Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-22 / 224. szám

4. HORIZONT HÍRLAP, 1992. szeptember 22., kedd Látószög Vagyonbevallás Széltében-hosszában beszélik már, hogy közeleg a va­gyonbevallás ideje hazánkban. Ha ijesztő is a hír, a „fináncvi­lágban” — magyarázzák — korántsem fenyegetésnek szán­ják. Mindössze a láthatatlan jövedelmek elleni egyféle újabb offenzíváról van szó. Ha sikerül a terv — reménykednek — az eltitkolt bevételek legalább 15-20 százalékát elfoghatják. Ugyanis közismert, hogy nálunk sem mindenki olyan kö­telességtudó, tisztességes és türelmes, mint a bérből és fizetés­ből élő kisember, akinek minden fillérje az APEH szeme előtt gurul-kerül pénztárcájába. Vannak szép számmal mások is. Ha nem is többen, mint emezek, de jócskán. S bezsebelt fo­rintjaik alapján, kisebbségük ellenére is meghatározó a jelen­létük. Meghatározóbb talán, mint másoké. Akikkel ellentét­ben a pozícióikat úgy szerzik, hogy eszükbe sem jut igazán el­számolni különféle ügyleteikkel. Dehogy könyvelnek el min­den alkalmat, amikor fizetnek nekik, foggal-körömmel kicsi­karják ügyfeleiktől a számlavisszatartást, szívesebben csak úgy, zsebből rendezik „üzleteiket”. Különben nem tudnának az ismeretlenségből is milliókkal a piacra lépni. Egyszóval állítólag most ezeket az ügyeskedőket szeret­nék legalább valamelyest fülöncsípni. Mert elkapásukra azért még most sem tudnak, mernek vállalkozni. Az adóhatóság s mások már annak is örülnének, ha a dugipénz töredékére rá­tehetnék a kezüket. Mivel az emlegetett 15-20 százalék igen kevés. Ráadásul pedig még ez sem biztos. Ismervén ugyanis a görbe utakat járó magyart, minden bizonnyal megtalálja ez alkalommal is a módját a hivatal kijátszásának, becsapásá­nak. S megint jobbára a szerencsétlen kisemberen csattan az ostor. Hiszen vagyonbevallási majd neki is kell tenni, „átvilá­gítják” őt is a nyilatkozattal, hogy az eddiginél sokkal inkább kézben tarthassák. Akkor is, ha többségüknek szinte csak a legszükségesebbek vannak birtokukban, módosabban-szeré- nyebben berendezett lakásuk, házacskájuk van, meg esetleg még egy szocialista autójuk. Netalán ezek is részben vagy egé­szen örökségből, hogy ha nem egy élet fáradságos munkájá­ból. Igen, a kisember kártyáját is kiterítik. Egyelőre csak a hi­vatali tisztánlátáshoz, aztán — mint beszélik már ezt is — az újabb adóztatáshoz. A vagyonadóhoz. Hadd fizessen csak megint a kevesebből is, nehogy véletlenül — legalább kicsiben — boldoguljon. Kíméletlenül egy kalap alá kerül a gazdagab­bal, a dúsgazdaggal, s ha majd nem is húznak le róla olyan vastag bőrt, mint szerencsésebb, sikeresebb polgártársáról, a vékonyabb sem okoz számára kisebb fájdalmat. Sőt, jobban sújtja majd a további jövedelemelvonás, mint akiknél még a kilátásba helyezett rosszabb esetben is marad 80-85 százalék az eltitkolt javakból. Demokráciában nem lehet kivételezni, a rendelet, a tör­vény mindenki számára kötelező. Megérti ezt az elesettebb, becsapottabb ember is. Csak azt nem tudja felfogni, hogy a hatalmas apparátusok mellett is miként lehetségesek még ma is óriási eltitkolt jövedelmek egyeseknél, miért igazán felderí­tetlenek, büntetlenek a csalások, miközben a sokkalta jelen­téktelenebb vagy kimondottan jelentéktelen fizetéseket, ke­reseteket, bevételeket szigorúan, fillérre számontartják az íróasztaloknál. Ha tiltakozik, kesereg is, elfogadja az újabb szorítást, bele­törődik a változtathatatlanba, olykor élete árán is. Ám leg­alább a reményét hagynák meg arra, hogy egyszer talán a tisz­tesség, a becsület terén is demokrácia