Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-22-23 / 198. szám

HÍRLAP, 1992. augus/liis 22-23., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 11. Paradicsomleves Hozzávalók: 5 dkg zsír (vagy olaj), 6 dkg liszt, 7 dl házilag el­tett paradicsom vagy 10 dkg pa­radicsompüré, 8 dkg cukor, egy kis fej vöröshagyma, 1 zellerle­vél, só Világos, zsemleszínű rántást készítünk, amelyet a paradi­csommal és annyi vízzel enge­dünk fel, hogy összesen 13-14 deci levest kapjunk. A megtisztí­tott vöröshagymát egészben, nyersen beletesszük, hasonló­képpen a megmosott zellerleve­let, a sót és a cukrot, majd körül­belül fél óráig forraljuk,. Ezután leszűrjük, és apró galuskát vagy rizst főzünk bele. (Személyen­ként 1 dekát számítunk a rizs­ből.) Serpenyős sertésborda Hozzávalók: személyenként 12 dkg karaj, 3 dkg szalonna, 3 dkg liszt, 1 kiskanálnyi édespap­rika, 12 dkg vöröshagyma, 3 evőkanálnyi lecsó, 80 dkg bur­gonya, só A letisztított és megveregetett bordákat vagy szeleteket meg­sózzuk, lisztbe mártjuk, és mind­két oldalukon forró zsírban át­sütjük. Ezután a húst tányérba szedjük, és a zsírban lepirítjuk a vöröshagymát, amelyet elkeve­rünk az édespaprikával, a lecsó­val és 3 dl vízzel. Ekkor vissza­rakjuk a lébe a bordaszeleteket, kissé megsózzuk, és fedő alatt pároljuk. Ha puhulni kezd, a megtisztított és hosszúkásra vá­gott burgonyát rátesszük, és any- nyi vízzel eresztjük fel, hogy a burgonyát is ellepje. Forrás köz­ben egy kis sóval még egyszer megízesítjük, és puhára főzzük. Metéltre vágott zöldpaprikával tálaljuk. Sertéskaraj, egybesütve Hozzávalók: 60 dkg sertéska­raj, 6 dkg zsír, só, köménymag, 1 zacskó zselatin. A karajt úgy csontozzuk ki, hogy csak a bordacsontok ma­radjanak benne. Megmossuk, megsózzuk, a gerinccsont helyén meghintjük néhány szem kö­ménymaggal, hosszú tepsibe tesz- szük, zsírt teszünk ala, és forró sütőben sütjük. Sütés közben sa­ját zsíros levővel locsolgatjuk, és időnként megforgatjuk, hogy mindenütt egyenletesen megsül­jön. Ha saját levét elpárologtat­ta, és még nem elég puha, kevés vizet öntünk alá. Ha kihűlt, vé­konyan felszeletelve, minden szeletet szépen lefényezünk ol­vasztott aszpikkal (ez nem feltét­lenül szükséges, csak ebben a formában a hús igen tetszetős), valamilyen salátával tálaljuk. Majonézes burgonyasaláta Hozzávalók: 60 dkg burgo­nya, 2 dl majonéz, fél dl tejszín, 2 dkg cukor, fél citrom leve, ecet, só. Legjobb hozzá a kifliburgo­nya, de elkészíthetjük gülbaba burgonyából is. A burgonyát hé­jában megfőzzük, megtisztítjuk, és szeletekre vágjuk. Közben — megfelelő nagyságú zománco­zott vagy porcelántálban — gyengén sózott, ecetezett saláta­öntetet készítünk, és ebbe bele­tesszük a burgonyát. Annyi salá­talevet öntünk a burgonyára, hogy a lé éppen ellepje. Találás előtt 2-3 órával előbb készítjük el, és jól kihűtjük. Közben majo­nézmártást készítünk. Tálalás előtt keverjük össze a salátát a majonézzel. Bekeverés előtt le- szűijük a levét. A keverésnél ügyeljünk, hogy annyi mártást adjunk a burgonyasalátához, hogy az lében dús legyen. Fontos szempont az összekeverésnél, hogy a