Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-22-23 / 198. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. augusztus 22—23., szombat—vasárnap Kertész leszek... Az eper, a csodálatos Az eper az összes gyümölcs közül az egyik legízletesebb. Már az ókorban is fogyasztották. Svájcban végzett ásatások tá­masztják alá, hogy a vaskorban az epermagot már ismerték, sőt a jégkorszak utáni időszakból megkövesedett epret találtak. A szakirodalom tanúsága szerint a rómaiak Britannia elfoglalása idején vadszamócát gyűjtöttek élelemnek. A XIII. sz. közepén élt ismert angol grófnő (Leices­ter) házi gyümölcsösében ter­mesztették. Ez az eper még való­színűleg vadeper, amit a major­ban lakó gyermekek és nők gyűj­töttek a grófnő örömére. A középkorban, amikor min­den növényt valamiféle szellemi­séggel láttak el, az eper nagyon előkelő rangot kapott. A virág­nyelv szimbolikája szerint az eper azt jelentette: „elbűvöltél engem”, és „csodálatos vagy”. A művészetben és az irodalomban az érzékiség és a vágy kifejezője volt, sőt egykor a legjobb minő­ségű, nemi vágyat fokozó szerv­nek tartották. Talán ezért volt el­maradhatatlan Franciaország es­küvői asztalairól, a porcukorral behintett gyümölcsöt pedig az esküvő reggelén adták az ifjú párnak. Hasonlóan volt ez az an­goloknál is, ahol a népszokás szerint mézes borba mártott eperlevelet tálaltak fel a menyasz- szonynak, hogy felkészítsék az előtte álló éjszakára. Az utóbbi időben új funkciót is kapott ez az eddig gyümölcsként kezelt nö­vény: erkélyládákat, ablakokat díszítenek vele, mint a dísznövé­nyekkel. Úgy remélem, elég motivációt írtam le ahhoz, hogy kedvet érez- zenek nemcsak a fogyasztásá­hoz, hanem a termesztéséhez is, aminek az elkezdéséhez a nyár vége, kora ősz a legalkalmasabb. Ahol a telek nagyon hidegek, legjobb tavasszal telepíteni, de egyébként ősszel, hogy a követ­kező évben legyen termése. Az eper általában a napfényt kedveli, de van néhány fajtája, ami jobban szereti a szűrt fényt. Ezeket fa vagy cserje alá is lehet ültetni. A hazai fajták többnyire fénykedvelők. Az eper számára a jó vízáteresztő, enyhén vagy közepesen víztartó talaj az ideá­lis. Mély fekvésű, nedvesebb ta­lajoknál készítsünk bakhátat, er­re ültessük. Innen a felesleges víz lehúzódik. Szereti, ha földje eny­hén savas, tápanyagban gazdag. Néhány héttel a kiültetés előtt keverjünk érett trágyát vagy komposztot a talajba. Fontos a tökéletes talaj-előkészítés, gyommentes terület, mert ami­kor gyökeresedni kezd, nehéz úgy kapálni, hogy a gyökereit ne sértsük meg. Az ültetési távolsá­got több minden befolyásolja, de a 30-40 centiméter többnyire megfelel. Az eper a bogyók kép­ződésékor kívánja a legtöbb vi­zet. Heti egyszeri öntözés — szá­razabb időjárás esetén több alka­lommal is — szükséges. Termé­szetesen nem maradhat el az ül­tetés utáni alapos beöntözés sem. Ennek látszólag ellent­mond az, hogy az állandó nedve­sen tartás kedvez az egyik legve­szedelmesebb kórokozó elterje­désének, a szürkepenésznek. A termesztők ennek megakadályo­zására fóliát vagy szalmát teríte­nek a tövek alá, ami a gyomoso- dást is megakadályozza, melegíti