Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-19-20 / 222. szám
HÍRLAP, 1992. szeptember 19—20., szombat—vasárnap HEVES ÉS KÖRZETE 5. Látványos tűzoltó-bemutató A gyerekek „kosárból” figyelték a várost Szülővárosában alussza örök álmát Akiről utcát neveztek el Hevesen Dr. Guba Sándor, aki idén lett volna 65 esztendős... Szombaton és vasárnap kétnapos évadzáró evezőstúrát rendez a Tiszán a hevesi Gyermekház. Az érdeklődő fiatalok ma reggel autóbusszal indulnak az intézmény elől, és viszik a hét hajót is. Úgy tervezik, hogy ameny- nyiben átjutnak a kiskörei zsilipen, akkor Tiszasülyig eveznek. Amennyiben — az alacsony vízállás miatt — ez nem sikerül, akkor a túrát a Tisza-tavon teszik meg. Modern táncokat tanulnak Hagyományt teremtve, a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központ tánciskolát szervez a város általános iskolás tanulóinak. Ezúttal is a hetedikes és a nyolcadikos iijakat várják. Az első megbeszélést és foglalkozást Szabó János hatvani tanár vezetésével már megtartották. A következő szombat délutánokon a modern táncok fortélyaival ismerkednek meg a fiatalokat. A születésnapra készülnek Ünnepélyes keretek között, szeptember 26-án — szombaton — nyitják meg az idei tanévet a hevesi Gyermekházban. Ez ugyanis az intézmény születésnapja. Játékos programokkal, versenyekkel készülődnek. A terv szerint délután a Heves közelében lévő Vicán-tóhoz viszik a gyerekeket, és ha az időjárás megengedi, csónakázást szerveznek azoknak, akik szeretnének megismerkedni az evezéssel. Egyébként október 1-jétol szombaton délelőttönként tízféle szakkörre várják a gyerekeket, amelyek között lesz kézügyesség-formáló, turisztikai jellegű, illetve sportolási lehetőséget kínáló foglalkozás is. A Börzsöny természeti értékei Ezzel a címmel tartanak ma délután fél háromtól előadást a Zöld-klub szervezésében, a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központban. Az emeleti helyiségben vetített diaképekkel illusztrált beszámolóra várja a kíváncsiakat Gyenes Szilárd. Közösen viszik a kalocsai és a matyó hagyományokat is Innsbrucki bemutatkozás Heves megye ismét bemutatkozik Innsbruckban. Az osztrák, alpesi városban hétfőn kezdődik, és szeptember 28-ig tart a kiállítás. A tavalyihoz hasonlóan ott lesz a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet is. A nagy hírű cég ezúttal is — ápolva a hagyományokat — különféle nép- művészeti szőttesekkel, függönyökkel, hímzett hevesi blúzokkal mutatkozik be. Érdekességnek számít, hogy ebben az évben bővítik a kört az innsbrucki kiállításon. A hevesiekkel együtt lesz jelen Tamás Andrásné és Nagy Lászlónékalocsai népművész is. A Duna menti város hagyományait őrizve különleges alátétet, hímzett kötényt, illetve blúzt mutatnak be. Ott lesz a standon Holló László fafaragó népművész is termékeivel. Különlegességnek ígérkezik Kovács Szabolcs mezőkövesdi népművész bemutatkozása, aki festett bútorait viszi el Innsbruckba. A bemutató ideje alatt az érdeklődők a felsorolt termékeket a helyszínen meg is vásárolhatják. Nem mindennapi parádé színhelye volt a hét közepén a hevesi 3. Számú Általános Iskola. Az intézmény udvarán, a délelőtti tanítást követően tűzoltókocsik vonultak fel, hogy látványos bemutatót tartsanak az érdeklődő gyerekeknek. Ott voltak a helyi önkéntesek képviselői, és eljöttek az állami tűzoltóság alkalmazottai. A szeptemberi tűzvédelmi hónap egyik kiemelkedő eseményét tartották a fiatalok nem kis örömére a rendezők. Játékos vetélkedővel egybekötött délután volt, amikor