Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-19-20 / 222. szám
4. SZEMTŐL SZEMBE HÍRLAP, 1992. szeptember 19—20., szombat—vasárnap „A legjobb megelőzés, ha megvan a tettes” Beszélgetés dr. Orosz Gyulával, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének bűnügyi helyettesével A címben olvasható kijelentés vitathatatlan. Ám sokszor kétségek merülnek fel az emberekben arról, vajon a rendőrség megtehet-e mindent annak érdekében, hogy a bűncselekmények elkövetői valóban megérdemelt helyükre, a rács mögé kerüljenek. Az elmúlt év szeptemberében a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon jelentős átalakítás történt, amellyel elsősorban a bűntények elkövetőinek felderítését igyekeztek minél hatásosabbá tenni. Egyszersmind új vezetője is lett ennek a területnek dr. Orosz Gyula r. alezredes személyében. A vele folytatott beszélgetés során az idei esztendő első fél évének bűnügyi helyzetéről igyekeztünk képet alkotni. — Az év elején a megye rendőri vezetői azt a jelmondatot fogalmazták meg, hogy a térség bűnügyi szerveinek ki kell mászniuk az előző esztendő hozta gödörből. Mit mutatnak a bűnügyi statisztikák: sikerült-e ez a célkitűzés? — Nyugodtan kijelenthetem — válaszolt dr. Orosz Gyula r. alezredes —, elképzeléseink a tavaly kialakult kedvezőtlen helyzet után valóra váltak. Jól jelzik ezt a főbb mutatók is. Bár az év első hat hónapjában az országos átlagnál nagyobb mértékben, mintegy 40 százalékkal nőtt megyénkben a bűnelkövetők száma (ez pontosan 2392 tettest jelent), ugyanakkor jobbá vált a nyomozás-eredményességünk, sugyanígy az ismeretlenes ügyek felderítése is. Ily módon az országos statisztikákban az erős középmezőnyhöz zárkóztunk fel. — Bizonyára az is segített a helyzet javulásában, hogy a múlt év utolsó harmadában szervezeti változás ment végbe a főkapitányságon. Kérem, beszéljen ennek főbb jellemzőiről. — A legfontosabb az volt, hogy a parancsnoki beosztásokba fiatalok kerültek. Újonnan jött létre a bűnügyi főkapitányhelyettesi tiszt. Új szákember került a gazdaságvédelmi és a vizsgálati osztály élére is. Mindketten szakmailag jól képzettek, és megfelelő iskolai végzettséggel is rendelkeznek. Az előbbi munkáját Hajdú László r. őrnagy, az utóbbiét dr. Csóré Erika r. őrnagy irányítja. A bűnügyi osztályon Nagy István r. őrnagy a vezető. Önálló osztállyá alakult a bűnügyi technika, amelynek tevékenységéért Gábor Albin r. őrnagy a felelős. Meg kell említenem még a nem kevésbé fontos bűnmegelőzési alosztályt, amelynek élén Vékony István r. őrnagy áll. Módosult az egyes osztályok személyi állománya is, sok fiatal kolléga dolgozik mindegyiken. A fiatalítás megfigyelhető az egyes kapitányságokon is, így végül is talán kissé kevesebb tapasztalattal bíró, de annál nagyobb elánnal dolgozó bűnügyi gárda igyekszik kideríteni, kik voltak az elkövetői a megyében bekövetkezett bűncselekményeknek. — Az adatok azt mutatják, csak minimális mértékben, 0,4 százalékkal emelkedett az ismertté vált bűncselekmények száma. Igaz, ez a 4870 bűntény is meglehetősen sok. Minek köszönhető a kedvező fordulat? — Nyugodtan mondhatom, komoly rendőri erőfeszítés eredménye. Ez persze, még nem elégséges. Én azt tartom: a legjobb megelőzés, ha megvan a tettes! Ha azt vesszük figyelembe, hogy jobbá vált a nyomozás- és felderítés-eredményességünk, akkor ez önmagában véve is kellő visszatartó erő. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a bűnözés visszaszorításában össztársadalmi szinten kell gondolkodni és cselekedni. — A bűnügyi helyzet elemzése során érdemes arra is kitérni, mely kapitányságok járnak elöl, s melyek azok a területek, ahol még tovább kell javítani a bűnüldözési munkát. — Sajátos adat, hogy a megye bűnügyi terhelésének több mint a 40 százaléka az Egri Rendőr- kapitányság munkatársainak ad egyre több munkát, ennek ellenére az eredményességben rendre az első-második helyen mozognak. Igen jó színvonalon dolgozik a Hatvani Rendőrkapitányság, ugyanígy a füzesabonyi, s örvendetes, hogy hosszú idő után ismét a jobbakhoz zárkózott fel Heves. A Gyöngyösi Rendőrkapitányság van jelenleg némileg lemaradva, de ez annak is köszönhető, hogy meglehetősen nehéz időszakot tudhatnak maguk mögött a mátraalji város rendőrei. Később nevezték ott ki a kapitányság vezetőjét, nyugállományba vonult a bűnügyi osztályvezető, s bizony voltak személyi jellegű problémák is. Bízom benne, hogy hamarosan csatlakoznak a többi térség rendőrségeihez. A javulás mar csak annál is inkább szükséges, mert a megye második legnagyobb kapitányságáról van szó. — A társadalmi folyamatok szempontjából mindig is fontos mérce, hogy kik a különböző bűncselekmények elkövetői. E téren milyen képet rajzolna meg a főkapitány bűnügyi helyettese? — Meglehetősen elszomorító, hogy jelentősen nőtt a fiatalkorú elkövetők száma. Érdemes összehasonlítást is tenni: a múlt év hasonló időszakában 202, míg idén 363 volt a számuk. Ez legalább 79 százalékos növekedés. Leggyakrabban vagyon elleni bűncselekmények tettesei, olykor erőszakosaké is, s igencsak jellemző a csoportos elkövetési forma. Ugyancsak aggasztó, hogy egyharmaddal több a bűn- tényesek között a 18-21 év közötti, úgynevezett fiatal felnőtt. Mindez arra utal, hogy sok ifjú létbizonytalanságban él, nem tudja, mi lesz vele, ha elvégzi az iskolát, semmilyen komoly cél nem lebeg előttük. — Feltétlenül ide kívánkozó kérdés: Heves megyében menynyire terjedt el a kábítószerezés? — Szerencsére a megyében nem jellemző. Konkrétan kemény drog alkalmazása miatt még nem volt szükség beavatkozásra. Gyógyszerezés, szipuzás persze előfordult már, erről megfelelő jelzéseink vannak. Nagy veszély az is, hogy sajnos mind több ifjú válik az alkohol rabjává! „Megyénk rendőrsége a tavalyi rossz év után eredményességben felzárkózott a középmezőnyhöz az országban” — mondja a bűnügyi főkapitány- helyettes (Fotó: Perl Márton) — Különösen aggasztóak azok a jelenségek, amelyek szervezett bűnelkövetésre utalnak. Elég, ha csak a védőpénzes zsarolókra, vagy az egri lengyelpiacon fellépett FÁK-beli bűnelkövetőkre gondolunk... — A Hírlap olvasói emlékezhetnek, hogy több cikk is foglalkozott külföldi elkövetők bűn- cselekményeivel. Ezek száma egyébként pontosan 16,7 százalékkal növekedett. Friss példákat is említhetek: egy román állampolgár alaposan gyanúsítható azzal, hogy júliusban mintegy 200 ezer forint értékben két személyautót is ellopott a megyeszékhelyen. Egy szíriai illetővel szemben lopás és csalás alapos gyanújával járunk el. Emlékezetes lehet az az eset is, amikor gyöngyösi polgárok Egerben próbáltak vendéglátósoktól védőpénzeket kicsikarni. Ezt az ügyet már átadtuk vádemelési javaslattal az ügyészségnek. Arról is vannak információink, hogy egyre gyakrabban megrendelésre lopnak gépkocsikat, s azokból később az alkatrészeket használják fel. — Már az örvendetes, hogy minderről tájékozott a rendőrség, de érdekes lenne az is, hogy mit tehet? — Természetesen nem nézhetjük tétlenül az ilyen bűncselekmények szaporodását. A nyílt nyomozásokon kívül olyan titkos módszerek alkalmazására is kényszerülünk, amelyek persze, beleillenek az alkotmány biztosította jogokba. Emellett szervezeti korszerűsítésre is gondolunk: főkapitánysági szinten felderítő alosztály létrehozását tervezzük. — A közvéleményt leginkább megrázó esetek érthetően a gyilkosságok. Mennyiben változott a múlt évhez képest ezeknek a száma? Sikerült-e előrehaladni azokban az ügyekben, amelyekben eddig nem