a növényt, így korábbi érést biz­tosít, valamint tisztán is tartja a gyümölcsöt. A termésmennyiség fokozására hetente tápoldatozm kell. A gyümölcs ízét javítjuk, ha talai-elokészítéskor az ágyás ta­lajába fenyőforgácsot keverünk, majd fenyőtűvel, fenyőtoboz-őr- leménnyel talajtakarást vég­zünk. Ha van a kertben fenyőm, az epret eköré kell ültetni, és az eredmény meglepő lesz! Az eper „elherdálja” a talajt, ezért 3-4 évenként készítsünk új ágyást, és a régit hagyjuk pihen­ni. Sohase ültessük paradicsom, paprika, burgonya, málna után, mivel ezek szinten „talajzsaroló” növények. V. Pénzes Judit A rác szó életútja az egri nép szó és szóláskészletének tükrében Bár a rác megnevezés gyakran emlegetett szóalak a mai egriek nyelvhasználatában, de életútjá­nak történéseiről már kevesebb ismeretanyag él az egri népi ha­gyomány mai örökségében. Ál­talánosan ismert, hogy az Egert megszálló törökökkel együtt rác és görög kereskedők, markotá- nyosok, szatócsok telepedtek le elsősorban a róluk elnevezett Rác-hóstyán. Az egri városi jegyzőkönyvek feljegyzéseiben is egyre gyakrabban emlegetik a rácokat, s szűkebb lakóhelyüket: „A ráczokról egész utca Rátz utczának, s a végén levő kapu Rátz kapunak neveztetik” (1828). A rácokról és nyelvük életút- járól értékes történeti, művelő­déstörténeti, név- és nyelvtörté­neti adatokat szolgáltató egri protokolláris feljegyzésekből is kitűnik, hogy a rác szó, mint nép­név, családnév és helynév főnévi és melléknévi használatban vál­lalt közlő, kifejező szerepet az egriek nyelvhasználatában is. A törökökkel Egerbe került nép­csoport magával hozta a rác ne­vezetet, amely a mai szerb meg­nevezés fogalmi és használati ér­tékében, mint országnév elvonás a valamikori Rácország szóösz- szetételből. Itt Egerben is a meg­nevezésnek kiterjedt szócsaládja tágabb értelmű és használati ér­tékű nyelvi szerep vállalására is alkalmassá vált. Régi foglalkozá­sok, mesterségek módjának, esz­közeinek, termelvényeinek mi­nősítésében is kulcsszerepet kaptak. Erről bizonykodnak az egri jegyzőkönyvbeli szöveg- részletek: „Az itten tartózkodó rácok kicsintől fogvást nagyig öszvességgel 420 lélekbül álla­nak” (1775). — „Tanácsgyűlése alkalmatosságával Rátz-béli Na- tio magok templomjokhoz to­ronynak felépítése iránt instanti- ájokat nyújtották” (1755). — „Stephanoszky Simon egri lakos Rátz vallásbul igaz hitre tért pá­pista purgernek (=polgárnak)” (1767). — „Elszökött jobbágy ráczul, hogy sem magyarul be­szélő, sőt magyarságot is rácosan ejtő” (1785). Ma is gyakran emlegetett a rác templom megnevezés is a sajtó hasábjain: „Hagyományos rác­búcsú Egerben a Rác-templom környékén” (Heves M. Hírlap, 1992. máj. 23.) Gyárfás Endre Nyugtalan egriek című vissza­emlékező szép regényében meg­emlékezik a rác-körmenetről: „A körmenet végigvonult a Hosz- szúfő utcán, átalvágott a rác és görög kereskedők fertályán. ” Az egri rácok emlékét is idézik számunkra a nép szóhasználatá­ban jelentkező e nyelvi formák is: rácasztag (hosszában rakott asztag), rácborsó (feketés tarka görbebab), rácháló (kör alakú, ólomsúlyozású vetőháló), rác- vejsze: rácoska (tömött fonás.