közelről is meggyőződhettek arról, hogyan dolgoznak a tűzoltók, milyen gépek, berendezések segítik a munkájuPélyről viszonylag ritkán adunk hírt (ami hiba), ennek egyik oka talán az lehet, hogy a község távol esik a főbb útvonalaktól, de az is, hogy a település eléggé békés, a csendet nemigen zavarják hangos botrányok. Mikor a község vezetőivel — Kalmár Mária polgármester asszonynyal, valamint Fehér János jegyzővel — találkoztunk, magától adódott a téma: azaz, mi történt, mi épült itt az utóbbi időben, s mit szeretnének elérni. A legfőbb terv az úthálózat kiépítése, illetve korszerűsítése volt, ugyanis a 16 kilométernyi útból mindössze 3 és fél kilométernyi szakasz a megfelelő. Ez az átlag a legrosszabb a megyében, elhatározták tehát, hogy ezen a helyzeten változtatnak. Évi 3-4 millió forintot költöttek e célra. 1991-ben 1200 méter, 1992-ben 1500 méter utat portalanítottak, ami majd 8 millió forintjába került az önkormányzatnak. Tavaly költöttek a közvilágításra, valamint a piac kialakítására, s bár egyéb tennivaló is volna, az évi bruttó 36 milliónyi költségvetésből csupán 4-5 millió jut fejlesztésre. Pozitívumként értékelhető viszont az a tény, hogy a falu nincs eladósod- va, s ez mindenképpen előnyt jelentett az induláskor. A beruházásoknál maradva mindenképpen meg kell említeni a házasság- kötő termet, és a legfontosabbat, az új iskolát, amely 1990-ben nyitotta meg kapuit. Mindez sok pénzt vitt el, s igen nagy tehernek bizonyult, úgyhogy az út, az infrastruktúra fejlesztése most kezdődhetett el igazán. Telefont 240 háznál igényelkat. A gyerekek céltáblára lőttek vízsugárral, amelyet — mint megtudhattak — versenyeken alkalmaznak a szakértők. A jelenlevő tűzoltók azzal is kedveskedtek a gyerekeknek, hogy a helyszínen felállított létrán felengedték őket. Annak a tetején — a harminc méter magasságban — levő „kosarat” elérve, eléjük tárult Heves panorámája. Emlékezetes pillanatokban volt tehát részük azoknak a bátrabb gyerekeknek, akik vállalták ezt a megpróbáltatást. A különleges látvány azonban megérte nekik. Ameddig csak elláttak, élő valóságban láthatták „maguk alatt” az alföldi várost és környékét. tek a faluban, állomásonként 18 ezer forintot kell befizetniük az érintetteknek, s a Jász-Com Rt. azt ígéri, hogy'93-ban már saját készüléken vehetik fel a kapcsolatot a világgal. A jövőről szólva a polgármester asszony és a jegyző elmondta azt is, hogy régi álmuk válhat valóra, ha megkezdik a Pély-Jász- kísér útszakasz építését. Természetesen mindezt egyedül nem vállalhatják, így a Heves megyei önkormányzattal együtt képzelik el a munkát. Pályázatot nyújtottak be a támogatás elnyerése érdekében, amelynek lényege, hogy az elmaradott települések felzárkózásához kérik a segítséget. A Heves és térsége fejlesztési elképzeléséhez kapcsolódna ez a terv. Felmerülhet a kérdés, miért olyan fontos ez az út? Először is megszünteti a település elzártságát. De legalább ilyen fontos cél az is, hogy a Ti- sza-tó felé irányuló turistaforgalom ne kerülő úton jusson el az adott területre. Ez a beruházás tehát nemcsak Pélynek jó, hanem az idegenforgalomnak is, arról nem is szólva, hogy az új szakasz jótékony hatással lehet a kereskedelmi kapcsolatokra. Az úgynevezett zsákjelleg megszűnése tehát mindenkinek érdeke, az átmenő forgalom a falunak és az egész környéknek fellendülést jelenthetne. A tervek elkészültek, azonban a megvalósításhoz szükséges pénzek megszerzéséért még nehéz küzdelmekben kell részt vennie Pélynek. A másik fontos téma a gáz bevezetése. Folynak