tálalás és a keverés között ne legyen hosszabb idő, mert a burgonya egyébként sok majo­nézt szívna tel, és így salátánk nagyon besűrűsödne. Leghelye­sebb, ha 15-20 perccel a fogyasz­tás előtt keverjük össze a burgo­nyát a majonézzel. A saláta ak­kor a legjobb, ha íze savanykás, kissé pikáns. A salátát összeke­verés után megízleljük. Ha szük­séges, utánasozzuk, esetleg ke­vés citromlével ízesítjük. Ha a sa­láta túl sűrű lenne, kevés tejszín­nel vagy salátalével kissé felen­gedjük. Az összekeverést na­gyon óvatosan végezzük, nehogy a burgonya közben összetörjön. Nyári idényben egy szép, tisztára mosott, zöld salátalevelet is he­lyezhetünk alá. Erre tesszük ízlé­sesen a salátát, szétterítjük, és a tetejét ízlés szerint, kevés apróra vágott metélőhagymával vagy zöldpetrezselyemmel szórjuk meg. Kürtőskalács Hozzávalók: 1 kg liszt, 2 dkg élesztő, 5 dkg cukor, 2 dl tej, 4 tojás, 15 dkg vaj. Az 1 kg liszthez a 2 dkg élesz­tővel és a 3 kockacukorral egy kis kovászt készítünk. Ha megkelt, 3 evőkanál porcukrot, fél kávéska­nálnyi sót teszünk a kovászba, és annyi tejet, hogy finom kalács­tésztát kapjunk. Nem szabad, hogy túl lágy legyen. Mikor már egy negyedórát dagasztottuk, 4 tojássárgáját 15 dkg írós vajjal habzásig keverünk. A tésztát, két tenyerünk közé véve, mindig egyfelé csavarjuk, és a vajat ap­ránként hozzádolgozzuk. Ha jól kidolgoztuk, kelni hagyjuk, és ha megkelt, 4 részre osztjuk, majd deszkán ujjnyi vastagságúra nyújtjuk, kétujjnyi széles csíkok­ra vágjuk. Akkor a kürtőskalács- fát szabad parázson, jó vajas zsír­ral locsolva áthevítjük, és a tész­tát egy centi távolságra egymás­tól rácsavarjuk, majd tojásfehér­jével jól bekenjük, tört cukros mandulával vagy dióval jól meg­hintjük. Parázson, folytonos for­gatás közben, vajas zsírral kene- getve, szép pirosra sütjük. A fá­ról úgy vesszük le, hogy a végét kissé a nyújtófához ütjük. Vaníli­ás porcukorral meghintve, mele­gen tálaljuk. Lelki Leveles Láda Horoszkóp A Lelki Leveles Láda erejéhez mérten megpróbálja szolgáltatá­sait bővíteni, eleget téve a kedves olvasók igényeinek. A lap olva­sói lelki ügyeikkel, gondjaikkal továbbra is a korábbi címre, helyre, telefonszámhoz fordulja­nak, a Heves Megyei Hírlaphoz! Azok viszont, akik újabb vagy nagyobb utánajárást igénylő fel­adatokat kívánnak elvégeztetni, az Uránus társkereső, lelki ta­nácsadóhoz forduljanak Eger Pf. 394-re. Természetesen ide tartozik a grafológia, a horosz­kóp személyre szóló készítése is, amelyhez — válaszboríték elle­nében — ingyenes tájékoztatót küldünk. A kölcsönös bizalom alapján a teljes diszkrécióra szá­míthatnak a kedves levelezők ugyanúgy, mint eddig. Dilemma Gondban vagyok, a tanácsát kérem! Egy albérletben lakunk már évek óta a barátnőmmel, úgyszólván eddig titkunk sem volt egymás előtt, mindent meg­beszéltünk. Három hónapja, hogy elmesélte: megismerkedett egy elvált férfival, aki szeretne feljárni „hozzánk”, kérdezte, nincs-e kifogásom ellene. Ho­gyan is lehetett volna? Nem első eset, hogy fiatalok lévén — bará­tokat fogadunk otthonunkban, és ilyenkor mindketten tudtuk, hogy mi a kötelességünk. A