ú hajfonat). Az egri rác asszonyok ügyes­ségének emlékét és hírét öregbíti az „Egerben készíttetni szokott fehér vászon, a bulya-vászon (Czuczor-Fogarasy Szótár.) Hogy a szótár készítői Egerhez kötik a bulya-vászon szóalakot, annak az a magyarázata, hogy a törökök kivonulása után hitet és nevet cserélő egri törököktől ta­nulták el a rác asszonyok és a „kékbeli egri kapások némberei” a könnyű, finom vászonfajta ké­szítését. Egerben a nép ajkán ma is élő bulya-vászon, bulyál, bu- lyáz szavak az egri rácok közve­títésével kerültek az egriek egye­di szókészletébe. Az egri rácok emlékét idézik azok a szólásformák, amelyek­ben a rác szó a kulcsszerepet vál­lalja: Cifra, mint a rác oltár, Sze­mérmes, mint a rác menyasz- szony, Ügy be van rúgva, mint a rác dudája negyvennyolcban, Megverte a rác boldogság, Nagy a szája, mint Rácország, Nincs hite, mint a rácnak. Bizalmas be­szédhelyzetekben szitokszóként használták Egerben a Rác fene szólásszerű nyelvi formát. Nem éppen sértő szándék nélkül mi­nősítették az ügyetlen embert ez­zel a szólásváltozattal: Úgy tart­ja, mint rác a Krisztust. Az Egerben „megszámaso- dott kereskedő rácz lakosok” emlékét a ma is élő hely- és utca­nevek is idézik. így a Rác hóstya, a Rác kapu tér, Rác kapu utca, Rác-hegy utca. A történeti ne­vek sem avultak ki az egriek em­lékezetéből: a Rác kapu, Ráckő­vágó a Rác-hegy oldalában Rác utca. A külterület helynevei kö­zött a Rác-hegy alja, Rác-hegy oldal, Ráchegy-völgy, Rác-hegy tető, Rác-kőbánya, Rác-lápa, Rác szállása. A Rácz családnevek is tanús­kodnak erről, hogy kiváló köl­tőnk itt Egerben nem véletlenül kívánta, hogy a „rác összeroko- nuljon a magyarral.” Cikkünket éppen az ő nevével, a Vitkovics Mihályéval záijuk. Dr. Bakos József Egyszer az igazat is hallani kell Mit tud a hazugságvizsgáló telefon? Vajon Oskar Lafontaine Saar-vidéki miniszterel­nök valóban semmit sem tudott a mellékjövedel­mekről, melyek havonta befutottak a számlájára? És Helmut Kohl német kancellár tényleg meg volt győződve arról, hogy a német egység, amit a nyu­gatnémet polgároknak megígért, egyetlen adó­pfenniggel sem fog többe kerülni? Ennek tisztázá­sára elég lett volna egyszeri hívás azzal a „ hazugság- vizsgáló telefonnal”, ami most került az Egyesült Államokban piacra. Ez hasonlóképpen működik, mint a hazugság- vizsgáló készülék: a vonal másik végén beszélő sze­mély hangját a stresszről árulkodó jelek szempont­jából vizsgálják. Ha valótlant mond, egy tű jelez a vevőkészüléken. (’’Sajnálom, Kovács úr egy konfe­rencián van, és nem lehet vele beszélni” — Pling! — Tehát nincs konferencia.) Nemcsak a politikai vagy az üzleti világban, hanem a magánéletben is érde­kes és új felismerésekhez lehet jutni egy rövid tele­fonbeszélgetés alapján, ha például a férj este haza­telefonál a vállalatától: „Kedvesem, sajnos, ma ké­sőbben jövök haza, nyakig ülök a munkában.” (Pling! Pling!) „A telefon nem száz százalékig meg­bízható” — figyelmeztet John McCartny, aki üzle­tében, a washingtoni K-Streeten az ilyen készülé­kek mellett James Bond-felszereléseket, például rizsszem nagyságú mikrofonokat és fényképezőgé­peket