Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-15-16 / 193. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. augusztus 15—16., szombat—vasárnap Kertész leszek Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) Ginszeng virágcserépben Ginszeng, mint cserepes dísznövény — ára az aranyéval vetekszik A ginszeng felfedezésének, majd elterjedésének története felér egy legendával. Miután a természetes készletek kimerül­tek, Európába egyre kevesebb mennyiség jutott. Gyakran még maguk a botanikusok sem talál­kozhattak az eredeti növénnyel, csak leírásokból ismerték. így történhetett meg, hogy a gin- szengből származó jövedelmü­ket féltő drogisták helyette a ha­tástalan, illetve más hatású édes­gyökeret, a Sium sisarumot árul­ták. A ginszeng nagyon karakte­risztikus növény. Az Aralia-fé- lékhez tartozik, ugyanúgy, mint a borostyán. Minden gyökér csak egy hajtást nevel, amelyen kez­detben háromrészes, később (idősebb) ötrészes levelek fej­lődnek. (Innen a quinquefolia el­nevezés.) A levelek ősszel lehul­lanak. Termése összetett bogyó, élénkpiros színű, feltűnő. Az egész növény külső megjelenése olyan, hogy cserepes dísznö­vényként is forgalmazható, de­koratív hatású. Ápolására kissé oda kell fi­gyelni. Ősszel — a levelek lehul- latása után — nyugalmi időszaka következik. Öntözni nem sza­bad. A hőmérséklet pedig ma­radjon 12 C-fok alatt. A fagyot elviseli, de az állandó nedvessé­get nem, mivel értékes gyökerei könnyen elrothadnak. Ä követ­kező év tavaszán újra kizöldell, termést hoz. A piros terméshú­sokban lévő magját el lehet vetni. A nyár folyamán árnyékolni kell, a tűző nap károsítja. Koreában, ahol nagyobb terü­leten termesztik, árnyékolót ké­szítenek föléje. Ebben az évben Európában a ginszeng mint cserepes dísznö­vény is megjelent. Egy hamburgi faiskolai szakember, aki elsősor­ban különlegességekre speciali­zálta magát, több hónapon ke­resztül készült fel Korea és Kana­da ginszengtermesztő vidékein e növénykülönlegesség faiskolai forgalmazására. Speciális csomagolásban, használati utasítással, postai utánvéttel is kapható. Az ára igen magas, egy cserép 129,50 márkába kerül. Elsősorban a vastagabb pénztárcájúak és meg­szállott gyűjtők érdeklődnek utána, de azért itt a cím: Peter Klock Südflora, Stutsmoor 42, W-2000 Hamburg 52, T.: 8-99- 16-98. Valószínű, volt valami alapja annak, hogy a XVIII. század fel­világosult orvosai a ginszenghez fűződő gyógyítást valamilyen hókuszpókusznak tartották, hi­szen történtek vele visszaélések. Gyökerének gyógyhatását azóta tudományos módszerekkel vizs­gálták és bizonyították. A második világháború után Japán, Ukrajna, Lengyelország és az USA kutatói vizsgálták, hogy a különböző növényi ható­anyagok hogyan befolyásolják az ember immunrendszerét. Ál­latkísérletekkel támasztották alá ezeket az eredményeket. A Panox ginszeng termeszté­sének menetét Koreában, Kíná­ban kidolgozták, és a hetvenes évektől kezdődően nagyobb mennyiségben állítják elő. Ázsi­ában a legismertebb és legna­gyobb mennyiségben gyártott gyógyszer. Az európai gyógy­szertárakban és gyógynövény- boltokban is kapható mint koz­metikum, teaszárítmány, alko­holos oldatban mint ital, esetleg tabletta. Az élő növény exportja szigorúan tilos. A vadon találha­tó példányok pedig védettnek minősültek. Mint minden termesztett nö­vény, a ginszeng is — beltartalmi értékeit tekintve — szegényebb a vadon élő társainál, de elegendő van belőle ahhoz, hogy a hozzá fűzött reményeket valóra