnökének vezetésével szeptember 17-19-én Magyarországon tanácskoztak a világ egyik legnagyobb vállalkozása, a Daimler- Benz Részvénytársaság legfontosabb vezetői. A német gazdaság kulcsemberei rendszeresen találkoznak, és — éppen tapasztalatszerzés céljából — gyakran Németországon kívül. Á konszern időszerű ügyeinek megvitatásán túl napirendre tűzték a céget érintő általános gazdasági és politikai témákat is. Ezzel a céllal ültek össze ezúttal Budapesten is, ahol — Reuter elnök megfogalmazásában — „természetesen foglalkoztunk Közép- és Kelet-Európa fejleményeivel, s megkíséreltük felvázolni a konszernünk, illetve vállalataink számára adódó lehetőségeket is.” A 64 éves, jogi végzettségű Edzard Reuter 1957 óta tölt be felelős tisztségeket a gazdasági életben, 1976 óta tagja a Daimler-Benz részvénytársaság elnökségének, 1987 óta pedig a vállalatóriás elnöke. Németország legnagyobb befolyással bíró vállalkozóinak egyike, s világszerte is az egyik legtekintélyesebb német üzletembernek számít. A budapesti találkozó alkalmából exkluzív interjút adott a Ferenczy-Europress Budapest sajtóügynökségnek. — Milyen céllal látogatott Magyarországra a Daimler-Benz vezetősége? — Két okból választottuk Budapestet éves találkozónk színhelyéül. Mindenekelőtt jelezni szeretnénk ezzel, mennyire fontos partnerünk Magyarország, amely figyelemre méltó reform- politikájával — s nem is csak a legutóbbi időktől kezdve — az éllovas szerepét játssza egész Közép- és Kelet-Európábán. Emellett a helyszínválasztás a köszönet ismételt kifejezése azért, hogy Önök oly bátran támogatták a német újraegyesítést. — A közép- és kelet-európai államok óriási gazdasági kihívásokkal kerültek szembe, s ezért szükségük van külső segítségre is. Az Ön megítélése szerint mit tehet ennek érdekében az Európai Közösség és azon belül Németország? — A közép- és kelet-európai államok és természetesen a FÁK államainak jövője meghatározó a nemzetközi biztonság és jólét szempontjából. Értékeljük tehát Magyarország törekvését, hogy a nagyobb jólét érdekében megkezdett pozitív fejlődést továbbvigye, s ily módon — lehetőleg a nem túl távoli jövőben — az Európai Közösség részévé váljon. Németország nem elég erős ahhoz, hogy egyedül nyújtson gazdasági és pénzügyi segítséget Közép- és Kelet-Európa államainak. Ezért a német politikusoknak és vállalatoknak elő kellene segíteniük, hogy az európai államok, az Egyesült Államok és Japán közös erőfeszítéseket tegyen ebben az irányban. Ezzel kapcsolatban nagy jelentőségű lépésként üdvözlöm a Josef von Ferenczy által alapított „Európa Dialógus Fórumot”, amelyben a Daimler-Benz vezetői közül is többen részt vesznek. — Milyen tervei vannak a Da- imler-Benznek Magyarországon? — A nyugati ipari államok csak korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek arra, hogy közpénzekből hozzájáruljanak más országok gazdaságának továbbfejlesztéséhez. Ezért minden korábbinál nagyobb az igény a vállalkozói elkötelezettségek iránt. Vállalatunk, amely átfogó know-how-val rendelkezik a személy- és haszonjárművek, az elektronika, a repülőgép- és űrhajózási technika, valamint a szolgáltatások terén évtizedek óta jelen van Magyarországon. Nagyra értékeljük, hogy az Önök országa a'80-as évek közepe óta úttörő szerepet játszott a keleti tömb felszámolásában, s ezzel fontos gazdasági pozíciókat is szerzett magának. A Mercedes-Benz például Közép- és Kelet-Európábán Budapesten létesítette első általános képviseletét. Az AEG különösképpen az elmúlt két évben építette ki Magyarországon az üzemét. Ebben magyar-német közös vállalatként erősáramú villamos ké- berendezéseket gyártanak. f ' X RK rotációs kapák már 26.600 Ft-tólü! Stihl Szaküzlet és Szerviz Eger, Hadnagy u. 1. Tel.: 36/18-212. — i4grc0rek Farmer Center Kerecsend ajánlataink: vetőmagvak műtrágyák erőgépek alkatrészei személy- és teherméretű gumiabroncsok kerti kéziszerszámok fűnyírók motoros kapák és alkatrészeik háztartási vegyi áru ékszíjak, hidraulika tömlők borászati kisegítő anyagok Nyitva: 8-16 óráig Tel.: 36/50-139. i___________ ____________