a tárgyalások Évekkel ezelőtt, így ősz táján találkoztunk a Parlamentben. Az ülésszak egyik szünetében mutattak be neki, aki közvetlen szavakkal jegyezte meg: ’’Örülök, hogy földi vagy. Mi újság Hevesen, beérett a dinnye? Sajnos, rég jártam odahaza.” Még néhány szót váltottunk, aztán ránk csengettek, és mosolygósán elbúcsúzva sietett vissza az ülésterembe. Ez a találkozás ma már csak emlék, hiszen dr. Guba Sándor nyolc éve nincs közöttünk. A képviselőt, a tudomány- és iskolaszervező pedagógust, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola egykori főigazgatóját élete teljében, 57 évesen ragadta el a halál. Hevesi születésű volt, és kívánságának megfelelően, a város temetőjében helyezték örök nyugalomra. Nemrég pedig utcát neveztek el róla. Életútja, sorsa szorosan összefonódott a magyar mezőgazdaság — azon belül az állattenyésztés — fejlődésével. A parasztság nehéz, küzdelmes napjait a családjában ismerte meg. Mert a hevesi homok soha nem volt hozzájuk sem bőkezű. Csak akkor adott nagyobb kenyeret, ha a szorgalmat törekvő vállalkozással is megtoldották. Szüleitől korán megtanulta a szigorú, takarékos gazdálkodást, amely egész életre szóló indítást adott neki. Elemi iskolába helyben járt, majd a közeli jászapáti gimnáziumban és az egri kereskedelmi középiskolában folytatta tanulmányait. Az Agrártudományi Egyetemen tanult tovább, és az állattenyésztési tanszéken a világhírű Horn Artúr professzor gyakornoka lett. Jeles diplomát szerzett 1950-ben, és az Állattenyésztési Kutatóintézetben kezdte pályáját. Igyekezett elsajátítani az állatnevelés és -tartás fontosabb tudnivalóit, és már azokban az években nevet szerzett magának a szakmában. Nemcsak a hazai gazdaságokban, hanem nemzetközi szinten is elismerték eredményeit. A hatvanas évek elején — kutatómunkája mellett — meghívást a Tigázzal arról, hogy az Erdőte- lek-Tenk-Átány vonalat meghosszabbítva, továbbvigyék a vezetéket Hevesvezekény, Pély, illetve Tarnaszentmiklós felé. Természetesen az önkormányzat kíváncsi a lakosság igényére, ezért falufórumon kérdezik majd meg az embereket, hogy egyáltalán kinek kell a gáz. Ettől a felméréstől függnek ugyanis a további teendők, de a fővezetéket mindenképpen szeretnék a faluban tudni. Szükség lenne egy fogorvosi rendelőre is. Az elképzelések szerint hetente két alkalommal kapott „Somogyországba”, a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum megszervezésére. Valójában ekkor vált pedagógussá. Kitűnő érzékkel válogatta meg munkatársait, és megadatott neki, hogy olyan iskolát teremtsen, ahol az oktatóépülettől egészen a tanmenetig minden az elképzelése szerint született. Az intézménynek hamarosan jó híre lett, és 1971-től a technikum mezőgazdasági főiskolává alakult át, ahol az irányításával a legújabb kori hazai állattenyésztő szakember-képzés alapját teremtették meg, amely az országhatárainkon túl is ismertté vált. Dr. Guba Sándor olyan szellemi központot hozott létre, ahol ma is a modern oktatás és kutatás utánpótlását nevelik. Fáradhatatlan szorgalmát jelezte, hogy 1958-ban egyetemi doktorátust szerzett, majd 1965- től a mezőgazdasági tudományok kandidátusa lett. Munkásságát több elimeréssel is méltatták, így például Újhelyi Imre-, Eötvös Loránd-, Wellman Öszru fogorvosi székét, s most varjak a műszereket is. Az már bizonyosnak látszik, hogy az idén beindul ez az egészségügyi szolgáltatás. A még ma is újnak mondható, és igen tetszetős általános iskola mellé sportpályát is építenek majd, ahol kézi-, röp- és kosárlabdapálya kap helyet. Már folyik az aíapozas, s ősszel már itt vívhatják mérkőzéseiket a pélyi iskolások. Mindez egymillió forintba kerül. kár-, illetve Tessedik Sámuel- emlékéremmel. 1984-ben tüntették ki a lipcsei egyetemen a Wilhelm Kirchner-emlékérem- mel. Számos hazai tudományos és oktatási szervezetben is tevékenykedett. 1963-től — egy időn át — hazánkat képviselte az Európai Tarkamarha-tenyésztők Szövetségében. Nagy tekintélynek örvendett szakmai körökben, ezzel is magyarázható, hogy a kaposvári főiskolán a biotechnológia teljes körű kidolgozását szerette volna megvalósítani, ám alkotóereje teljében, 1984. február 20-án váratlanul elhunyt. Az idén április 17-én lett volna 65 éves. Munkásságát minden területen az aktivitás, az örök tenni akarás jellemezte. Kár, hogy terveinek csak egy részét valósíthatta meg, de így is sokat, maradandót alkotott. Szakirodalmi munkásságát hét könyv, tizenegy főiskolai jegyzet, kétszáz tudományos és ismeretterjesztő cikk jelzi, amelyeket ma is forrásanyagokként tartanak számon. Mentusz Károly Sajnos a falu szegény, sok a munkanélküli — az arány 20 százalék fölötti —, így a szociális támogatásokra 4 millió 300 ezer forintot szánt az önkormányzat. Külön is segíteni akarják a fiatal házasokat abban, hogy megszerezzék első önálló lakásukat. Persze az idősebb korosztályra is gondolniuk kell. Mindent összevetve, a ma még elmaradottnak számító település megtartóerejét szeretnék növelni, ami különösen az elvándorlás megakadályozása érdekében lenne fontos. (ha) MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Heves Megyei Hírlapot..................................................példányban. A példányonkénti lapvásárláshoz képest havonta 10 %, éves előfizetésnél 20 % a kedvezményi Előfizetési díj: 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESE'I'ÉN ESETÉN Név: ............................................................... Cég neve: ................................................... C ím: ............................................................. Címe: ........................................................... A z előfizetési dijat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési dijat a ................................................. számú banki b etétszámláról egyenlítem ki. aláírás cégszerű aláírás Több lesz a pénz Pályázatot nyertek Komlón Még a nyáron jelent meg a Nemzeti Sport számában az a lista, amelyből kiderült, mely intézményeknek, önkormányzatoknak, sportegyesületeknek, úttörő- és cserkész- csapatoknak ítélte oda a Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Alap kuratóriuma a megpályázott támogatásokat. Ebből a helyiek örömmel értesültek arról, hogy a köm- lői Általános Művelődési Központ is szerepel ebben a névsorban. Igaz ugyan, hogy az igényeknél jóval kevesebb pénzt kaptak, de hál ebben az időszakban a „kis” pénznek — pontosabban 100 ezer forintnak — is örülni kell... A summa azonban mindenképpen elegendő lesz arra, hogy az idei — 1992-93-as — tanévben többet fordítsanak diáksportra, turisztikára, s esetleg táborozásra is. Ez utóbbival kapcsolatban az is optimizmusra adhat okot, hogy a komlói önkormányzat egy ilyen célra különösen alkalmas földterületet vásárolt az idén Szarvaskő határában. Ez a terület — bizonyos infrastrukturális beruházások elvégzése után — nemcsak az iskolai táborozásra, hanem családok és kisebb közösségek pihenésére is alkalmas lesz. Pélyi törekvések Ki akarnak bújni a . fogadnák a fogfájós betegeket. Már beszerezték az igen korsze-