mi­nap véletlenül „összefutottam” én is az úrral elmenőben, és ő úgy nézett rám, mintha egy földöntú­li lény toppant volna elé. Kérte a barátnőmet, hívjon vissza egy kávéra, ami éppen akkor készült a vendég tiszteletére. Azóta ki­nyomozta a munkahelyemet, te­lefonálgat, azt mondja: egy pil­lantásra belém szeretett, és már nem is érdekli a barátnőm, miat­tam jár hozzá, hogy legalább a lelki közelségemet érezze. Tu­dom, ebből baj lesz, mert a férfi jóképű, belevaló, a barátnőm máris fülig szerelmes, de panasz­kodik, hogy az úr tartózkodó. Mit tegyek? Amit eddig! Legyen a barátnőjéhez őszinte és nyűt. Szerintem ne kockáztassa a ba­rátságukat egy bizonytalan ki­menetelű kapcsolat miatt. Szá­moljon be neki arról is, hogy önt a férfi nem hagyja nyugton. Az is megoldás, ha hármasban egy ká­vé mellett diskurálnának, így ta­lán még jobban ki lehetne ugrat­ni a nyulat a bokorból. Ha magá­nak ezután is tetszik a férfi, és „viszont”, akkor a barátnője nyilván levonja a tanulságokat, és ő sem lesz akadálya esetleges kapcsolatuknak. Valahogy így gondolom ennek a cikis helyzet­nek a rendezését... Csúnya levél Először kapott goromba, illet­len hangú levelet az LLL. Egy társkereső koros úr írta, akinek ugyan küldtünk hozzá illő címe­ket, kívánsága szerint még a höl­gyek haja szme is stimmelt — ám valahogyan nem jöttek össze a dolgok, ami miatt minket okol. Az meg sem fordult a fejében, hogy talán ő nem kellett a kivá­lasztottjainak? Emiatt kár reánk neheztelnie, elvégre sem az öreg­ség, sem a csúnyaság nem sze­gyen, állapot! Sertő gorombasá­gait természetesen úri módon el­engedtük a fülünk mellett, de a levelét és a címét megőriztük! Rossz emléknek... Ideges vagyok — Nem tudom, miért, de az utóbbi időben teljesen magam alatt vagyok! A férjem jó ember, nagyjából rendben van a családi életünk is, a gyerekek is megvan­nak, és én — ahogyan a család mondja — robbanásveszélyes let­tem. Harmincnégy éves vagyok, ez ideig nem voltak jellemzőek rám ezek a dühkitörések, a kli­maxra sem foghatom a dolgot, de csendesebb időszakaimban belátom: ha így megy tovább, tönkreteszem magunkat. Né­hány pofon is elcsattant már a gyerekek arcán, a férjem sem bír­ja sokáig a szekatúráimat. Mit te­gyek? Életemben nem olvastam ilyen önkritikus hangú levelet, először azt gondoltam, hogy éle­te párjára panaszkodik, és mind­az, amivel önmagát vádolja, reá vonatkozik. Nem tudom, mit vár tőlem, de a legszívesebben azt mondanám: menjen el szakor­voshoz, és vizsgáltassa ki magát, mert ez a magatartás laikus sze­mével nézve sem „normális” do­log. Ilyen őszinte hangvételű le­vél elolvasása után vagyok bátor ezt a szót használni, méghozzá az ön és családja érdekében. Sze­rintem — ön szerint is — ez több mint idegesség, több mint zsém- belődés, és ennek az állapotnak véget kell vetnie. Ne keseredjen el, előfordulhat, hogy egy erős ki­merültség, netán egy lappangó betegség van nemkívánatos vi­selkedése mögött, amit orvosolni lehet. És hogy ezt pont ön fesze­geti, és nem az öntől szenvedő családja, külön is elgondolkod- tató- Uránus Krimi-kaleidoszkóp Olaszország legnagyobb