adhattunk tájékoztatást a nyomozás eredményes befejezéséről? — Sajnos, emelkedett az emberölések száma. Három olyan ügyünk van, amelyekben még nem sikerült felderítenünk az elkövetőt. Ivádi Joachim gyilkosát nem tudtuk elfogni, és a tettes ismeretlen volta miatt meg kellett szüntetnünk az eljárást. Azzal együtt is, hogy 100 ezer forintos dijat tűzött ki a főkapitány. Egyetlen értékelhető bejelentést sem kaptunk. A másik két eset Gyöngyösön történt. Özvegy Visontai Józsefnél idén január 11-én megfojtották, s házából különböző értékeket és készpénzt vitt el a tettes. Április 28- án Baranyai Oszkárnét fojtották meg a lakásán, amit kutatás után felgyújtották. Mindkét ügyben folytatjuk a nyomozást, vannak újabb biztató adataink, ám ezekről a siker érdekében nem kívánok most beszélni. — A jelenlegi átmeneti időszak nemcsak a gazdasági problémák sokasodását hozza magával, hanem számos olyan bűncselekményfajta elterjedését is, amelyekben épp ezt a helyzetet igyekeznek az elkövetők kihasználni. Ismereteink szerint ezek sem kerülték el Heves megyét... — Az összes bűncselekmény közül majdnem a 80 százalék vagyon elleni. Kétségkívül megfigyelhető olyan tendencia, amikor a rendezetlen gazdasági helyzetet, a meglévő jogszabályi réseket igyekeznek kihasználni egyesek. Példa sajnos bőven akad: augusztusban indítottunk nyomozást Nemesi Csaba egri lakos ellen, aki a Neo Travel Utazási Iroda vezetőjeként külföldi utak szervezéséért magánszemélyektől két és fél millió forintot szedett be, ám ezek az utak elmaradtak. Többször szó esett már a sajtóban is az egri Egészségház utcai húsmintabolt volt vezetőjének, Simon Bélának az ügyéről, aki csalással gyanúsítható alaposan. A hatvani Gál Zoltán ellen viszont annak alapos gyanújával folytatunk nyomozást, hogy még a múlt évben vállalkozóként az apja nevére nyugati személygépkocsikat hozott be, ám azokért nem fizetett sem adót, sem vámot. Több százezer forint a kár. Takács Györgyné azzal gyanúsítható, hogy a múlt év októberében a Konzumbanktól felvett 3,7 millió forint hitelt, azt nem arra fordította, amire a papír szerint igényelte, s a kölcsönt a mai napig nem fizette vissza. A do- moszlói Hacsavecz László viszont azért került figyelmünk középpontjába, mert a Kercent Kft. kerecsendi áruházának víz- és fűtésszerelési munkái után valótlan számlát állított ki egymillió forintról. Szeretném arra is felhívni a lakosság figyelmét, hogy a lengyelpiacokon mind gyakrabban bukkannak fel hamis pénzek! Leginkább az ezreseket érdemes alaposan megvizsgálni, de nem árt az óvatosság a dollárok, a márkák és az ötezresek esetében sem. Mindez azonban korántsem jelenti, hogy ne tudnánk úrrá lenni ezen a helyzeten. Megerősítettük a gazdaságvédelmi osztályt, s a számítógépek alkalmazásán túl nagy gondot fordítunk arra is, hogy folyamatosan tartsuk a kapcsolatot a gazdasági életben dolgozó szakemberekkel. Segítségükkel is reméljük, hogy mind több bűntényt sikerül feltárnunk, s ezzel együtt újabbak elkövetését megelőznünk. Szalay Zoltán „A politikai kútmérgezés kemény realitás...” Interjú dr. Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszterrel Az utóbbi idők nagy országjárói közé tartozik — mint kormánytag — dr. Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter. Hol az ózdi kohászok között tűnik fel, hol a Pécs környéki bányászokkal tárgyal, máskor Gyöngyösoroszi „ólomgondjával” kapcsolatban közvetít az érintett felek között. Többnyire problémákkal terhes ügyekben, így talán számára is üdítően hathatott az a látogatás, amelyet a közelmúltban tett Kálban, ahol az akkortájt elkészült gázvezeték-hálózat ünnepélyes átadásán vett részt. Ennek apropóján kértünk tőle interjút azzal a nem titkolt kérdéssel, hogy a helyi gyarapodás öröme sem feledteti a lakossággal az ország gazdasági gondjait, s a fellendülés ígéretét. — A helyi gyarapodás is része a fellendülési folyamatnak. A fejlődés azonban nemcsak fellendülési szakaszokból áll. Az alapkérdés a piacgazdaságra való áttérés — mondta a miniszter. — Ennek egyik lényeges eleme a tulajdonreform, amelynek gyakorlati megvalósítása jelenleg zajlik. Jelentős előrelépés történt a vállalkozásélénkítés területén, mindezt segítik a kedvezményes vállalkozói hitelek és a hozzájuk tartozó garanciarendszer. Tart a privatizáció, az állami vállalatok döntő többsége gazdasági társasággá alakul, létrejöttek az állam vállalkozói vagyonát kezelő szervezetek. Az átmenet időszakában az állam, mint tulajdonos, még részt vesz a szerkezetváltás elősegítésében a kockázatok egy részének átvállalásával, az eszközök biztosításával, a privatizáció előtti reorganizációval, a felszabadult kapacitásokon új munkahelyek teremtésével, az átalakulást törvényszerűen kísérő válságjelenségek kezelésével. A kormány regionális válságkezelő programokat dolgozott és dolgoz ki a nehéz helyzetbe került megyékre és régiókra. Ami viszont az ipar szerkezetét illeti: míg a nyugati fejlett világban már a ’70-es és a ’80-as években lezajlott ez a szerkezetváltás, addig nekünk most kell szembesülnünk a nehézipar — különösképpen a kohászat, bányászat — átalakításával. Már e téren is elkönyvelhető bizonyos eredmény, mint például a személygépkocsiipar, az ózdi rekonstrukció, számoskülföldi tőkebefektetés... Az elmondottakból is világos, hogy a „ kilábalás ” csak egy átgondolt, megtervezett folyamat eredménye lehet, amelynek révén jövőre már néhány százalékos fejlődést várunk. — Miniszter úr! Megyénkben állandó beszédtéma két üzem sorsa: a gyöngyösoroszi HAF építése, illetve a recski ércbánya helyzete. Melyek az ezekkel kapcsolatos legfrissebb információi? — A félig kész HAF-üzem sorsa még nyitott. Megalapozott környezeti hatástanulmány alapján kívánjuk — valamennyi érintett bevonásával — eldönteni, hogy a befejezés vagy a végleges leállítás okoz-e kárt a térségnek és az országnak. Bár számos település kéri— épp a munkanélküliség enyhítése, az akkumulátorok miatti környezeti károsodás, szennyezés csökkentése és a hazai ólomellátás biztosítása végett — a beruházást, erről addig , nem döntünk, amíg az említett hatástanulmány el nem készül. — Ami pedig Recsketilleti: az ércvagyon hasznosításának semmilyen akadálya nincs. A Mátra- bánya Rt. rendelkezik bányászati joggal, kutatási igazolással és bányatelekkel. A további munkálatok üzleti vállalkozásként valósulnak meg, a beruházási hitelkeret megnyitását a külföldi bankok két feltétel teljesítéséhez kötötték: egyrészt hatósági engedélyekhez, másrészt kiegészítő információkhoz a hasznosítás paramétereit illetően. Mindkét feltétel teljesíthető. Az adatok értékelését követően kerülhet sor a mintegy két évet igénybe vevő beruházásra, illetve a lelőhely termelésbe állítására. — Ugyancsak sorskérdés két területünkön — a hevesi és a pé- tervásárai peremrészeken — a hátrányos helyzetű térségek támogatása. Egy korábbi, miskolci kihelyezett kormányülésen elhangzott: keresik a megoldás útját-módját. Miben bizakodhatnak az e térségben élő munkanélküliek, álláskeresők? — Az idevágó (97/1992./VI. 16.) kormányrendelet szerint az elmaradott területek fejlesztését és munkahely-teremtését szolgáló támogatást Heves körzetében 15, Pétervására körzetében pedig 26 település veheti igénybe pályázat útján. A miskolci kihelyezett kormányülés óta a két térségre a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Min isztérium megbízásából a VÁTI kistérségi programokat dolgozott ki, amelyekben többek között innovatív szervezetek