lesz, ki-ki egyformán ér­zi a kötelességét s nem a másik kárára gyarapszik mértéktele­nül, valódi felelősségrevonás nélkül. így legalább könnyebb lenne neki. S vigasztalódhatna va­lamelyest. Gyóni Gyula Moby Dick A fekete bálna Moby Dick eleddig mint egy nagy, fehér bálna volt ismeretes. Mostanság viszont mint rock­együttes tűnt fel. Az országon kí­vül ugyan eformájában mégnem híresült el, ami nem baj, az egriek viszont nemrég személyesen is megismerkedhettek vele. Akik már hallották zenéjét — ez lehet­séges, miután nagylemeze van, sőt a tévében is szerepel olykor —, azok bizonnyal tudták, mire mennek ki azon a szeptemberi estén a Szépasszony-völgybe. Egyszóval, őket aligha érhette meglepetés, azt kapták, amit vár­tak. Az előzenekar után az egy­szerű halandó is hajlott arra a meggondolásra, hogy most már pedig őt nem lehet meglepni sem­mi módon, jöjjön nyugodtan Moby Dick, bele a füstös sötétség közepébe. De aztán mégiscsak falra mászni támadt kedve az első taktusok hallatán. Ez persze szigorúan egyéni vé­lemény, hiszen vagy százan csá- poltak a színpad előtt, üvöltve azt, hogy minden ugyanolyan, sötét a holtak lelke, kavarog a por, farkába harap a kígyó, nyi­korog a rozsdás akármicsoda. S mint ez utóbbiból kiváltképp lát­ható, az idézet nem pontos, a jegyzetíró csúsztat, szövegkör­nyezetből kiragad, tartalmi hű­ség kárára tesz, ám azért reméli, hogy a lényeget bár elnagyolva, de sikerült kifejezésre juttatnia. S mielőtt elfogultsággal vádol­nák, engedtessék meg két gondo­lat számára. Az egyik, hogy lehet ezt jól is csinálni, ha más nincs, tessék megnézni a Music TV-ben a Guns’n Roses-t, az Aerosmith- t, a Metallicát, s amennyiben ez netán nehézségekbe ütközik, ak­kor nem kell olyan messzire men­ni. Itt van rögtön, Magyarorszá­gon a Beatrice, Nagy Feró. A má­sik meg, hogy működik néhány zeneileg hasonlóan kemény, úgynevezett alternatív együttes nálunk, mondjuk az Ápolók meg az Üllői Úti Fuck, legutóbb a jászberényi anarchista összejöve­telen találkozhatott velük a nagy­érdemű. Egyrészt azonban az őszövegeik hatszor szellemeseb­bek, másrészt pedig az a közön­ség, mely a zenéjükre Berényben éppúgy csápolt és üvöltött, mint a Moby Dick-féle muzsikára Eger­ben a szépasszony-völgyi, szó­val, az a közönség előzőleg arról beszélgetett, mit jelent ma balol­dalinak lenni, és nem sörösüve­geket hajigáit részegen a fák kö­zött. (rénes) Tűzvédelmi totó A tűzvédelmi hónap keretében játékos vetélkedőre hívja olvasóinkat a Heves Megyei Tűzoltó-pa­rancsnokság. Célja, hogy bővítse az állampolgárok általános tűzvédelmi ismereteit, elmélyítse a tűzvé­delmi szabályokat, amelyek betartása mindannyiunk közös érdeke. A megoldást totószerűen (1, X, 2), illetve a meg­felelő szöveg beírásával kéijük postai levelezőla­pon, név, cím feltüntetésével a Heves Megyei Tűz­oltó-parancsnokság címére (Eger, Vincellériskola út 5.) a közlést követő hét napion belül megküldeni. A telitalálatot elérők jutalomban részesülnek. 1. Milyen fűtőberendezést használjunk? 1 Csak engedélyezett típusú, jó műszaki állapotú berendezést. X Mindegy milyet, lényeg az állandó felügyelet. 2 Csak tűz és robbanás elleni védelemmel ellátott berendezést. 2. A propán-bután gázpalack tömítését hogyan ellenőrizzük? 1 Gyufával. X Mérőműszerrel. 2 Sűrű, szappanos vízzel. 3. Szabad-e olajkályhát üzem közben utánatöl- teni? 1 Kellő elővigyázatossággal szabad. X Nem szabad. 2 Csak ha a kályha tűzterének hőfoka 60 C-fok alatt van. 4. Használható-e a propán-bután gázpalack nyomáscsökkentő nélküí? 1 Nem használható. X Igen, ha a berendezés nagyobb nyomást igé­nyel. 2 Csak sertéspörkölésnél. 5. A pincében hány liter benzint lehet tárolni? 1 1 litert. X 10 litert. 2 Nem lehet. 6. Milyen tüzet kell bejelenteni a tűzoltóság­nak? 1 Csak a káros tüzet. X Minden tüzet. 2 Amit nem tudnak eloltani. 7. Személygépjárműben kell-e tűzoltókészülé­ket elhelyezni? 1 Nem kell. X Igen, legalább 1 kg-os porral oltót. 2 Csak akkor, ha pb-palackot szállítanak. 8. A föld alatti tűzcsapokat maximum milyen távolságra kell elhelyezni a védendő építmény­től? 1 50 m-re. X 100 m-re. 2 150 m-re. 9. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenységet végzőknek és a hegesztők­nek hány évenként kell tűzvédelmi szakvizsgát tenni? 1 2 év. X 3 év. 2 4 év. 10. Milyen tűzvédelmi osztályban tilos a do­hányzás? 1 „A-B” tűzveszélyességi osztályban. X „A-B-C” tűzveszélyességi osztályban. 2 „A” tűzveszélyességi osztályban. 11. Mikor van a tűzoltók napja? 1 Április 5. X Május 1. 2 Május 4. Találós kérdések: 12. Kis dobozban száz veszély, piros nyelve so­kat ér. Mi az? 13. Rozsén él, égen száll. Mi az? 13 + 1: Milyen állat a tűz jelképe? Jó bornak is ______ ...ke ll a cégér — azaz: a bor­címke. Nos, aki a jó bort szereti, bizonyára kellemes szórakozást talál a míves, igazi művészi igény­nyel megalkotott üvegragaszok szemlélgetése közben is. Mert nézzük csak a büszke francia gazdát, aki értő szemmel vigyáz­za a „pince levét”, vagy azt a né­met életképet, amely a lugasban borozgató szerzeteseket ábrázol­ja. S itt van a portugál címke, amely szintén egy finom nedűt tartalmazó butélia dísze volt egy­koron... S mindez csak egy-egy szép példány azok közül, amelyeket az egri szüreti napok alkalmából láthattak az érdeklődők a megyei könyvtár aulájában. (Gál Gábor reprodukciói) Az életmód a hibás A szívdobogás: egészségünk ritmusa Minden negyedik ember szív- betegség miatt hal meg a világon. Ezért választották az idei Egész­ségügyi Világnap témájául e rendkívül elterjedt betegség megelőzését. A szívdobogás egészségünk ritmusa — állítja a WHO, az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének jelmondata. Vajon mi van a statisztika mö­gött? Évente 12 millió szívhalál. Erről kérdeztük beszélgetőpart­nereinket az Egészségügyi Világ­nap témájához kapcsolódó in­terjúsorozatban. Dr. Surján László, népjóléti miniszter: — A szívbetegség napjaink el­ső számú réme. Világviszonylat­ban több ember halálát okozza, mint bármely más betegség. Saj­nos, nálunk sem jobbak a statisz­tikai adatok, sőt! Kelet-Európá- ban az elmúlt két évtizedben — a világ más tájaihoz képest — is jobban emelkedett a szívhalál aránya. Az utóbbi időben már a fiatalabb korosztályt sem kíméli, de elsősorban a 35-55 év közötti férfiak halálozási statisztikája az aggasztó. A hibát saját magunk­ban, helytelen életmódunkban kell keresnünk. A szemléletvál­tozás nem kerül pénzbe, rossz szokásainktól kellene megszaba­dulni: szakítani a helytelen táp­lálkozással, a túlzott dohányzás­sal, a mozgásszegény életmód­dal. Dr. Kerkovits Gyula profesz- szor: — Talán meglepő, de egyetlen pohár tej fedezi egész, napi ko- leszterinadagunkat. És mégis látni a tej fogyasztására biztató hirdetéseket! Az állati eredetű zsírok fokozott fogyasztása, az ételek túlzott sózása, az elhízás, mint első számú ok, valójában egyik napról a másikra elhagyha­tó. Jó volna, ha megértenék az emberek: a legkitűnőbb gyógy­szernek sincs olyan jótékony ha­tása, mint az egészséges élet­módnak. Monspart Sarolta, a tájékozó­dási futás világbajnoka, a Nem­zeti Egészségvédelmi Intézet munkatársa: — Elgondolkodtató, hogy míg a fővárosban a gyerekek nyolcvan százaléka rendszeresen sportolhat, addig megyénként nagyon eltérőek az adatok. Jász- Nagykun-Szolnok megyében az országos átlaghoz képest rendkí­vül kevés a tornaterem, az ellá­tottság nem éri el a hatvan száza­lékot, nem sokkal jobb a helyzet Baranyában, Bács-Kiskunban, Békésben sem. Viszont erdő, stadion, futballpálya — tehát olyan terület, ahol mozogni lehet — mindenütt van. Éppen a leg­fogékonyabbakat, a gyerekeket kell még idejében meggyőzni: a futás életet ment. Vándorló életmódú vállalkozók Bírságol és lefoglal a fofelugyeloseg A korhatár 14 és 26 év között Ismét lesz Ki mit tud? Ismét lesz Ki mit tud? A Ma­gyar Televízió a Művelődési és Közoktatási Minisztérium szá­mos szervezettel és pénzintézet­tel szövetkezve úgy döntött, hogy a fiatal előadóművészek számára ismét megrendezi az egykor oly népszerű tehetségku­tató versenyt. Hét kategóriában mérhetik össze tudásukat azok a fiatalok, akik 1992 december 31-ig betöltik 14. életévüket, il­letve nem idősebbek 26 évesnél. A nevezés határideje 1992 de­cember 1. Lehet jelentkezni vo­kális és hanszeres zene, néptánc, színpadi játék, vers, próza-, me­semondás, szónoki beszéd to­vábbá egyéb kategóriában. Szó­listák és együttesek jelentkezését váiják. Heves megyében az Eger városi és megyei döntőt a Megyei Művelődési Központ szervezi. A gyöngyösi, hatvani hevesi és fü­zesabonyi művelődési intézmé­nyekben előreláthatóan január­február hónapban kerül sor a vá­rosi és városkörnyéki elődön­tőkre. A megyei döntőt március vé­gén április közepén tartják majd, ahol a országos televíziós zsűri dönt a továbbjutókról. A jelent­kezők további információkat a helyi művelődési házakban kap­hatnak, illetve az MMK-ban a 36-11-954-es telefonon. — A szabálysértések szinte valamennyi formája előfordult az elmúlt hónapokban me­gyénkben — mondta Bisztriczki László, a Fogyasztóvédelmi Fő­felügyelőség Heves megyei veze­tője. Az intézmény ebben a for­májában nemrégóta működik, s feladatuk, hogy ellenőrizzék a különböző árucikkek forgalma­zásánál a hatósági előírások megtartását. így mostanában 382 elárúsítóhelyen jelentek meg, s 165 eljárást indítottak meg, s ebből 130-nak pénzbírság lett a vége. Ez azonban sokszor nem ha­tékony büntetési forma, ugyanis a szabálytalankodó árusoktól legfeljebb tízezer forintot tudnak behajtani. Hatékony eszköz le­het a kezükben a lefoglalás, ám ezzel a lehetőséggel a kazettaha­misítókkal szembeni eljárás ki­vételével egyszer sem éltek, s en­nek egyik oka, hogy az elkobzott árucikkeket nemigen tudják tá­rolni. Más esetben — például amikor a fagylalt nem bizonyult frissnek — azonnali megsemmi­sítést követeltek az árustól. Sokan szegik meg a számla­adási kötelezettséget, s nem ritka eset az sem, hogy alkoholt vagy cigarettát reklámoznak, ami szintén tilos. Kisebb horderejű szabálysértés, hogy a vásárlók könyvét nem teszik jól látható helyre, s hogy a terméken rossz ár szerepel. Gondot okoznak a — főfel­ügyelőség-vezető szavával élve — vándorló életmódot folytató vállalkozók, akik már csak azért is megszegik a jogszabályokat, mert alacsony iskolázottságuk miatt nem ismerik azokat. Ők elsősorban színesfém-hul­ladékot értékesítenek, s mivel ezek eredete sok esetben kétsé­ges, így a felvásárlóknak kötele­ző tőlük írásos nyilatkozatot kér­niük, amelyben a válalkozó kije­lenti, hogy az áru az ő tulajdo­na. Az megyénkben dolgozó öt felügyelő közül valamennyi ren­delkezik fényképes igazolvány­nyal, s ezeket ellenőrzések előtt kötelezően fel kell mutatniuk. (kova)

Next

/
Thumbnails
Contents