vesztegetési botránya Milánóban Amikor a 42 éves milánói bí­ró, Antonio di Pietro felfedezte, hogy egy alacsony rangú szocia­lista városi politikus megveszte­getési botrányba keveredett, még senki nem sejtette, hogy az ügy megrengeti Olaszország po­litikai és gazdasági életét. Február közepe óta csak Milá­nóban 170 helyi politikust és iparmágnást tartóztattak le, akikről sorban kiderült: már évek óta csak az kap a városban bármilyen érdemi megbízást, aki abból nyert jövedelmének 5-15 százalékát leadja annak, akitől az üzlet jött. A pénzen egynegyed-egyne­gyed arányban osztozkodtak a koalíció pártjai. A „járvány” terjed, és Milánó után egyre több esetre derül fény Veronában, Bergamóban, sőt Velencében is. Óriási feltűnést keltett, amikor Monza lombar­diai város korábbi rettegett pol­gármester-asszonyát, Rosella Panzerit tartóztatták le azzal a váddal, hogy összesen csaknem másfél millió forintnak megfele­lő összegű csúszópénzt vágott zsebre a történelmi városmag felújítása kapcsán. Immár egyre többen mondják, hogy jó lenne szétnézni Rómában is. Ez külön­ben már megkezdődött. A bot­ránynak komoly politikus áldoza lett, Bettino Craxi, aki még az év elején jó eséllyel indult a minisz­terelnökségért, de mert nevét ösz- szefüggésbe hozták a megveszte­getési botránnyal, kénytelen volt visszavonni a jelölését. Nemrégi­ben pedig néhány parlamenti képviselőt fosztottak meg men­telmi jogától. Di Pietro bírónak időközben már tapasztalnia kellett, hogy, ilyen típusú ügyek vizsgálójának nemcsak Délen, hanem Észak- Olaszországban sem veszélyte­len az élete: nemrég az utolsó pil­lanatban sikerült meghiúsítani ellene egy merényletet. Németország gengszterbandák karmaiban Németországban soha nem lá­tott méretekben terjed a bűnö­zés. Hamburg a kábítószer és a prostitúció fellegvára lett, Bréma pedig a kábítószeré. Dortmund- ban a szerencsejátékok is a bűnö­zők kedvelt területévé váltak. Kölnben a kereskedők reszket­nek a „védelmükre” szegődött gengszterektől, Berlin és Frank­furt prostitúciós központ, míg Lipcsében az autólopás és a fegyverkereskedelem dívik. München viszont a kereskedők panaszaitól hangos, de éppúgy „divat” a fegyverkereskedelem is. A hatóságok tehetetlenül szemlélik, hogyan költöznek át Németországba a különböző or­szágok bűnözői, kurdok, törö­kök, olaszok, oroszok, délszlá­vok, lengyelek, csehek, kínaiak. Teljes a káosz, és a bűnüldöző szervek csak követik az esemé­nyeket. Amint a Szövetségi Bűnügyi Hivatal egyik vezető munkatársa fogalmaz: „Ezek olyan jól szervezett bandák, hogy annyi idő alatt szívódnak fel Frankfurtból Rómába vagy Moszkvába, ameddig én egy ki­küldetési megbízást kiállítok.” Frankfurtban a volt Jugoszlá­viából érkezett bandák kezében van szinte minden, de elsősorban a kábítószer-kereskedelem és a prostitúció. Mivel hatalmas pén­zekre tesznek szert, amelyeket aztán különböző legális üzletek­ben mosnak tisztára, már a poli­tikusok is kénytelenek szóba áll­ni velük. Az élet furcsa fintora, hogy a jog szerint nem a pénz tu­lajdonosának kell bizonyítani pénze eredetét, hanem a bűnül­döző szerveknek, hogy a pénz il­legális forrásból származik. En­nek bizonyítása pedig szinte le­hetetlen. Amióta leomlott a berlini fal, keset-európai bandák lepték el a keleti tartományokat. Ezek főleg Drezdában és környékén mű­ködnek. Üzletembereknek ál­cázva hatalmas mennyiségű vegyszert vásárolnak fel, amely­ből elsősorban a Ruhr-vidéken lévő titkos laboratóriumokban szintetikus kábítószert állítanak elő. De az egész Németország te­rületén ellopott autók — tavaly 87 ezer — nagy része is Berlin ke­leti részén, illetve Drezdán és Lipcsén keresztül kerül Lengyel- országba és Csehszlovákiába. Az emberkereskedelem azon­ban még mindig német műfaj. Főleg törököket szállítanak Nyugatra, illetve thaiföldi „tán­cosnőket” a német bordélyok­ba. Ausztrál milliárdos karrierje és bukása Nyikorogva bezárulta börtön­kapu az 54 éves Alan Bond mö­gött, s ezáltal — egyelőre — vége szakadt a hajdanán Angliából Ausztráliába kivándorolt cím­festő mesés karrierjének. Alan Bond nem akárki: 30 éve rájött, hogy hasznosabbat is tehet, mint azt, hogy utcatáblá­kat fest. Gazdagságát olcsó tel­kek vételével kezdte megalapoz­ni, hogy azokat később busás ha­szonnal adja tovább. Amikor né­miképpen megtollasodott, kü­lönböző vállalatokkal ugyanezt tette. Az 1967-ben alapított „Bond Corporation” volt a nagy hal, amely rendre elnyelte a ki­csiket. 1982-re a vállalat a gaz­dasági nagyhatalmak közé emel­kedett. Mindent megszerzett magá­nak, amit csak akart, a világ leg­szebb jachtját, sőt övé lett a leg­drágább festmény, Van Gogh íri­sze, amelyért annyit fizetett, mint előtte még senki egy műal­kotásért: 80 niillió dollárt. Ausztrália legnagyobb magán­tévétársasága is az ő nevét visel­te, sőt egyetemet is alapított. Ezekhez képest angliai kastélya, repülői, léghajói, s válogatott ré­giséggyűjteménye csak csecse­becsék voltak. Legnagyobb sikerét akkor ér­te el, amikor tíz általa pénzelt szindikátus 1983-ban segített Ausztráliának megnyerni a vi­torlássport legjobbjainak kiosz­tott Amerika-kupát. Bond való­ságos nemzeti hős lett. A lapok szerint akkoriban csak az angol királynő népszerűsége volt na­gyobb az övénél. Alan Bond számára mindez már csak szép emlék, hiszen egy becsapott ügyfelének feljelenté­se nyomán ma zebracsíkos ruhá­ba bújtatva töpreng azon, mit kellett volna még ravaszabbul csinálnia. Ráadásul felesége is úgy döntött: 37 évi házasság után elválik börtönlakó urától. De hiába van Bond előrelátható­lag két és fél évig rács mögött, sem az államnak, sem különböző hitelezőknek nincs sok esélye ar­ra, hogy hozzájussanak követe­léseikhez. Az egykori címfestő ugyanis mintegy 2 milliárd fo­rintnyi magánvagyonának nagy részét még idejében — a va­gyonelkobzás előtt — átíratta felesége nevére. Az ausztrál cowboy — így ne­vezik az üstökösként felbukkant és most meteorként lezuhant spekulánst — jelenleg a zöldség­ültetés fortélyait tanulmányoz­za egy Perther közeli börtöngaz­daságban. Ezen valószínűleg nem fog meggazdagodni, mivel csak akkor kap napi 2000forint­nak megfelelő munkabért, ha szorgalmasan kapál... Ferenczy-Europress Mindennap bekopogunk Önhöz!

Next

/
Thumbnails
Contents