felállítása, infrastrukturális fejlesztések szerepelnek. A munkanélküliséget enyhítheti Pétervására körzetében a recski bánya újraindítása, amely 1500-2000 környékbelinek adna munkát. Heves térségében az idegenforgalom fejlesztésében, a falusi turizmus keretében, a kereskedelemben és a szolgáltatásban lehet munkahelyteremtésre számítani. A kis- és közepes vállalkozások létrejöttét segítheti, hogy a megyében Vállalkozásfejlesztési A lapítvány jött létre az MVA támogatásával. — Szabó úr! Ezekben a hetekben nem kerülhetjük meg azokat a kérdéseket, amelyeket a „Csurka-dolgozat" vetett fel. S bár már számos vélemény elhangzott, mégis kérjük, foglalja össze, miként értékelhető Csur- ka István egy-egy kijelentése. Mint például az, hogy „...az ország és az MDF arról beszél, amiről én akarom”. — Csurka István írásával kapcsolatban állást foglalt az MDF elnöksége, parlamenti frakciója és a kormány. Mindháromnak tagja lévén, a nyilvánosságra hozott állásfoglalások kialakításában magam is részt vettem. Csurka a megtapasztalt jelenségek alapján kapcsol össze racionális és érzelmi elemeket. Úgy vagyok vele, mint a több ezer évig érvényesnek vélt geocentrikus világképpel. A mai magyar nyelv is meg ennek a talaján áll, amikor ilyeneket fejez ki: „a Nap felkelt”, „a Nap delel” vagy „a Nap lenyugodott”. Galilei és Kopernikusz óta tudjuk, hogy a Nap semmi ilyet nem csinál, egyszerűen csak egy helyben áll. A Föld forog saját tengelye körül, miközben egy elliptikus pályán kering a Nap körül. Csurka „geocentrikus világképét” sokan fogják elfogadni, hiszen az a hétköznapi ember tapasztalatával egybeesik. Éppen ezért azoknak, akik tudják, hogy tudományosan a Nap-központú, heliocentrikus módszer a mélyebb valóság, nagy az erkölcsi felelősségük, hogy Galileiként hangosan kiáltsanak: „Eppur si muove.” — Nyomatékosan alá kell azonban húznom, hogy nincsen okozat ok nélkül. Amire Antall József parlamenti beszédében utalt: a politikai kútmérgezés igencsak kemény realitás. Ézért sokan azok közül, akik a társadalmi béke és a demokrácia ér— Galileiként kell kiáltani: „Eppur si mouve...” (Fotó: Gál Gábor) dekében Csurka Istvánt „mea culpázásra akarják rábírni, igen jól tennék, hajó példával elöl járva, hangosan először maguk kiáltanának „mea maxima cul- pát”! — Mindezek tükrében, milyen érzés ma MDF-poIitikus- nak lenni? Célzok itt arra, amit Debreczeni József írt a Népszabadságban megjelent nyílt levelében, vagyis, hogy: „ez a Csur- ka-dolgozat többet ártott a párt választási esélyeinek, mint eddig minden más egyéb..,” — Elvben egyetértek azzal, hogy rövid távon minden, párton belüli vita árt az adott párt tekintélyének, választási esélyének. Hosszabb távon azonban a tisztázó viták, a lappangó ellentétek mégoly botrányos felszínre kerülése is hasznos és előnyös lehet. A szőnyeg alá seprés, a tekintély- elvű elhallgattatás nem a demokratikus pártok kelléktárához tartozik... Ma az MDF-hez tartozni — minden kemény elvi ütközés ellenére, vagy talán éppen azért is — igencsak jó érzés. Ha a „Csurka-vitával” olyan tényeket állítok szembe, mint a Varsói Szerződés felbontása, a KGST megszűnése, a szovjet csapatok kivonása, a társadalmi-gazdasági-politikai élet átállítása egy működőképtelenné vált diktatúrából a működőképes demokrácia és piacgazdaság irányába, a hazai és a határainkon túl élő magyarság létkérdéseinek megfogalmazása és képviselete stb., melyekben az MDF vezette koalíciós kormány játszotta és játsz- sza nemzetközi méretekben is a főszerepet, úgy vélem, személy szerint sem mondhatok mást: boldog vagyok, hogy e gépezetben egy kis csavar lehetek. Hiszem, hogy a történelem vissza fogja igazolni ezt a meggyőződésemet... — Köszönjük az interjút! Szilvás István