váltsa. V. Pénzes Judit Mindennapi nyelvünk Mai beszédstílusunk nemkívánatos jelenségei a tömegtájékoztatás beszélgetöműsorainak tükrében Nem véletlenül olvashattuk ezt az újságírói megnyilatkozást: „kénytelenek vagyunk hozzá­szokni, hogy hazánkban a be­szédstílus” — az utcáfi, az iroda­lomban, az iskolában és az Or­szágházban —parlagi”) Népsza­va, 1992. máj. 16.). Sajnos, ebbe a sorba kell beleszámolnunk a tömegtájékoztatás, a rádió és a televízió egyre gyakoribb beszél­getőműsorait, az elszaporodó ri­portok, interjúk, kommentárok, szakértői kerekasztal-bészélge- tések, s általában a közszolgálati tájékoztatás élőszóbeli megnyi­latkozásainak változatos formá­it, módjait. Az idézett újságcikk „parlagi ” jelzője arra is utal, hogy beszéd- készségünk, beszédműveltsé­günk egyre álacsonyodó színvo­nala beszédfelelősségünket is gyengíti. Felelőtlenül, s a hallga­tóság igényeire tekintet nélkül az élőszó hangalakjának megvá­lasztásában sem vagyunk igénye­sek. Kevesen teszpek eleget an­nak a követelménynek, hogy ért- hetően beszéljünk. A természetes beszédhangot is egyre ritkábban élvezhetjük. A hangnem az inge­rült szóváltások, a feltételezések, a félreértelmezések, a félreérté­sek csapdáit kerülgetve, a hang­alak is megzavarodik, a' beszéd ritmustalanná válik. A hanghor­dozás hol a hivataloskodás, hol a felesleges szakszerűsködés, hol a fontoskodó magyarázkodás, hol a kioktató fölényeskedés, vagy éppen a közönyösség csapdáit kerülgeti. Ehhez pedig sok szó szükségeltetik, mindegy, milyen szavak, tartalmasak-e, csak ki­teljen belőlük a vállalt vitaműsor ideje. Egy-egy riportban is sok­sok a felesleges szó. Ahogy a Magyar Nemzet hasábjain olvas­hattuk: „Sok mindenről szó esik, de csupán szó, és nem gondolat” (1992. máj. 19.). A szóhasználatnak egy sajáto­san mai és nemkívánatos jelensé­géről és gyakorlatáról is beszél­nünk kell. A közvélemény alakításában, á tudatformálásban a hangos be­széd eszközeivel élő rádió, tele­vízió és filmalkotás sajátos stílus­követelményeket is teljesít. Oly­kor az oldottabb, közvetlenebb és természetesebb szó- és nyelv- használatot használják fel. S eb­ben leledzik néhány valóban nemkívánatos szóhasználati je­lenség és gyakorlat. így a pon­gyolaság, a felületesség, az ide­gen szavak halmozott felhaszná­lása, a közhelyek elburjánzása, a szakkifejezések túltengése, a di­vatszavak agyonhasználása. A grammatikai helyesség elve és gyakorlata alig kíván kivetni­valót, annál inkább ingerel ben­nünket a kurtán-furcsa stflusta- lanság. Kevesen élnek a helyes stílusváltás lehetőségével, s an­nak értékével és mértékével. Gyakran hökkent meg bennün­ket a stílustalanság, a beszéd­helyzetekhez nem illő szóhasz­nálat. Amikor például ilyen fel­szólítást kap a beszélgetőtárs: „Nagyon füleljen, mit hallunk”, vagy ezt a közbevetést: „Egy ki­csit cseles” akartam lenni (Rá­dió: Ki nyer ma?, 1992. máj. 14.). Nem éppen a riportalanyt kímélő szövegrészlet ez a túlzó „közkeletű” szövegrészlet: „Ez egy hosszú történet. Ebbe nem akarok belemászni (?) (Rádió, 1992. máj. 14.). A nyelvhasználati ízlés köve­telményeit is tiszteletben tartó hallgatóság idegeit megterhelik ezen szövegrészietek: „Legatyá- sodott honvédelmünk maradt (?) (Televízió: A HÉT, 1992. máj. 17.). „A barlangokban már tök­sötét van” (Televízió 2. Zöld Pont, 1992. máj. 20.). Nem tud mit kezdeni a hallgató ezzel a megnyilatkozással sem: „ Csum- bujnak tekinthető ez a terület” (Televízió, 1992. május 15.). Ol­vasóim közül vajon hányán is­merik a szövegben kulcsszerepet játszó szóalakot? Tisztelettel vá­rom jelentkezésüket. S végül még egy nemkívánatos jelenségről és gyakorlatról. Ar­ról, hogy a riporter, a vitavezető, vagy éppen a riportalanyok és bszélgetőtársak gyakran így kez­dik mondanivalójukat: „Hogy ezzel a csúnya szóval éljek...” S a csúnya minősítést ezek a nyelvi formák, szóalakok kapták: „emocionális elem, konkrétan realizált, böhöm nagy tartályok, betegforgalom, rá kellett terhelni a látogatókra, stb. A stílusminő­sítésben való járatlanság jele, ha az idegen szavakat, a tájszókat, a szaknyelv kifejezéseit a „csúnya szavak” körébe utaljuk. Még a rutinos és jól felkészült riporte­rek is beleesnek ebbe a hibába. Dr. Bakos József Teniszezők eb UvujítcKU, Vnúj ViwXUg ^»tvcJL &.X wit t»u_nfc w ttXjíx.) . ctiftüétvt kCKK ■feuifc Oi. (vtdjauux. ixi.vc'V- ÍKe-tcCtttrc(ce (< ■Ste.u_ceU.i cUcXkA (ctvÄtwlfcoU-i> Jú*t 1. sz. minta Ahhoz, hogy ebben a sport­ban valaki az élvonalba kerüljön (eltekintve a külső feltételektől), bizony, jó néhány személyes adottsággal kell rendelkeznie, amelyeknek nagy része geneti­kusán adott, másik része fárad­ságos munkával szerezhető meg. A kitűnő fizikai kondíció mellett jelen kell lennie az összpontosí­tási készségnek, az átlagon felüli mozgáskoordinációnak. Kitűnő reflexek, nagy akaraterő, megfe­lelő izomtónus. Mindezek mellett az agy egy komputer sebességével végezzen helyzetelemző számításokat (az ellenfél várható mozgása a tér­ben), röppálya-korrelációkat (nyesett labdák). A reakcióidő a másodperc törtrésze, ez alatt az elhárító manővernek is meg kell történnie. Az ilyen típusú sport­ágakban (asztalitenisz, vívás stb.) komoly pszichológiai had­viselés is folyik. Csak az ellenfél személyiségé­nek feltérképezése után lehet ha­tásos stratégiát és taktikát kiala­kítani. Valakinek a „harci modo­ra” természetszerűleg összefügg a temperamentumával, kudarc- és stressztűrő képességével, egyéb pszichikai jellemzőivel. Mindenki által ismert tény, mi­szerint az agresszív, felülkere­kedni akaró személyek szívesen választják a támadó játékstílust, az alkalmazkodó, alárendelő tí­pus inkább védekezésre rendez­kedik be. A grafológia a sportolók kéz­írásának vizsgálatakor elsősor­ban a motorikus képességeket fi­gyeli. Pl. az izomzat oldott vagy feszült, a mozgáslefolyás ki­egyenlített vagy lökésszerű; a mozgási időt meghatározó ké­pességek, mint a tempóalakítás, ritmus- és ütemadaptáció. A vitális energiák mennyisé­géről a kézírás nyomatéka tájé­koztat bennünket, amit Önök (fénymásolatról lévén szó) nem láthatnak eredetiben. Az írás magassági méreteinek változása a nyomatékok modulációja, a sorvégek iránya — együttesen vizsgálva — az energiagazdálko­dásról ad információt. Domán Éva, Eger (1. sz. min­ta): Éva 13 éves múlt, ebben a kor­ban a személyiség állandó válto­zásban van, de a pillanatnyi hely­zet fejlett önirányítási készséget mutat, hiszen a szabvány iskolai betűformákhoz jól tudja magát tartani. Ez egyben mindig alkal­mazkodókészséget is jelent. A mostanában fellépő nagyfokú önállósági törekvése életkori sa­játosság, hiszen alaptermészete nem lázadó. A mozgásimpulzusok áttéte­lében ügyes, könnyedén eljut a simán gördülő vonalak rajzolá­sáig (gömbölyű oválok, törés- mentesség). írása ütemes és rit- musos, nincsenek benne moz­gáskisiklások, ami jó ritmus- és ütemadaptációt sejtet. Kitűnő energiakészlettel rendelkezik (nagy nyomaték), az energiagaz­dálkodás néhol egyenetlen (ösz- szeszűkülő szavak, rendszertelen helyeken nagy nyomások). Nyi­tott, jóindulatú, érzékeny ember, aki tartózkodik az érzelmeit ki­mutatni (legalábbis keveseknek teszi ezt). Fokozott önkontrollja ritkán engedi teljesen oldódni. Urbán Attila teniszedző, Gyöngyös (2. sz. minta): Tipikus férfiírás. A férfiak írá­sára a nőkénél kisebb betűk, a nagyobb felső zóna, az álló ten­gely tartása jellemző. Erős aka­rat és szívósság jellemzi. A felaprózott menetszaka­szokban haladó, relatíve lassú előrehaladás megfontoltságot és önellenőrzést mutat. Higgadt, nyugodt magatartásra, egyenle­tes külső megnyilvánulásokra le­het következtetni. Társas kap­csolataiban inkább passzív, nem törekszik felhívni magára a fi­gyelmet, valószínűleg inkább csendes megfigyelő szeret lenni. Saját énjét indokolatlanul alulértékeli, kevés önbizalom­mal rendelkezik. A túlságosan gyors és heves indulatváltás, a széles gesztusok nem jellemző­ek rá. Energiagazdálkodása egyenletes. Kat0na Ágnes grafológus- (XcLc'.ti "ióÜ- ( Ju X-ko >!^/UÁA-w7_jL^?/Vv-kll A k> 'WvJjiAV5ÍAÍJ No-V>oUaAA kli. idqpUZifLoju* | JL-oáj^ ­iUu öÍtIiO,-. O/V 0' ■kvu. ki. jpsic>- *cL\(La 2. sz. minta Egy Balzac-aforizma A rejtvényábra fő sorai Hono­ré de Balzac egyik aforizmáját tartalmazzák. Megfejtendők a vízszintes 1. és függőleges 1. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része (zárt be­tűk: M, T, T) 14. Eseményt kilá­tásba helyez 15. ... vagy szeress (dalszöveg) 16. Római negyven­kilenc 17. Folyadékból vesz 18. A csillagászat istennőjének ne­véből származtatott női név 19. Műveltető képző 21. Égési folya­mat megnyilvánulása 22. Rész­ben hajtja! 23. Rövidített súly­mérték 24. Egészséges ital (né­velővel) 26. Tartósan elvonja a figyelmét 29. Sárga színű vegyi elem 30. Válaszol 32. Az Ábel- trilógia írója (Áron) 34. Részben termő! 35. Táplálék 36. Maku­látlan 38. Élénk színben pompá­zik 39. Hajó része 40. Óhajtom 42. Hivatalosan bizonyít 44. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település lakója 45. Élőadó, röv. 47. Terepet várral védetté tesz 49. Görög város 50. Spanyolor­szág, Norvégia és Svédország gk- jele 52. Királyi ülőbútoron tar­tózkodik 54. Vas megyei telepü­lés 55. Nagy francia város 57. Részben dörög! 58.... culpa (én vétkem) 60. Szóda páratlan hangzói 61. Fekélyes seb 63. Ku­tyáért fizetett illeték 65. Görög­ország gk-jele 66. Útnak eredni 68. Arra a helyre döf 70. Eső után összegyűlt víz. FÜGGŐLEGES: 1. Az aforizma folytatása (zárt betűk: J, T, Ő) 2. Karikákra vágja 3. Egressy Gábor monogramja 4. Verssorok összecsengése 5.... s földet összehord 6. Visszajön 7. Felügyelet, védelem 8. Rész­ben megad! 9. Tűz keltése 10. Fájdalmat elvisel 11. Nálad len- tebbi helyre 12. Fejlődnek 13. Ilona becéző megszólítása 20. Afrika-kutató volt (Sámuel) 22. Szivárgást megszüntet 25. Apró- hirdetésekben a hirdető nevét helyettesítő szó 27. Női név 28. Menekülve fut 31. Kézben a föld felé irányít 33. Bírói döntéssel sújtják 37. ízletes 39. Zsivkov személyneve 4L Befejezés, utó­játék 43. Kopogtatna 46. Az egyik szülőnk 48. Őijöng51. Ré­gi olasz pénz 53. Vajon a mélybe nyújt? 56. Tapsifüles 59. Statisz­tikus kelléke 62. Tüzet szüntet 64. Lósóska része! 67. Római negyvenkilenc 69. Zacc páratlan hangzói. * A megfejtéseket augusztus 20-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lap­számunkban közöljük. A borí­tékra írják rá: „Keresztrejtvény”! Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents