Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-22 / 224. szám

HÍRLAP, 1992. szeptember 22., kedd PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. i I» I I m Ivádi sugárút Nemrégiben elkészült az ivádi Kossuth utcában 356 méter hosz- szan az új út. Az aszfaltozást a ki­vitelezők rekordgyorsasággal készítették el, s a helyiek már meg is találták a megfelelő új el­nevezését az utcának: „Ivádi su­gárút...” Diáksegélyezések Recsken s; : I Tanévkezdésre — más helyek­hez hasonlóan — Recsken is ad­tak segélyt a diákoknak. Az ön­kormányzat az általános iskolá­soknak megvette a tankönyve­ket, s még ezer forint jutott fejen­ként a középiskolásoknak, kivé­ve a rendszeres nevelési segély­ben vagy tanulmányi ösztöndíj­ban részesítteteket, utóbbiak ugyanis a „Recski Diákokért Alapítványtól” kaptak pénzt. Testületi ülés Szeptember 28-án, hétfőn tartja a következő testületi ülését a recski önkormányzat. A képvi­selők fő napirendként a költség- vetés első féléves alakulását vi­tatják meg, majd bejelentések, indítványok hangzanak el. Indul a gázprogram Az idén kezdődik Recsken a ji vezetékes gáz kiépítése. Az ed­dig eltelt idő alatt 717 szerződést íj kötöttek a kivitelezők az igény- jj lökkel, így tehát már a lakosság S jelentős része fejezte ki szándé- S kát, hogy szükségük van a gázra. Késlekedik az ÉMÁSZ Még január végén jelezte az s ivádi önkormányzat az Észak­it magyarországi Áramszolgáltató jj Vállalatnak, hogy bővíteni kí- § vánják a hálózatot. Az ÉMÁSZ I akkor meg is ígérte, hogy a máso­lj dik negyedévben elvégzik a | munkálatokat, három új oszlo- I pót és tíz lámpát állítanak fel. | Azonban a polgármester hiába g telefonált rájuk szinte hetente, a 5 szakemberek a mai napig nem | végezték el a dolgukat, így a kér- j) déses környéken éjszaka most is i sötét van. I ----------------------------------------­Nyáron túl meleg, S télen túl hideg Modellezők Recsken Recsken jónéhány évvel ez- £ előtt, 1959-ben alakult meg az | iskolai modellező szakkör, . * amelyből azután klub, majd r I egyesület lett. A modellezők ge- I I nerációi számos versenyen vet- I J tek részt, a megyei bajnokságok ä például rendre recski sikerekkel zárultak és zárulnak ma is, de sor , I került országos megmérettetésre j ! is, dobogós helyezésekkel. Az , I egyesületnek nem csupán általá- I I nos iskolások a tagjai, a nyolca- | j dik osztály elvégzése után is ma- | I radnak sokanesportnál, ígyvan- I i nak közöttük egyetemisták, dol- 1 gőzök is. Ami viszont gondot jelent: a I volt központi műhely lebontása ji óta nincs megfelelő helyük. A § községi futballpálya mellett lévő r épület — a volt öltöző — szolgál gj otthonul az Ércbányász Model- í lező Sportegyesületnek, s ez bi- í zony nyáron túl meleg, télen túl f hideg, de ennek ellenére egész j évben megtartják foglalkozásai- i kát, hetente két-három alkalom- I mai. Az ércbánya segítségével 1 kapták ezt az épületet, a fűtést és I a világítást is fizeti a bánya, a he- | lyi általános iskola a szerszámo- g kát, eszközöket biztosítja, az ön- I kormányzat pedig anyagiakkal “ támogatja őket. Gesztenyefa virágzik... — Hosszú lesz a tél az idén, nagyon hosszú — kiált ki az öreg­asszony, amikor látja, hogy el­ballagok a háza előtt Egeresed­ben. Közben hétágra süt a nap, rekkenő a hőség ismét, a néhány napos ősz nem sokáig tartott. — Honnan tudja — bámulok rá kíváncsian, mert hát tudja, va­lahonnan tudja, én meg nem tu­dom, és ez idegesít. — Nézzen oda — mutat a gesztenyefák felé, ahol autók húznak el, meg egy teherautó, szinte reng belé az ablak. A gesztenyefák őszbe csava­rodtak. Cémányi szálak tartják a leveleket, ha lenne egy lehelet­nyi fuvallat, inkább lenne belő­lük avar, mint bronzszínű lomb­korona. — Hamar elsárgultak — mondja még az öregasszony —, nagyon hamar. Ilyenkor még nem szoktak. Ezért mondom magának, fiatalember, hogy hosz- szú lesz a tél, nagyon hosszú. Ér­demes volt sok tüzelőt beszerez­ni tavaly, maradt belőle egy ke­vés, azzal pótolok. Nézem a fákat, s már borzon- gok, ha a hosszú télre gondolok, otthon is be kell gyújtani a gázt, hamar takaró alá menni hálósip­kában, gyapjúzokniban. Itt meg még a havat is kell takarítani, mindenki felelős a portájáért. Persze nem mondja azt senki, nem ad ki a polgármesteri hivatal közleményt, hogy „felhívás a község lakosságához, aki nem ta­karítja el a havat, megbüntetik”, egyszerűen nem lehet olyankor kimenni a házból, úgyhogy in­kább fogják a lapátot, és hajrá. Szóval, nézem a fákat, és ak­kor valami csudát látok — ennyi­re nem lehet rossz a szemem. Az egyik gesztenyefa virágzik. Úgy, ahogy kell neki — bár nem tu­dom, hogyan kell —, de hát egy­szerűen látszik, hogy ez itt virág­zik. — Van remény — mondom a néninek —, lehet, hogy lesz tüze­lő, lehet, hogy nem is kell annyi havat eltakarítani, lehet, hogy még sokáig lesz kellemes meleg, és akkor majd tartalékolunk, nem fázunk át március tizenötö­dikéig. — Hosszú lesz a tél, fiatalem­ber, hosszú — válaszolja a néni a fejét csóválva, hogy mit akarok ezzel a sok badarsággal, dőreség volt engem megszólítani, én is olyan vagyok, mint a többi, csak beszélek, beszélek, miközben a tél hosszú lesz, a hó nagy, a ku­tyák egész éjjel ordítani fognak, s lehet, hogy megint farkas téved a Dunántúlra. Azzal sarkonfordul, és el­megy, otthagy a fasorban. (kova) (Fotó: Perl Márton) A múlt század közepén alapították Arborétum Recsk mellett A Mátra keleti részén, Recsk- től délre, mintegy két kilométer­re található Heves megye legje­lentősebb erdei arborétuma. Egyes térképek Györke-tanyá- nak, mások az alapító és a későb­bi tulajdonos nyomán Jámbor­tanyának, illetve Bojtos-kertnek nevezik. A múlt század közepén, a fő­urak körében fellángolt kertépí­tési láz idején jól ismert volt Jám­bor Vilmosnak, a kor leghíre­sebb magyar kertészének neve, aki az 1860-as évek végén Recsk mellett vásárolt birtokot, s annak egy részén jól jövedelmező cse­metekertet létesített. Neves geo­lógusok talajtani vizsgálatai után hozatott elsősorban örökzöld növényfajokat Európa különbö­ző vidékeiről, Ázsiából, Észak- Amerikából, Észak-Afrikából és a Kaukázusból. Ideje nagy ré­szét e kertben töltötte, 1901-ben bekövetkezett haláláig. A birto­kot a fia örökölte, s hamar to­vább adta azt egy pesti építész­mérnöknek, aki nem törődött a csemetekerttel. A csemeték köz­ben fákká nőttek, a faluban élők pedig, felbátorodva a tulajdonos érdektelenségén, kivágtak és el­hurcoltak több fát. A két világ­háború között az új tulajdonos, Holló Bojtos József vigyázta a pompás mammutfenyőket, ba­bérfákat, ámorfákat és paratöl- gyeket. Az érdeklődők megnéz­hették a messze földről származó cikláment, jázmint, szegfűt, gyö­nyörködhettek az ötezer töves rózsakertben. A második világ­háborút Bojtos felügyelete alatt viszonylag sértetlenül túlélte a gyűjtemény, ám a bekövetkező államosítások után pusztulásnak indult. A botanikai értékeket csupán 1955-ben vették számba, ás saj­nos, a felmérés után sem került igazi gazda a kert élére. A megyei tanács 1975-ben védelem alá he­lyezte az erdő egy részét, benne az arborétummal, ám ekkor is történtek fakivágások. Pillanatnyilag 29 fajhoz tarto­zó 572 növényegyed él a Recsk melletti arborétumban. A terület igazi „vad vidék”, együtt élnek a természetes erdő fafajai és a má­sutt csak parkokban, díszkertek­ben látható növények. Vízvezeték Ivádon A lakók nem fizetik a díjat Még a nyáron számoltunk be arról, nogy az ivádi kastély mel­lett fekvő három ház lakói sok­szor vízhiánnyal küzdenek, ugyanis a hozzájuk futó vezeték csapját könnyeden el lehet zárni. Az úgy nyivánosságra kerülése után a megoldás nem váratott magára sokáig, ugyanis a helyi önkormányzat új gerincvezete- ket építtetett, amelyet múlt csü­törtökön adtak át. Mindez két­százezer forintba került, s ezt az összeget a költségvetés tartalé­kából csípték le. Bacsó István polgármester mégsem tudja garantálni, hogy ezután is folyamatos lesz a vízel­látás az említett területen. Ter­mészetesen az okok most már nem technikaiak, hanem megle­hetősen prózaiak: a vízdíj ugyan­is havonta csaknem kétezer fo­rintot tesz ki, s ezt a lakók — saját bevallásuk szerint — nem tudják vállalni. A falu első embere még egy hónap türelmi időt ad nekik, s na ezután sem teljesítik kötele­zettségüket, akkor az önkor­mányzat elzárja a vizet. Akkor pedig hiába épült a ge­rincvezetek. A Kastély gazdára vár A szakértői vélemények szerint mintegy nyolcmillió forintot ét mai állapotában az ivádi kastély: A helyi önkormányzat is körülbelül eny- nyiért szeretné áruba bocsátani, korábban fel is kereste már néhány érdeklődő a polgármesteri hivatalt, ám jobbára csupán komolytalan ajánlatokkal érkeztek: volt például, aki mindösszesen egymilliót kí­nált az épületért. így most már tényleg a komoly jelentkezőkre számí­tanak Ivódon, remélhetőleg mihamarabb sikerül is olyan gazdát talál­ni a kastélynak, aki rendbe hozza, kicsinosítja a jelenleg bizony eléggé elhanyagolt, romos épületet, s teszi mindezt ügy, hogy abból a községnek is haszna származzék. „ , (Fotó: Gál Gábor) Megbeszélés Pétervásárán Kevés a közhasznú munka (Tudósítónktól) hető lenne, ám ezzel a lehetőséggel a térségben A Heves Megyei Munkaügyi Központpétervásá- mindössze hat település önkormányzata élt, pedig a rai kirendeltsége a múlt héten csütörtökön megbe- támogatás erre igen jelentős, a munkaügyi központ szülésre hívta az oda tartozó tizenhat település pol- segítsége eléri a hetven százalékot, gármestereit, illetve jegyzőit a városi polgármesteri A megbeszélésen a fentiek mellett szó esett a tá­hivatalba. - • mogatás egyéb lehetőségeiről is. A munkaügyi iro­Az idei foglalkoztatáspolitikai célkitűzések ér- da vezetője ugyanakkor tájékoztatást adott a péter- telmében a munkaügyi központ fokozott figyelmet vásárai kirendeltség tevékenységéről, s a munka­fordít az úgynevezett aktív foglalkoztatási eszkö- nélküliség településenkénti alakulásáról. A köz- zökre, különösképpen azokra, amelyek hatékony hasznú munkával kapcsolatos tapasztalatokról pe- működéséhez a polgármesteri hivatalok közremű- djg pétervására, Tamalelesz és Mátraderecske pol- ködése elengedhetetlen. Az említett eszközök kö- gármesterei mondták el véleményüket, zül például a közhasznú foglalkoztatás, a közhasz­nú munka a szorosabb együttműködés révén bővít- Zay József Városi csend Egy átlagos hétköznapon meglehetősen nagy a csend Pétervásárán. Hiába vezet át főút a városon, még az átmenő forgalom is meglehetősen csekély, csak olykor-olykor zúg át nagy robajjal egy-egy teherautó. Felvételeink ennek a nyugodt városnak a hétköznapjaiból adnak ízelítőt. (Fotó: Gál Gábor) MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Heves Megyei Hírlapot ......... ■••••••••••»•••»•»••••••••••••a» példányban. A példányonkénti lapvásárláshoz képest hawnta 10 %, éves előfizetésnél 20% a kedvezmény! Előfizetési díj: 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN ESETÉN Név:........................................................ Cég neve: .............................................. Cím: ....................................................... Címe: ..................................................... Az előfizetési dijat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési dijat a............................................ számú banki betétszámláról egyenlítem ki. aláírás cégszerű aláírás

Next

/
Thumbnails
Contents