is árul, melyeket be lehet szerelni egy autóan­tennába. „Hogy megtudjuk, valaki hazudik-e vagy sem, ahhoz — összehasonlítási alapként — legalább egyszer az igazat kell hallanunk tőle.” Még a legna­gyobb csalót is igazmondásra kényszeríthetünk egy olyan közömbös kérdéssel, mint például: „Maguk­nál is ilyen meleg van?” A Control System Ltd. hazugságvizsgáló tele­fonja, amely külsejében csaknem olyan, mint a kö­zönséges telefon, 2000 dolláros árával (mintegy 160 ezer forint) nem mondható olcsónak. Ha azon­ban költségigényes vizsgálóbizottságokra vagy drá­ga válóperekre gondolunk — szinte ajándéknak te­kinthető. (FEB) Gasztronómiai kalandozások Izraelben Pita, humusszal Az alig több mint 40 éves múltra visszatekintő országban a történelmi okok miatt nem ala­kulhatott ki nemzeti konyha. Iz­raelbe ma is naponta ezrével ván­dorolnak be, és minden beván­dorló a saját nemzetének étkezési szokásait hozza magával. Mivel Izraelbe valóban a világ minden részéből költöznek, a legtöbbfajta nemzeti konyhával itt és az USA-ban találkozha­tunk. A legnagyobb számban az európaiak, ezen belül is a kelet­európaiak telepednek le, így do­mináns a német, lengyel, orosz és magyar ételek választéka. Az or­szág lakosságának egyharmadát ma is az arabok alkotják, így sok, tisztán arab étteremmel találkoz­hat az utazó. Az arab hatás idő­vel rányomja bélyegét a külön­böző nemzetek étkezési szokása­ira, így alakul ki végül is az a sa­játságos helyzet, hogy arab ízek, ételek és fűszerek keverednek az európai konyhával. Még a kizá­rólagosan orosz vagy amerikai konyhát hirdető éttermek, fala­tozók étlapján is szerepel egy-két hagyományos, arab nemzeti étel. Mindenekelőtt a mindenhol megtalálható — a nálunk is egyre népszerűbbé váló — falafel. Ez nem más, mint pitába, azaz üre­ges arab lepénybe töltött, csicse­riborsó-darából sütött apró gombóckák, mártásokkal és zöldségfélékkel kísérve. Jobb helyeken csak a sült gombócokat teszik a pitába, és a vendég maga tölti tele — akárhányszor — ke­nyerét a pultra kirakott ropogós, harsogóan zöld vagy csípősén sa­vanyú zöldségekkel, melyet jog- hurtos, paradicsomos, paprikás vagy szezámmártásos szósszal önt le. A másik, nagyon népszerű előétel a humusz. A magyar fül­nek nevetségesen hangzó szó persze nem földet, hanem egy olajos, fokhagymás csicseribor­sókrémet takar, melyet darabok­ra tépett pitával mártogatnak ki a tányérból. Minden ételhez jár a savanyú, nagyon erős paprika, ez ugyanolyan elmaradhatatlan kelléke az asztalnak, mint a só vagy a bors, a paprika, az olaj vagy az ecet. Bár az erősen fűszeres arab ételekre jól csúszik a sör, a bor, alig iszik bárki is, Izrael az alko­holfogyasztási világranglistán az előkelő utolsók között „kullog”. Vallási előírások szerint a zsi­dók tejes és húsos ételt egyszerre nem fogyaszthatnak, ezért pél­dául a szállodai svédasztal-reg­geli kizárólag tejtermékekből áll, igaz, óriási választékban. (FEB) 13 év és 4 hónapos a végzett matematikus Rekordot döntött Anglia csodagyereke A „matekzseni”, Genesh Sit- tampalam, Nagy-Britannia leg­fiatalabb végzett egyetemistája: a ceyloni bevándorlók fia a maga 13 év 4 hónapjával befejezte ma­tematikai tanulmányait a Surrey egyetemen, és ezzel „zsebre vág­ta’’ az eddigi rekordtartó Ruth Lawrence-t, akinek ez „csak” 13 év és 11 hónaposán sikerült. Genesh egyedülálló módon végezte el az egyetemet. A foci­rajongó és képregénykedvelő fiú mindig csak keddenként járt az egyetemre, és így is két év alatt si­került tanulmányait befejezni. A többi napon „normális” iskolába járt, London Wimbledon város­részében. Szülei gondosan ügyeltek arra, hogy gyermekük mindig természetesen éljen — már amennyire ez lehetséges. Most egy kis szünetet akar tarta­ni. „Végre a normális iskolai vizsgákra kell majd készülnöm. Tálán maid akkor tanulok to­vább, ha 18 éves leszek.” A jövőjére még nem nagyon gondol. „Talán kezdek valamit a matematikával vagy a kompute- rezéssel, de ez pillanatnyilag nem foglalkoztat különösebben. Most inkább a barátaimmal sze­retnék szórakozni. Az ő számuk­ra nem vagyok különlegesség — mondja az ifjú matematikatudor. (FEB) Petöfí-versrészlet A rejtvény ábra számozott so­raiban Petőfi Sándor egyik ver­séből idézünk. Megfejtendők a vízsz. 4. és függ. 1. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. Kínai államfő volt (Ce- tung) 4. Az idézet első része (zárt beűk: Z, N, A, L, S) 14. Valakit jól helybenhagynak 15. Uralko­dói cím 16. Levelet küldenek 18. Furcsán lehajtó 19. Kagyló része! 21. Wilander személyneve 22. Borítékra írjuk 24. A nátrium vegyjele 25. A közepébe 27. Foglyot rabságból kihoz 31. Tá­voli régmúlt 33. Folyó vize kilé­pett medréből 34. Szobrot földre borít 36. Kiváló 37. Külföldi hír- ügynökség 38. Mi, micsoda — oroszul 39. A leghidegebb év­szak 41. Meztelenséget ábrázoló alkotás (ford.) 42. Fohász 43. Országos Tervhivatal 44. Lyukas fogat gyógyít 46. Erős szándék 48. Épületet tataroz 50. Déli or­szág lakója. 51. A millenniumu­kat ünnepük 54. Hiteget 55. Csak névbetűiről ismert festő 56. A Vim elődje volt 57. Anna egyik becézése 59. Kicsinyítő képző 60. Valakit a szobába szó­lít 63. Virágtalan növények sza­porítósejtje 65. Nem tud tovább­menni 67. A pénzt utalványoz­ná. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet folytatása (zárt betűk: L, K, R, I) 2. Rangjelző szócska 3. Óvoda — a kicsinyek nyelvén 4. Kocsonyássá váló 5. Szavazóedény 6. ...bár (ételbár) 7. Csuk és ... (Gajdar) 8. Aszlá- nyi Károly 9. Tenisz-trófea 10. Kevert vonatkozó névmás 11. Nagy spanyol város 12. Kellem 13. Égy helyben tartózkodni. 17. Az ajtón nem engedett be 20. Kukucskált 22. Bolha teszi 23. Mária becézve 26. Homokos tengerpart 28. Igevégződés 29. Mali fővárosa 30. Diplomáciai Testület 32. A vizet zúdítaná 35. Határozatlan, bizonytalan 37. Nem ez (névelővel) 40. Puskával céloztat rá 42. Lendület 44. Ber­talan becézve 45. Orosz női név 47. Okmányt szignáltat 48. Ré- nium 49. A mélybe 52. Kocso­nyás édesség 53. A háló őre 58. Osztályzat — németül (NOTE) 61. Vízi állat 62. Divat része! 63. ... itur ad astra (így jutunk a csil­lagokig) 64. Annál lentebbi helyre 66. Dákó egynemű hang­zói 67. Kalauz nélküli, röv. 68. Nitrogén és kén. Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents